Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-22 / 117. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 22. 3 Fókuszban: a nyári felmelegedés Nyugat-Európában kissé aggodalmasan tekintenek az elkövetkező nyári hónapok elé Tanácstalanok a meteorológusok Nem csak a jéghegyek olvadnak... (Illusztrációs felvétel) 2003: a szélsőséges időjárás éve volt Európában Hideg- és melegrekordok INDEX A tavalyi tikkasztó forró- ságot követően Európa- szerte aggódva tekintenek az elkövetkező hónapok elé. A meteorológusok azonban tanácstalanok, semmi biztosat nem tudnak ígérni a nyárral kapcsolatosan. ORIGO Május dereka felé már sokan elkezdik tervezgetni a nyári szabadságukat, és próbálják eltalálni azt az időszakot, amely a nyaralás számára a legkedvezőbb időjárást ígéri. Nyugat-Európában azonban kissé aggodalmasan tekintenek az elkövetkező hónapok elé. Sokak emlékezetében elevenen él a tavalyi kánikula, amely szinte végigperzselte egész Európát, és amely Olaszországban és Franciaországban számos halálos áldozatot is követelt. Ráadásul a légkondicionálók fokozott használata olyan áramfogyasztást generált, aminek következtében számos területen energiaellátási problémák léptek fel. Több kisebb folyó kiszáradt, és nagy nehézséget okozott a lakosság ivóvízzel történő ellátása is. A tavalyi példából okulva a francia vízügyi szakemberek katasztrófatervet dolgoztak ki az idei nyárra, és folyamatosan ellenőrzik a talaj- és rétegvízszintet. Noha a csapadékos őszi és tavaszi időjárásnak köszönhetően a talajvízszint több régióban elérte az átlagos értéket, néhol - például Franciaország északi és délkeleti területein - már most jóval alacsonyabb a megszokottnál. MTI-HÍR Mind gyakoribbak lesznek Európában az elkövetkező évtizedekben a tavalyihoz hasonló, szinte hónapokon át tartó hőhullámokat és hőmérsékleti rekordokat hozó nyarak - figyelmeztettek svájci klímakutatók. A 2003 nyarán mért melegrekordok ma meg rendkívülinek tűnnek, ám az általános felmelegedés, valamint az éghajlati változások fokozódása miatt valószínű, hogy további melegrekordokra kell felkészülnünk az elkövetkező években - hangsúlyozza a Nature című folyóiratban A félelmekre az Európai Meteorológiai Szolgálat sem tud megnyugtató válasszal szolgálni, ugyanis a változó klimatikus viszonyok miatt még a rövid távú előrejelzés is igen bizonytalan. Az utóbbi évtizedben a kutatók egy sajátos jelenséget tapasztalnak. Megfigyelték, hogy március folyamán az Atlanti-óceán középső részén a víz hőmérséklete jelentősen csökken. A lehűlési folyamattal párhuzamosan a periférián - így Európa partjai közelében is - a tengervíz felmelegszik. A tavalyi év folyamán ez a kettős tendencia rekordhosszúságú idemegjelent elemzés. Dr. Christoph Schar, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet munkatársa szerint az elkövetkező időszakban átlagosan minden második nyár olyan meleg lesz - ha nem melegebb -, mint a 2003-as. A nyarak átlaghőmérséklete természetesen mindig is változott egyik évről a másikra, mostanában azonban természetessé váltak a korábbiaknál jóval erőteljesebb hőmérsékleti ingadozások, a kiszámíthatatlanság, s ez valószínűvé teszi a hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá válását is - tette hozzá a szakember. ig, egészen júlirsig elhúzódott. Mindazonáltal még elhamarkodott lenne összefüggésbe hozni a jelenséget a kánikulával. A kutatók továbbra is figyelik az óceánokban történő hőmérsékleti változásokat és próbálnak - több-kevesebb sikerrel - olyan időjárási modellt létrehozni, amely képes előre jelezni az ilyen rendkívüli eseményeket. Szerencsére Közép-Európában a tavalyi nyár ugyan számos hő- mérsékleti rekordot produkált, de nem teremtett olyan katasztrófa- helyzetet, mint egyes nyugat-európai