Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-19 / 114. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 19. RÖVIDEN Súlyos orosz veszteségek Moszkva. Csecsen szepa- ratisták egy rajtaütésben megöltek nyolc orosz belügyi katonát és három csecsen rendőrt, öt katonát pedig megsebesítettek. Orosz kato­nai illetékesek közölték, a lá­zadók megtámadtak egy pán­célozott csapatszállító jármű­vet, miután aknára futott és letért az útról. Egy másik páncélozott harcjármű a baj­ba jutottak segítségére akart sietni, de maga is aknára fu­tott. A katonák és rendőrök a kialakult tűzpárbajban ve­szették életüket. (MTI) Sonia Gandhi visszalépett Újdelhi. Sonia Gandhi, a parlamenti választásokon győztes Indiai Nemzeti Kong­resszus párt vezetője tegnap bejelentette: nem ő lesz az ázsiai óriásállam új kormány­fője. „Mélységes alázattal el kell utasítanom ezt a megbí­zatást” - közölte, amikor pártjának parlamenti képvi­selőivel találkozott. Mint fo­galmazott, egy belső parancs­ra döntött. Egy nappal koráb­ban még azt közölték, hogy ma leteszi a hivatali esküt. Gandhi tegnap találkozott Abdul Kalam államfővel, aki nem hagyta jóvá, hogy (a kommunisták támogatása hí­ján) kisebbségi kormány ala­kuljon Indiában. Egyes hírek szerint Sonia Gandhi családja biztonsági okokból szintén ellenezte, hogy kormányfő legyen. (MTI) Sonia Gandhi ma ismét ta­lálkozik az államfővel (Reuters) Szankciók Mianmar ellen Washington. Egy évvel meghosszabbította a Mian­mar elleni büntetőintézkedé­seket George Bush amerikai elnök, miután a délkelet-ázsi­ai országban a legnagyobb el­lenzéki párt távollétében nyílt meg az alkotmányozó gyűlés. Az USA 1997-től sújtja Mian- mart (volt Burma), tavaly még szigorította is a szankció­kat: semmit nem importál on­nan, befagyasztották a burmai junta tagjainak amerikai ban­kokban elhelyezett vagyonát, és a ranguni rezsim tisztvise­lői nem kaphatnak amerikai vízumot. A közlemény szerint nem oldódott meg a Mianmar és az USA közötti válság, „amelyet a mianmari hatósá­gok lépései és politikája vál­tott ki, beleértve a demokrati­kus ellenzék elnyomását”. Ez a politika fenyegetést jelent az USA nemzetbiztonságára és külpolitikájára - indokolta a döntést Bush. (MTI) Tegnap jelent meg a pápa memoárkötete, egyszerre olasz, angol, francia, német és spanyol nyelven Román-ukrán vita Munkával ünnepelt Vatikánváros. Munkával ünne­pelte 84. születésnapját tegnap II. János Pál pápa: amerikai püspö­köket fogadott, majd Jósé Barroso portugál kormányfővel és Alek- sander Kwasniewski lengyel ál­lamfővel találkozott. A VI. Pál te­remben koncertet adtak a tisztele­tére. A Szentszék hivatalos hon­lapja tegnap külön levelezőoldalt nyitott a Karol Wojtyla pápának címzett jókívánságok számára, s számos ajándék - születésnapi torták is - érkezett a világ minden tájáról.'Tegnap jelent meg Rómá­ban a pápa legújabb memoárköte­te, amely az 1958-1978-as krak­kói éveket öleli fel, Keljetek föl, menjünk címmel. A lengyelül ta­valy nyárra megírt-diktált kötet a pápa krakkói püspöki szolgálatá­val kapcsolatos emlékeit és gon­dolatait eleveníti fel, egyszerre olasz, angol, francia, német és spanyol nyelven. (MTI) Az említett könyv Lengyelországban félmilliós példányszámban jelent meg (Reuters-felvétel) Diplomáciai bonyodalmak Bukarest. Diplomáciai bonyo­dalmat okoz