Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-14 / 110. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 14. RÖVIDEN Afganisztánba az Eurohadtest Strasbourg. Augusztus kö­zepén átveszi Afganisztánban a NATO-vezette nemzetközi biztonsági erő, az ISAF hely­színi irányítását az Eurohad­test vezérkara. A lépés szim­bolikus jelentőségű: az Euro­hadtest ugyanis - bár hivata­losan a NATO gyorsan bevet­hető alakulata - az önálló eu­rópai katonapolitika egyik megtestesítőjének számít. A közös európai védelmi politi­ka keretében a kontinens or­szágai nemcsak Európában avatkozhatnak be, ha érdeke­ik úgy követelik, hanem Eu­rópán kívül is. Az Eurohad- testet 1993-ban Franciaor­szág és Németország hozta létre, s hozzájuk később Bel­gium, Luxemburg és Spanyol- ország csatlakozott, azaz csak európai országokat tö­mörít. Létszáma teljes feltöl- töttség esetén 60 ezer fő, ala­kulatai saját országaikban ál­lomásoznak, és csak szükség esetén lépnek az Eurohadtest kötelékébe, de parancsnoksá­ga, vezérkara állandó jelleg­gel működik. (MTI) Két kormány, egy ülés Párizs. Tegnap, a harma­dik közös francia-német kor­mányülés előtt Jacques Chirac államfő találkozott Gerhard Schröderrel. A kan­cellárt szinte a teljes német kormány elkísérte a francia fővárosba. A francia és a né­met miniszterek együttes ülé­sének központi témája az ira­ki helyzet. Párizs támogatja Németországnak azt a törek­vését, hogy Berlin az ENSZ Biztonsági Tanácsának állan­dó tagjává váljon. Ugyanak­kor Berlin az utóbbi időben bírálta Párizst, amiért az a francia ipart támogatva bele­avatkozik a gazdasági folya­matokba. Schröder egy ko­rábbi nyilatkozatában óvott a közös európai iparvállalatok létrehozását gátló „nemzeti önzéstől”. (MTI) Dél-Afrikába költözhet Johannesburg. A Dél-afri­kai Köztársaság diplomáciai egyeztetés után engedélyez­te, hogy az országba költöz­zék Jean-Bertrand Aristide, Haiti elűzött elnöke. Mint tegnap közölték: Aristide nem politikai menedéket kért Johannesburgtól, hanem csak lehetőséget arra, hogy ott várja ki személyes helyze­tének rendeződését. (MTI) Aristide megbuktatásának körülményeiről korábban épp Dél-Afrika kért ENSZ- vizsgálatot (Képarchívum) Óriási meglepetésre a kongresszus párt győzött - Vádzspajiék megfosztották magukat a kormányzástól Olasz asszony India élén MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi. Nagy meglepetésre, minden előzetes jelentéssel ellen­tétben az eddig ellenzéki Indiai Nemzeti Kongresszus párt alakít­hat kormányt, főként baloldali szö­vetségeseivel. A Gandhi család ne­vével fémjelzett párt vezetése máris közölte, nincs kétség afelől, hogy nyert és kormányra kerül. A párt a kormányfői tisztségre Radzsiv Gan­dhi özvegyét, Sonia Gandhit jelöli, így ő lesz India első külföldi szüle­tésű miniszterelnöke. Atal Bihari Vádzspaji kormányfő bejelentette lemondási szándékát. Az ő hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Pártja és szövetségesei tehát ellen­zékbe szorulnak. A kongresszus párt nyolc év után szerezheti vissza a hatalmat Indiá­ban. Bejutott a képviselők közé Sonia Gandhi fia, Rahul Gandhi is. Indiában a választások csaknem egy hónapon át tartottak, öt fordu­lóban szólították az urnákhoz a mintegy 670 millió választópolgárt - a leadott szavazatok száma meg­haladja a 380 milliót. A tegnap dél­utáni részeredmények szerint a kongresszus és hívei 219, Vádzspa­jiék 189 helyre számíthatnak, 135 kisebb, főleg regionális pártoknak jut. Ez azt is jelenti mindazonáltal, hogy a 272 fős abszolút többséget egyik koalíció sem szerzi