Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-30 / 100.szám, péntek
ÚJ SZŐ 2004. ÁPRILIS 30. Holnap Európában 35 Nem értéktelen a Szlovákiában megszerzett diploma Tovább mehetünk tanulni Még senki sem tudja megmondani, milyen okmányra lesz szükségünk holnaptól, ha külföldre utazunk Elég (lehet) a személyi a határon ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Mostantól az adott európai uniós ország diákjaival azonos feltételek mellett tanulhatunk külföldön. Általánosan érvényes, hogy az oklevél elismerését rendszerint attól az oktatási intézménytől kell kérni, amelyben az érintett tanulni szeretne. A szlovák diploma a többi tagállamban nem értéktelen, csak mivel oktatásra nem igazán van egységes közösségi szabályozás, nem automatikus az elismertsége a többi tagállamban. Ezért a diplomát, akárhol szereztük is, tagállamról tagállamra honosítani kell (már ha úgy döntünk, hogy elköltözünk). Ezt az adott állam hatósága végzi. Szlovákiában a lehetőségekről a www.saaic.sk címen tájékozódhatunk. Létezik ugyanakkor néhány terület, ahol az EU-n belül egységesítették a képzést, az ő esetükben a honosítás egyszerű. Szerencsések tehát az orvosok, a fogorvosok, az ápolónők, az építészek, az állatorvosok, a gyógyszerészek és a szülésznők; ők mehetnek, amerre látnak - feltéve persze, hogy sikerül munkavállalási engedélyhez jutniuk. Hasonló a helyzet az érettségivel, vagyis tagállamról tagállamra, iskoláról iskolára változik a követelmény. Ha gimnazisták vagyunk, és mondjuk Dániába mennénk egyetemre, akkor az ottaniakkal kell tisztázni, milyen papírokra van szükségünk. Vannak helyek, ahol csak fordítást kérnek az érettségiről, máshol teljes honosítás kell, amit az adott állam hatósága végez. Ennek részleteiről az adott állam nagykövetsége tud tájékoztatást adni. Egyébként simán el lehet menni bármelyik államba tanulni, a diáknak csak egy betegbiztosítást kell tudnia felmutatni a tartózkodási engedély megkapásához. Ösztöndíjak is sok helyen vannak, akár az adott tagállam részéről, akár az EU-n keresztül. Utóbbit illetően forduljunk a Tempus Közalapítványhoz. Ennek szlovákiai irodáját a következő címen találjuk: Ná- rodná kancelária TEMPUS, Staré grunty 52, 842 44 Bratislava, tel.: 02/6542 6129. A felsőoktatásban való részvételért nem kell fizetni Luxemburgban, Dániában, Görögországban, Csehországban, Lengyelországban és Máltán. Nincs tandíj, de kötelező tagsági díjat kell fizetni valamely hallgatói szervezetnek Finnországban, Svédországban, Németországban és Cipruson. Minden más európai uniós országban tandíjat kell fizetniük a diákoknak. Az idei nyári szemesztertől kezdődően az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó államok, így Szlovákia diákjainak is meg kell fizetniük az egységesen 363,36 euró (a jelenlegi árfolyamon hozzávetőleg 14 500 korona) tandíjat az ausztriai egyetemeken. A tagjelölt országok jórészének hallgatói eddig tandíjmentességet élveztek Ausztriában, mivel osztrák egyetemistáknak sem kellett tandíjat fizetniük a partnerországban. Az uniós tagországok közötti egyenlő elbánás kötelező elve alapján azonban többé nem lehetséges a kedvezmények fenntartása az új tagok számára. Az újonnan csatlakozó országok diákjai közül eddig kölcsönösségi alapon tandíjmentességet élveztek a szlovákok mellett a magyarok, csehek, az észtek, a lengyelek, a litvánok és a szlovének. Ha valaki szlovákiai diplomájával külföldön szeretne továbbtanulni, akkor a www.enic-naric.net honlapon tájékozódhat az elismerés feltételeiről. A honlap angol nyelvű, azonban a külföldi továbbtanulásnak az idegennyelv-tudás egyik alapfeltétele, (jéel, i-x, mti) A személyek szabad mozgása ugyan az egyik legfontosabb közösségi vívmány, arra azonban még egy kicsit várnunk kell, hogy útlevél nélkül utazhassunk külföldre. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A vámvizsgálat már holnaptól megszűnik, csak szúrópróbaszerű ellenőrzések lesznek, ám a határ- átlépés procedúrája mindenképpen leegyszerűsödik. Az útlevelet még nem ajánlatos eldobni, hiszen a határok teljesen csak akkor tűnnek el, amikor Szlovákia csatlakozik az úgynevezett schengeni egyezményhez, amely nem más, mint egy technikai normarendszer, amely a határátkelők és az utazók ellenőrzésére szolgál. Amint nálunk is kiépül ez az információs rendszer - ez legkorábban 2006-ban várható mindenfajta ellenőrzés nélkül átautózhatunk a szomszédos országokba. Berényi József külügyi államtitkár az Új Szónak elmondta, az EU belső rendelkezései alapján a személyi igazolvány is elegendő a határátlépéshez, valamennyi minden uniós tagállamba. „Az azonban törvényszerű, hogy minden változás, amely az államigazgatást érinti, soha nem jut el egy időben valamennyi regionális hivatalnokhoz” - nyilatkozta lapunknak Berényi, aki szerint elméletileg holnaptól akár Portugáliáig is utazhatunk személyivel, ám megtörténhet, hogy lesznek fennakadások. Ezek azonban szerinte átmeneti problémák lesznek. „Ajánlom, hogy a biztonság kedvéért mindenki vigyen magával útlevelet, ha külföldre indul. Ez főként azokra érvényes, akik nem a határ mentén laknak, mert számukra Vége a vámvizsgálatnak még kellemetlenebb lenne, ha a határátkelőhelyről visszafordítanák őket” - figyelmeztet a külügyi államtitkár. Aki a jövő héten csináltat útlevelet, már nem a jelenlegi zöldet kapja, hanem bordó színű, speciális vízjellel és a szlovákiai zászlót ábrázoló, színes, szalagszerű védjeggyel ellátott iratot kap. Uniós csatlakozásunk után viszont még a kéthónapos csecsemőnek is útlevelet kell majd csináltatni: a kicsiket nem lehet a szülők útiokmányába beírni - ezzel a gyerekkereskedelemnek akarnak gátat vetni. A gyerekútlevél legfeljebb két évre szól majd, utána meg kell hosszabbítani. Az új irat állítólag rendkívül biztonságos és szinte hamisíthatatlan lesz: a belügyminiszter szerint a korrupciótól, a visszaéléstől és egyéb törvénytelenségektől védett, új rendszerben adják majd ki. Az új rendszernek egyetlen - a polgárok szempontjából azonban óriási - hátránya lesz: csak egy helyen fogják az útleveleket kiállítani, azaz a jelenlegi decentralizált hálózat helyett létrejön egy központi iroda; lesz ugyan több gyűjtőhely, ahol a kérvényeket le lehet adni, és innen továbbítják a központba, de nem valószínű, hogy az útlevél 24 óra alatt elkészül. Ha pedig a lézeres beren(Lubos Pile illusztrációs felvétele) dezés kizárólag a fő munkahelyen lesz, akkor nem elég csak a gyűjtőhelyre utazni, hanem legalább egyszer a központba is el kell majd menni, ahol speciális arcképet készítenek, ujjlenyomatot és lézerrel szivárványhártya-mintát vesznek. A jövő héttől egyébként új gép- járművezetői jogosítványok kiadását is megkezdik Szlovákiában. A rózsaszínű lapocska bal felső sarkában már ott lesz az Európai Unió jelképe is. A cserével nem kell majd sietni, mivel egyelőre a most használatos dokumentum is érvényben marad, az EU pedig amúgy is egységesíteni akarja a jogosítványokat. (jéel, sza) Németország és Ausztria hét éven át nem akarja megnyitni munkaerőpiacát a kelet-európaiak előtt Zárt ajtót mutat az unió a