Románia és Ukrajna között egy ukrán hajózható csa­torna megépítése a Duna-deltá- ban, s az ügy nemzetközi környe­zetvédelmi botránnyá is kezd da­gadni. Kijev a román határ köze­lében a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna építésébe fo­gott. A románok szerint ez sérti a kétoldalú egyezményeket és el­lentétes több nemzetközi jogsza­bállyal. Bukarest azt veti Ukrajna szemére, hogy nem tájékoztatta szándékáról a román felet. A két államot ugyanis a határvizek használatáról szóló kétoldalú, il­letve a Duna hosszú távú védel­méről szóló európai egyezmé­nyek kötelezik a tájékoztatásra. A terv miatt Románia elveszíti a Duna fekete-tengeri kijárata fö­lötti monopóliumát, ami jelentős anyagi veszteséget is okoz Bu­karestnek. (MTI) Izraeli helikopterek ismét rakétákkal lőtték a rafahi palesztin menekülttábort Egyre több rom és halott Kormányközi konferencia az EU-alkotmányról Újabb forduló a jövő héten ÖSSZEFOGLALÓ Rafah/Dzsenín/Washing- ton. Az izraeli légierő két alkalommal is rakétákkal lőtte a Gázai övezet déli ré­szén levő Rafah palesztin menekülttábort, a támadá­sokban tizenkilenc palesz­tin meghalt, harmincán megsebesültek. ÖSSZEFOGLALÓ Az ugyancsak palesztin önren­delkezésű Ciszjordániában izraeli katonák megölték az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevű radi­kális palesztin fegyveres csoport egyik tagját. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint a férfit egy járőr lepte meg épp akkor, amikor rob­banószerkezetet akart elhelyezni a Jordán folyó nyugati partvidékén fekvő Náblusz óvárosában. Rafahban az első tegnap reggeli támadás során a helikopterek há­rom rakétát lőttek ki a táborban egy fal mögé rejtőző fegyveresek­re, majd pedig az izraeli helikopte­rek a szomszédos Tel Szultán tele­pülésre nyitottak tüzet. Palesztin források szerint a második csapást egy mecset közelében hajtották végre, ahol a hívők a reggeli imára gyülekeztek. A mecset kigyulladt. A tábor közelében izraeli földgya­luk is megjelentek, de palesztin Belgrád. Visszatetsző politikai vitát gerjesztett a korábbi és a je­lenlegi szerbiai hatalom képvise­lői között Zoran Djindjics édesany­jának állítólagos kijelentése, amely azt sejtette, hogy fiát, a né­hai szerb miniszterelnököt egykori munkatársai gyilkoltatták meg. Djindjics anyja a Blicnek hétfőn azt mondta, hogy lányát, Gor- danát szombaton azok támadták meg, akik magukra ismertek az Evropa című magazinnak adott nyilatkozatából. Ezt utóbbinak pe­dig azt nyilatkozta: egy ember a volt hatalomból - aki akkoriban miniszter volt - közölte vele, hogy biztonsági források szerint csak iz­raeli ellenőrzés alatt lévő terüle­ten egyengették a talajt. Tel Szul­tánban helyi lakosok szerint leg­alább negyvenöt katonai jármű is felvonult, és épületeket kutattak át. A rafahi tábort már hétfőn izra­eli harckocsik és katonák kerítet­ték be, elvágva a Gázai övezet töb­bi részétől. A lakosok egy része nagyszabású izraeli akciótól tart­va el is menekült a táborból. Az iz­raeli hadsereg közlése szerint mindkét tegnapi támadásnak pa­lesztin fegyveresek voltak a cél­pontjai. Egy magas rangú palesztin egészségügyi il­letékes azzal vádolta meg az izraeli hadsereget, hogy a rafahi művelet so­rán mentőkre lőttek, és a nemzetközi közösség köz­belépését kérte. A palesz­tin hatóság közleményt