Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-11 / 107. szám, kedd
2004. május 11., kedd 8. évfolyam 5. szám Az EU-s lehetőségekre összpontosít a galántai Milex - az elmúlt időszakban 50-60 millió korona értékű beruházást kellett gyorsított ütemben megvalósítaniuk Kiszámíthatóbb piaci viszonyok között Az Európai Unióba való belépés kapcsán köztudott, hogy a közösségben nagyon szigorú higiéniai és környezetvédelmi előírások érvényesülnek, s csak ezeknek a teljesítéséhez kötött engedélyezési eljárás alapján kapnak működési engedélyt az élelmiszeripari vállalatok nálunk is. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A Milex Galanta Rt. már megkapta az uniós működési engedélyt, ehhez azonban az utóbbi másfél esztendőben meg kellett oldania azoknak a fejlesztési és beruházási elképzeléseknek a zömét, amit a két évvel ezelőtt libanoni tulajdonba került cég vezetése eredetileg 8-10 évre tervezett. A sajtkedvelők bizonyára jól ismerik a Kaskaval, Akawi és Cedar nevű sajtokat, amelyek elsősorban a közel- keleti piacokon öregbítik a szlovákiai tejpiac hírnevét. Nos, a galántai tejgyár termékei a fenti döntés következtében a jövőben is gazdagítani fogják a piaci kínálatot. Csorba Gábor a részvénytársaság elnöke szerint, aki a libanoni cég magyarországi képviseletéről került a mátyusföldi tejüzem élére, mintegy 50-60 millió korona értékű beruházást kellett gyorsított ütemben megvalósítaniuk ahhoz, hogy az üzem működését, működ- tethetőségét alapvetően meghatározó engedélyezési követelményeknek eleget tegyenek. Az 50 évvel ezelőtt épült tejgyárra ráadásul már nagyon ráfért egy átfogó felújítás. Első lépésként a minősítés által megkövetelt legfontosabb higiéniai és környezetvédelmi előírások teljesítésére összpontosítottak, a gyártó csarnokhoz hozzáépítettek egy teljesen új higiéniai egységet, ahol a dolgozók átöltözése, étkezése már az új követelményeknek megfelelően van megoldva. Komoly beruházást eszközöltek a környezetvédelem terén is. A tejfeldolgozás melléktermékeként keletkező savót ma már nem a szennycsatornába eresztik, hanem elkülönítve, leszűrve egy másik feldolgozó cégnek adják el, amely ezt újra feldolgozza. A szennyvíztisztítót folyamatosan korszerűsítve a végső fázisban vegyileg teljesen közömbösített vizet juttatnak majd vissza a csatornahálózatba. Nyilvánvaló, hogy a gyorsított ütemű fejlesztés, amellyel eredetileg nem ilyen ütemben számoltak, jelentős terheket rótt a cég forrásainak felhasználására is. Ráadásul tavaly az állami piacszabályozási alap forráshiányokra hivatkozva jelentős késéssel és a vártnál kisebb mértékben támogatta a tejtermékek kivitelét, ami a galántai tejüzem gazdálkodásában is komoly érvágást jelentett, hiszen köztudott, hogy a cég termékeinek 80 százaléka exportra készül. Az ehhez folyósított állami támogatás nélkül, illetve csökkenésével a külföldi piacok megtartása és a versenyképesség került komoly veszélybe. Csorba Gábor példaként említette, hogy amíg Magyarországon az 1 tonna tejtermék kivitelére jutó támogatás mértéke 1800-1900 dollár között mozog, a szlovákiai támogatás ennek csupán a fele, s ilyen feltételek között kellett megtartani azokat a piacokat, amelyek stratégiai szempontból a cég számára fontosak. Nem beszélve a dollár árfolyamának zuhanásszerű eséséről, amely növelte az exportból eredő veszteséget. Az elnök azonban úgy véli, a folyamatot nem lehet leszűkíteni az utóbbi másfél-két esztendő történéseire, ehhez látni kell, hogy a kilencvenes években honnét indult maga az ország és az agrárágazata, milyen hátrányban volt a környező országokkal szemben, s A cél, hogy a termelőinkkel megtaláljuk a közös hangot, hangsúlyozta Csorba Gábor. (A szerző felvétele) hogyan jutott el a mai szintre. Véleménye szerint 99-től már érezhető volt egy egészséges folyamat, amelynek eredményeként Szlovákiát is az uniós tagországok közé sorolták. Kétségtelen azonban, hogy az ország agrárgazdaságát, annak fejlődését elsősorban a tőkehiány okozta feszültségek befolyásolták. Nem titok, hogy volt olyan időszak, amikor a körbetartozás az ágazatban szinte mindenkit érintett. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a mezőgazdasági termelők számára a tej az az egyik rendszeres pénzforrás, amellyel folyamatosan számolhatnak, ez biztosít rendszeres jövedelmet a gazdaságokban. Az ágazatban felgyülemlett feszültségek következtében az elmúlt időszakban a termelők között érezhető volt bizonyos fokú elbizonytalanodás, hiszen nem lehetett tisztán látni, hogy a kiviteli támogatások lecsökkentése végülis hogyan hat majd vissza az értékesítésre, s ennek nyomán a tejfelvásárlásra is, sőt, az sem volt biztos, hogy mely üzemek felelnek meg az EU- követelmé-nyeknek. Csorba Gábor nem titkolja, hogy a rekonstrukció ideje alatt a termelőktől átvett tejet csak veszteséggel tudták tovább adni feldolgozásra, ennek ellenére a termelőkkel szerződésben rögzítettt mennyiségeket maradéktalanul átvették. „Érdekellentétek mindig voltak és lesznek, a cél azonban, hogy a termelőinkkel megtaláljuk a közös hangot, és mindkét fél számára elfogadható feltételeket teremtsünk az együttműködéshez”, vélekedett az elnök. A tejüzem vonzáskörzetében 25-30 km-es körzetből gyűjtik be a termelőktől a tejet, s mára úgy tűnik, hogy a számuk stabilizálódott. Most, miután egy intenzív és nagyon rövid idő alatt megvalósított beruházási folyamat eredményeként végülis megkapták a további működéshez szükséges engedélyeket, biztosítottak a további működés és fejlődés feltételei. Csorba Gábor szerint az uniós tejpiac a maga nagyobb lehetőségeivel, a támogatások egységes szintjével jóval könnyebben áttekinthető és kiszámítható lesz a számukra is. Ehhez azonban szükséges lenne az EU által akkreditált szlovák piacszabályozási intézményrendszer mielőbbi teljes mértékű beindítására, hiszen az Agrárkifizetési Ügynökség honlapján nemrégiben megjelent tájékoztató szerint például az ügynökség egyelőre nem fogadja a kiviteli engedélyek és támogatások iránti igényléseket. Az exportpiacon mutatkozó lehetőségek maximális kihasználása mellett a hazai piacon is erősíteni szeretnék pozícióikat. Új termékek bevezetésével a tejgyár termék- szerkezetében az eddigi 80:20 százalékos kiviteli arányt a belföldi piac javára kívánják módosítani, ennek megvalósításához újabb beruházásokra lesz szükség. Mindezt viszont már az unió tagjaként, a közösségben érvényesített piaci rendszer keretében tudják majd megtenni, (sz) Miniszteri irányelvek az agrártámogatások folyósítására A SAPS- és POP-támogatások feltételei (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az EU idevonatkozó rendelkezései alapján a tárca vezetője e hónap elején kiadott és érvénybe lépő irányelvekben határozta meg a mezőgazdasági támogatások folyósítási rendszerének követelményeit az egységes területalapú támogatások, az egyes szántóföldi növények termesztésére folyósított kiegészítő támogatások és a kedvezőtlen adottságú területeken folytatott gazdálkodáshoz nyújtott támogatások igénylői számára. Mint ismeretes az igényléseket e támogatási formák iránt az Agrárkifizetési Ügynökség területileg illetékes regionális munkahelyein május 14-ig kell benyújtani. A kihasznált mezőgazdasági termőterület után járó egységes kifizetéseket, ismertebb nevén az egységes területalapú támogatásokat (SAPS) azon igénylőknek folyósítják majd, akik az általuk kihasznált és a nyilvántartásba bejegyzett földterületet 2003. június 30-ig „mezőgazdasá- güag megfelelő állapotban” tartották, művelték. Ennek a nyilvántartott területnek legalább 1 ha-nak kell lennie, az egy igénylőre beszámított parcellák nagysága nem lehet 0,3 ha-nál kisebb. A tárcavezetés a minisztériumi közlönyben teszi közzé az egy hektár után járó területalapú (SAPS) kifizetések legmagasabb összegét, a jóváhagyott területnagyság és a csereárfolyam megállapítása után. Amennyiben a területi igénylések nagysága meghaladja a jóváhagyott szintet, a támogatások összegét a minden igénylőnél arányosan csökkentik a megállapított koefficiens alapján. Az egyes szántóföldi növények termesztése után járó (POP) kifizetéseket az irányelvek mellékletében meghatározott terményekre folyósítják (lásd a lap alján). Itt a garantált terület nagysága a folyósítható támogatásokra 1 mülió 4 668 hektár, a minimális területnagyság 0,3 ha, s az adott esztendőben május 31-ig elvetett terményekre vonatkozik. A kifizetés nagyságát szintén a tárca közlönyében teszik közzé. A fenti kifizetések iránti igénylésekhez csatolni kell az identifikációs lapot, amelyet a kérvényezőnek az ügynökség által előírt nyomtatványon a megszabott mellékletekkel együtt kell benyújtani. Ezeket a nyomtatványokat az érdeklődők a kifizetési ügynökség regionális munkahelyein vagy a minisztérium és az ügynökség honlapjáról letöltve ( www.mpsr.sk , www.apa.sk ) szerezhetik be. A kitöltött és az ügynökség által megszabott határidőn belül leadott kérvényeket abban az esetben fogadják el, ha azok az összes szükséges adatot, egyúttal a szükséges mellékleteket is tartalmazzák, mégpedig azokat az ún grafikai mellékleteket (térképeket), amelyeken a kérvényező bejelölte az általa használt összes parcellát és a mezőgazdasági földterület deklarálását, valamint az ügynökség által megkövetelt egyébkiegészítőket. A SAPS iránti kérvények módosításának határideje június 15-e, a kérvény az igénylő által bármikor visszavonható. Az ügynökség a benyújtott kérvényeket az IACS integrált administrativ ellenőrzési rendszer keretében fogja ellenőrizni, egyrészt ad-minisztartív úton, másrészt helyszíni szemlékkel és légi felvételek révén. Ha az igénylő nem engedélyezi az ellenőrzés elvégzését, az ügynökség nem hagyja jóvá a kérvényét. Ha az ellenőrzés során különbségeket tapasztalnak a deklarált adatok és a tényleges állapotok között, vagy az igénylő nem tartja be a megfelelő mezőgazdasági és környezetgazdálkodási feltételeket, az ügynökség a támogatás összegét csökkenti. Ha megállapítást nyer, hogy a támogatást a kérvényező hibájából jogtalanul folyósították, azt az igénylőnek a kamatokkal együtt vissza kell fizetnie. Ha a kérvényező rendkívüli események következtében nem tudja teljesíteni kötelezettségét, joga van a megítélt támogatásra abban az időben, amikor a fenti esmények történtek. A kérvényezőnek tíz munkanapon belül értesítenie kell az ügynökséget az identifikációs lap adataiban bekövetkezett bárminemű változásról. (féld.: sz) Bayer CropScience Az igazán széles hatásspektrumú kukorica gyomirtó szer • új posztemergens megoldás a kukorica gyomirtására • az első antidotált szulfonil-karbamid gyomirtó szer a kukoricában • szisztémikusan transzlokálódik a gyomnövények egészében • hatékony a kukoricában gyomosító legtöbb gyomnövény ellen: évelő gyomnövények ■tarackbúza, mezei acat, fenyércirok, mezei csorbóka, mezei sóska,... egyszikű gyomnövények- kakaslábfű, perje-félék, vadköles, muhar-félék, ecsetpázsit, vadzab, kétszikű gyomnövények- disznóparéj-félék, libatop-félék, keserűfű, terebélyes laboda, csattanó maszlag, fekete ebszőlő, selyemmályva, parlagfű, ragadós galaj, vad-kender, káposzta-félék, orvosi szíkfű, napraforgó,... Részletes információval szívesen állnak rendelkezésére területi munkatársaink: '.''ü Jttsá K. ■ SBL ■’:¥«*. _ ’ ’• Ing. L'ubos Zilincik, PhD. 0908 710 749 , Ing. Karol Máté 0905 846 311 Ing, 6aspar Józan 0905 421 922 ing. Miroslav LuckaV, 0905 251 405 Ing. Jan Hanuska 0908 740 063 ‘IM’". KwsaRfcyTs &&&'«■. • '*$.-/> . ' ,Í--ÜT'' \ Mi V. vEtfL' UP 1611