munkavállalóknak Sürgősségi ellátást térítésmentesen kaphatunk Európai nyugdíj és ingyen gyógyszer nem várható ÖSSZEÁLLÍTÁS JUHÁSZ LÁSZLÓ Néhány hónappal ezelőtt nem kis csalódással kellett tudomásul vennünk, hogy - Nagy-Britannia és Írország kivételével - valamennyi jelenlegi európai uniós tagállam úgy döntött, néhány évig korlátozni kívánja a csatlakozó országok állampolgárainak engedélyhez nem kötött munkavállalását. Berényi József külügyi államtitkár az Új Szónak elmondta, folyamatosan zajlanak a tárgyalások az egyes országok vezetői és a szlovák kabinet tagjai között, hogy az esetenként hét évig is fenntartandó átmeneti időszakot lerövidítsék vagy felülvizsgálják. „Ezen nemcsak a külügyminisztérium dolgozik, hanem valamennyi kormánytag is. A miniszterek minden kétoldalú találkozón felhozzák a témát. Én optimista vagyok, véleményem szerint két év elteltével, amikor az egyes országok felülbírálhatják ezt a megkötést, annak feloldása mellett döntenek” - nyilatkozta lapunknak Berényi József. Hasonló véleményen van Günter Verheugen is. A bővítési biztos szóvivője, Jean-Christophe Filori kijelentette, meggyőződésük, a jelenlegi tagállamok nagyon gyorsan tudatosítják, hogy munkapiacukra a vármái sokkal kisebb nyomás nehezedik majd, és okafogyottá válnak az óvintézkedések. így gondolja Nannette Ripmees- ter, egy munkaerő-mobilitással foglalkozó rotterdami iroda munkatársa is, aki az EurActiv magazinnak nyilatkozva a közelmúltban elmondta, az olcsó munkaerő tömeges beáramlása Nyugat-Euró- pába nagyon valószínűden. Persze nem mindenki ért egyet az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak alacsony mobilitásával. A Szlovák Tudományos Akadémia tavalyi felméréséből kiderül, a megkérdezett szlovák állampolgárok 47 százaléka foglalkozik a külföldi munkavállalás gondolatával. A statisztikák szerint jelenleg is 75 ezer szlovákiai állampolgár dolgozik legálisan az Európai Unió tagországaiban. Akik azonban követni akarják példájukat, nem lesz egyszerűbb a dolguk, hiszen továbbra is szükségük lesz munkavállalási engedélyre ahhoz, hogy külföldön dolgozhassanak. Németország és Ausztria hét évig kívánja fenntartani a munka- vízum-kötelezettséget. A felmérések szerint pedig éppen Németországban szereme dolgozni a legtöbb hazai munkavállaló. Svédország és Belgium két évig köti engedélyhez a munkavállalást, Dánia vezetése még ennél is tovább, öt éven át nem engedi be szabadon az országba a kelet-európai munkásokat. Aki Finnországban akar dolgozni, annak is két évig lesz szüksége munkavállalási engedélyre, azonban a nem hivatalos adatok szerint a finn munkaügyi hivatalok tízből nyolc esetben gond nélkül kiállítják az engedélyt. Akiket visszautasítanak, azok általában a balti államokból érkeznek. Hollandia januárban jelentette be, hogy legtöbb 22 ezer kelet-európai munkavállalót fogad évente. Amszterdam azonban nem a szlovákoktól, inkább a lengyelektől tart. Francia- ország és Spanyolország is két éven át vigyáz a munkaerőpiacára, Portugália hasonló intézkedést fontolgat. Olaszország is ragaszkodik az eddigi, engedélyhez kötött munkavállalás gyakorlatához, csakúgy, mint Luxembourg. A nagyhercegség azonban azt is bejelentette, hogy részletes elemzést készít a május elseje utáni munkaerőpiaci helyzetről, és ennek fényében akár át is értékelheti az engedélyeztetés rendszerét. Norvégia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, azonban a legtöbb uniós jogszabályt magáénak érzi és betartja. Ezért nem volt meglepő, amikor Oslo is elvetette a nyitott kapuk politikáját, és Svédország példáját követve bevezette az átmeneti korlátozást. Szlovákia leendő EU-biztosa nem ért egyet a korlátozásokkal. A Reuters hírügynökség által idézett Ján FigeF szerint a szolidaritás hiányára vall, hogy 14 évvel a berlini fal leomlása után hosszú évekig tartó átmeneti időszakok bevezetése mellett döntöttek az Európai Unió tagállamai. A kéz- és lábtörést még ingyen megúszhatja az, akit május elseje után valamelyik uniós országban ér baleset. Bár a társadalom- biztosítás az egyes tagállamok magánügye, a csonttöréshez hasonlóan például a szülést, a dialíziskezelést vagy az oxigénterápiát mindenhol sürgősségi ellátásnak tekintik. Olcsó gyógyszer csak itthon Május elseje után az uniós országokba utazó szlovák állampolgárokra mindig a helyi társadalombiztosítás szabályai vonatkoznak majd. Ez azt jelenti, hogy csak azokért a betegellátásokért kell fizetni, amelyeket az adott tagállam polgárainak sem adnak ingyen. Hogy melyek ezek, vagyis hogy mit támogat a helyi társadalombiztosítás, azt minden állam maga határozza meg. Arra viszont már nincs lehetőség, hogy a külföldön kifizetett egészségügyi szolgáltatás árát itthon visszaigényelje a beteg. Kedvezményes árú gyógyszert csak akkor lehet külföldön venni, ha azt egy helyi orvos felírja, a helyi tb pedig támogatja. A Szlovákiában felírt receptet is ki lehet majd váltani más uniós tagállamban, de támogatás csak itthon jár rá. Mi lesz a nyugdíjakkal? A szlovákiai nyugdíjrendszer és a nyugdíjak összege az európai uniós csatlakozás után nem változik, a hazai nyugdíjasoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy - ha ehhez megfelelő jövedelemmel rendelkeznek - akár egy másik tagállamba költözzenek, ilyenkor a járulékukat is az új lakóhelyükre kapják majd. Ha egy nyugdíjas három hónapnál hosszabb ideig kíván más tagállamban tartózkodni, igazolnia kell, hogy olyan összegű ellátással, vagy egyéb jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy nem szorul az új lakóhelyéül választott tagállam szociális ellátására. Aki Szlovákiában szerzett nyugdíj-jogosultságot, mégis máshol éli le idős éveit, mindaddig koronában megállapított járadékot kap, amíg hazánk nem csatlakozik az eurózónához. Ha valaki több országban szerez nyugdíj-biztosítási időt, akkor a biztosítási időket összeszámolják a jogosultságok, azaz a minimális biztosítási idő eléréséhez. A nyugdíj összegét azonban minden tagállam az adott országban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg. A nyugdíjminimum megállapítására nincs külön uniós előírás, így változást csak annak jelent a csatlakozás, aki több országból kap nyugdíjat, (ma, Ml, MTI, jéel) Marad itthon elég orvos? Kiürítheti a csatlakozó országok kórházait az EU május 1-i bővítése - írja az eubusiness.com. Az EU régi tagállamaiban az orvosok nyolcszor-tízszer annyit keresnek, múlt a legtöbb csatlakozó országban - értesült a gazdasági hírszájt. A portál szerint különösen a határ menti kórházakat fenyegeti az agyelszívás. A nyugati országok közelében dolgozó orvosok akár ingázhatnak is, megspórolva ezzel a költözés és a drágább nyugati élet költségeit. Az agyelszívást nehéz megakadályozni. Az EU-ban hét-nyolcezer eurót is megkeres egy kórházi szakorvos, Magyarországon nyolcszáz, Lengyelországban már csak négyszázhúsz euró az orvosok átlagkeresete. A szlovák egészségügyi államtitkár, Peter Ottinger szerint a régió kisebb kórházait fenyegeti a legnagyobb veszély. A frissen végzett orvosok állítólag alig várják, hogy külföldön helyezkedhessenek el. (i-x)