országokban. Bár a Balaton Az intézetben a 2001-2100 közötti időszak éghajlatának megállapítására szimulációs kísérteket végeztek, figyelembe véve az elmúlt 150 év hőmérsékleti adatait, és feltételezve, hogy a szén-dioxid és az üvegházhatást okozó többi gáz koncentrációja a légkörben a századfordulóra a jelenleginek kétszeresére fog növekedni. A kísérletek tanúsága szerint - bár azokban az években is lesznek olyan nyarak, amelyeket mai szemmel „normálisnak” tekinthetünk - utódaink a tavalyi, rendkívül vagy annál még forróbb nyári hónapokat fogják természetesnek vízszintjét sokszor csak negatív rekordként emlegették, a Dunán pedig zátonyok és homokpadok lehetetlenítették el a hajózást, huzamosabb vízellátási problémák nem keletkeztek. Mindenesetre biztató, hogy idén, hosszú évek után végre valódi tavasz van. Nem egyik napról a másikra köszöntött be a nyár, mint azt korábban tapasztalhattuk. Aranyat érő májusi eső is hullik, sőt az évekig mellőzött átmeneti kabátok újra előkerülhettek. A közelgő nyár azonban minden bizonnyal számos további meglepetést tartogat a Kárpát-medencében is. tekinteni - nyilatkozta a svájci éghajlatkutató. Európa egyes területein 2003 június, július és augusztus hónapokban az átlagosnál 5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteket is mértek. Mintegy 20 ezer idős ember vált a hőség áldozatává, az egészségügynek tehát a jövőben fel kell készülnie az éghajlat melegedésével, a hőmérsékleti rekordok szaporodásával járó élettani következmények kivédésére. Számolni kell a melegebb nyarak velejárójaként újra és újra jelentkező erdőtüzekkel, termésveszteséggel, illetve fokozódó vízhiánnyal is. Meglehetősen mozgalmas és számos tekintetben egyedülálló időjárás jellemezte kontinensünket a 2003-as esztendőben. Számunkra talán a legemlékezetesebb az április hatodikai késői havazás, majd pontosan egy hónapra rá a 34 fokos hőség volt. Az év első hónapjában a Skandináv-térségben, elsősorban Finnországban tapasztalhattunk a szokásosnál zordabb hideget, de az egész kontinensen jellemző volt a hosszú, hideg, havazásokkal tarkított tél. A március állt a legközelebb a statisztikai átlagokhoz, „hagyományos módon” indult a tavasz. Április elején több hullámban törtek hideg, havas légtömegek Közép-Európára. A hónap végén azonban már sokfelé nyári szelek fújtak. A május és a június soha nem látott melegrekorINDEX A mai civilizációra hirtelen lecsapó jégkorszak rémét felrajzoló aktuális hollywoodi film meglepően realista részleteket tartalmaz, állítja az egyik elismert brit tudós. Sir David King szavai szerint Nagy-Bri- tanniában a közvéleményt már be tudták vonni a klímaváltozásról szóló vitába, de a világon máshol még sok a teendő, és így a film még nagy szolgálatot tehet. Sir David King szerint a Holnapután címet viselő alkotás képes lesz ráébreszteni a közvéleményt, hogy az időjárás jelentette fenyegetés égetőbb a terrorizmusnál is. Sir David ezen tézise korábban komoly vitát váltott ki. Az amerikai katasztrófafilm azonban a brit kutató szerint túlságosan hirtelen változást jelenít meg, ahogy a tudományos indokok sem mindig valósághűek. A film forgatókönyve szerint a katasztrofális klímaváltozást a karibi térségből Észak-Európa hányába tartó meleg Golf-áramlat összeomlása okozza. A film szerint ez drámai és azonnali jégkorszakot eredményez Észak- Amerikában és Európában. Sir David szerint a film pontosan megjeleníti a valódi életben lezajlott vitákat a klímakutatók és a szkeptikus politikusok között. A klímakutatók bizonyosak benne, hogy a melegedő bolygó lelassíthatja a Golf-áramlatot, de a számítógépes modellek nem mutatják a teljes leállást. Az eredmények szerint a klímaváltozás melegebb és nem hidegebb időjárást eredményez, mondta Sir David. A jelenlegi