Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-13 / 109. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 13. Lízing 23 Manapság a gépkocsi vásárlását fontolgató ügyfél számos pénzügyi konstrukció közül választhat A lízing vagy a banki hitel a jobb? Aki gyorsan akar autóhoz jutni, annak érdemes a lízingelés mellett dönteni (Képarchívum) Gyors fejlődésünk ellenére még nagy a lemaradásunk Csehország lízingpiaca Természetesen a legegy­szerűbb, ha a vásárló zseb­ből fizeti ki a gépkocsi árát. Ha erre nincs lehetősége, akkor döntően két lehető­ség közül választhat: vagy bankhitelt vesz fel, vagy lí­zingre vesz autót. ÜJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lízingelés egyre elterjedtebb forma, hiszen míg 1998-ban csu­pán 11,6 milliárd korona értékben vásároltak kölcsönbérletre gépko­csit, addig tavaly ez a mutató már elérte a 25 milliárd koronát. A bankhitel és a lízing között számos komoly különbség van, tekintsük át sorban őket! Aki lízingre vásá­rol gépkocsit, annak számolnia kell azzal a ténnyel, hogy az utolsó törlesztőrészlet, pontosabban ma­radékösszeg kifizetéséig nem tu­lajdonosa a járműnek. A gépkocsi az utolsó pillanatig a lízingtársa­ság birtokában marad, míg ha a banktól fogyasztói hitelt vesz fel a kliens, és azon veszi meg a hőn áhított autót, akkor azonnal a tu­lajdonosává válik. A lízingtársa­ság védi a vagyontárgyát, ezért a vele szerződésre lépőt arra kötele­zi, hogy a gépkocsira kösse meg a kötelező gépjármű-biztosítást, sőt a balesetbiztosítást is. Ezt úgy is megteheti a vásárló, hogy rögvest a lízingcégre bízza az ügylet lebo­nyolítását. Ennek a kényelmi szempontok mellett további elő­nye lehet: a társaság jobb feltétele­ket alkudhat ki a biztosítóval, ami a balesetbiztosítás esetében akár 50 százalékkal is kisebb kiadást je­lenthet. A megoldás hátulütője: ha esetleg nem felelne meg a biz­tosító nyújtotta szolgáltatás, nincs lehetőség a pénzintézet megvál­toztatására, legalábbis a futamidő végéig. A bank nem köti semmi­lyen biztosítási feltételhez a gép­kocsi megvételét, sőt - a célirá­nyos hitelt leszámítva - azt sem el­lenőrzi, hogy az ügyfél mire hasz­nálta fel a felvett pénzt. Gyakorlatilag valamennyi na­gyobb autókereskedőnél, sőt autó- bazár-üzemeltetőnél meg lehet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Talán az egyre drágább gépkocsik miatt, talán a fizetőképes kereslet hiánya miatt történik a következő: a lízingelt gépkocsik között egyre több a használt gépjármű. Tavaly például a lízingelt autók közöl min­den harmadik volt használt, miköz­ben alig két évvel ezelőtt még csak minden ötödik tartozott ebbe a ka­tegóriába. A hazai lízingszövetség adatai szerint 2003-ban kölcsönbér- let formájában 14 937 gépkocsit ér­tékesítettek, mégpedig együttesen 3,912 milliárd korona értékben. Ez 2002-höz viszonyítva 62 százalékos növekedésnek számít. A lízingelt használt gépkocsik átlagos ára 262 ezer korona volt. Ilyen dinamizmus­nak egyre kevesebb társaság tud el­lenállni, ebből adódóan ma már számos lízingcég foglalkozik hasz­nált autókkal. E téren a GE Capital Leasing a piacvezető, amelyik 400 kötni a lízingszerződést. Szeren­csés esetben egy nap alatt ki lehet választani az igényelt gépkocsit, megkötni a lízingszerződést, és délután már az új szerzeményben ülve lehet hazamenni. E lehetőség sok esetben a használt gépkocsira is érvényes, melynek lízingelése egyre elterjedtebb. A banki hitel felvétele ennél körülményesebb; az igényelt összeg elbírálása né­hány napig, esetleg egy-két hétig tarthat. Vajon mi történik akkor, ha az ügyfél átmenetileg fizetésképtelen helyzetbe kerül? Ha valóban csu­pán átmenti helyzetről van szó, akkor a lízingtársaságok többsé­gével meg lehet egyezni a törlesztőrészletek átütemezésé­ben. Ha ez sem elég, akkor a szer­ződést át lehet ruházni másvalaki­re, aki átveszi a lízingszerződéssel járó feltételeket, emellett a pénz­ügyi nehézségekkel küszködő kli­ensnek kifizeti a már eddigi törlesztőrészleteket. Szélsőséges ezer koronás vételár alatt a lehető legkevesebb akadályt gördíti az ügylet nyélbeütése elé. A piacon alig két éve tevékenykedő OTP Leasing például egyenesen a használt autók forgalmazásának köszönhetően tört előre, olyannyira, hogy 2003-ban már a nyolcadik legnagyobbnak számított. A szabályok értelmében a lízingelt használt gépkocsi nem le­het 7 évnél öregebb, korábban leg­feljebb három tulajdonosa lehetett, s vételárának túl kell lépnie a 100 ezer koronát (általános forgalmi adó nélkül). Annak dacára, hogy a viszonylag olcsó használt gépkocsik kölcsönbérlete elég egyszerű folya­mat, azért néhány feltételnek eleget kell tenni. A vevőnek igazolnia kell az állandó munkaviszonyt, a belőle származó adózás utáni jövedelem nagyságát, emellett egyes társasá­gok megkövetelik a házastársnak a lízingszerződés megkötéséhez való hozzájárulását, (s, shz) esetben a lízingtársaság visszave­szi a gépkocsit, amit már csak azért is könnyen megtehet, mert még mindig az ő tulajdonában van. Banki hitel esetében némileg más a megoldás. Először figyel­meztetik az ügyfelet, második lé­pésként ha van kezes, akkor fel­szólítják a törlesztésre. Végső megoldásként a végrehajtó alkal­mazása jöhet számításba. Van egy terület, ahol határozottan a bank van előnyben. Ha a pénzintézet összeomlik, akkor az az ügyfélre semmilyen kihatással nincs, per­sze a fennmaradó részletet így is ki kell fizetnie. Ellenben ha a lízing- társaság megy csődbe, akkor a végrehajtók elvehetik az ügyfelek­től a lízingelt járműveket, hiszen azok a társaság tulajdonában van­nak. Remélhetőleg ilyen fejle­mény a 90-es évek csődhullámait követően már nem fenyeget. A lízing útján szerzett gépkocsin az utolsó részlet törlesztéséig nem szabad jelentős változtatásokat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A cégek autóparkjuk felújításá­ra, bővítésére többnyire a pénz­ügyi lízing eszközét veszik igény­be. Pedig ami a rugalmasságot, kényelmet és a folyamatos jármű­cserét illeti, az operatív lízing e té­ren jobb megoldás. Vajon mit je­lent e fogalom? Definíciója sze­rint a lízingbevevő nem kíván a lí­zingtárgy, esetünkben gépkocsi felett tulajdonjogot szerezni, azaz a futamidő lejártával a lízingbe­adónak visszaszolgáltatja azt. Szlovákiában ez a forma most van terjedőben, 2003-ban a lízingelt gépkocsik mintegy 6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, mi­közben Hollandiában és Nagy- Britanniában ez az aránya eléri a 70 százalékot is. Az operatív lí­zingnél többnyire nincs induló lí­zingdíj (akkontáció), a lízing ideje nem behatárolt, a biztosítás a eszközölni, illetve ez csupán a lí­zingtársaság engedélyével tehető meg. A banki hitelen vásárolt au­tóval a tulajdonos az első naptól kezdve azt tehet, amit csak akar. Ha ellopják a gépkocsit, akkor a bank esetében nem történik válto­zás, hiszen a részleteket tovább kell törleszteni. A lízingtársaság­nál mindaddig kell fizetni, amíg a rendőrség le nem zárja az ügyet. A különbségek gyors szemrevétele­zése után az autóvásárlás előtt ál­ló még egy dolgot tegyen meg: te­kintse át a lízingszorzókat és a banki hitelek kamatait. A pénzin­tézeteknél arra kell vigyázni, hogy szívesen hirdetik a legalacsonyabb hitelkamatukat, ám ez csupán a magas bonitású ügyfelekre vonat­kozik, az átlagember többnyire magasabb kamat árán jut kölcsön­höz. Mindezek figyelembe vételé­vel - beleértve a törlesztés időtar­tamát is - kiderülhet, hogy összes­ségében mennyibe kerül a kivá­lasztott gépkocsi valójában, (só) törlesztőrészlet elemét képezi, a járművek szervizelése és karban­tartása a lízingtársaság feladata, viszont a gépkocsikkal megtett ki­lométerek száma a szerződés ré­szét képezi. A cégek számára azért előnyös ez a pénzügyi konst­rukció, mert egyszerre több autó igénybe vétele esetén sem köt le túlságosan sok készpénzt, továb­bá nem kell az autó kiszolgálásá­val törődni. A többnyire 1 és 4 év közötti operatív lízing részeként a bérbeadó fizeti a jármű utáni út­adót, a kötelező gépjármű- és bal­esetbiztosítást, a sztrádamatricát, törődik a téli és nyári gumik cseré­jével, sőt az autó esetleges hibája­kor gondoskodik a tartalékjármű biztosításáról is. Mindezt persze nem ingyen teszi, viszont nem mellékes, hogy a bérlő egyetlen számlával fizethet az összes, ope­ratív lízing révén szerzett autó után. (shz, s) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia lízingpiaca viharosan fejlődik ugyan, azonban még min­dig alulfejlettnek számít, ha a nyu­gat-európai viszonylattal vetjük egybe. Az összevetést csak akkor álljuk, hogy a piac növekedési di­namikáját vizsgáljuk: míg Európa nyugati felén tavaly 3,4%-ra rú­gott a növekedési ütem, addig ná­lunk 8%-ra. Nyugaton sokkal iz­mosabbnak számít a számítógé­pek és irodai berendezések köl­csönbérlete: míg nálunk ez a szeg­mens mindössze 1,4%-os részese­A lízing fogalma: A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan ügyletfajta, amely so­rán a lízingbeadó azzal a céllal vá­sárolja meg a lízingbevevő által kiválasztott eszközt, hogy a díjfi­zetés ellenében annak használa­tát a lízingbevevőnek adott időre átengedje. A szerződésben meg­határozott futamidő lejártával az eszköz bizonyos feltételek teljesí­tése esetén a lízingelő tulajdoná­ba mehet át. Bruttó lízingdíj: A teljes vétel­ár szinonimája lízingszerződés esetén. Magában foglalja az indu­ló lízingdíjat és az azt követő - ha­vi vagy negyedéves ütemezésben fizetett - lízingdíjat, továbbá az általános forgalmi adót js. Finanszírozó összeg: Az autó vételárából az a rész, amely a net­tó vételár és az induláskor befize­tett összeg különbsége. Részletvá­sárlásnál és lízingnél a nettó vétel­árat kell csökkenteni az induló- részlet, illetve a kezdő lízingdíj - és a költségként elszámolt díj - együttes összegével. Bankhitellel történő vásárlás esetén az autó bruttó vételárából kell levonni a saját erőt. Induló lízingdíj: A bruttó lí- zingdíjból az az összeg, amelyet a szerződéskötéskor kell kifizetni. Lízingszorzó: A finanszírozók egy része az autó bruttó vételárát ezzel szorozza meg, és így jut a bruttó lízingdíjhoz. Más finanszí­rozó a nettó vételárat növeli a lí­zingszorzóval, így jut el a nettó lí­zingdíjhoz, amit tovább kell nö­velni az áfával ahhoz, hogy meg­kapja a bruttó lízingdíjat. Önma­gában a lízingszorzó nem minősíti az ajánlatot. Az alacsony lízing- szorzó ugyanis - ha magas a kez­dő lízingdíj - kedvezőtlenebb le­het egy magasabb szorzóhoz ké­pest akkor, ha ez utóbbi alacso­nyabb kezdő lízingdíjjal párosul. Egy ajánlatot mindig az minősít, hogy mennyi a bruttó lízingdíj. Maradványérték: A lízingszer­ződések gyakorlata szerint a fu­tamidő végén egy képletes összeg kifizetésével - ez a maradványér­déssel bír, addig Európában 12%- sal. Hozzánk legközelebb talán Csehország lízingpiaca áll. Nyuga­ti szomszédunk tavalyi forgalma ( hozzáadottérték-adó nélkül) 102,4 milliárd cseh koronát tett ki, ami alig 0,4%-kal több, mint 2002-ben. Érdekes, hogy az ága­zat legfontosabb szereplői gyakor­latilag megegyeznek az itteni éljátékosokkal. Tavaly a legna­gyobb forgalmat a CSOB Leasing bonyolította le (13,5 milliárd ko­rona), majd a CAC Leasing követ­kezik (13,3 milliárd Ke) és a SkoFIN (12,5 milliárd Ke), (shz) ték - kerül az eszköz a lízingbeve­vő tulajdonába. A gyakorlatban ez akár csak 100 korona is lehet. Nettó lízingdíj: A bruttó lízing­díj áfával csökkentett összege. A nettó lízingdíjra a jelenlegi szabá­lyok szerint áfát kell fizetni. Sze­mélygépkocsinál nem igényelhető vissza a lízingdíjba foglalt áfa, vi­szont ugyanez megtehető minden más eszköz lízingelése esetén. Operatív lízing: A lízingbeve­vő nem kíván a lízingtárgy felett tulajdonjogot szerezni, azaz a fu­tamidő lejártával a lízingbeadó­nak visszaszolgáltatja azt, üzleti tevékenységéhez csak a haszná­latra van szüksége. Pénzügyi lízing: A leggyako­ribb lízingtípus, a lízingbeadó megvásárolja a szállítótól a lízing­bevevő által igényelt tárgyat, amit díjfizetés ellenében az utóbbi fél használatába ad. A felek már szer­ződéskötéskor megállapodnak az eszköz futamidőt követő tulajdon­jogáról, ami az esetek többségé­ben a lízingbevevő részére biztosí­tott opciós vételi jog, azaz a lízing­tárgy meghatározott összeg fejé­ben a lízingbevevő tulajdonába kerül. Tartós bérlet: Bérletnél nem szerez tulajdonjogot a bérbevevő, viszont a bérleti díjba foglalt áfát visszaigényelheti (természetesen erre csak a cégek jogosultak). Több szerződésből összekombi­nált konstrukcióval megoldható az, hogy a bérleti idő végén - ez több évig tart, erre utal a tartós jelző - a bérbevevő által megne­vezett személy képletes áron meg­veheti az addig bérelt autót. Itt nem a lízingbeadók, hanem a lí­zingbevevő - a bérlő - igényelheti vissza az áfát. Összességében te­hát ugyanannyiba kerül az üzlet. Tulajdonjog-fenntartás: A fi­nanszírozó azzal a feltétellel adja el részletvásárlás keretében az autót a vásárlónak, hogy ez utób­bi csak akkor válik tulajdonosává annak, ha az utolsó vételárrészle­teit is megfizette. (Forrás: a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség, só) Egyre népszerűbb a használt gépkocsi lízingelése Már minden harmadik Ügyes megoldás a cégek autóparkjának bővítésére Bővül az operatív lízing Termékcsoportok Beszerzési ár (millió Ke) Piád részesedés (%) Gépek és ipari berendezések 19 487 19,6 Számítógépek és irodatechnika 1315 1,3 Teherautók, vontatók, utánfutók 26899 27,1 Személygépkocsik 48 382 1— oo vr Ha jók, repülők, vonatok 73 0,1 Egyéb 3143 3,2 Összesen 99 290 100,0 A számok csupán a cseh lízingtársaságok szövetsége tagjainak forgalmát tükrözik. Az adatok a 2003-as évet tükrözik millió cseh koronában, hozzáadottérték-adó nélkül. (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége) LÍZINGSZÓTÁR LÍZING A mellékletet szerkeszti a reklámosztály. Reklámmenedzser: Erdőfy Olga, tel.: 0905/840430, felelős szerkesztő: Sidó Zoltán. Levélcím: Lízing, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 425

Next

/
Thumbnails
Contents