meg az 543 fős parlamentben. Elemzők szerint az ellenzék an­nak köszönheti sikerét, hogy a vi­déki szegénység megbüntette a kormányt, amiért kihagyta ezt a ré­teget a gazdasági fellendülés hasz­nának élvezetéből. Más társadalmi csoportok is elégedetlenek a kor­mány gazdasági reformjaival. A vá­lasztási vereség külön kudarc a kor­mány számára abban a tekintet­ben, hogy Vádzspajiék éppen a biz­tos diadal reményében előre hoz­ták a választást. A nacionalisták a miniszterelnök tetőző népszerűsé­gére, az indiai-pakisztáni viszonyt jellemző enyhülésre és gazdasági eredményekre alapozva remélték újra elnyerni a szavazók bizalmát. Pakisztánban máris reagáltak az in­diai kormányváltásra. Sejk Rasid Ahmed tájékoztatás- és médiaügyi miniszter reményét fejezte ki, hogy a két ország közti békefolyamatot az indiai történések nem érintik. Sonia Gandhi Olaszországban, Torino mellett született. Anyósa, Indira Gandhi után a férjét, Radzsiv Gandhit is meggyilkolták. (Reuters-felvétel) Váratlan látogatás Rumsfeld a börtönben Bagdad. Váratlanul Irakba érke­zett tegnap Donald Rumsfeld ame­rikai védelmi miniszter. Célja az Irakban állomásozó amerikai kato­nák megnyugtatása, és a fogolykín­zások nyomán kirobbant vihar csití- tása volt. Látogatását szigorú biz­tonsági intézkedések előzték meg, útjára elkísérte őt Richard Myers tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke és a minisztérium több munkatársa is. Rumsfeld a hírhedt Abu Graib bör­tönben is látogatást tett. Kijelentet­te: az USA-nak nem akarja elleplez­ni a börtönben történt kínzásokat, amelyeket Myers tábornok tragédi­ának nevezett. Bagdadban egyéb­ként tegnap azt is közölték, hogy hamarosan szabadon bocsátják azt az öt nőt, akiket ebben a börtönben tartanak fogva. Erről az amerikaiak biztosították az iraki ideiglenes kor­mányzótanácsot. Egy másik beje­lentés szerint az összes itteni bör­tön, valamint az iraki foglyok iraki ellenőrzés alá helyezését fogja kö­vetelni az ország irányítását átvevő átmeneti iraki vezetés. (MTI) A CIA is alkalmaz kínzáshoz közeli módszereket az al-Kaida-tagok kihallgatásakor Mégsem teszik közzé a döbbenet albumát Szíria nem utasítja ki a szélsőséges palesztinokat Pusztító rakétatámadások Washington. Döbbenetes­nek nevezték az amerikai szenátorok és képviselők az iraki foglyok megalázásáról készült fényképeket és videoklipeket, amelyek megtekintésére a Pentagon szerdán este három órát biztosított számukra. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A szenátus és a képviselőház tag­jai a kongresszus S-407-es, lehall­gatásbiztos termében nézhették meg a felvételeket. Bill Frist, a sze­nátus többségi, republikánus frak­ciójának vezetője szörnyűnek ne­vezte a látottakat. „Undorító az egész, nehéz elhinni, hogy mindez tényleg egy katonai létesítményben történt” - mondta Dianne Feins­tein. A szenátorok másolatokat nem készíthettek, s munkatársaik nem kísérhették el őket. A „döbbe­net albumát” és a digitális video­klipeket George Bush elnök dönté­se alapján nem hozzák nyilvános­ságra. A látottak alapján a törvény­hozók arra következtetnek, hogy a visszaélésekben több katona mű­ködött közre, mint amennyit eddig feltételeztek. A képeken iraki fog­lyokat kényszerítenek csoportos önkielégítésre, vagy egymással sze­xuális kapcsolatra. Az egyik video­felvételen egy fogoly addig veri a fejét a falba, míg összeesik, feltehe­tően azért, hogy az eszméletlen­ségbe meneküljön a megaláztatás elől. Joseph Lieberman szenátor szerint ugyanaz a fogoly tette ezt, aki egy fotón a földön fekszik, nya­kán kutyapórázzal, melynek a vé­gét az elhíresült Lyndie England katonanő tartja. A 21 éves nyugat- virginiai tartalékos a New York Post szerint több katonával is közösül a foglyok előtt. A „közleány” a denveri televíziónak kedden azt mondta, hogy feljebbvalóinak uta­sítására vette a kezébe a pórázt. A képet megdicsérték és közölték ve­le, hogy a megaláztatás eredmé­nyes, megoldja a foglyok nyelvét. England igennel felelt a kérdésre, hogy vannak-e a sajtóban már meg­jelenteknél is kínosabb képek, de részletekbe nem bocsátkozott. Egy törvényhozó elmondta: a felvétele­ken egyebek között az összekupo­rodó meztelen foglyokra vicsorgó kutyák láthatók, iraki nők, akiket mellük felfedésére kényszerítenek és a már ismert képek újabb variá­ciói láthatók. A CIA is fél a leleplezéstől. A The New York Times tegnap azt írta, a CIA is alkalmaz a kínzáshoz közeli módszereket az al-Kaida terror­szervezet tagjainak kihallgatása­kor. A cikk szerint a szóban forgó módszereket az igazságügyi tárca is engedélyezte titkos utasítások­ban. A gyanúsítottakat egyebek kö­zött megkötözve víz alá nyomják. A kihallgatók mindazonáltal vigyáz­nak arra, hogy a testi kényszerítést abbahagyják, mielőtt komoly sérü­lést okoznának - áhította a lap. Hír­szerzési forrásoktól úgy értesült, hogy a módszerek egyre fokozódó aggodalmat váltanak ki a CIA al­kalmazottaiból. Különösen az iraki foglyok kínzásával kapcsolatos bot­rány kirobbanása óta sokan attól tartanak, hogy tetteikért még felel­niük kell. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem/Damasz- kusz. Helikopterekről kilőtt raké­tákkal, három hullámban támadta az izraeli hadsereg tegnap a Gázai övezetben lévő rafahi palesztin menekülttábort. A támadásokban legkevesebb tízen meghaltak, és huszonötén megsebesültek. Szem­tanúk elmondták, hogy a harma­dik támadás következtében egy mecset is megrongálódott. Az izra­eli hadsereg azután indított kato­nai műveletet a térségben, hogy szélsőségesek szerdán a levegőbe röpítettek egy robbanóanyaggal megrakott katonai járművet, s a robbanás öt izraeli katona életét kioltotta. Előző nap, kedden hat iz­raeli katona vesztette életét egy páncélozott szállító jármű felrob­bantása következtében. Ők a Gázai övezetben lévő Zejtun település el­leni támadás során estek el. Az ő meggyalázott holttestük kiadatása érdekében az izraeliek átfogó ka­tonai akciót indítottak. Szerdán éj­szaka a palesztin hatóságok vissza is adták a holttesteket. Az izraeli hadsereg e veszteségek Robbantás Athénban Fenyegetés külföldieknek Athén. Két gázpalackkal hajtot­tak végre ismeretlen tettesek rob­bantásos merényletet Athén mel­lett, az Alpha Bank épülete ellen. Ez a pénzintézet az olimpia egyik gö­rög nemzeti támogatója. A detoná­ció csak csekély anyagi károkat okozott, és senki sem sérült meg. Nyolc napja három robbanás tör­tént Athénban a görög rendőrség központjánál, a hatóságok akkor ki­zárták annak a lehetőségét, hogy a merényletnek köze lenne az olimpi­ához. Tegnap azonban egy magát Forradalmi Harcnak nevező cso­portvállalta a robbantásokat, s arra szólította fel a nyugati vezető politi­kusokat és gazdag turistákat, vala­mint a nemzetközi tőke képviselőit, hogy kerüljék el az olimpia tájékát. Athén már komolyan aggódik ami­att, hogy az olimpia a politikai erő­szak célpontjává válhat. (MTI) nyomán elrendelte, hogy vala­mennyi katonai járműből rakják ki a robbanóanyagokat. A bevetések­re induló járművek rendszerint a fegyvercsempészésre szolgáló ala­gutak, valamint a palesztin fegy­vergyártó műhelyek megsemmisí­tése céljából vittek magukkal rob­banószert. Bassár el-Aszad szíriai államfő visszautasította a George Bush amerikai elnök által bejelentett szankciókat és nem hajlandó kiuta­sítani a palesztin szélsőséges cso­portokat Szíriából. Újságírók előtt tegnap kijelentette: Szíriának nin­csenek tömegpusztító fegyverei. A szíriai vezetés kérte az Egyesült Ál­lamokat, szolgáltasson bizonyíté­kokat arra, hogy az ország területé­ről külföldi fegyveresek hatoltak be Irakba, de Washington eddig nem válaszolt a damaszkuszi kérésre. Aszad igyekezett kisebbíteni a Bush által kedden bejelentett szankciók jelentőségét, mondván: nem tudja, hogy ezek milyen mértékben érin­tik Szíriát. Szíriai tisztviselők ko­rábban úgy vélekedtek, hogy az amerikai megszorításoknak várha­tóan kevés gazdasági hatásuk lesz. Vízummentesség Az új tagoknak kéri az EU Brüsszel. Az Európai Unió fel­szólította az Egyesült Államok kormányát, hogy járuljon hozzá a május elsején csatlakozott új tag­országok polgárainak vízummen­tes beutazásához. Az unió és az USA közt érvényben van az úgy­nevezett vízum nélküli program, amely lehetővé teszi a régi tagál­lamok polgárainak a beutazási engedély nélküli belépést. Az ügyben még a héten várható tár­gyalások lesznek Washingtonban. Uniós diplomaták szerint szinte biztosra vehető, hogy az Egyesült Államok nem lesz hajlandó hoz­zájárulni a kéréshez, mivel úgy véli: az újonnan csatlakozó, több­nyire posztkommunista országok polgárai a kedvezmény birtoká­ban tömegesen igyekeznének ille­gálisan munkát szerezni Ameri­kában. (MR) Pozsonyban is szavazhatnak a magyar állampolgárok A köztársasági elnök döntése alapján az Európai Parlament tag­jainak választására Magyarorszá­gon 2004. június 13-án kerül sor. Az Európai Parlamentbe Magyar- ország 24 képviselőt küldhet, aki­ket a pártok által áhított jelöltlis­ták alapján választanak meg. A választás napján Magyaror­szág pozsonyi nagykövetségén is lehet szavazni. Az a nagykorú, a Magyar Köztársaságban beje­lentett állandó lakhellyel ren­delkező, a magyarországi lakhe­lye szerinti választói névjegy­zékben szereplő magyar állam­polgár szavazhat, aki a választás napján Szlovákiában tartózko­dik. További feltétel, hogy a la­kóhely szerinti jegyzőnél kérni kell a választópolgárnak a kül­képviseleti névjegyzékbe törté­nő felvételét. A választói jogosultságot az ér­vényes magyar útlevél, személyi igazolvány, magyarországi ingat­lantulajdon, illetőleg bejelentett (ideiglenes) tartózkodási hely ön­magában nem alapozza meg, a választójoghoz olyan lakóhely kell Magyarországon, ahol a vá­lasztópolgár életvitelszerűen tar­tózkodik. Az életvitelszerűen Szlovákiában élő, tartózkodási engedéllyel rendelkező magyar állampolgárok a szlovák jogsza­bályok értelmében Szlovákiában élhetnek választójogukkal. Annak a magyar állampolgár­nak, aki Pozsonyban, a magyar nagykövetségen kíván élni vá­lasztójogával, az erre rendszere­sített nyomtatvány kitöltésével kell kérnie, hogy a külképviseleti névjegyzékbe felvegyék. A kérel­met személyesen vagy meghatal­mazott útján legkésőbb 2004. május 14-ig kell benyújtani a vá­lasztópolgár lakóhelye szerinti jegyzőhöz. A nyomtatványokat a pozsonyi magyar nagykövetségen (Sed- lárska 3) lehet beszerezni. Az eljárás menetével, a jogor­voslati lehetőséggel, illetve bár­milyen, az Európai Parlament képviselőinek megválasztásával kapcsolatos további kérdésben a nagykövetség munkatársaitól kér­hető információ személyesen, il­letve az 5920-5200-ás telefonszá­mon. Külképviseleti Választási Iroda

Next

/
Thumbnails
Contents