Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-05 / 103. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 5. Régió - hirdetés 5 Június 13-ig öt évszázad szebbnél szebb és furcsábbnál furcsább lábbelijei tekinthetők meg a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában A mindenkori cipődivatról Komáromban, lépésről lépésre V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Különleges cipőkiál- lítással várja a látogatókat június 13-ig vasárnap és hétfő kivételével naponta 9-től 17 óráig a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma. A két németországi: a weissenfelsi és a kornwestheimi múzeummal közösen készült tárlat öt évszázad kultúráját, politikai változásait és társadalmi mentalitását mutatja be a mindenkori lábbelidivaton keresztül. A több mint 10 ezres német gyűjteményből Komáromban 200 darabot tekinthetnek meg az érdeklődők, a 15. századból származó tipegőtől - amely a kiállítás legrégebbi darabja - egészen a legújabb, idei párizsi modellekig. ,A csőorrú cipőktől és tipegőktől, amelyek a középkori udvari kultúrát képviselték, a fejlődés a velencei nők által a 16-17. században viselt, magas járókákra helyezett Chopin cipőkig vezetett az út. A szarvcipő, a széles levágott orrú, úgynevezett medvetalp a humanisták műve volt” - mondta a megnyitón Irmgard Sedler, a tárlat kurátora. A cipőkultusz a barokk és rokokó időszakában csúcsosodott ki, a 19. század elejét pedig az új természetesség és az egyszerűség jellemezte. A második világháború idején a szükség kényszermegoldásokat is szült, megjelentek a fából, szalmából, halbőrből, sőt pléhből készült lábbelik. Irmgard Sedler szavai szerint napjainkban az úgynevezett ifjúsági kultúra a meghatározó, amelynek egyik jellegzetessége a soha nem tapasztalt sportci- pődömping, valamint a posztmodern irányzatok jelenléte. Külön figyelmet érdemel a kiállított darabok elrendezése: nem a hagyományos, tárlóbeli elhelyezéssel találkozunk, a lábbelik - időrendi sorrendben haladva - lépcsőszerűen egymásra épülő fémlemezeken kaptak helyet. A kiállítás időzítése nem véletlenszerű: a tárlatot a 13. Komáromi Napok keretében, EU-csatlakozásunk előestéjén, április 30-án nyitották meg. „Weissenfels Komárom egyik testvérvárosa, és a két város vezetői, illetve a múzeumok között már régebben folytak a tárgyalások e kiállítás megrendezéséről - mondta Csütörtöki József múzeumigazgató. - Úgy érzem, ezzel a tárlattal, amelyet Európa számos városában bemutattak már, mi is méltón ünnepeltük a nem mindennapi eseményt.” A kiállított darabok szállításáért a Rieker cipőgyár komáromi leány- vállalatát illeti köszönet. (Vas Gyula felvétele) Katonai cipő a 17. századból RENDŐRSÉGI NAPLÓ Kiskorú gengszterek Bán. Fiatalkorúak négyfős csoportja rabolt ki pénteken három tizenéves fiút. Egy állatkereskedés előtt zárták körül őket, majd öt koronát követeltek tőlük. Azok nem voltak hajlandók pénzt adni, ezért a legidősebb támadó lánccal megütötte az egyiket. A megfélemlített gyerekek zsebeit átkutatták, és ötvenöt koronát vettek el tőlük. Az elkövetők közül csak a legidősebb büntethető, ő is szabadlábon védekezhet. (TASR) Fejszével és villával riogatta Ógyalla. Fejszével és vasvillával riogatta öccsét vasárnap este egy középkorú férfi. Azzal fenyegette, megöli, ha nem vonja vissza azokat a vádakat, amelyeket egy korábbi zsarolási ügyben hozott fel ellene. A sértett bátyjától tartva csak másnap értesítette a rendőrséget. Az elkövető zsarolásért akár három év szabadságvesztésre is ítélhető - tudatta lapunkkal Renáta Cuháková, a nyitrai kerületi rendőrségi szóvivő helyettese, (ú) A köbölkúti rendezvényre várják a jelentkezőket A leventékre emlékeznek SZÁZ ILDIKÓ Köbölkút. Párkányból, Muzs- láról, Ebedről és Sárkányból elhurcolt leventékre is emlékeznek majd azon a május 16-i regionális emléknapon, amelyre várják az életben maradt egykori leventéket, és az