Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-03 / 79. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 3. Fókuszban: a gyermekek és a reklám 3 A kicsik csak nyolcéves koruk után kezdenek kételkedni a televízió által közvetített üzenetek hitelességében Gyerekek a reklám csapdájában Már a harmincas években megfogalmazódott a tétel, hogy a gyerekek a fogyasz­tók olyan speciális csoport­ját képezik, akik nem képe­sek megvédeni magukat a reklámok hatásától. ORIGO-ÖSSZEÁLLÍTÁS Kisgyerek áll a közértben és or­dít, kezében csokifigura. Az anya igyekszik intézni dolgát a pénztá­rossal. A jelenetnek többféle kime­nete van. Az agresszív változatban a szülő ráförmed a gyerekre, vagy kiszedi kezéből a csokit, és kivon­szolja az üzletből. A kompromis­szumos változatban felhívja fi­gyelmét, hogy ma, tegnap már ka­pott ilyet, és különben is, de jó, holnap majd vesznek. A következő az elgyötört szülő, aki ugyan dü­hös, de nincsen energiája végig­vinni a dolgot, így végül megveszi a csokit. A hároméves angol gyere­kek 63 százaléka ismeri a leghíre­sebb gyorsétterem lógóját, míg a négyévesek fele még saját nevét sem tudja pontosan. A gyerekek sajnos egyre több időt töltenek a tévé előtt. Lassan ott tartunk, mint az amerikaiak, hiszen nálunk is több olyan keres­kedelmi csatorna állt munkába, ahol akár a nap tizenkét órájában folyamatosan lehet rajzfilmeket nézni, a filmek közt terjedelmes reklámblokkokkal. A gyerekek­ben ellenállhatatlan vágyat éb­resztenek a reklámfilmek. Az ovi­sok kilencven százaléka a tévében Ne használjuk a tévét bébiszitterként (Illusztrációs felvétel) hirdetett játékokat szeretné meg­vásároltatni szüleivel. Egy társa­dalom-lélektani vizsgálat során kiderült, a megkérdezett gyere­kek több mint fele inkább játszana egy számára nem rokonszenves gyerekkel, aki birtokolja a reklá­mokból ismert játékot, mint egy szimpatikus játszótárssal, akinek nem a hirdetésből ismert játékai vannak. Természetesen nem minden gyerekre hatnak egyformán a rek­lámok. Leginkább a három-négy éves gyerekek befolyásolhatók: ők az óvodába vezető utat is mogyo- rókrém-dallal az ajkukon teszik meg, és fogalmuk sincs róla, hogy a reklám és a rajzfilm két külön dolog: kritikátlanul elfogadják ezt is, azt is a valóság részeként. Nagyjából nyolc éves kor után Amerikai pszichológusok különbizottsága vizsgálta a hirdetések gyerekekre gyakorolt hatását Egyre több iskolát is megszállnak a hirdetők ISMERTETÉS Az Amerikai Pszichológiai Tár­saság (American Psychological Association, APA) pár éve külön bizottságot hozott létre, hogy ki­vizsgálják a kereskedelmi hirdeté­sek gyermekekre gyakorolt hatá­sait. Eredményeiket a közelmúlt­ban hozták nyilvánosságra. A pszichológusokból álló bi­zottság a reklámok hatását két te­rületen vizsgálta. Az égjük annak megállapítását célozta, hogy ho­gyan hatnak a reklámok a gyere­kek márkaismeretére és vásárlási igényeire. Egyértelműen kiderült, hogy a gyerekek hirdetések hatá­sára kérik a reklámozott árukat. A másik vizsgálódási terület a kereskedelmi hirdetésekkel való elárasztás káros hatásainak meg­állapítása volt. Sok különféle vizsgálat eredményeit összegez­ve megállapították, hogy káros hatások egész sorával kell szem­benéznünk. Az egyik a bevezető­ben idézett jelenet nagy gyakori­sága, azaz a gyerek-szülő konflik­tusok megszaporodása a gyerek vásárlási igénye és a szülő ellen­állása miatt. Az APA-vizsgálat követ­kező célpontja az iskolai reklám volt. Sok iskola en­gedi be a hirdetőket, mert így intézményük külön bevételhez jut, a gyerekek azonban nagyon sok időt töltenek ebben a környezetben, emiatt a reklámokat nem is tud­ják kikerülni. Mivel az iskolai ve­zetés jóváhagyását tudhatják a reklámok mögött, méltán érezhe­tik, hogy az őket nevelő felnőttek egyetértenek a reklámok tartal­mával is, ami fokozza a reklám elfogadását. Az idézett vizsgálat kitér a reklám- és marketingipar­ban működő szakértők, főként pszichológusok szerepére és fele­lősségére is. Külföldön és itthon is bevált szokás, hogy a hirdetők a célközönség reklám szempontjá­ból lényeges pszichológiai tulaj­A gyerekek hirdetések hatására kérik a reklá­mozott árukat. donságait szakemberek segítségé­vel térképezik fel. Az így szerzett ismereteket aztán közvetlenül fel­használják a minél hatékonyabb reklám kialakításánál. A munkáju­kat kutatóként végző pszichológu­sok persze mondhatják, hogy ők csupán tudományos kutatásokat folytatnak. A marketing területén alkalmazott pszichológiát műve­lők pedig arra hivatkozhatnak, hogy őket azért fizetik, hogy cégük fejlődését, növekedését segítsék elő. Ahogyan az üzleti szférában dolgozó pszichológusok jövedel­me nagyságrenddel nagyobb a gyógyítás területén működő kollé­gáiknál, ugyanígy az óriáscégek pénzügyi ereje kormányzati dön­téshozókat képes sakkban tartani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő állami szervek a tudo­mányos bizonyítékok növekvő szá­ma ellenére vonakodnak komo­lyabb lépéseket tenni a hirdetői te­vékenység ésszerű és a felnövő ge­nerációk egészségét szem előtt tar­tó korlátozása érdekében. Kivételt jelent például Kanada, Svédország vagy Anglia, (o-o, ú) Véletlenül szavazta meg a parlament a jogszabályt Olasz tévéreklámokban nem szerepelhet gyermek kezdenek kételkedni a reklámok hitelességében. Ettől fogva - né­hány csalódás után - már tudják, hogy az üzenetek többsége hamis. A hatodikosoknak tizenkét száza­léka hisz a hirdetőknek, a tizen­hat évesek közül már csak négy százalék dől be nekik. De ez még nem jelenti azt, hogy ne áhítozná­nak továbbra is a reklámozott márkákra. Az Egyesült Államokban a het­venes években hoztak egy tör­vényt, ami a hétvégi, gyerekeknek szóló műsorokban csak óránként kilenc és fél perc reklámot enge­délyezett, jól elválasztva a műsor­tól. Az erős szülői lobbi elérte azt is, hogy a hirdetések tartalmát a szülők által közvetített értékrend szerint kellett megalkotni, ezért jó néhány reklámfilmet be is tiltot­tak. A nyolcvanas években más politikai szelek fújdogáltak: visz- szaállt a műsorszolgáltatók teljes szabadsága, a reklámok mennyi­ségét és tartalmát a saját önkorlá­tozásuk szabta meg - tehát a kor­mányzat a kecskére bízta a ká­posztát. Mit tehetnek a szülők? Elsősor­ban azt, hogy maguk is tudatos vásárlóként viselkedjenek, ezt a példát adják át gyermeküknek. Lehetőleg ne használják a tévét bébiszitterként, csak a kiválasz­tott műsorok elé üljenek le velük. Ha abba becsúszik egy-két rek­lámfilm, beszéljenek róla, mond­ják el, ők hogy látják a helyzetet. És végül csak azt vegyék meg a gyereknek, amit ők maguk jónak lámák. MTI-JELENTES Róma. Az olasz parlament gyermektelenítette a tévéreklámo­kat, ugyanis törvényben tiltotta meg 14 éven aluliak szerepeltetését a reklámfilmekben. A reklámszak­ma tiltakozik a törvény ellen, ame­lyet véledenül szavazott meg az olasz parlament. „Hogyan hirdessünk pelenkát csecsemő vagy egy új játékot bol­dog gyerek nélkül?! Pelenkázzunk be egy műanyag babát vagy egy ti­nédzsert?!” - dühöngött az egyik nagy reklámcég kreatív igazgatója, miután az olasz parlament megsza­vazta a tévéreklámok gyermek- telenítését. A gyártók - mindenekelőtt a já­tékgyárak - sem jobb kedvűek, rá­adásul a legrosszabbkor, a kará­csony előtti vásárlási láz idején mondták ki a tilalmat, így aztán megpróbálnak mindent, hogy a képviselők visszavonják a gyer­mektelen világot megkövetelő - számukra embertelennek tűnő - reklámtörvényt. Az ügy érdekessége, hogy a tilal­mat feltehetően csupán véledenül szavazta meg az olasz parlament: az ellenzék több mint 3 ezer módo­sítással - köztük a „gyerektelení- téssel” - duzzasztotta fel az új mé­diatörvény tervezetét, nagyrészt csak azért, hogy lassítsa annak el­fogadását. A tervezet azonban va­lahogy mégis átcsúszott a parla­menten. A fejlett országokban egyre több a túlsúlyos gyermek Hizlalnak a hirdetések ÉRDEKESSÉG A reklámok egyik legsúlyosabb következménye a gyerekek étkezési szokásainak tartós megváltozása, amely a felnőttkorig is kihatással van. Ez elsősorban az édességek és a cukortartalmú ételek, valamint üdítők fogyasztását jelenti, az egészséges táplálék rovására. Szá­mos vizsgálat mutatott ki egyenes összefüggést az ilyesféle ételek, ita­lok hirdetése és a gyermekkori elhí­zás között. A fejlett országokban egyre több a kövér gyerek és az ebből rövid és hosszú távon kialakuló betegségek óriási egészségügyi kiadásokkal járnak. A hirdetők ezeket az alap­vetően egészségtelen termékeket népszerű sportoló sztárokkal is reklámozzák, azt a benyomást kelt­ve, hogy ezek fogyasztása egészsé­ges. (o-o, ú) r>. Ő már megkapta, amit a tévében látott (Képarchívum) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, NÉMI FELHŐ; 13-17 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA KIJEV 7 A Nap kel 06.27-kor - nyugszik 19.24-kor A Hold kel 17.00-kor - nyugszik 05.59-kor A Duna vízállása - Pozsony: 380, árad; Medve: 350, árad; Komá­rom: 340, árad; Párkány: 255, változatlan. Ma kellemes melegre, nyuga­ton felhős időre számíthatunk. A nappali csúcshő­mérséklet elérheti a 13-17 fokot. Enyhe déli, délkeleti szél fúj. Az éjszaka során 3 és 7 fok között in­gadozik a hőmérő higanyszála. Holnap túlnyomórészt borús, fel­hős idő várható, helyenkénti zá­porral, zivatarral. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11-15 fok között alakul. Éjszaka a mai nap­hoz hasonlóan meleg lesz, 3 és 7 fok közötti hőmérséklettel szá­molhatunk. A mai nap so­rán kezdetben az időjárás kedvező hatásaival szá­molhatnak a frontérzékenyek, szervezetünk könnyebben ellenáll a fizikai és lelki megterheléseknek. A későbbiekben viszont negatív fronthatás várható, amely majd leginkább a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők­nek, illetve az ízületi - elsősorban reumás - fájdalmakkal küszködők- nek okozhat kellemetlenségeket. Az alacsony vémyomásúaknál fej­fájás, szédülés jelentkezhet. tunííFZT\___

Next

/
Thumbnails
Contents