Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-12 / 108. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 12. 28 Szülőföldünk Az első világháború idején a község száznegyvenhat lakosa halt meg a fronton vagy tűnt el, a második világégésnek pedig nyolcvanöt helybéli esett áldozatául Tardoskedd a hőseire emlékezett Tardoskedd. Eső áztatta az emlékezés virágait és koszorúit május 8-án Szlovákia legnagyobb községében az I. és a II. világháborúban elesett tardoskeddi hősök tiszteletére szervezett rendezvényen. BENKÓ TÍMEA A délutáni szentmisét Lénár Károly pápai káplán celebrálta a Szent István-templomban; korábban 15 évig ő volt a község esperesplébánosa, és tíz évvel ezelőtt ő szentelte fel a háborús hősök nevét megörökítő márványtáblákat a falu római katolikus templomával szemben álló Hősök szobrán. „A II. világháború befejezésének emlékére évente mutattam be szentmisét Tardoskedd hőseiért. Most ismét itt vagyok köztetek - szólt híveihez az atya. - Hatvan évvel ezelőtt több mint kétszázezer hős menetelt a Don-kányar magyar Golgotájára. Nem azért mentek, hogy gyilkoljanak és leigázzának idegen népeket, hanem a nagyhatalmak kényszerítették őket a háborúba.” A tardoskeddi Hősök szobrát 1941-ben avatták fel az I. világháborúban elesett hősök emlékére. Az eredeti emlékoszlop tetejét turulmadár, négy oldalát pedig négy dombormű díszítette, melyek a magyarok Nagyasz- szonyát, Szűz Máriát, Szent István királyt, Lehel vezért és az Ismeretlen Honvédet ábrázolták. Az emlékművet 1947- ben megcsonkították, tetejére földgömb és békegalamb került, a négy domborművet és a hősök neveit megörökítő márványtáblákat pedig leverték. A Hősök szobrát eredeti funkciójától is megfosztották, hiszen a háborúban elesett szovjet hősök emlékhelye lett, ahol a helybeliek minden év május 9-én kötelesek voltak leróni tiszteletüket felszabadítóik emléke előtt. Az I. vüágháborúban elesett vagy eltűnt 146 tardoskeddi katona nevét megörökítő márványtáblák 1993. november 2-án kerültek vissza eredeti helyükre, és ekkor rögzítették az emlékműre azt a márványtáblát is, amelyen a II. világháború 85 hősi halottjának neve olvasható a következő idézettel együtt: „Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja barátaiért.” „Lám, nemcsak a történelmet, hanem a történelmi emlékeket is meg lehet hamisítani - mondta ünnepi beszédében Dózsa Roland, az MKP helyi ifjúsági csoportjának tagja. - A Hősök szobra visszakapta ugyan egykori szerepét, ám régi alakját talán soha többé nem fogja. Az elpusztított domborművek azonban magát a magyar sorsot is jeképezik: nincs az a pusztítás, amelyik után ne lehetne újra talpraállni, s ha a régit már nem lehet visszahozni, megpróbálunk újat teremteni a régi romjain. A megemlékezés végén megkoszorúzták az emlékművet: Ladányi Lajos, az MKP parlamenti képviselője, Benkő Andor, alezredes - a Magyar Köztársaság katonai attaséja, Farkas István, a Nyitrai Kerületi Hivatal elöljárója, a Tardoskeddi Vasutas Zászló egyesület és a 60. számú Sík Sándor cserkészcsapat tagjai, valamint a községi és egyházi elöljárók. Az MKP tardoskeddi alapszervezete a rendezvény szervezőjeként az idei ünnepséget hagyományteremtőnek szánja. A hősök emlékművét 1947-ben barbár módon megcsonkították. Tiszteletadás a tardoskeddi Hősök szobránál (Mészáros Imre felvétele) Vághosszúfalun a külső munkálatokat hamarosan befejezik, azután az épületbelső felújítása következik Összesen tizennyolc népdalkor és szólista lépett fel Vörösrézbe öltöztetett templomtorony GAÁL LÁSZLÓ Vághosszúfalu. Aki az utóbbi hetekben járt a Vágsellyei járás legkisebb, 900 lelket számláló falujában, biztosan nem kerülte el a figyelmét, hogy a község közepén álló templom körül nagy a sürgés forgás, folyik az épület felújítása. A templom körül volt állványozva, az állványzat mellett habarcsot kevertek az állványokon kőművesek vakolták a falat, feljebb bádogosok készítették az esőcsatornákat, legfelül, a tornyon pedig vörösrézre cserélték a helyenként már rozsdamarta, pirosra festett bádolemezt. Jómagam egy kőhají- tásnyira lakom a templomtól, így naponta láthattam, hogyan haladnak a munkálatok. Ottjártamkor a vágkirályfai magáncégnek dolgozó parti legidősebb tagja, a peredi „Lackesz” éppen az állványzat egy viszonylag alacsonyabb részén az esőcsatornát szerelte, de kedvemért felmászott a toronyra, hogy saját kalapácsával mutassa be, hogyan készül a minőségi rézborítás. Fiatal kollégái vágták, hajtogatták, illesztették sorban egymáshoz a rézlemezeket. A toronytetőre a templom belsejéből, a harangokhoz vezető csigalépcsőn lehetett felmenni, majd a harangok melletti toronyablakon kimászni az állványzatra, hogy ott további létrákon felkapaszkodva a torony tetejét körülvevő