embertelen borzalmakat elszenvedők hozzátartozóit is. „Szálasi Ferenc 1944. december 7-én, Hitlernél tett látogatásakor ígéretet tett, hogy két héten belül százezer harcképes magyar fiatalt bocsát a német hadsereg rendelkezésére. Összesen 110 ezer gyereket - Galánta környékéről lányokat is - szedtek össze, hurcoltak erőszakkal Németországba, ahol főleg légvédelmi tüzéreket kívántak belőlük kiképezni. A Garamhoz 1945. február 18-án érkező rohamcsapat a párkányi régióból 14-15 éves fiúkat rabolt el, az akkori 48 köbölkúti gyerek közül 12 vesztette életét” - idézi a borzalmakat Kovács Ferenc, az emlékünnepséget szervező helyi Csemadok alapszervezet elnöke, aki maga is Németországot megjárt levente. „Az elhurcoltak közül összesen 15 ezer gyerek vesztette életét, rájuk emlékezünk. A jövő szombaton 15 órakor kezdődő emléknapra Köbölkútra várjuk mindazokat, akiknek hozzátartozóik, szeretteik áldozatul estek és azokat is, akik szerencsésen hazatértek - tette hozzá a szervező. Akik szeretnének részt venni az ünnepségen, Kovács Ferenctől kérhetnek tájékoztatást a 0908/089 770-es telefonszámon. Összesen 110 ezer gyereket hurcoltak Németországba. A gútai vállalat mintegy háromezer alkalmazottja közül alig negyvenen jelentek meg a találkozón Országos szakszervezeti vezetők a kábelgyári munkások között Gúta. Szakszervezeti vezetőkkel találkozott tegnap a gútai kábelgyár alkalmazottainak egy része. V. KRASZNICA MELITTA A helyi művelődési házban tartott összejövetelen Emil Machyna, a Vasas Szakszervezet (OZ KOVO) elnöke, Eugen Skultéty, a szak- szervezeti konföderáció (KOZ) al- elnöke, Pavel Ondrus, a KOVO elnökségi tagja volt jelen több más szakszervezeti vezetővel együtt. Ondrus a bevezetőben sajnálatát fejezte ki az alacsony részvétel miatt - a mintegy 3000 alkalmazottból alig negyvenen voltak jelen -, ám ezt a tényt a munkások állítólagos megfélemlítésével magyarázta. Ezen állítását több jelenlévő is megerősítette, mások pedig a dolgozók elkedvetlene- dettségében és kétkedésében látták az alacsony részvétel okát. „Sokan nem hisznek abban, hogy a szakszervezet segíteni tud rajtuk és hozzájárulhat munkakörülményeik javulásához” - mondta Silvia Gremenová, a gyár egyik alkalmazottja. Azt is hozzátette, ő már az első munkanapján hallotta a szalagvezetők szájából az „akinek nem tetszik, mehet” kijelentést. „Két gyermekem van, a férjem munkanélküli, összeszorított fogakkal, gyógyszerekkel, de ki kell tartanom” - mondta. A találkozón megjelent Stanislav Srna, a gyár műszaki vezetője is, aki elsősorban az újságírók jelenléte ellen emelt kifogást, ki akarva küldeni őket a teremből, mégpedig arra hivatkozva, hogy az összejövetel a gyár belső ügye. „Nem üzleti titkokról, hanem munkajogi problémákról beszélünk” - válaszolta erre Ondrus. Srna visszautasította azokat a vádakat, hogy a gyárban a munkások meg lennének félemlítve. „Ha valami problémájuk van, miért nem fordulnak panasszal a 2000 óta működő alkalmazotti tanácshoz?” - intézte a kérdést a jelenlévőkhöz. Danica Litvaiová, aki már hét éve a gyár alkalmazottja, erre azt válaszolta, hogy ez a tanács „nem ér semmit”, tagjait a munkások többsége még csak nem is ismeri. Emil Machyna felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az alkalmazotti tanács két alapvető dologban különbözik a szakszervezettől: nem folytathat kollektív tárgyalást és nem sztrájkolhat. Pavel Ondrus sokatmondónak nevezte azt a tényt, hogy az alkalmazotti tanács munkáját Srna úr, mint a gyár egyik vezetője veszi védelmébe, miközben maguk az alkalmazottak lesújtó véleménnyel vannak annak tevékenységéről. Stanislav Srna ugyancsak cáfolta, hogy a gyárban nehezítenék a szakszervezet működését. „A hétfő éjszakai műszakban az egyik munkás a munkaidő szünetében szakszervezeti jelentkezőlapokat akart osztogatni társainak. Erre a műszakvezető kitépte kezéből a lapokat, és a kukába hajította azokat - mondta Kobida Mária, a gyár szakszervezeti alapszervezete előkészítő bizottságának elnöke. HALÁLOZÁS A komáromi Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatósága és tantestülete mély megrendüléssel értesíti a volt tanártársakat, diákokat és mindazokat, akik tisztelték és szerették, hogy az iskola volt igazgatóhelyettese és tanára, Dr. MIKLÓS ELEMÉR hosszan tartó, súlyos betegség után, 2004. május 1-jén, 79 éves korában elhunyt. Temetése 2004. május 7-én 14.00 órakor lesz a komáromi katolikus temetőben. Emlékét övezze tisztelet és szeretet! UJ2079 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ifj. SEREGI FERENC 2004. május 1-jén, életének 42. évében elhunyt. Felejthetetlen halottunk földi maradványait május 5-én 15.00 órakor a kisud- varnoki temető ravatalozójából helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló család DSk-2320 A közmunkások közül sokan eddig egyetlen fillért sem kaptak tevékenységükért Ösztönző pótlék nélkül Szimőn SZÁZ ILDIKÓ Szimő. Harag és tehetetlenség uralkodott el a szimői közmunkások között a legutóbbi segélyosztáskor, sokan közülük ugyanis egyetlen fillért sem kaptak havi munkájukért remélt ösztönző pótlékból. Akadt, aki emiatt a munkavezetőt, Erdei Bélát is megfenyegette. „Nem dolgozom többé! Azt ígérték, 1500 koronát kapok. Ingyen nyeljem a port?” - mondta a 21 éves szimői Ondrej Sztojka. Bihari Ferenc nyolctagú családjával együtt nyomorog, és könnyekkel küzdve magyarázza, mennyire jól jött volna a pénz. „Öt gyermekem mellett még egy súlyosan beteg, izomsorvadásos kicsiről kell gondoskodnom. A nagyobbak hozzám hasonlóan közmunkásnak szegődtek, de ők sem jártak jobban” - teszi hozzá a férfi szomorúan. Lakatos Milan négyfős családja 4800 koronából és a családi pótlékból él, a munkájáért nem kapott pénzt. „Az Európai Szociális Alappal és az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatallal közösen 77 közmunkást alkalmazunk. Hetente két teljes napot dolgoznak le, két csoportban. Rendbe tették a temetőt és a falu központját, kerítéselemeket kezdtünk gyártani a segítségükkel” - közölte Bób János. Az 1500 korona pótlékot csak azok kapták meg, akiknek a családi jövedelme nem haladja meg a törvény által meghatározott létminimumot. A polgármester szerint az úgynevezett motivációs járulék a faluban rövid időn belül „demotiválóvá” vált. „Olyan esetünk is volt, amikor a kevésbé szorgalmas a pénzt megkapta, mert járt neki, míg az igyekvő és jóval többet dolgozó nem vitt haza semmit” - jellemezte az egyre nagyobb feszültséget kiváltó helyzetet Szimő polgár- mestere. Erdei Béla, aki életéből több mint négy évtizedet dolgozott le, most 55 évesen a közmunkások egyik koordinátora. „A munkára szoktatás nem lesz eredményes, ha az embereim nem kapnak a teljesítményüknek megfelelő pénzt. Volt, aki azzal fenyegetőzött, hogy lopni, betörni kényszerül, mert enni kell valamit. Mit mondjak ezek után annak, aki a földhöz vágja a szerszámot, és nem dolgozik többé a falunak. Pénz nélkül kevesen teszik ezt majd!” - jegyezte meg Erdei Béla. Bevallotta, hogy a segélyosztás óta alig aludt, mert egyes helybéliek komolyan megfenyegették. Alapítványi évforduló Segítik az embereket Érsekújvár. A város oktatási intézményei, az Anton Bernolák Könyvtár, a helyi művelődési központ és a Regionális Művelődési Központ képviselőinek adott át elismerő oklevelet a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Gyermek, Ifjúsági és Felnőtt Művelődési Alapítvány elnöke, Julianna Solcanová. „A tehetséges fiatalok és felnőttek, valamint a mentálisan sérült gyermekek egyéniségének fejlődését segítő alapítvány kerek évfordulóján köszönetét fejezi ki mindazon városi és megyei intézményeknek, melyek évek óta segítik munkánkat” - jegyezte meg az ünnepségen Dráfi László, az alapítvány létrehozója. Hétfőn este az alapítvány a támogatók tiszteletére kamarakoncertet rendezett, (száz)
