Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-19 / 114. szám, szerda
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2004. május 19., szerda 1. évfolyam 12.szám Varga Judit: Az oktatás során felhasznált virágok túlnyomó részét saját magunk termeljük ki Ötvenéves fennállását ünnepelte a kertészeti és mezőgazdasági középiskola Karván alkalmazkodnak a változó igényekhez . A 2003/2004-es tanévben ünnepeli megalakulásának 50. évfordulóját a karvai Összevont Kertészeti és Mezőgazdasági Középiskola. Alapítása óta több lényeges fejlődési szakaszon ment át az intézmény, hol bővültek, hol szűkültek a szakirányzatok, módosult a képzés időtartama, megjelentek az érettségit nyújtó szakok, és természetesen a változó piaci igényekhez is alkalmazkodnia kellett. V. KRASZNICA MELITTA „Az első iskolaévben egyéves növénytermesztési és állattenyésztési, valamint kétéves kovács és bognár szakon indult a képzés - avatott be az iskola múltjába Varga Judit igazgatónő a közelmúltban megtartott ünnepség apropóján. - Később kétévesre bővült a növénytermesztési szak, amely mesteriskola is volt egyben. 1959-ben Úszorról, 1963-ban pedig Vágsellyéról is ide helyezték a kertészeti szakot, amely máig egyik meghatározó irányzata iskolánknak.” A gyakorlati oktatás szempontjából fontos állomásnak számít az 1965-ös év, amikor közel 100 hektárra bővült a tangazdaság. Ennek köszönhetően 12 ha szőlőt, 11 ha almát, 14 ha kajszibarackot, 5 ha őszibarackot, 1,5 ha ribizlit telepítettek, két-két hektáron fóliasátras, illetve szabadföldi kertészet működött. A meleg- kedvelő növénytermesztési szakot a szőlészet váltotta fel. 1980- ban megalakult a dolgozók középiskolája, amely kétéves, érettségi vizsgával végződő képzés volt. A négyéves, érettségit biztosító kertészeti szakot az 1991/92- es tanévben vezették be, rá egy évre pedig a dolgozók középiskolája kétéves, nappali tagozatú szakosító képzéssé alakult át. Az iskola kínálatában 1993/94-ben megjelent a „mezőgazdásznő vidéki szolgáltatások részére” elnevezésű szak, amely néhány évig nagyon népszerű volt. Ennek keretében a leányok a könyvelés mellet a főzés, a varrás alapjait is elsajátították. Napjainkban az intézményben érettségivel végződő négyéves oktatás, hároméves szakmunkásképző, valamint érettségivel végződő kétéves szakosító képzés folyik. A kínálat bőséges, a legnagyobb érdeklődés a kertész, a virágkötő, az asztalos szakok iránt van, de képeznek például gazdaboltokba eladókat is. Évente négy első osztályt és egy-két szakosító osztályt nyitnak, a diákok száma 300 körül mozog. A restitúciós törvény értelmében az iskola által addig használt földterületek nagy része a kilencvenes évek elején visszakerült az egyház tulajdonába, így azóta már csak 16 hektáron gazdálkodik az intézmény. „Járulékos szervezetként működünk, tehát A diákok keze alól ilyen szép virágdekorációk kerülnek ki (Vas Gyula felvételei) kiadásaink egy részét magunknak kell fedeznünk - magyarázta az igazgatónő. - Elég költséges például a virágkötészeti szak, ezért az alapanyagot igyekszünk magunk kitermelni. Az egynyári növényekből több környékbeli önkormányzat, virágbolt is tőlünk vásárol, de díszcserjéket és más terményeket is kínálunk. Évente 4-5 millió korona bevételhez jutunk ezáltal, a befolyt ösz- szeget az intézmény fenntartására fordítjuk.” Az iskola vezetése él a pályázati lehetőségekkel is, ilyen forrásokból sikerült berendezniük például egy multimédiás vetítőtermet, bővíteni számítógép-állományukat. A diákok szakmai fejlődése szempontjából fontos, hogy az iskola több éve aktívan bekapcsolódik a Leonardo és Socrates nemzetközi programokba. „Tanulóink és tanáraink jártak már a hollandiai virág-világkiállításon,, de Ausztriában ésSzlovéni- ában is - mondta Varga Judit. - Baráti kapcsolatot tartunk fenn hazai, magyarországi, csehországi, bulgáriai, valamint romániai kertészeti iskolákkal. Folyamatosan részt veszünk a kertészeti és virágkötészeti versenyeken, tanulóink több kiállításon, vásáron díszítik a standokat, de irodák virágdekorációjának megtervezésére is felkértek már bennünket. Úgy gondolom, uniós