adott ki, amelyben elítélte és irtóháború­nak minősítette a táborban történ­teket. E forrás szerint Rafahban az izreliek két gyereket is agyonlőt­tek, egy 11 éves palesztin fiút meg a 15 éves nővérét. Izraeli katonák a palesztin fel­kelés kitörése óta eltelt három év során több alkalommal hatoltak be a menekülttáborba, fegyver- csempészek után kutatva. Saul Mofaz védelmi miniszter tegnap is megerősítette, hogy a rafahi mű­veletet mindaddig folytatják, amíg „Zoránt az övéi ölték meg, mert nem akartak dolgozni”. Müa Djindjics szerint nem kizárt, hogy a merénylet elsőrendű vádlottja, Milorad Lukovics Legija egyálta­lán nem bűnös, s mivel amúgy is rossz hírben áll, könnyű volt min­dent az ő nyakába varrni. Ehhez tartozik, hogy két ismereden férfi rendőrnek öltözve szombaton megtámadta Zoran Djindjics nő­vérét, Gordana Djindjics-Filipovi- csot, s mielőtt injekcióval elaltat­ták volna, valamiféle listát köve­teltek tőle, és kíváncsiak voltak egy miniszter nevére. Mila Djin­djics tehát alaposan felkavarta a szerbiai belpolitika amúgy sem nyugalmas vízét. A kormányzó ko­a célt, a csempészésre használt alagutak megsemmisítését el nem érik. A palesztinok itt több csapdát és pokolgépet készítettek elő az iz­raeli támadásra készülve. A jelek szerint a jordániai ural­kodó is egyetért azzal, hogy Jasszer Arafat palesztin elnöknek távoznia kellene. II. Abdalláh a The New York Timesban megje­lent interjújában foglalkozott a palesztin kérdéssel. Jordániát nemcsak a bizonytalan keleti szomszédság, Irak aggasztja, ha­nem az izraeli-palesztin konflik­tus is a nyugati határa mentén. Jordániában a lakosság többsége palesztin eredetű. A királynak egyensúlyoznia kell a szövetséges USA és az amerikai politikával szemben egye ellenségesebb la­kosság érzelmei között. II. Abdalláh most kijelentette: „Úgy vélem, Arafatnak a tükörbe nézve hosszan el kellene tűnődnie azon, hogy személye segíti-e a palesztin ügyet vagy sem.” A lap szerint az ilyen felszólítás „ritkán hallató ennyire nyíltan megfogalmazva az arab világban”. (MTI, TASR) alíció elnökjelöltének, Drágán Marsicsaninnak a választási stábja felszólította Zoran Zsivkovics ko­rábbi kormányfőt és Borisz Tadi. csőt, a Demokrata Párt elnökét, hogy tájékoztassák a nyilvánossá­got arról, ki ölte meg a miniszterel­nököt. A közlemény az alvilággal hozza kapcsolatba a korábbi hata­lom politikusait, s nevek említése nélkül azzal vádolja őket, hogy a politikai ellenlábasok nyakába akarták varrni a merényletet, tart­va a valódi gyilkosoktól. Egyéb­ként Mila Djindjics ügyvédje útján a B92 belgrádi rádiónak adott nyi­latkozatában már cáfolta a Blic- inteijúban elhangzottakat. (Az Evropában közöltek viszont nem.) Brüsszel. Az EU-tagállamok ír kezdeményezésre a jövő hétfőn újabb miniszteri fordulóval folytat­ják az alkotmányos szerződésről tárgyaló kormányközi konferenciát (IGC). Tegnap a végső megállapo­dás szempontjából legkényesebb­nek tekintett problémák kerültek terítékre - kivéve az ezek között is kiemelt fontosságúnak tekintett kérdést, a döntéshozatali eljárások­ban alkalmazandó szavazási rend­szer ügyét. Ebben továbbra sem kö­zeledtek az álláspontok olyan mér­tékben, ami indokolttá tehette vol­na mostani megvitatását. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter el­mondta, közölte kollégáival, hogy Pozsony a többségi szavazás he­lyett a konszenzus megőrzését sze­retné az adó-, a szociális és a külpo­litika, valamint az igazságügyi és belügyi kérdésekben. E két utóbbi­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Nedzsef. Négy sze­mélyt őrizetbe vettek Nicholas Berg amerikai állampolgár iraki kivégzé­sével kapcsolatban tegnap Bagdad­ban. A hírt magas rangú iraki tiszt­ségviselők közölték nyugati újság­írókkal. George Bush amerikai el­nök tegnapra virradóra megerősí­tette, hogy a kijelölt időben, június 30-án helyreállítják az ország szu­verenitását. Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh, síita vallási vezető tegnap Nedzsef és Kerbela elhagyá­sára szólította fel a síita felkelőket és az amerikai katonákat. Szisz- táni, akinek nedzsefi hivatalát az éjjel szintén lövések érték, figyel­meztette az iraki síitákat, hogy a Bukarest. Először indulnak hely- hatósági választásokon moldvai csángó magyarok. Az RMDSZ egy­előre két helységben, Pusztinán és Klézsén összesen 30 polgármester- és tanácsosjelöltet állít. A Bákó me­gyei RMDSZ tavaly novemberben nál már a többségi szavazás felé hajlanak a tagországok, míg az elő­zőeknél a szlovákhoz hasonló állás­pontot képviselnek. Kovács László magyar külügyminiszter szerint Budapest számára e tekintetben az a fontos, hogy olyan rendszerről szülessen megállapodás, amely megakadályozhatja, hogy a na­gyobb tagállamok összefogva bár­milyen döntést meg tudjanak aka­dályozni. Egyetértés alakult ki ab­ban, hogy a miniszterek tanácsá­nak soros elnökségét egyszerre há­rom tagország, 18 hónapos idő­szakban lássa el. A megvalósítás pontos módja azonban még itt is tisztázásra vár. Az EB majdani lét­számának és összetételének a kér­désében pedig egy olyan megoldás körül formálódik egyetértés, amely szerint 2014-ig maradna fenn az egy tagállam - egy biztos elve. Azu­tán a bizottság létszámát csökken­tenék. (TASR, MTI) rossz biztonsági helyzet miatt ne menjenek Nedzsefbe, és ne csatla­kozzanak a tüntetőkhöz. Előzőleg Muktada asz-Szadr síita vezető ar­ra kérte híveit, hogy a szent város­ban megrongálódott síita mecse­tek védelmére minél többen men­jenek Nedzsefbe egy békés tünte­tés céljából. Mellesleg a felkelők éppen a mecsetek közelében állít­ják fel kiállásaikat, lőszerraktárai­kat. Kerbela városában tegnap ki­lenc iraki felkelő esett el az ameri­kai katonákkal vívott tűzharcban - mondták el szemtanúk. Az al- Dzsazíra arab hírtelevízió szerint Moszulban két amerikai polgári személy vesztette életét, egy pedig megsebesült, mikor autójukra is­meretien támadók tüzet nyitottak. alakult meg, azóta leginkább a tag­toborzásra helyezték a hangsúlyt. Az RMDSZ célja, hogy községen­ként legalább egy-egy tanácsost be­juttassanak az önkormányzatokba. A jelöltek szerint Pusztinán jóval több esélyük van szavazatokat sze­rezni, mint Klézsén, ahol az elsőd­leges cél a tisztességes helytállás. Szerbiában egymást mocskolják a korábbi és a jelenlegi hatalom képviselői Djindjics anyja vihart kavart MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A lakosok egy része el is menekült a rafahi táborból. Négy személyt őrizetbe vettek a Berg-gyilkosság miatt Tartják a menetrendet Helyhatósági választások Romániában Csángók először indulnak MTI-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents