Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-21 / 116. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 21. RÖVIDEN Emelkedik a létminimum Pozsony. Júliustól várhatóan 7%-kal növekszik a létminimum összege. Hasonló mértékben emelkedik az anyasági segély is: az eddigi 3790 korona helyett 4060 koronás gyermekgondozási tá­mogatást kapnak a szülők az államtól. A munka-, szociális és csa­ládügyi minisztérium javaslata szerint egy felnőtt személy létmi­nimuma 4510 koronára, a család másik felnőtt tagjáé 3150-re, a kiskorú gyermeké pedig 2050 koronára növekszik. (TASR) Fegyveres postarablás Szencen Szene. Tegnap délelőtt 11 óra tájban egy símaszkot viselő fegy­veres férfi kirabolta a város postáját. A pénztárnál ülő hölgy 63 ezer koronát adott át neki, a férfi ezután távozott a postáról és si­került elvegyülnie a tömegben, lapzártáig nem bukkant nyomára a rendőrség. Idén már 14 bankrablás történt, ez volt az első fegy­veres postarablás. (SITA) Cérnák szabadlábra kerülhet Trencsén. A Trencséni Járási Bíróság bírója elkészítette a hatá­rozatot Mikulás Cérnák szabadlábra helyezéséről. A végzést elő­ször az elítéltnek és az ügyésznek küldik el, majd továbbítják a Trencséni Kerületi Bíróságra. Ennek a testületnek kell ugyanis fog­lalkoznia a besztercebányai alvilág állítólagos fejének tartott el­ítélt ügyével. A Trencséni Járási Bíróság május 7-i határozatával ugyan feltételesen szabadlábra helyezte őt, ám Adolf Pompa járási ügyész fellebbezett az ítélet ellen. így az ügy magasabb szintű bí­rósághoz került, Cérnák pedig továbbra is az illavai fegyházban raboskodik. (TASR) 27 százalék egyetlen politikusnak se hisz Pozsony. A választópolgárok Robert Ficót tartják a legmegbízha­tóbb politikusnak, derül ki a Statisztikai Hivatal közvélemény-kuta­tásból. A megkérdezettek 22 százaléka bízik benne, míg 15%-uk Vla­dimír Meciar szavára ad elsősorban. Őket követi a beiktatására váró Ivan Gasparovic - 13%-kal - és Bugár Béla (10%). Mikulás Dzurinda és Zuzana Martináková százalékaránya azonos, (3,6). Ján Slota 3, Csáky Pál 1,9, Rudolf Schuster pedig 1,1 százalékkal áll a sorban. Egyetlen politikusnak sem hisz a megkérdezettek 27%-a. (ú) Depressziós lett a Pápai-per egyik bírája Bíró és vádlott korábban együtt vadászgatott TASR-HIR Pozsony. Vladimír Tencer, a Nagyszombati Kerületi Bíróság bí­rója nem ítélkezhet az Európa leg­nagyobb maffia-leszámolásaként számon tartott Pápay-gyilkosság ügyében, ugyanis személyesen is­merte az egyik áldozatot, Godány Zoltánt. A bíró többször együtt va­dászott az 1999. március 25-én 9 társával együtt meggyilkolt alvilági figurával. Ezért Tencer kérte a Leg­felsőbb Bíróságot, elfogultság miatt mentsék fel. A legfőbb bírói testület Tencer elfogultsági indítványának helyt adott, így jelenleg nincs, aki ítélkezzen a perben. Ugyancsak szabadulna a pertől Marián Jará- bek bíró is. Ő azért nyújtott be elfo­gultsági indítványt, mivel ő volt az elnöke annak a bírói tanácsnak, mely az egyik vádlottat, R. Csabát 1999. november 9-én szabadlábra helyezte. Mint elmondta, Jaroslav Ivor és Jaroslav Spisiak nyilatkoza­tai nyomán a sajtóban botrányos cikkek jelentek meg róla, melyek miatt depresszióba esett. Jarábek úgy gondolja, ha újra ítélkeznie kellene ebben az ügyben, a közvé­lemény elfogultnak tartaná őt. Ám a Legfelsőbb Bíróság Jarábek in­doklását elutasította. Egy büntető­bírónak ellenállónak kell lennie a sajtó nyomásával szemben, állt az indoklásban. Ha a kerületi bíróság­nak nem sikerül ítéletet hirdetnie szeptember 24-ig, az egyik vádlott, Sz. Árpád szabadlábra kerül. Köteles László és Farkas Iván badarságnak tartja a zsolnai polgármester kijelentését Ján Slota kémkedéssel vádolja az MKP-t Pozsony. A Magyar Koalí­ció Pártjának képviselői kapcsolatban állnak a ma­gyar hírszerzéssel - állítja a nemzetiek egy részének vezetője, Ján Slota. A zsol­nai polgármester ugyan nem nevezte meg, kire gondolt, de egyértelművé tette: azokról van szó, akik a titkosszolgálatokat fel­ügyelő parlamenti bizott­ság tagjai. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bizottságnak Köteles László és Farkas Iván a tagja. Slota nem kívánta pontosítani, honnan sze­rezte értesülését, mivel félti infor­mátorait. „Ha megmondanám, honnan tudom, a szemtanúk el­veszthetnék állásukat, mert eb­ben az országban kémet leleplez­ni már-már bűncselekménynek számít” - mondta a pártvezér. Slota felszólította a Szlovák Infor­mációs Szolgálatot (SIS), nevezze meg, melyik magyar képviselőt látták a pozsonyi Védcölöp utcá­ban sétálni egy magyar hírszerző­vel. Az állítólagos magyar kém Slota szerint Prágában tevékeny­kedett, majd hat-hét évvel ezelőtt Pozsonyba tette át székhelyét. A nemzetiek állítják, a szlovák tit­kosszolgálat tud erről, de a koalí­ció egysége miatt nem akar foglal­kozni a témával. Köteles László, a SIS-t felügyelő parlamenti bizottság alelnöke ha­tározottan elutasította a nemzeti­ek vádaskodását. „Ha rám utalt, akkor hazudott” - szögezte le. Kö­teles úgy gondolja, Slota népsze­rűségét szeretné növelni, ezért fordult a magyarok ellen. Bizonyí­tékok nélkül bejelenteni valamit a nemzeti párti propaganda tipikus eleme, mely az európai parlamen­ti választások előtt jól jöhet Slotának, tette hozzá. Farkas Iván, a bizottság másik magyar tagja egyenesen badar­ságnak nevezte a nemzeti vezető kijelentését és jogi lépéseket is fontolgat. „Pozíciómból kifolyólag tudnék róla, ha az MKP tagjai kö­zül bárki kapcsolatban állna egy másik ország titkosszolgálatával” -jelentette ki. A magyarországi Polgári Nem­zetbiztonsági Szolgálatok név nél­kül nyilatkozó illetékese lapunk érdeklődésére azt mondta: „Soha nem kommentáljuk a hasonló hí­reszteléseket. Az alaptalan vádas­kodásokkal szemben az igazság az, hogy a két ország nemzetbiz­tonsági szervei együttműködnek a terrorizmus elleni harcban.” Vladimír Simko, a szlovák tit­kosszolgálat szóvivője szintén nem kívánta kommentálni Slota kijelentéseit, (t, ker) „Tiszta” a tárcavezető Kukannak nincs StB-s aktája Pozsony. Eduard Kukán külügy­minisztertől nem vonják meg biz­tonsági átvilágítási bizonylatát. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚj a tárcavezetőt még az államtitkokról szóló törvény módosítása előtt mi­nősítette megbízható személynek, az államfőválasztás előtt azonban egy névtelen levélíró azt állította: Kukán együttműködött a kommu­nista titkosszolgálattal. Ezután az NBÚ úgy döntött: még egyszer el­lenőrzi Kukán múltját. A héten a hivatal arra a megállapításra ju­tott: a tárcavezető tiszta. „Hivata­losan még nem tájékoztattak, ezért nem nyilatkozom. Az ügy nem en­gem, hanem egyes újságírók erköl­csi magatartását minősíti” - jelen­tette ki Kukán. A Nemzeti Emlékezet Hivatala is ellenőrizte, létezik-e akta Kukanról az egykori StB archívu­mában. Kiderült: valamilyen fel­jegyzést készítettek róla, ám az vagy megsemmisült, vagy Csehor­szágban van, Szlovákiában ugyan­is nincs, szögezte le Ján Langos, a hivatal vezetője, (sza) A kisvállalkozóknak komoly teher a kifizetés Félünk beteget jelenteni az új táppénzrendszer miatt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kisvállalkozóknak - különösen tömeges megbetegedés esetén - komoly érvágást jelent a munkavállalók táppénzének 2004 januárjától érvényes kifizetési módja - közölte Anton Buben, a Szlovák Iparosok Szövetségének el­nöke. Január 1-től ugyanis a mun­káltató fizeti a betegség első 10 napjában a táppénzt, mégpedig az első három nap a bér 25 százalékát, a 4. és 10. nap között pedig a bér 55 százalékát. 