Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-12 / 108. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 12. Európai unió 11 Az európaiaknak csak a fele venne részt a júniusi EP-szavazáson A közlekedésbiztonság tekintetében Szlovákia közelít az EU-átlaghoz Kevesen mennének el választani Felborult a feketelista 732 európai parlamenti mandátum vár gazdára (Képarchívum) EUVONAL Az Eurobarometer hivatalos közvélemény-kutatási adatai sze­rint, melyeket nemrégiben jelen­tett meg ez Európai Bizottság, az európaiaknak mindössze a fele menne el szavazni az európai par­lamenti választásokon. Az európai polgároknak mind­össze egyharmada mondta biztos­ra részvételét, de az adatok tagor­szágonként nagyon eltérőek. Míg a görögök 66 százaléka biztosan részt venne a szavazáson, addig az osztrákok és a britek mindössze 23 százaléka menne el szavazni. A felmérést szakértők az 1999 hasonló időszakában készült fel­méréssel összehasonlítva ag­gasztónak találják. Bár az akkor feltett kérdés némileg különbö­zött a most használt megfogal­mazástól, a részvételi szándék sokkal magasabb volt. 1999-ben a felmérés szerint tízből hét eu­rópai válaszolta, hogy részt vesz majd a szavazáson. A választás napján azonban csak a szavazók 49 százaléka jelent meg az ur­nák előtt. A mostani felmérés szerint az európaiak egyötöde nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg nem sza­Aki kapja, marja Jövőre jelenik meg a .eu Az Európai Unióban 2005 ápri­lisában vezetik be az „eu” végző­désű domainneveket. Mint azt az unió illetékesei elmondták, a jövő év áprilisától regisztrálják majd a jelentkezőket, addig még hosszú előkészületeket kell végezni. Júni­usban és júliusban határozzák meg a regisztrációs helyeket, majd előreláthatólag december­ben kezdődik az a négy hónapig tartó időszak, amikor a magán- személyek benyújthatják „eu”- s címre vonatkozó igényeiket. Vala­mennyi márkanévvel rendelkező cég, vagy magánszemély igényt formálhat „eu”-végződésű inter­netes címre, feltéve, ha valame­lyik EU tagországban lakóhellyel rendelkezik. A címek elosztásánál a szokásos elvet érvényesítik: a korábban jelentkező kapja meg a cím viselésére a jogot. Világszerte 46,5 millió interneteimet regiszt­ráltak eddig, közülük 28,1 millió „com” végződésű. (MTI) váz majd, s ez a szám az előző vá­lasztáskor 16 százalékkal alacso­nyabb volt. A legnagyobb arány­ban a portugálok (25%) és a bri­tek (20%) nyilatkozták, hogy nem kívánnak szavazni. Közben az új tagállamok csatla­kozásával a bővítés támogatottsá­ga mind az új, mind a régi tagálla­mokban drasztikusan csökkent. A legnagyobb csökkenést Németor­szágban tapasztalták, ahol 38 szá­zalékról 28 százalékra esett a tá­mogatók aránya. Az új tagállamokban az EU tag­EUVONAL Ahogy az alkotmányról szóló vita lassan az utolsó szakaszba lép, újabb kérdés merült fel, mely tovább növeli a megoldásra váró ügyek hosszú listáját. Ez nem más, mint az EU-n belüli nem hi­vatalos nyelvek kérdése. A Dublinban nemrégiben a tag­országok magas rangú tisztviselői részvételével rendezett találko­zón, melynek elsődleges célja az alkotmánytervezet megvitatása volt, Spanyolország új kéréssel állt elő. Madrid azt kérte, hogy az or­szágban a spanyolon kívül beszélt nyelvek hasonló státuszt kapja­nak, mint az ír nyelv. Spanyolor­szág természetesen elsősorban a katalán nyelv elismertetésére tö­rekszik, de a baszk és a galíciai is ezen nyelvek közé tartoznak. Bár az ír nem hivatalos nyelve az Európai Uniónak, mégis az EU szerződéseit ír nyelvre is lefordít­ják, és az íreknek lehetősége van ír nyelven az EU intézményeihez for­gá válás támogatottsága összessé­gében öt százalékkal csökkent. A felmérés szerint az új tagállamok állampolgárainak 43 százaléka