Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-19 / 114. szám, szerda
új szó 2004. május i9.________________________________________________________________________________________________________________________________SZÜLŐFÖLDÜNK 27 A helybéli gazdák két éven át csak Zselízen keresztül, tehát összesen huszonhét kilométeres kerülővel tudtak törődni a Garam túloldalán lévő, kissallói szőlejükkel Két év után végre kész a lekéri híd Lekér. Manapság, amikor unalomig ismételt közhelyekként, állandó fogalomként zsolozsmázzák a hidak, a hídszerep, az összekötés, a kapcsolódás szavakat, egy-egy régió életében mégiscsak az az igazi ünnep, amikor valóban megélhető, hétköznapi valósággá és gyakorlattá válik a legegyszerűbb és legtermészetesebb igény: átkelni egy hídon. BUCHLOVICS PÉTER Hát még akkor, ha az a híd egyáltalán nem elhanyagolható időt és pénzt takarít meg a környékén élőknek, és ha az elmúlt két év alatt már többször gondolták úgy: sosem lesz kész. Tegyük hozzá, Lekéren és környékén jogos volt az aggodalom, hiszen az Állami Útkarbantartó Vállalat lévai részlege legalább háromszor ígérte meg a Garam-híd teljes felújításának mielőbbi befejezését, ám vagy az időjárás akadályozta munkájukat, vagy éppen terveket kellett módosítani, s ami a leglényegesebb: bele kellett férniük a megszabott pénzkeretbe. A garami nagy jégtorlódás következtében 2002 januárjában alaposan megsérült a régi, még a második világháborúból származó amerikai katonai híd középső pillére, s ezért le kellett zárni az egyetlen átjárót, amely a kisölvedieket, kissallaiakat, zalabaiakat, peszekieket összekapcsolta a Béres Lajos polgármester lekériekkel, csataiakkal és a damásdiakkal. Arról már nem is beszélve, hogy ez a híd természetes módon kötötte össze a barsiból a honti régióba utazókat. Szőlőművelés kerülővel Hogy a környéken élők mennyire érezték meg a kényszerszünetet? Sánta Tibor lekéri magánvállalkozó sokoldalú ember, helyben van egy kis élelmiszerboltja, nagyban vásárol fel fűszerpaprikát egy zólyomi cégnek, komoly vadász, szőlészgazda, a mezőgazdaság és az állattenyésztés mindig is közel állt hozzá. „A híd lezárása komoly hátrányt jelentett számunkra, ugyanis a nagy, központosított oroszkai szövetkezet felbomlása után úgy alakult a helyzet, hogy a garamkissallai szőlőhegyen a környező hét faluból sok embernek van szőleje, telke. A jelenleg Garamkissallón működő kiskertész Sánta Tibor vállalkozó társulásban például a százhúsz szőlőtulajdonosból nyolcvanat érintett hátrányosan az, hogy csak jókora kerülővel tudtak kijárni a szőlőbe. A jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor minden fillér és minden csepp benzin számít, alaposan meg tudja keseríteni az emberek életét az, hogy csak Zselízen keresztül, tehát - oda-vissza - 27 kilométeres kerülővel tudnak a saját tulajdonukkal törődni. A hídon keresztül ez csak 4-5 kilométert jelentett. A szőlő viszont igényes növény, egész évben megköveteli a törődést, még a téli időszakban is. A híd lezárása sok termelő kedvét végképp elvette: főleg az idősebbek inkább eladták a túloldalon található szőlejüket, mert már egyszerűen végképp nem érte meg nekik tovább művelni. Nem volt saját járművük, a kevés menetrend szerinti buszjáratra pedig végképp nem támaszkodhattak. Többek között ez is az oka annak, hogy a kissallai hegyen egyre több vadidegen tulajdonost találunk mára” - taglalta az összefüggéseket Sánta Tibor. Gondban voltak a vadászok és a munkavállalók is A helyi vadászszervezetnek a folyó túlparti részén több száz hektáros birodalma van, amelyet rendszeresen ellenőrizni kellett: etetni és gondozni a vadállományt, távol tartani az egyre több vadorzót. Sánta Tibor szerint az új híd a Szőlőszállítást é? -felvásárlást is köny- nyíti, és á gabonaszállítás is leegyszerűsödik, olcsóbbá válik. ,A „hídtalanságot” nem csak a közvetlen környéken élők sínylették meg, Győri Róbert, a Kovács Agro cég ügyvezető igazgatója hiszen például Kissallón sok Párkány környéki embernek is van szőleje, vagy például a lekéri pszichiátriai intézetben is sokan dolgoznak műszakokban a Garam túloldaláról, és reggel hatra munkába lépni valóságos művészet volt, a hazajutásról már nem is beszélve. A lényeg, hogy elkészült Béres Lajos polgármester szerint is felbecsülhetetlen haszna lesz az új hídnak, a közúti forgalom fellendülését is várja. Ezzel kapcsolatban elmondta: mindent megtesz azért, hogy a jelenlegi, a hídon átvezető harmadosztályú utat másodosztályúvá minősítsék át, mert a tapasztalatok szerint azokat inkább karbantartják. A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy már 1996-ban készült tervdokumentáció egy teljesen új hídról, ám annak az összköltségei mintegy 150 millió koronára rúgtak volna. (A mostani hidat 14 millióból építették újjá.) A lekértek és a környékbeliek viszont ezzel is elégedettek, és nagyon örülnek neki, csak azt sajnálják, hogy két évig húzódott-halasztó- dott az építés. Ám a lényeg az, hogy végre van, még ha csak egy nyomtávú is. Már kilencvenhatban is felmérésekkel igazolták, hogy egy nap alatt mintegy hatszáz jármű haladt át rajta. Végre egy régiókat természetes módon összekötő közlekedési tereptárgy. Sőt, annál jóval több is, hiszen - mint azt Béres Lajostól hallhattuk -, miótmmájus 5-én megnyitották, még" a helyi fodrásznőnek is több a kuncsaftja., És erről is szólniuk kell a „hidas” hétköznapoknak. Lekér. A Kovács Agro a legnagyobb mezőgazdasági cég a vidéken. Az öreg híd lezárása közvetve nekik is veszteségeket okozott, hiszen az általuk művelt 1400 hektárból körülbelül 850 a Gara- mon túl van. Például a közvetlenül a garamkissallói feljárónál található földterületet is csak zselízi vagy csatai kerülővel tudták gondozni. „Amíg a hidat használni lehetett, addig elég volt két járművel elhordani a termést a túloldalon dolgozó kombájnoktól, a lezárás után ehhez nyolc traktorra volt szükség” - tudtuk meg Győri Róbert ügyvezető igazgatótól, aki hozzátette, ez olykor 32 plusz kilométert jelentett. Az új híd minden szempontból jobb, negyven tonnás a teherbírása, szélesebb és sokkal jobb az útburkolata, akár kombájnokkal is közlekedhetnek rajta. „Az eddigi lezárással függ össze az is, hogy sosem tudtunk beleférni például a gumiabroncs-elhasználódási keretbe, ezt legalább ötvenezer koronával léptük túl. Ez most már megszűnik, ebben ssm lesz ráfizetés” - mondja az ügyvezető igazgató, (buch) A felújított - szinte teljesen új - lekéri híd (A szerző felvételei) Egy kis hídtörténet Lekéren legelső garami hidját a helyi szövetkezet építette, fából készült. Traktorok is jártak rajta, gabonát is hordtak rajta keresztül. Amikor ez elhasználódott, amerikai katonai hídszerkezet került a helyére, amely tizenöt éven át szolgálta a régiót. A csatai híd ugyan eddig is megvolt, de azt az ottani szövetkezet saját célokra építette, és amellett, hogy az is eléggé gyatra állapotban van, nem is tartozik a közúti hálózatba. A lekéri híd eredeti tartószerkezetéből mindössze három pillér maradt meg, ezeket is megerősítették bétonin- jekcióval, és