2003 végéig e feladat a Szociális Biztosítóra hárult, ám ja­nuártól a társadalombiztosítás csak a 11. naptól fizet. A szövetség úgy látja, hogy számos társaság kényte­len az általa gyártott termék vég­árába beépíteni az ezzel járó kiadá­sokat, ráadásul a kisebb cégeknek nincs erre tartalékalapjuk. A tava­lyinál jóval kisebb táppénz eredmé­nyeként viszont idén lényegesen, közel 40 százalékkal csökkent a be­tegeskedő alkalmazottak száma. Ezzel párhuzamosan viszont - mu­tatott rá Svetlana Soósová szakértő- míg 2003 márciusában átlago­san 25 napig volt beteg egy-egy munkavállaló, addig 2004 márci­usában már 41 napig. Szerinte a táppénzen lévők aránya a követke­ző okok miatt csappant meg: az át­lagbérhez viszonyított tavalyi 70, illetve 90 százalékos táppénz 2004-től 25, illetve 55 százalékra esett, ráadásul az új rendszer ép­pen a kiskeresetűeket érinti a leg­érzékenyebben. Továbbá a kisebb táppénz miatt a munkavállalók betegségük idején inkább szabad­ságot vesznek ki, ami hosszabb tá­von az alkalmazottak egészségé­nek romlását vonhatja maga után. Végezetül a munkaadók nyomást gyakorolnak a munkavállalókra, akik így sokszor „lábon” hordják ki a kisebb betegségeket. Érdekes, hogy a legtöbb munkaképtelensé­get a legrosszabbul fizetett ágaza­tokban regisztrálják, például a bőr- és textiliparban, a fafeldolgo­zásban és a mezőgazdaságban. A kimutatások szerint a legegészsé­gesebbek a pénzügyi szférában dolgozó pozsonyiak, (shz) Miklós megígérte a 7 százalékos béremelést A tanév végére sztrájkot hirdetnek a pedagógusok? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ismét sztrájkkal fenye­getőzik a pedagógusok szakszerve­zete. Ha a Dzurinda-kormány júni­us 10-éig nem teljesíti követelései­ket, az oktatásügyi dolgozók be­szüntetik a munkát és az utcára vo­nulnak. A tervezett akció időpontjáról és tartamáról egyelőre nincs döntés, közölte Ján Gasperan, a pedagó­gus-szakszervezet elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A pedagógu­sok az oktatási és a pénzügyi tárcá­val, valamint az iskolafenntartó ön- kormányzatokkal folytatott egyez­tető tárgyalások lezárásáig, május 31-éig semmiképp nem kezdenek tiltakozó akciókba. A hónap végéig kiderül, mennyi pénzt kapnak az is­kolák múlt évi adósságállományuk törlesztésére. Ján Gasperan figyel­meztetett, az oktatási intézmények idei működtetéséhez további 1 mil­liárd koronára lenne szükség. A pedagógus-szakszervezet azt is követeli, hogy a kormány növelje a diákok száma után járó támoga­tás, azaz a fejkvóta nagyságát, fő­ként az óvodák esetében, ahol a szükségesnél gyermekenként leg­alább 7 ezer koronával alacso­nyabb a normatív támogatás ösz- szege. A kollektív szerződés értelmében szintén követelik, hogy emeljék mind a pedagógusok, mind a nem pedagógus iskolai alkalmazottak bérét. Ivan Miklós pénzügyminiszter ígéretet tett, hogy augusztus elsejé­től 7%-kal emelik a közoktatásban dolgozók fizetését. A béremelés - az egyetemi taná­rok kivételével - a felsőoktatásban dolgozó nem pedagógusi alkalma­zottakat is érintené. Gasperan sze­rint sem Ivan Miklós, sem Martin Frone oktatásügyi