vélekedés szerint a klímaváltozás a Golfáramlat lelassulását hozza. A medokat tartogatott az öreg kontinens számára. Franciaország déli részén június elején gyakoriak voltak a negyven fok feletti értékek, naponta dőltek meg a százéves rekordok, égtek az erdők. Az átlaghoz közelítő júliust követően egy hónapon át tartó rendkívüli hőség árasztotta el Európát. Németországban a hihetetlennek tűnő negyven fok feletti értékek is előfordultak. A melegrekordok nem egyszer több fokkal dőltek meg. Az ősz viszonylag átlagos időt hozott, csupán egy október végi hidegáramlás okozott Közép-Európában korai havazásokat. Ám nem lett volna teljes a kép, ha karácsony napján az unió legnépesebb országában nem került volna a hidegrekord is a karácsonyfa alá. így Németországban a hőmérsékleti szélsőségek mellé elég csak egy évszámot kapcsolnunk: 2003. leg áramlat gyengülése nem ellentételezi az üvegházhatást okozó gázok hatását, így Észak-Európa időjárása várhatóan nem hidegebb, hanem melegebb lesz, véli a brit kutató. A film néhány kritikusa szerint a történet a végletekre hajt, például Los Angelesre lecsapó tornádókat és Delhit megbénító hóvihart vizionál. Ezzel pedig veszélyesen félrevezetheti a közvéleményt a klímaváltozás valós, de messze nem ilyen drámai következményeivel kapcsolatban. Sir David szerint azonban a közvéleményt még messze nem érdekli a szükséges mértékben a probléma, így helye van az ébresztőnek. Geoff Jenkins, a brit meteorológiai szolgálat klímakutató központjának munkatársa szerint a Golfáramlat 11 ezer éve teljesen leállt, miután az olvadó jégmezők édesvize elárasztotta az Atlanti-óceánt. „Ezek a jégrétegek ma már nem léteznek Kanadában, így effajta átbü- lenés már nem következhet be” - jelentette ki Jenkins. Szerinte senki nem gondolhatja, hogy a filmen ábrázolthoz hasonlóan új jégkorszakba süllyedhet a világ. A legrosszabb esetben általánosan melegedő Földről beszélhetünk, miközben az Észak-atlanti térség ebben kissé lemarad, véli a klímakutató. Sir David elismeri, hogy a film készítői korlátok között dolgozhattak. A történetben évtizedek vagy évszázadok eseményeit néhány hetes időszakra kényszerültek sűríteni. De a közvéleményben és a politikai elitben, beleértve természetesen az amerikait is, derengenie kell már, hogy a kutatók nem tréfából beszélnek a klímaváltozásról. 2003 júniusában, júliusában és augusztusában az átlagosnál 5 fokkal magasabb hőmérsékleteket is mértek Hónapokon át tartó hőhullámok jönnek Az időjárás fenyegetése égetőbb a terrorizmusnál Vita a jégkorszakról VARHATÓ IDŐJÁRÁS: HŰVÖS, SZELES ID0; 13-17 FOK A Nap kel.05.06-kor - nyugszik 20.32-kor A Hold kel 06.47-kor - nyugszik - A Duna vízállása - Pozsony: 370, árad; Medve: 310, árad; Komárom: 280, apad; Párkány: 200, változatlan. ELŐREJELZÉS Borongós és többnyire erősen felhős lesz az égbolt, helyenként kiadós csapadék hullhat, amit erős széllökések tarkíthatnak. Lehűlés várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet a hétvégén 13 és 17 fok körüli lesz. Megerősödik az északi, északnyugati szél. Jégeső is előfordulhat. Holnap szintén hideg, szeles időre kell számítanunk, a felhőátvonulásokból elvétve futó záporok alakulhatnak ki, de jobbára már száraz lesz az idő. Az éjszakai hőmérséklet csúcsértéke 8-4 fok lesz. ORVOSMETEOROLÓGIA * Az erős hidegfront miatt növekedhet a fájdalomérzet, gyakoribb lehetnek a reumás, ízületi panaszok. Csökken a szellemi és fizikai teherbírásunk, fokozódik az aluszékonyság, lassulnak reflexeink, ezért kevésbé vagyunk képesek összpontosítani a teendőinkre. Legyünk óvatosak a közlekedésben és a munkavégzés során. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködök esetében jobbára csak a változékonyabb időjárású területeken jelentkezhetnek problémák.