a vaskonstrukciót is felújították. A hídpilléreket azért is rendbe kellett tenni, mert a Garam alámosta azokat, (buch) A szlovák és a magyar szabadalni hivatal szeretné szavatolni a feltalálók európai versenyképességét Lesznek-e Jedliknek és Bahyínak követői? SZÁZ ILDIKÓ Szimő. A szlovák és a magyar szabadalmi hivatal is arra törekszik, hogy a bejegyzett találmányok és a feltalálók az Európai Unió piacán is képesek legyenek megállni a helyüket - mondja egybehangzóan a két intézményvezetője. Darina Kylianová, a Szlovák Szellemi Tulajdont Védő Hivatal és Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke e véleményének legutóbb az idei Jedlik Ányos Emlékünnepségen adhatott hangot, amelynek részvevői a Szellemi Tulajdon Világnapjára emlékeztek. A világnap kapcsán rendezett szimpóziumon kiderült, a magyar szabadalmi hivatal - a feltaláló nevét viselő szimői társuláshoz hasonlóan - ugyancsak Jedlik-díjjal jutalmazza az arra legérdemesebb feltalálókat. „A neves szimői tudóshoz hasonlítanám a szalatnyai születésű Ján Bahyl’t, a benzinmotoros-lég- turbinás helikopter feltalálóját és a pozsonyi vár felvonójának készítőjét. Az első benzinmotoros szlovákiai automobil társszerzőjének díjával jutalmazzuk minden páratlan évben a legsikeresebb szlovákiai feltalálókat” - tájékoztatott Kylianová. A besztercebányai székhelyű Szlovák Szellemi Tulajdont Védő Hivatal elnöke ugyanakkor arra is utalt, hogy a magyar- országi intézménnyel folyamatosan információt cserélnek és közös rendezvényeket szerveznek, és együttműködésük már az uniós csatlakozást megelőző években is rendkívül szoros volt. Május elsejét követően az európai jogi normáknak megfelelően, szinte már közös intézményként működhetnek. „Magyarország körülményei Szlovákiáéhoz hasonlóak, de minden ország igyekszik olyan sajátos fogásokkal élni, amelyekkel a feltalálókat ösztönözni tudja” - tájékoztatta lapunkat Bendzsel. A magyar feltalálók a csatlakozás után is 75 százalékos kedvezményben részesülnek a fejlesztési és engedélyezési eljárások során, a fenntartási díjat pedig ötvenszázalékos kedvezménnyel kapják. A bejelentő minden, Magyarországon regisztráltatott találmány után kedvezményre jogosult, akkor is, ha például német állampolgár. „Hivatalunk az úgynevezett Vivace (a zene nyelvében annyit jelent e szó, hogy élénken, tüzesen) programmal támogatja a kis- é's középvállalkozókat, ezzel járulunk hozzá versenyképes vállalkozói magatartás megtartásához. Internetes képzéssel, tanácsadói szolgáltatásokkal segítjük a munkájukat. Ugyanakkor új adókedvezményeket vezetünk be. Évente ezer hazai bejelentést kapunk szabadalmaztatás céljából, és körülbelül négyezret külföldről” - jegyezte meg Bendzsel Miklós. Szlovák kolléganője elmondta, nálunk kétezer körüli ugyanez a szám, de a bejelentett találmányoknak csupán egyötöde hazai, a többi mind külföldi. Tavaly óta mindkét intézmény tagja az Európai Szabadalmi Hivatalnak. „Igazi, versenyelőnyökkel tűzdelt oltalmi rendszert építünk ki, amely segíti a műszaki gondolkodás szárba szökkenését. A most csatlakozó tíz ország közül a visegrádi államok azok, amelyek esetében a műszaki-technológiai tervezetek terén nem ettől az időponttól datálódik majd a feltalálók megbecsülése. „A különböző fórumokon már több mint egy éve gondoskodunk államunk képviseletéről” - fejtette ki Bendzsel. Minden szerdán kedvezményesen hirdethet kelet- és nyugat-szlovákiai regionális mellékletünkben ® 0905/413 623 0903/145 189 0905/551957 Hívja regionális menedzsereinket! \)