csatlakozásunkkal diákjaink érvényesülési lehetőségei is nagyobbak. Németországból például már többen érdeklődtek szakképzett díszkertészek iránt. Folyamatosan próbálunk alkalmazkodni a piaci igényekhez, a jövő tanévtől virágkötő-berendező, valamint pincér-szakács szakot is indítunk.” Szlovákiában a karvai az egyetlen magyar nyelvű kertészeti középiskola. Diákok az ország legkeletibb részéből is érkeznek, a 120 férőhelyes kollégium maximális kihasználtsággal működik. A község családias légkört, természetközeli környezetet biztosít az itt tanuló fiatalok számára. A Németországba hurcolt magyar fiúk közül mintegy tizenötezer vesztette életét Köbölkúton a leventékre emlékeztek SZÁZ ILDIKÓ Köbölkút. „Szomorú, hogy a magyar történetírásból a második világháború egyik tragikus epizódja szinte teljesen kimaradt. Szálasi Ferenc 1944 végén harcképes magyar leventéket ígért Hitíernek. A 110 ezer magyar levente szomorú sorsa megérdemelné, hogy hányattatásukról megemlékezzenek” - mondta Kovács Ferenc a múlt héten vasárnap tartott emlékünnepségen. Ő maga is az elhurcolt leventék egyike. Hatvan évvel ezelőtt történt fájdalmas pillanatokat idézett fel sorstársainak, könnyeket csalva a túlélők és az elhunyt leventék hozzátartozóinak szemébe. „Tehervagonokba raktak, és viszontagságos út után a Kassel melletti Rótwestenben egy repülőtérre vittek bennünket. Ott fekete egyenruhás SS-hadosztályhoz sorolva légvédelmi tüzéreket szándékoztak kiképezni belőlünk. Ez már nem sikerült nekik, mert az amerikaiak - áttörve a nyugati frontot - menekülésre kényszerítették a németeket, ők pedig magukkal hurcoltak minket” - idézte fel a történteket Kovács Ferenc, a Csema- dok helyi alapszervezetének elnöke, korábbi polgármester. Az akkor Németországba vitt magyar fiúk közül mintegy 15 ezer vesztette életét; 48 köbölkúti gyermek közül 12. A túlélők az amerikai vadászbombázók Altenburgban, a vasútállomáson átélt támadását máig nem felejtették el. Egy hosszú alagút alá menekültek, itt vesztette életét a 14 éves köbölkúti Tégen Imre. A Barusz testvéreket a légnyomás kitaszította onnan, de Tégen László, Imre egy évvel idősebb testvére egy vagonok közt álló bádogépületbe bújt a légitámadás elől. A bódét vele együtt szitává lőtték a repülők. Bircsák István máig őrzi emlékezetében, ahogy a bombázás elől a gyilkos géppuskatűzben menekült. Az életben maradtak a bombázás során elhunyt Tégen testvérek kabátjának hajtókájába, egy kartonpapírra beírták az áldozatok nevét és korát. Az ottani temetőben szüleik a háború után megtalálták, hazahozták és a köbölkúti temetőben újra eltemették őket. A bombázáskor csaknem harminc fiú vesztette életét. Az emlékünnepségen Szesztay Ádám, Magyarország pozsonyi nagykövetségének kulturális attaséja az emlékezőknek tolmácsolta Győrffy Csaba nagykövet üdvözletét. „Az, hogy ilyen nagy számban gyűltek össze az emlékezők, bizonyítja: közösségünk számára rendkívül fontos, ami önökkel történt. Mindnyájunknak oda kell figyelnünk a múltra” - jegyezte meg Szesztay Ádám. A helyi művelődési központban Köbölkút, Nána, Ebed, Libád és Párkány polgármestere tisztelte meg jelenlétével a megemlékezést, mivel a környező településekről is sok leventét hurcolt magával az ellenség. A rendezvényen - melyen jelen volt Dániel Erzsébet, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke és a Nyitra megye ön- kormányzatát képviselő Hugyivár Imre - fellépett a Csemadok köbölkúti asszonykórusa, műsorral kedveskedtek a helyi óvodások, valamint a helyi Stampay János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai. Az emlékezők, a szomorú események veszteségét feldolgozni azóta sem tudók számára megható volt a Csemadok párkányi, nánai és ebedi szervezete mellett működő énekkar, citerazenékar és a Cantate Domino énekkar komoly, igényes műsora. Szálasi 1944 végén harcképes magyar leventéket ígért Hitlernek. A Legjobb árral indulunk NEXTRA AOSLink > gyors internet otthon is > díjmentes Létesítés > modem 1 Sk-ért > az első hónap ingyenes > hétvégék és ünnepnapok ingyen www.nextra.sk * Ä2 ár ÁFA nélküli és két éves elkötelezettség esetén érvényes UP 1646