tárcavezető nem adott érdemben választ a pedagó­gus-szakszervezet felvetéseire. A szakszervezet úgy látja, a regi­onális oktatásügy támogatására jö­vőre legkevesebb 3 milliárd, a fel­sőfokú képzés finanszírozására pe­dig minimum 1,4 milliárd korona kellene, (érvé, s) Jól dolgozik a rendőrség, kevés az anyag Árat emelt a drogpiac is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában egyre nehezebb pervitint beszerezni, ugyanis a rendőrség kábítószer­ellenes alakulata sorra számolja fel az illegális laboratóriumokat, mondta Jaroslav Spisiak bűnügyi főigazgató. A Nemzeti Drogelle­nes Egység ezen a héten is nagy­szabású razziát tartott és több em­bert őrizetbe vett. A 33 éves Roman H. a Legionárska utca po­zsonyi lakásában drogot állított elő, melyet egy Belopotockého ut­cai bérelt lakásba szállított. Itt két nő, a 28 éves Slávka I. és kortársa, Michaela G. árulta az anyagot. Az akció során tizenkilenc narkóst is őrizetbe vettek, zömmel prostitu­áltakat. - Mivel kishalak voltak, kihallgattuk, majd elengedtük őket - mondta Spisiak. Az akció során 417 adag pervitint és 325 adag heroint foglaltak le. Őrizet­be vették egy másik kábítószer- terjesztő csoport vezetőjét, Vladi­mír T.-t is. A házkutatás során 23 adag pervitint találtak. Vladimír T. családi bűnszövetkezetben te­vékenykedett, apja erőszakos bűncselekmények, bátyja kábító­szerrel való visszaélés miatt kisza­bott börtönbüntetését tölti. A szlovákiai heroinpiacot jó­részt az itteni roma dílerek háló­zatára csatlakozó albán családok felügyelik. A heroin Afganisztán­ból az úgynevezett Balkán-útvo­nalon keresztül érkezik az ország­ba. Az afganisztáni amerikai kato­naijelenlét, valamint a magyar és szlovák rendőrség sikeres együtt­működése miatt a heroin ára je­lentősen emelkedett. Ezért nőtt az érdeklődés a helyben előállít­ható, így lényegesen olcsóbb szin­tetikus drogok iránt, (t, s, ker) Sokan anélkül váltanak hazát, hogy lemondanának állampolgárságukról; 261 ezren költöztek Csehországba Hivatalosan 147 szlovákiai állampolgár telepedett le Magyarországon 1990 óta ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Körülbelül 268 ezer ember kérte 1990 és 2003 között szlovák állampolgársága megszün­tetését. A legtöbben az országhatár változása, az önálló Szlovákia lét­rejötte miatt kerültek külföldre, 261 ezer ember távozott Csehor­szágba, mondta Ivan Miklós mi­niszterelnök-helyettes a tegnapi parlamenti kérdések óráján. Né­metországba több mint 3 ezren, Ausztriába mintegy 2300-an távoz­tak, Magyarországra mindössze 147-en vándoroltak ki hivatalosan. Ez természetesen csak a hivatalo­san külföldön letelepedők száma, sokan ugyanis anélkül változtatnak hazát, hogy lemondanának szlovák állampolgárságukról. A kivándor­lók számáról Karol Ondrias (KSS) érdeklődött, aki sajtóforrásokra hi­vatkozva úgy tudja, hogy 1989 óta mintegy 130 ezer felsőfokú vég­zettséggel rendelkező fiatal hagyta el Szlovákiát. Ludmila Musková (HZDS) az egészségügyi minisztert kérdezte arról, hogy mely betegségek kezelé­sét nem téríti a biztosító az idősebb betegeknek. Rudolf Zajac szerint az idősek ugyanolyan ellátásban ré­szesülnek, mint a fiatalabbak, a mi­niszter kéri mindazok jelentkezé­sét, akik ennek ellenkezőjét tapasz­talták. „Minden olyan ügyet kivizs­gálunk, melyek során a beteg úgy érezte, hogy nem kapta meg a szük­séges ellátást, de csak konkrét beje­lentések alapján tudunk eljárni” - mondta a miniszter, (lpj) Az ülésterem a kérdések órája idején (Pavol Funtál felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents