Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-15 / 111. szám, szombat
A teremtés koronája a tükör előtt? 25. oldal I iGÉSZSÉGÜNKRI E Előzzük meg a csigolyatörést 27. oldal 2004. május 15., szombat 2. évfolyam 19. szám Az ital egyfelől a szórakozás fontos segítője lett, másfelől a problémamegoldás hibás öngyógyító eszközévé vált Korunk kórja: az alkoholizmus Az alkoholizmus az emberiség történetével egyidős betegség, jelentősége azonban az évezredek alatt mit sem csökkent, sőt mára társadalmi szinten is meghatározó tényező lett. KLF.BOVICH ANDRÁS Az Egészségügyi Világszervezet tagállamainak többsége ugyan kidolgozott valamilyen alkoholpolitikát, amely alapvetően az alkoholárak hatósági ellenőrzésére, a fogyasztás csökkentésére, alkalmi szondáztatásokra, ill. az alkoholvásárlás korhatárhoz kötésére irányult, azonban az erőfe szítések mindenütt cse kély eredménnyel jártak. Az idült májbetegségek és a májzsugor, azaz a májcirrózis előfordulása a szeszesital-fogyasztás emelkedésével és az eladott ita lók minőségének romlásával párhuzamosan nő. Számos más emésztőrendszeri gyulladás, fekély, idegrendszeri és rákos megbetegetásában. A depresszió, valamint a szorongásos kórképek súlyossága a probléma-ivás mértékével (vagy éppenséggel mér- téktelenségével) arányosan fokozódik. Hasonló összefüggés áll fenn az alkoholizmus és az öngyilkosság között. Az ital tehát dés tulajdonítható a mértéktelen alkoholfo gyasztásnak. További súlyos gondot jelent az alkoholista társadalom összetételében a nők és a fiatalok arányának növekedése. Az alkoholtartalmú italok töretlenül növekvő népszerűségüket minden bizonnyal a központi ideg- rendszerre gyakorolt hatásuknak köszönhetik. Ez a tudati, érzelmi és értelmi állapot áthangolódását, bódulatát jelenti, amely a legtöbb emberben kellemes érzést vált ki. Mindez a hangulat fokozódásában, a belső feszültségek oldódásában, a szorongás csökkenésében, a problémák kezelhetőbbé válásában, elfeledésében, a kapcsolatteremtés fesztelenebbé, olajozottab- bá tételében nyilvánul meg. Az alkohol természetesen nem javítja a képességeket, legfeljebb csak azt az érzést kelti. A „fékek“ felengedése mégis segíthet bizonyos gátolt képességek könnyebb kibontakoztanyesebb italok fogyasztása. Sokszor isznak, de lerészeged- ni nem szoktak. 4. A ritkán, de mértéktelenül ivók képviselői egyes alkalmakkor, pl. házibulikon akár a részegségig is eljutnak. 5. A nagyivók sokszor és sokat isznak, de az alkoholbetegség tünetei még nem látszanak meg rajtuk. 6. Az iszákosok rendszeresen részegek, de az alkoholfüggés tünetei még nem látszanak meg rajtuk. 7. Az alkoholisták esetében az italozás már alkoholfüggéshez, ital hiányában megvonási tünetek fellépéséhez vezet. Orvosi értelemben az iszákosok és az alkoholisták számítanak alkoholbetegnek. Ide tartozik a társadalom jelentős bár még egy számjegyű százaléka, a náluk kb. három- F szór annyian levő mértéktelenül ivók pedig a veszélyeztetettek csoportját alkotják. Milyen út vezet az alkoholizmusig? A szervezetbe kerülő alkohol -a -gyomor-bél rendszerből felszívódva a májba kerül. Itt az alkoholból enzimatikus úton ace- taldehid képződik, amely azonban erős méreg. Az acetaldehid felszaporodása mérgezéses állapotot idéz elő, ez okozza az italozást követő rossz közérzetet, a másnaposságot. Az acetaldehidet egy további enzim bontja, amelyet viszont az alkohol serkent. Éppen ezért az újabb ráivás segít túljutni a rossz közérzeten, ugyanakkor egyenes útként vezet az alkoholfüggőség kialakulásához. egyfelől a szórakozás, illetve a társas események fontos segítője, feltétele lett, másfelől a feszültséglevezetés, a probléma- megoldás hibás öngyógyító eszközévé vált. Az elfogyasztott ital mennyisége alapján a következő csoportok állíthatók fel: 1. Az absztinensek évekig, évtizedekig, esetleg egész életükben nem isznak alkoholt. 2. A társasági ivók rendszeresen nem költenek italra, és csak bizonyos esetekben - összejöveteleken, társasági alkalmakkor - isznak. 3. A rendszeresen, de mértékletesen ivók az italt a táplálkozás örömeinek részeként fogják fel, általában jellemző rájuk az igéAz alkoholbetegség jellemzői ♦ rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás, melyet gyakran lerészegedés követ, ♦ a részegség során a társadalmi-etikai normák különböző mértékű megsértése, ♦ szervi károsodások: gyomorbél hurut, májbetegségek, ideg- rendszeri problémák, rosszindulatú daganatok, ♦ a társadalmi helyzet megrendülése, ♦ családi problémák fokozódása, ♦ állandó anyagi gondok, ♦ alkohol hiányában elvonási tünetek j elentkeznek. Bár az elmúlt évtizedekben a nők aránya jelentősen növekedett az alkoholisták körében, továbbra is a férfiak vannak túlnyomó többségben. Az alkoholista férfi általában 18-24 éves korában válik iszákossá, míg a nők körében ez némileg később kezdődik. Férfiaknál az alkoholbetegség 10-20 év alatt fejlődik ki, ezért a legtöbb „befutott“ alkoholista 30-50 év között van. Az egyedülállók könnyebben válnak az alkohol rabjává, viszont az alkoholbetegek családi kötelékei is gyakrabban bomlanak fel. Bár a fizikai munkát végzők körében legnagyobb az alkoholbetegek aránya, azért szép számmal akadnak alkoholisták a jobb gazdasági helyzetű és a magasabb társadalmi osztályok képviselői között is. Az alkoholbetegek közül sokan dolgoznak végzettségükhöz, szakképzettségükhöz képest alacsonyabb beosztásban. A család szerepe is jelentős a betegség kifejlődésében, hiszen az alkoholisták több mint felénél egyik vagy mindkét szülő alkohol- beteg. A családi halmozódás kialakulása a családi mintához hasonulás következménye. Veszedelmes ellenségek A máj legveszedelmesebb ellenségei: a zsír és az alkohol. Ha a zsírdús táplálkozás mellé túlzott alkoholfogyasztás és gyógyszere- zés társul, szinte bizonyosan zavarok támadnak a máj működésében. A legsúlyosabb májbetegség a májzsugorodás, ismertebb nevén májcirrózis. A betegség következtében a máj megnagyobbodik, szövetei átalakulnak, egyre kevésbé képes ellátni feladatát. A szomorú statisztika szerint minden második olyan ember, aki húsz éven át naponta 50-100 gramm alkoholt elfogyaszt, negyven év fölött számíthat a májzsugorodásra. A későn felismert, kezeletlen májcirrózis a májműködés leállásához, májkómához vezethet, ami menthetetlenül a beteg halálát jelenti. Ajánlatunk a jövő hétre ♦Hogyan fiatalodhatunk 10 évet? Tippek minden korosztálynak. ♦ Sokan vannak, akik kevés folyadékot isznak. Ám ha szeretik a gyümölcsöt, nincs nagybaj... ♦ A jó közérzethez öt perc önmasszázs! Szombaton is keresse az Új Szót! GYÓGYTURMIX A tévézők többet cigarettáznak A televíziónézés dohányzásra késztetheti a gyerekeket. Kutatók szerint a televízió a dohányzás reklámozásának közvetett módja lehet. A kutatók tanácsa a televíziónézés időtartalmának korlátozása, lehetőleg napi kevesebb mint két órára. Az 1990-es körülbelül öt százaléktól 1992-ben hét százalékkal több gyerek mondta, hogy dohányzik. Azoknál a gyerekeknél, akik öt vagy annál több órán át néztek televíziót naponta, közel hatszor valószínűbb volt a dohányzásra történő rászokás, mint azoknál a társaiknál, akik a legkevesebb időt töltötték televíziónézéssel, míg a naponta négy vagy több órán keresztül tévézőknél körülbelül ötször valószínűbb volt a dohányzás előfordulása. Az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiája napi két óránál nem több, minőségi, azaz oktató és erőszakmentes televíziózást javasol a gyerekeknek. Aludjon és fogyjon! Az elhízást összefüggésbe hozzák az alvással töltött órák számával. Német kutatók szerint azok a gyerekek, akik többet alszanak, kevésbé válnak túlsúlyossá vagy elhízottá. „A gyerekeknél az alvás időtartama az elhízásra utalhat, és úgy tűnik, független a gyerekkori elhízással kapcsolatos egyéb kockázati tényezőktől” - mondták R. Vonkries és munkatársai a müncheni Institute for Social Pediatrics and Adolescent Medicine-en. A vizsgálatot végzők 5-6 éves gyerekek kötelező fizikai vizsgálatán gyűjtött magasság- és súlyadatokat elemeztek. A magasság- és súlyadatokat testtömegindex- (body mass index- BMI) értékekké alakították, a szülők pedig olyan kérdőíveket töltöttek ki, amelyek a gyerekek túlsúllyal, vagy kövérséggel kapcsolatos rizikófaktorait vizsgálták. A kérdőíveken az alvási szokásokra vonatkozó kérdések is szerepeltek. Vonkries és munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy a gyerekek túlsúlyra vagy kövérségre vonatkozó kockázati tényezője az alvással töltött órák számával csökkent. Az elhízás előfordulásának gyakorisága a gyerekeknél, akik tíz órát aludtak, 5,4% volt, a 10,5-11 órát alvóknál 2,8% és azoknál, akik legalább 11,5 órát aludtak, 2,1% volt. A szociális, a demográfiai, az életmódbeli és az alkati tényezők alkalmatlannak bizonyultak a különbségek megmagyarázására. ORVOSMETEOROLÓGIA Kellemes hétre számíthatunk ZLATA CABAJOVÁ A hétvégén kezdetben az időjárás okozta egészségi panaszok háttérbe szorulásával számolhatunk, de szombat este, éjszaka és vasárnap reggel felerősödnek a reumatikus fájdalmak, nagyobb lesz a szív- és érrendszer, valamint a légzőrendszer megterhelése. Ez a rosszabbodás azonban csak átmeneti, s vasárnap napközben már a kedvező hatások lesznek túlsúlyban. Ez a helyzet a hét elejéig tart. Később nagyobb megterhelésnek lesz kitéve a szív- és érrendszer, a légzőrendszer és mozgásszervek. A hét közepén felerősödnek a kedvezőtlen hatások csakúgy, mint a hétvégén. Erősebbek lesznek a reumatikus fájdalmak, nagyobb lesz a szív- és az érrendszer, valamint a légzőrendszer megterhelése. Rosszabbul viseljük majd a testi és lelki megterhelést, gyengül az összpontosító készség, ingerlékenyebbek, idegesebbek leszünk. A hét nagyobbik részében azonban nem az időjárás kedvezőtlen hatásai lesznek túlsúlyban.
