Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-05 / 80. szám, hétfő

6

Kultúra

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 5.

Elhunyt József Etelka, József Attila nővére

Budapest. Százegy éves korában szombaton elhunyt József Etelka, József Attila nővére. 1903. március 22-én született. Két esztendővel volt idősebb a költő József Attilánál, aki nővéréről mintázta meg a Betlehemi királyok pironkodó Máriáját. József Attila nővére minden gyermekének születésekor verssel köszöntötte a „boldogságos kismamát”. A százegy esztendőt megélt József Etelka volt a költő hagyatékának gondozója. Tavaly megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. (MTI)

Szlovákiai filmes siker Izraelben

Kassa. A legjobb külföldi dokumentumfilmnek járó díjjal érkezett haza Izraelből Kerekes Péter rendező, aki 66 szezon címmel a kassai uszoda zömmel magyar nemzetiségű törzsvendégeinek elbeszélései alapján, valamint érzékletes „modell-helyzeteken” keresztül mutatja be a 20. század történelmi és társadalmi drámáit. A családi történeten alapuló, lírai hangvételű, finom humorú, játékfilmelemeket is bőven tartalmazó alkotás már a harmadik fesztiválon aratott sikert. A tavalyi jihlavai seregszemlén a legjobb közép-európai dokumentumfilm díját nyerte el, majd saját kategóriájában a Febiofesten is első lett. Kerekes Péter lapunknak elmondta, hogy a Tel Avivban hatodik éve megrendezett DokAviv fesztiválon nagyon sok Kassáról kivándorolt idős emberrel találkozott, sőt a kassaiak fokozott érdeklődése miatt egy külön vetítést is tartani kellett, (juk)

MKKI-HÍREK

Hagyományőrző foglalkozások

Kassa. A húsvéti ünnepkörhöz és a tavaszhoz kapcsolódó népi hagyományok bemutatása szerepel a Magyar Közösségi Ház (Mészáros u. 59.) hagyományőrző és anyanyelvápoló foglalkozásainak mai programjában. A rendezvény 13.00-tól 18 óráig tart.

Költészet napi est

Pozsony. A Költészet Napja alkalmából április 7-én két Kossuth- díjas művész lesz a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete irodalmi estjének vendége: Csoóri Sándor költő (Budapest) és Dobos László író. A találkozó 17 órakor kezdődik az intézet Védcölöp úti székházában.

SZÍNHÁZ

POZSONY

NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19

MOZI

HVIEZDA: Mambo italiano (amerikai-kanadai) 16, 18, 20.30 MLADOST: Gyönyörű mocsokságok (angol) 15.30,20 Annie Hall (amerikai) 18 TATRA: Scooby Doo: Rémisztő rejtélyek (amerikai) 17 Gothika (amerikai) 19.30 AU PARK - PALACE: Scooby Doo: Rémisztő rejtélyek (amerikai) 14.20, 15, 16.20, 17, 18.20 Derült égből Polly (amerikai) 14,16,18, 19, 20, 21 Felül semmi (angol) 14.50,17.10,19.30,21.50 Az utolsó szamuráj (amerikai) 15.10, 18.10, 21.10 Vas (amerikai) 14.40, 16.40 Gothika (amerikai) 18.40, 20.50 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.30, 16.30, 19.20 Gyönyörű mocsokságok (angol) 21.20 Hideghegy (amerikai) 14.30, 17.30, 20.30 Elvarázsolt kastély (amerikai) 15.40, 17.40, 19.40 Mackótestvér (amerikai) 15, 17.10 Mambo italiano (amerikai-kanadai) 19.10,21.30 A felejtés bére (amerikai) 15.30, 17.50,20.40 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélan- di) 16.10 Good Bye Lenin! (német) 20.20 Swimming Pool (angol- francia) 21.40 Dörzsölt Füip (cseh) 20.10 PÓLUS - METROPOLIS: Derült égből Polly (amerikai) 14.20, 15.25, 17.15, 18.20, 19.05, 20.10, 21.05 Scooby Doo: Rémisztő rejtélyek (amerikai) 14.15,16.05,17.55,19.45 Felül semmi (angol) 16.10,19.35,21.45 Gothika (amerikai) 15.15,17.20,19.20,21.20 Elvarázsolt kastély (amerikai) 15.30, 17.25,19.15, 21.15 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.10, 16, 17.50 Mackótestvér (amerikai) 14, 15.45, 17.30 Mambo italiano (amerikai-kanadai) 19.25, 21.25 Good Bye Lenin! (német) 21.35 Hideghegy (amerikai) 20.45 A felejtés bére (amerikai) 18.35 Az utolsó szamuráj (amerikai) 15.50

TATRA: Az utolsó szamuráj (amerikai) 16.30, 19 CAPITOL: Scooby Doo: Rémisztő rejtélyek (amerikai) 16, 18 Felül semmi (angol) 20 ÚSMEV: Mackótestvér (amerikai) 16 Derült égből Polly (amerikai) 18,20

dél-szlovákxa !■■■■■■■■

ÉRSEKÚJVÁR-VMK: Sehol Afrikában (német) 19.30

PLAZA: Derült égből Polly (amerikai) 13, 17.30 Elvarázsolt kastély (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Hideghegy (amerikai) 15.15, 20.30 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14,16,18,20 Az ítélet eladó (amerikai) 19.45 Mackótestvér (amerikai) 13.45, 15.30 Magyar vándor (magyar) 13.30,15.45,17.45,19.45 Műiden végzet nehéz (amerikai) 15,19.30 A passió (amerikai-olasz) 12.30,15, 17.30, 20 Pelenkás bajkeverő (francia-spanyol) 18.15, 20.15 Rap, Revű, Rómeó (magyar) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Rocksuli (amerikai) 13, 18.15 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 14.30, 18.30 Az utolsó szamuráj (amerikai) 17.30,20.30 Vas (amerikai) 16.30,20.30

Komáromi beszélgetés a friss Kossuth-díjas Tőzsér Árpáddal fordulatokban gazdag életpályájáról

Az író és az olvasó találkozása

Tőzsér Árpád, Bárczi Zsófia és Keserű József az irodalmi esten (Dömötör Ede felvétele)

A komáromi Egy csésze tea című rendezvénysorozat második állomásához érkezett április 2-án. Az íróolvasó találkozónak a Cse- madok Kossuth téri, impozánsan felújított épülete adott otthont. A rendezvényre a Szlovákiai Magyar írók Társasága és a Csemadok Komáromi Alapszervezete közös szervezésében került sor.

SÁNTA SZILÁRD

Az est vendége Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő volt, a kérdező szerepét Keserű József vállalta magára. Ugyanekkor mutatták be Bárczi Zsófia A keselyű hava (ABART) című novelláskötetét.

Talán emlékszünk az elmúlt rendszer „spontán” író-olvasó találkozóira. A terem megtöltése nem jelenthetett akadályt, a kivezényelt úttörők, kiskatonák és brigádok nem mertek ellenszegülni. A következő történet jól illusztrálja a szocialista kultúrpolitika működési mechanizmusát: „Az FMK (Fiatal Művészek Klubja) egyszer afféle »kö- tetíen« eszmecserére invitálta a kultúra legfőbb őrét, vagyis cenzorát, a politikai bizottsági tagként is fungáló Aczél Györgyöt. Ahogy az az üyesfajta közéleti találkozókon szokás volt, az illetékes elvtárs megtartotta a maga expozéját, majd kérdezni lehetett, természetesen kellő tisztelettel. A szóban forgó alkalommal a pesti underground híres-hírhedt életművésze, a pár éve elhunyt Dixi (polgári nevén Gémes János) is jelentkezett. Szót kapva jelentőségteljesen belenézett Aczél szemébe, s azt kérdezte: »Szabad itt kérdezni?« Aczél bátorító, biztató igenjét követően Dixi, a jelenlévők meglehetős derültségét kiváltva, csak annyit mondott: »Köszönöm«, és visszaült a székére. Szó bennakadt...” (hvg, 2004. március 27.) Amennyiben az irodalom presztízsét az író-olvasó

találkozók érdeklődő közönsége alapján próbálja valaki lemérni, jelen esetben az Egy csésze tea alapján, jelenthetem, az irodalom köszöni, jól van. Komáromban egyedül az idő szabott határt a számos izgalmas kitérővel, elágazással tarkított párbeszédnek.

A műsorvezető Keserű József Tőzsér Árpád életének meghatározó fordulatairól faggatta a költőt, a beszélgetés irányát ezek a „mérföldkövek” jelölték. A kérdezett hálás alanynak bizonyult, röpke másfél óra alatt az első publikált verstől (1949-ben a Pajtásban jelent meg Tábortűz címmel) egészen a Kos- suth-díjig egy fordulatokban gazdag pálya, életút elevenedett meg előttünk. Tőzsér gyerekkorában a vers az emberek életében erősebben volt jelen, ha a katona levelet írt, általában versben írta meg, a pap köszöntése a templomban és hát természetesen az udvarlás is ebben a formában zajlott. Maga is bevallotta, tizenévesen nem egy szerelmes verset alkotott felkérésre. Keserű Józsefnek arra a kérdésére, hogy mit jelent számára a szülőföld, a gömöri táj, azt válaszolta,

hogy az a „valóság” helyett sokkal inkább nyelvként létezik. Bárczi Zsófia (Tőzsérhez hasonlóan gömöri gyökerekkel rendelkezvén) elárulta, a gömöri hiedelemvilág egyes elemeit olykor-olykor beépíti novelláiba. Az idősebb pályatárs alaposan felkészült A keselyű hava című novelláskötetből. A kritikákban már megjelent, hogy a novellák egy csoportja a mágikus realizmussal, különösen Gabriel Garda Márquez regényeivel állítható párhuzamba. Tőzsér a névadás és a táj szerepe felől olvasva Bodor Ádám Sinistra körzetét tartotta meghatározó allúziónak. Bárczi Zsófia elmondta, mintákat vagy példaképeket nem követ, de a Garda Már- quez-hatás tényét nem utasította el, bevallotta, maga is a neves író rajongói közé tartozik.

A moderátor kérdésére, hogy a Kossuth-díj együttjár-e elvárásokkal vagy megfelelni akarással, Tőzsér azt válaszolta, egyikkel sem, mivel a díjakat személyek kapják, nem az irodalmi művek. Tőzsér elárulta, a kettős létezés, ahogy ő fogalmazott: osztottság, nevezetesen, hogy egyszerre költő és irodalomtudós, ez idáig nehézséget, sőt szenvedést okozott. Más ember volt, mikor verset írt, és más ember, mikor tanulmányt. Ezt a másságot az idegen nyelven való kommunikáció tapasztalatával érzékeltette. Örömmel állapította meg ugyanakkor, a szlovákiai magyar irodalom most szerencsésebb helyzetben van, mint az ő pályájának indulásakor. A határok átjárhatókká váltak, egyre több a publikálási lehetőség a magyarországi folyóiratokban, mely elősegítheti a kanonizálódást, az összmagyar irodalomba való integrálódást. H. Nagy Péter felszólalásában megjegyezte, a publikálási lehetőség nem szükségszerűen esik egybe a kanonizádóval.

Tőzsér Árpád bevezetőjében felidézte a számára oly kedves komáromi diákéveket (1951-1954). Sajnos, azóta a városba való visz- szatérést csalódásként élte meg. Reméljük, ez a találkozás visszatekintve majd másfajta emlékként idéződik fel benne. Az estébe nyúló beszélgetést Bárczi Zsófia felolvasása zárta, mely egy olyan világot jelenített meg, amelyben jó volt bennragadni.

OTTHONUNK A NYELV

Őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, vizsgálati fogság

SZABÓMIHÁLY GIZELLA

Az élet sajnos úgy hozza, hogy a sajtóban szinte naponta olvashatunk különféle bűncselekményekről, illetve rendőri intézkedésekről, akciókról. Mivel újságíróink, fordítóink a magyar jogi szaknyelvet nem ismerik megfelelő szinten, a bűnügyi tudósításokban gyakran találkozunk ter- minológiailag kifogásolható megoldásokkal.

A szakszó, szakkifejezés helyett használt köznyelvi (netán a magyarországi nyelvhasználat szempontjából elavult) szavak azonban tapasztalatom szerint rendszerint nem zavarják a megértést. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a nem megfelelő szakszóhasználat értelemzavaró. Ilyen például az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság használata az alábbi példákban: [A belga autóst] „A szlovák rendőrség még pénteken - miután Magyarországról kiutasították- előzetes letartóztatásba helyezte, de a bíró nem fogadta el a vizsgálati fogságba helyezés kérelmét”; „[...] a miniszter szerint a cellából nem lehet elszállítani az előzetes letartóztatásban lévő képviselőt. Ha a plénum rábólint az ügyészi kérelemre, a nyitrai járásbíróság dönt a vizsgálati fogságba helyezésről. Bernét szerint fontos, hogy a képviselők mindkét ügyészségi kérelemről ma délután háromig szavazzanak, akkor jár le az előzetes letartóztatásba vételtől számított 48 óra.”

A második példát azért idéztem ilyen hosszan, mert ez alapján vüágítható meg a probléma lényege. Ha ugyanis az Új Szót egy magyarországi olvassa (ami nem kizárt, hiszen a lapnak internetes kiadása is van), nehezen érti ezeket a híreket. A mai magyar jogi szaknyelvben ugyanis egyrészt a gyanúsított előzetes letartóztatását csak bíróság rendelheti el, vagyis a magyarországi olvasó nem érti, hogyan lehet valakit előzetes letartóztatásba helyezni bírói ítélet nélkül, másrészt pedig a vizsgálati fogság intézményét a mai magyar büntető per- rendtartás nem ismeri, legfeljebb csak külföldi eseményekről beszámoló tudósításokban szerepel, mégpedig ugyanabban az értelemben, mint az előzetes letartóztatás. Második példánkat végigolvasva feltételezett magyar- országi olvasónk valószínűleg rájön, hogy ezekben a mondatokban az előzetes letartóztatás abban az értelemben használatos, mint az őrizetbe vétel szakkifejezés. Ez utóbbi is előfordul az Új Szóban - többek között abban a cikkben is, amelyből második példánk származik -, a szövegkörnyezetből azonban nem deríthető ki, hogyan értelmezzük az adott helyen ezt a kifejezést.

Miből adódik a fent vázolt értelemzavaró szóhasználat? Tekintsük át tehát, hogyan jár el a rendőrség a bűncselekménnyel gyanúsítható személy ellen. Mind a magyar, mind pedig a szlovák büntetőeljárási törvények szerint a gyanúsított rendszerint szabadlábon védekezhet, ha azonban szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyel gyanúsítható, illetve tetten érték, a rendőrség őrizetbe veheti - ennek a szlovák megfelelője a zadrzanie. A hatályos szlovák és magyar büntető perrendtartás

szerint az őrizet csak meghatározott ideig tarthat. Az őrizetbe vett vagy a még szabadlábon levő gyanúsítottat a bíróság előzetes letartóztatásba helyezheti, ez szlovákul a vázba. A szlovák büntetőeljárási törvény a vázba két fajtáját különbözteti meg: vázba v prípravnom konaní és vázba v konaní pred súdom. A magyar büntetőeljárási törvény viszont nem különbözteti meg termino- lógiailag a vádirat benyújtása előtti (vagyis a nyomozati szakaszra vonatkozó) előzetes letartóztatást a bírósági szakaszra vonatkozótól, csak annyit állapít meg, hogy az előzetes letartóztatás a jogerős bírósági határozat meghozataláig tart.

Az elmondottakat figyelembe véve hasznos volna, ha - az esetleges félreértések elkerülése végett - fordítóink és újságíróink a zadrzanie magyar megfelelőjeként az őrizetbe vétel szót, a vázba megfelelőjeként pedig vagy a hivatalos előzetes letartóztatás, vagy a köznyelvinek minősíthető vizsgálati fogság kifejezéseket használnák.

www.gramma.sk