állványra jussunk. Az új csatorna nem olyan csillogó, mint a toronytető, ugyanis nem vörösrézből, hanem barnára festett alumíniumból való. Hogy miért, arra már Izsóf Róbert polgámestertől kaptam választ. Elmondta, a tetőt eredetileg fazsindely, később cserép fedte, de a legutóbbi felújítás során, 1990- ben új alumínium bádogtető került a padlásrészre. Akkor a torony borítását nem cserélték ki, de most már ez is elengedhetetlen, hiszen a régi borítás sok helyen beázott. „Mivel manapság a festékek sem olcsók, a képviselő-testület úgy döntött, a torony borítását és egyéb tartozékait nem festést is igénylő bádoglemezből, hanem vörösrézből készíttetjük el. Igaz, ez nagyobb egyszeri beruházást igényel, de tartósabb és hosszú távon kifizetődő megoldás” - tájékoztatott a polgármester. Elmondta, az esőcsatornákat azért nem készíttették vörösrézből, mert ez az alumíniummal érintkezve elektrokémiai reakciókat indíthatna be, ami korróziót eredményezne. A felújítást - amelyben közhasznú munkások is közreműködtek - már tavaly elkezdték a külső vakolat eltávolításával. A külső munkálatokkal még májusban végezni szeretnének, de a templomA vörösréz borítás nagyobb beruházás, de tartósabb megoldás. Várják az adományokat Vághosszúfalu. A felújítás összköltsége mintegy 2,2 millió korona. Ezt részben a gyülekezeten belüli gyűjtésből próbálják fedezni, ebből a forrásból a plébániahivatal 650 ezer koronával rendelkezik. Az önkormányzat hozzájárulása 250 ezer korona. Meg akarják szólítani a nagyszombati püspökséget is, hogy a község területén fekvő, mintegy 40 áras, építkezésre is alkalmas és egyházi tulajdonban lévő telket eladhatná, és ennek bevételét a templomfelújításra fordíthatná. A hiányzó összeget alapítványoktól és szponzoroktól szeretnék megszerezni, de minden adományt szívesen fogadnak. E célra külön bankszámlát is nyitottak a VÚB vágsellyei fiókjában: 1696164955/0200. (gl) Rézlemezre cserélik a rozsdamarta bádogot (Szőcs Hajnalka felvétele) belső felújítása csak ezután következik. A nedves és salétromsótól kivert vakolatot belül is el kell távolítani, hogy azt szanációs vakolattal helyettesítsék. A renováció várhatóan őszre befejeződik. Műemlékké nyilvánítják A levéltári adatok szerint a templomot említő első írásos emlék 1252-ből való. Egy az 1390-es évekből származó dokumentum szerint római katolikus plébánia működött a község területén. Az eredeti teplom valószínűleg a tö- rökdúlás vagy árvíz következtében megsemmisült, mert a 16. századból már nem említik az oklevelek. A Szentháromságnak szentelt templom a nagyszombati jezsuiták támogatásával épült 1766-ban, az akkori község északi részén, ahol a Vág folyó gyakori áradásai kevésbé veszélyeztették. Tűzvész vagy árvíz következtében azonban ez a is tönkremehetett, mert a 18. század kilencvenes éveiben alapos rekonstruálásra szorult a szakrális épület, akkor nyerte el a mai formáját. A templom egyelőre nem számít hiavatalosan elismert műemléknek, de már folyamatban van az ilyen jegyzékbe való felvétele. Sikeres nemzetközi népzenei fesztivál Békén P. VONYIK ERZSÉBET Béke. Késő éjszakáig nótaszótól volt hangos szombaton a felsőcsallóközi kisközség művelődési háza, ahol első ízben rendeztek nemzetközi népzenei fesztivált. Összesen tizennyolc népdalkor és szólista váltotta egymást az utolsó helyig megtelt terem színpadán, és a lelkes közönség nem egyszer ovációban tört ki a produkciók láttán, hallatán. Viharos sikert aratott a hat évvel ezelőtt alakult Békéi Férfi Éneklőcsoport, amely Bódis István vezetésével nemrég Budapesten nagydíjat nyert a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpátmedencei döntőjében. A kilenctagú éneklőcsoport hazai pályán is előadta katonadalokból összeállított nótacsokrát, amellyel a nagydíjat kiérdemelte. Lányokkal, aszszonyokkal kiegészülve pedig a Békéi Vegyes Kar e tájegység népdalkincséből nyújtott ízelítőt. A többi énekes és éneklőcsoport - így a nyékvárkonyiak, a padányiak, a bögellőiek, a csallóközkürtiek, valamint Kosár Etelka, Paksi Szilvia és Vendég Zsuzsanna is - elsősorban csallóközi népdalokat adott elő. Az este kellemes színfoltját jelentette a vági éneklőcsoport, amely a Rábaközből érkezett, valamint az Ifjú Szivek féli Kisduna Gyermektánc- csoportja. A jól sikerült rendezvény végén Szerda Mária, Béke község polgármestere - aki éppen ezekben a napokban jubilál, hiszen 25 éve áll a falu élén - úgy nyilatkozott, a helyi vállalkozók és szponzorok támogatásában bízva jövőre is szeretnék megrendezni a nemzetközi népzenei fesztivált. A Békéi Férfi Eneklőcsoport (fent) és a fesztivál összes szereplője a színpadon (Somogyi Tibor felvételei) SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: nyugatiregio@ujszo.com
