Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-03 / 79. szám, szombat
Hosszú utazáskor mozgassuk meg időnként a lábfejünket felváltva lábujjra-sarokra úgy, mintha régi varrógépet működtetnénk 26 Egészségünkre _______________________________ Vi sszértágulat: szépséghiba vagy betegség? ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 3. A civilizáció kétségkívül meghosszabbította és megkönnyítette az emberiség életét. Ezen előnyökért viszont bizonyos adót kell fizetnünk. Az úgynevezett civilizációs betegségekről van szó, amelyek közé az alsó végtagok visszértágulatai is tartoznak. Európa lakosságának mintegy 15 százalékát sújtják, valamivel gyakrabban a nőket, mint a férfiakat. DR. ZERNOVICKY FERENC Sokan (főleg a férfiak) abban a tévhitben élnek, hogy a visszértágulat tulajdonképpen csak szépséghiba. Egyes esetekben valóban sokáig nem okoznak komoly panaszokat, de előbb-utóbb bekövetkeznek a tartós vérpangás tünetei: a boka, később a lábszár dagad, a lábak a nap folyamán egyre fáradtabbá, nehezebbé, esetleg fájdalmassá válnak, az alsó lábszár bőre barnásán elszíneződik és megvastagodik, a legsúlyosabb esetekben, akár kisebb sérülés után is, nehezen gyógyuló lábszárfekély képződhet. Néha viszkető vagy nedvező ekzéma keletkezik a bőrön, máskor a visszerek fájdalmasan begyulladnak. A visszeres betegek gyakran panaszkodnak éjjeli izomgörcsökre. Tanácsos a visszértágulatok szakorvosi kezelése. Ez lényegében két módon lehetséges: a visszértágulatokat műtéttel, vagy pedig szklerotizálással (injekciós módszerrel) eltávolíttatni. A sebészi módszerhez kórházi tartózkodás szükséges, utána a beteg néhány napig, illetve néhány hétig munkaképtelen. Az injekciós kezelés ambuláns módon zajlik le, utána a beteg azonnal folytathatja munkáját és szokásos életmódját. Mindkét esetben a betegnek 6-8 hétig elasztikus pólyát, vagy elasztikus harisnyát kell viselnie. Lényegében ma már csak a nagyon nagy vissze- reket szoktuk műteni, a kisebbeket előnyösebb szkleroterápiával (injekciós kezeléssel) eltávolítani. Olyan betegeknek, akik se a sebészi, sem az injekciós kezelésbe nem egyeznek bele, elasztikus pó- lyázást, illetve elasztikus harisnya viselését szoktuk ajánlani, ami ugyan nem távolítja el a baj gyökerét, de legalább mérsékeli a panaszokat. A betegnek tudatosítania kell, hogy a visszerek eltávolítása (műtéttel vagy szkleroterápiával) nem szünteti meg a baj okát, a visszérfa- lak gyengeségét, aminek következtében később újabb visszértágulatok keletkezhetnek. Hogy ezt megelőzzék, bizonyos életmódbeli szabályokat meg kell tartani. Lehetőség szerint minél kevesebbet állni és ülni, és minél többet gyalogolni. Járás közben ugyanis a ritmikusan összehúzódó izmok nagymértékben elősegítik a véráramlást a lábakból a szív felé. Ez nagyon fontos például hosszú utazáskor. Ha már nem lehet útközben rövid sétákat tenni, mozgassuk rövid időközönként a lábfejünket felváltva lábujjra-sarokra úgy, mintha régi varrógépeket működtetnénk. A szűk nadrág szintén korlátozhatja a lábakból a vér áramlását. Nem alkalmas a magas sarkú cipő sem, jobb az alacsony, vagy félmagas cipősarok. A kövérség szintén káros vissz- érbántalmak esetén. Nagyon hasznos a rendszeres torna. Legalkalmasabb az úszás, kerékpározás és a turisztika. Vannak bizonyos gyógyszerek, amelyek kedvezően hatnak az érfalakra, de ez csak akkor érvényesül valóban, ha egyidejűleg elasztikus harisnyát is viselünk. A fentiekből kitűnik, hogy a visszértágulat nem csupán „szépséghiba“. Szakszerű kezeléssel viszont eltávolítható és megfelelő életmóddal meg lehet előzni a visszerek kiújulásukat és állapotuk romlását. Mi okozza? ♦ öröklött hajlam ♦ álló foglalkozás ♦ mozgás- és járásszegény életmód ♦ helytelen lábbeli és ruha ♦ kövérség. A napi egy adag inzulin javítja az életminőséget A pumpafunkció romlását a szív úgy próbálja meg ellensúlyozni, hogy