támogatta az EU csatlakozást. Az EU a legnagyobb veszteségeket Cipruson (-17%), Lettországban (-13%), Szlovákiában (-10%), Magyarországon (-10%), és Len­gyelországban (-10%) könyvel­hette el. A felmérést 2004 február 20. és március 28. között 16.216 megkérdezett bevonásával ren­dezték meg. dúlni, és a választ ír nyelven meg­kapni. Ugyanakkor az ír az ország elsőszámú hivatalos nyelve, és bár a lakosságnak mindössze kis szá­zaléka használja napi szinten, a katalán, a baszk és a galíciai nyelv nem ebbe a kategóriába tartozik. Ezek ugyanis Spanyolország egyes régióinak nyelvei. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezeket a nyelveket a lakosság nagy száma beszéli, a katalánt több mint hét millióan - többen, mint néhány jelenlegi tagország nyelvét. A baszkot 600 ezren be­szélik, majdnem háromszor töb­ben, mint a máltai nyelvet. A dub­lini találkozón a tagországok állí­tólag nem tiltakoznak a spanyol kérés ellen. Az Európai Bizottság azonban kérte: az Alkotmányter­vezethez csatoljanak egy ajánlást, hogy a tagállamok járuljanak hoz­zá a költségek fedezéséhez. Jelenleg az Európai Uniónak 20 hivatalos nyelve van, melyek közül a német, francia és az angol az Unió „munkanyelvei”. Madrid hivatalosan is elismertetné a kisebb nyelveket Baszk nyelvű szerződések? CSALÁDTAGOK Belgium Nyugat-Európában az Északi­tenger partjainál, Franciaország és Hollandia között fekszik. Kü­lönlegessége, hogy egy négyzet­centiméteren több építészeti emléke, történelme, művészeti alkotása van, mint a nála sokkal nagyobb területű szomszédos államoknak. A csokoládék, az olajfestmények, a sör és a bürok­raták hazája. Az ország egyik fe­lét a flamandok, a másik felét vallonok lakják. Északi részén alföld jellegű a táj, déli részét az Ardennek vo­nulatai festői szépségűvé teszik. A alacsonyabban fekvő területe­ket keresztül-kasul szövik át a csatornák. Az évszakok enyhék, a legmelegebb hónapok azon­ban meglehetősen csapadéko­sak. Belgium hatalmas szomszé­dai, Franciaország, Németor­szág és Anglia (az Északi Tenge­ren keresztül) hosszú időn át ré­szesítették előnyben ezt a kis nemzetet, mint kellemes helyet az egymás elleni háborúskodás­ra. A háború utáni Belgiumot egy olyan gazdasági fellendülés jellemezte, amely később hozzá­járult az Európai Közösség (EGK) és az Észak Atlanti Szer­ződés (NATO) főhadiszállásaivá történő kinevezéséhez. A mai Belgium a diplomaták hatalmas seregének birodalma, és velük eljött az internacionalizmus egy olyan formája, melyet a hatal­mas felhőkarcolók és a békés vendégfogadók jellemeznek. Brüsszelt kettős fővárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pe­dig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szívében látható a Grand Place, Európa legszebb tere. Ezen a té­Esiaki■ ,T HOU.AN01A v' > ■pf Brüsszel 1 I m Spy BELGIUM LJl FRANCIAORSZAG ren találhatóak a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Itt tekinthető meg a híres pisilő kis­fiú szobra, a Régi Korok Művésze­tének Múzeuma valamint a Mo­dern Művészetek Múzeuma is. Az igazi belga konyha francia. A hú­sok és a tengeri halak adják a ha­gyományos ételek alapanyagait, a konyhaművészetben erős német hatás is érződik. Az étkezéseket fejedelmi sörökkel és csokoládék­kal koronázzák meg. (nu) Ilyen balesetből még az EU-ban is kevés van (Képarchívum) Május elseje után az EU- tagállamok közül már nem Svédországban a legbiz­tonságosabb közúton köz­lekedni, hanem Máltán. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS A szigetországban százezer la­kosonként öt ember veszítette éle­tét közlekedési balesetben, Ma­gyarországon ugyanez a szám ti­zennégynél is magasabb. Május elsejével, az új európai uniós tagországok csatlakozásá­val Görögország és Portugália el­vesztette korábbi előkelő, bár nem sok dicsőséget hozó helyezé­sét: immár nem ezek az államok, hanem Lettország és Litvánia ve­zeti azt az EU-listát, amelyen a közlekedési szempontból legve­szélyesebb országok szerepelnek. Mint a La Derniere Heure című belga napilap írja hétfői számá­ban egy holland statisztikát idéz­ve, Görögországban 2002-ben százezer lakosra vetítve átlago­san 19,3 ember halt meg közle­kedési balesetekben, Portugáliá­ban pedig 17. Az EU-átlag ebben az eszten­dőben 10,3 volt. A skála másik vé­gén, azaz a legbiztonságosabb or­szágok között Svédország szere­pelt (százezer lakosonként 6 ha­lott), illetve Hollandia és Nagy- Britannia, a maguk 6,1-es adatá­val. A csatlakozás, vagyis 10 új tagállam adatainak számbavétele felborítja ezt a rangsort. A lettek­nél és a litvánoknál ugyanis száz­ezer lakosra vetítve 20-nál is több ember halt meg 2002-ben közle­kedési balesetekben, de Lengye­lországban (15,25), Magyaror­szágon (14,04) és Csehországban (14,02) is elég rossz a helyzet. Ugyanakkor például a szlováki­ai adat már megközelíti az EU- átlagot (11,34), s az EU- csatlakozással immár nem Svéd­ország, hanem egy új tagállam, Málta számít az EU közlekedési szempontból legbiztonságosabb országnak: a kk földközi-tengeri szigeten százezer lakosonként öt halálos áldozat volt 2002-ben. Carmen Kass a kábítószer és a fiatalok munkanélkülisége ellen küzdene Topmodellt jelölt EP-képviselőnek a Res Publica észt kormánypárt ORIGO-HÍR Carmen Kass, a 25 éves észt topmodell a divatlapok borítójá­ról a parlamenti széksorokba ké­szül, ha honfitársai megszavazzák európai parlamenti képviselői mandátumát. Kasst Juhan Parts miniszterelnök - a Res Publica, az Észtországban hatalmon lévő, jobbközép párt tagja - választotta a 12 képviselőjelölt közé. Közülük szavaznak majd az észtek arra a hat küldöttre, aki a kibővült unióban képviselheti az országot. „Ez olyan lehetőség volt, amit nem lehetett kihagyni”- közölte Carmen Kass topmodell a francia hírügynökség tudósító­jának adott interjúban. A lány, akit 14 éves korában fedeztek föl, és azért hagyta el szülőhazáját, hogy világszerte a divat legna­gyobb fellegvárainak kifutóin szerepelhessen, azt is elmondta: csak azért fogadta el a párt fölké­rését, „mert a Res Publica komo­lyan veszi a fiatalokat. Hisznek a fiatalokban, akár én. Más párt ajánlatát valószínűleg nem fo­gadtam volna el” - magyarázta Kass, aki a VHI/Vogue Model of the Year 2000 modellverseny győztese volt. Ha megválasztják, Kass aktívan szeretne közreműködni a parla­ment munkájában, ezért ingázni fog Strasbourg és Brüsszel között, és megpróbálja összeegyeztetni a modellhivatást a képviselőséggel. „Ha a választók bizalmat szavaz­nak nekem, nincs más választá­som, menni kell” - mondta, és hozzátette: „Eleinte bizonyára ne­héz lesz. De a manökenvilágban Ha megválasztják, valószínűleg az Európai Parlament legszebb töltött 11 év után kevés olyan do- képviselője lesz (Képarchívum) mint külföldön, ahol az emberek felhívnak, támogatásukról biztosí­tanak és bátorítanak” - vallotta be. „Honfitársaim talán elfelejtet­tek egy kicsit, mert sokáig külföld­ön éltem, de én nem felejtettem el az országot, tudom, hol vannak a gyökereim” - vélte. „Ha nem sza­vaznak rám, az sem tragédia” - mondta a topmodell. „Az emberek szabadon választhatnak.” log van, amit ne csináltam volna még, így hát nem kötelezem el magam túlzottan. Elsősorban a parlamenti munkának szentelném magam.” Ha megválasztanák, el­sősorban a kábítószer és a fiatalok munkanélkülisége ellen küzdene. Az észtek nem fogadták túlzott lel­kesedéssel Carmen Kass politikai ambícióit. „Észtországban nem ta­pasztaltam ugyanazt a megértést,

Next

/
Thumbnails
Contents