növekszik a szívverések száma Kordában a vércukorszint a keringés karmestere: a szív TÁJÉKOZTATÓ A WHO szerint a világon 151 millióra tehető a cukorbetegek száma, s 2010-ig már több mint 210 millióan lesznek. Szlovákiában jelenleg 250 ezren betegek, vagyis minden 20. lakos szenved diabétesz mellhúsban. Nemcsak a felnőtteknél fordul elő ez az autoimmun betegség, hanem gyerekeknél is. A cukorbetegség és a vércukorszint kordában tartása egyre komolyabb orvosi és társadalmi feladat. A siker és a kezeléssel járó kiadások az érintett beteg cukorszintjének mértékétől függ, ugyanis az ingadozás súlyos szövődményeket okoz. Az alacsony vércukorszint életveszélyt jelent, a magas károsítja az ereket, a vesét, a szemidegeket. Az 1. típusú cukorbetegségnél (főleg fiatal korban fordul elő és visszafordíthatatlan folyamatról) 4-5-ször magasabb a korai elhalálozás, mint az átlag népességnél. A 2. típusú cukorbetegek (a felnőtteknél jelentkezik) élete 10 évvel lerövidül. Az 1. típusú cukorbetegek számára megnyílt az intenzívebb inzulinos kezelés lehetősége. Nemcsak a jobb ellenőrzést, a szövődmények kialakulásának visszaszorítását, hanem a kezelési költségek csökkenését is eredményezi. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy a korszerű gyógymód a beteget jobb együttműködésre ösztönzi, s ami számára a legfontosabb: javul életminősége. Megszabadul a napi 4-6-szori injekciózástól, egyetlen evés előtt beadott injekció szavatolja a vércukorszint egyensúlyát - hangsúlyozta az Aventis gyógyszertársaság új inzulinjának erényeit dr. Jozef Michálek, az egészségügyi minisztérium diabetológus szakértője. Indokolt esetben a felnőttek kezelése sem kizárt. Főleg azoknak ajánlott, akiknél gyakori az éjszakai hipoglikémia. Az új inzulin szinte teljes árát a biztosítók térítik, a beteg hozzájárulása 53 korona, (péterfi) Bővebb tájékoztatás: www. diabetes-mellitus.sk honlapon. KÓRKÉP Talán azért tartják az érzelmek középpontjának, mert az ember szíve megdobban a kedves személy láttán, hevesebben ver, amikor izgatott, és még a szívverése is eláll, ha megijed. A testünk moteljának nevezett, ökölnyi izmos szerv többnyire észrevéüenül, pihenés nélkül teszi a dolgát. Minden dobbanása az életet jelenti. Naponta százezerszer, hetven év alatt két és fél milliárdszor pumpál a szív friss, oxigénben gazdag vért az artériákba, és gyűjti be a vénákon át a sejtek működésének végtermékét. De még ennél bonyolultabb feladatot is képes ellátni. Automatikusan alkalmazkodik a különféle terhelésekhez, a szükséges ütemben látja el a testet, akár alszik az ember, akár dolgozik. Két pitvar, két kamra A szív a mellkas középvonalában, a szegycsonttól balra helyezkedik el. Kívülről egy dupla falú zsák, a szívburok veszi körül. Ennek belső lemeze (epikardium) szorosan a szívizomhoz (miokardium) tapad, külső lemeze (perikardium) a belsőhöz képest el tud mozdulni, a gerincen és a nyelőcsövön rögzül. A szívburok két lemeze között folyadék található. Belülről a szívizmot egy vékony, sima felületű réteg, az endokardium fedi. A szív feladata a vérkeringés fenntartása, továbbá, hogy az oxigént és a tápanyagot eljuttassa a megfelelő helyre. Ezt a pumpafunkciót a szükséges ütemben látja el, mert a szív nemcsak egy izom zacskó, hanem olyan szerv, amely pumpálási erejét változtatni képes, illetve adott esetben gyorsabban vagy lassabban ver. A pumpaműködés sorrendjét elektromos impulzusok és egy ingerületvezető rendszer irányítja, amelynek kiindulási pontja a sinuscsomó („természetes pacemakernek“ is nevezik). Az ingerület a pitvaron és a vezetőrendszeren át lejut a kamraizomzatra. Mi fáj? A szívben különféle receptorok vannak, amelyek reagálnak idegi és hormonális hatásokra, de nincs benne érzőideg, tehát a szív nem fáj - a kisugárzó fájdalmat leggyakrabban a koszorúerek szűkülete okozza, például fizikai megterhelés vagy stressz következtében. Bár a felszabaduló adrenalin fokozza a szívritmust, a hormonális behatás egyidejűleg beszűkíti a koszorúereket. Ha a szívizom nem jut elegendő oxigénhez, ennek tünete a szorító, szúró szívtáji fájdalom (angina). A pumpafunkció romlását a szív úgy próbálja meg kompenzálni (ellensúlyozni), hogy növekszik a szívverések száma, illetve izmos fala megvastagszik, ami tovább rontja a szívizom saját vérellátását. Koszorúér-megbetegedésben (koronária-szindróma) az erek belső falán lerakódások (plakkok) képződnek, ezek anyaga lehet zsír vagy koleszterin. Az így képződött plakk idővel elmeszesedhet. Megsérülhet, megrepedhet az érfal, vagy elzárják a vérlemezkék, azonnali beavatkozást igénylő, instabil állapot alakul ki: a betegnek infarktusa van, vagy még nincs, de bármikor lehet állítja a szívsebész. Noha a szív teljesítményét billentyűbetegségek és ritmuszavarok is korlátozhatják, a legtöbb tünet hátterében mégis felfedezhető a koszorúerek betegsége. Angina és infarktus A koronáriabetegség kétfajta állapotot jelenthet. A stabü angina Néhány figyelmeztető jel ♦ szívtáji fájdalom ♦ nehéz légzés ♦ fáradtság, csökkenő fizikai teljesítmény ♦ szívdobogásérzés (palpitá- ció); gyors, lassú vagy rend- szertelen szívverés ♦ szédülés, ájulás pectoris adott fizikai terhelésre jelentkező, nyugalmi állapotban enyhülő, gyógyszeresen karbantartandó állapot. Ebben az esetben a feladat a vérnyomás karbantartása, a szív terhelésének és oxigénigényének csökkentése a szívritmus kezelésével (béta blokkolókkal), véralvadásgátló gyógyszerek közül ma már inkább a trombociták össze- csapzódását gátló aszpirint adnak. Az instabil angina (akut koronáriaszmdróma) a megszokottól eltérően kisebb terhelésre vagy nyugalomban jelentkező roham, amit a koszorúér erősödő szűkülete vagy vérrög idézhet elő. Ez azonnali beavatkozást igényel. Ha infarktusa van, erre felkészült intézetben kideríthető, hogy mi okozta, és kezelni kell. Az elzáródás feloldható, de hat órán belül kell elvégezni. Ám jobb nem megvárni, amíg a betegnek infarktusa lesz, panasz esetén azt kell kiderítem, hogy van-e koszorúér-szűkülete. Ha van, az eret stent behelyezésével ki lehet tágítani, vagy az elzáródott erek áthidalásával (bypass) megoldható a szívizom vérellátása. Gond, hogy a széles körben alkalmazott EKG nyugalmi állapotban nem mutatja ki az anginát, csak terheléses EKG alapján várható korrekt eredmény. Ennek alapján eldönthető, hogy szükség van-e további vizsgálatokra (szívultrahang, koszorúérfestés), amelyek kiderítik, hogy van-e elzáródás, szűkület, életképes szívizom. Előfordulhat ugyanis, hogy bár nincs megfelelő vérellátása, a szívizom még „feléleszthető“. Az infarktus szövődményeit, a pumpafunkció csökkenését, a kamrai tachikardiát gondos kezeléssel el lehet kerülni. Ha kiszakad a szív, meg lehet varrni, a halódó szövetet meg lehet foltozni, az aneurizma (a szív falának kiboltosulása) is repa- rálható. Ha idejében szívsebészhez juttatják a beteget, akkor túlélhe- tők ezek a szituációk. Az infarktus tünetei Mellkasi, markoló, szúró, szorító fájdalom, halálfélelem, a bal kar zsibbadása. Attól függően okozhat egyéb panaszokat, hogy a szív melyik részére lokalizálódik az infarktus. Ha az első fele érintett, amely a rekeszizmon fekszik, gyomorfájás lehet a tünet, a felső részen kialakult elzáródás kiválthat nyaki panaszokat, gombócérzést a torokban. Sok minden okozhat ehhez hasonló fájdalmat, a bordaközi- vagy rekeszizomgörcs is ilyen tüneteket válthat ki, ennek eldöntése szakorvos feladata. Veszélyeztető tényezők ♦ dohányzás ♦ táplálkozással összefüggő problémák, elsősorban vérzsírok (lipidek), a koleszterin magas szinte (gyógyszeresen kezelhető sztatinokkal) ♦ stresszes életmód ♦ veleszületett hajlam ♦ kísérő betegségek, például magas vérnyomás, cukorbetegség A kezeletlen visszér lábszárfekélyt okozhat (A szerző felvételei)
