Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-24 / 95. szám, szombat

Fogyjunk egészségesen! 23. oldal EGÉSZSÉGÜNKRE Ötvenen túl is üdén, fiatalosan... 26.oldal 2004. április 24., szombat 2. évfolyam 17. szám A helytelen fogyókúra eredményeképpen csupán a fejlődéséhez szükséges fehérjét és vizet ad le a szervezet A szívinfarktus korai előfutárai Milyen a gyerekfogyókúra? A kövér gyerekeknél a fogyást mindenféle túlzás­tól mentesen, fokozatosan szabad csak elérni. A legjobb, ha a gyermek nem fogy, csupán növésével párhuzamosan tartja a súlyát. ■ JB A gyors „siker“ a gyerekeknél - ha lehet még ká­rosabb - mint a felnőtteknél, hiszen a helytelen fo­gyókúra eredményeképp csupán a fejlődéséhez g, szükséges fehérjeraktárait és vizet ad le a szervezet, ft ahelyett, hogy a zsíroktól szabadulna meg. Mi több, I a fejlődő szervezetnél az energiaadó zsír megvoná- ■PH sa is káros. Az étrend összeállításánál a zsírok minő- H . mmJKKs ségére kell odafigyelni. A magas vérnyomású gyerekeknél csökkenteni kell a sóbevitelt, il­letve érdemes előnyben részesíteni a tengeri sót, amely kálium-tar­talmánál fogva csökkenti a vérnyomást. A különböző tartósítószerek­kel is fölösleges sót viszünk be. Mindenképpen kerülni kell a palackos és dobozos üdítőket. A vizet és a saját kezűleg facsart gyümölcslevet lehet csak jó szívvel ajánlani. A megfelelő étrend mellett napi egy-másfélóra mozgás szükséges, aminek intenzitása a gyermek alkatától, vérnyomásától is függ. ' V Csak a 6-7 éves kor fölött érdemes vizsgálni a gyerekeket (Archív felvételj deti formái azonban külön-külön is jelentős kockázati tényezők. A szív- és érrendszeri betegségek ki­alakulását alapvetően az öröklött genetikai adottságok és az élet­mód határozzák meg. Ezért fon­tos, hogy különösen azok táplál­kozzanak és éljenek megfelelően, akik örökletesen veszélyeztetet­tek. Náluk a helytelen életmód Több mint fél évszázados a felismerés, hogy a szívin­farktus előjelei már fiatal felnőttkorban tetten érhe­tők. Ma már a körültekintő gyerekorvosok is mérik a vérnyomást, és óvodásko­rú gyerekeknél is végeznek vizsgálatokat. Vajon nem túlzás ez? MÁRIÁS S MÁRTA Rejtélyes plakkok A szálak az 1953-ban, a koreai háborúban elhunyt amerikai kato­nák vizsgálatáig vezetnek vissza. A huszonegynéhány éves fiatalembe­rek nyaki ereiben olyan atheroszklerotikus plakkokat fe­deztek fel, amelyekről feltételez­ték, hogy ezek már a későbbi érel­meszesedés, illetve az időskori szív- és érrendszeri betegségek előjelei. A felismerésnek akkor nem tulaj­donítottak jelentőséget a szakmá­ban, de az elszánt kutatócsoport ki­tartott álláspontja mellett, és 1969 és 72 között egy újabb szomorú esemény kapcsán, a vietnami há­borúban elesettek között ugyanez a kutatócsoport megint célzott vizs­gálatokat végzett. A fiatal amerikai katonák ereiben ismét megtalálták a jellegzetes plakkokat, míg az ázsi­ai katonák erei' egészségesek vol­tak. Ebből nyilvánvalóvá vált, hogy az elváltozás nem a háború idegi megterhelésével és stresszével hoz­ható összefüggésbe, sokkal inkább a helytelen amerikai táplálkozással és az egészségtelen életmóddal. ...egyre több az elhízott gyerek, többeket fenye­get a korai infarktus. Ami a felnőtteknél a halálos négyes A hetvenes években így már komolyan vették az in­tő jelet, és további vizsgála­tokat folytattak a fiatal kor­osztályban, amelynek kö­szönhetően egyértelművé vált; a felnőttkori érka­tasztrófákra való esélyt már gyer­mekkorban valószínűsíteni lehet. Ez nem jelenti azt, hogy a gyerme­kek ereit kellene belülről megvizs­gálni. A veszélyeztetetteknél fiatal­korban ugyanazok a kóros életta­ni folyamatok fedezhetők fel, amelyeket a felnőtt betegeknél a „halálos négyes“ összefoglaló név alatt emlegetünk. Náluk az elhí­zás, cukorbetegség, magas kolesz­terinszint és magas vérnyomás együttes jelenléte kezelés híján nagy valószínűséggel előbb-utóbb infarktushoz, stroke-hoz vagy más súlyos, sokszor halálos kime­netelű érkatasztrófához vezet. E kóros állapotok, illetve ezek kez­már nagyon korán, 40 éves kor előtt tragédiához vezethet. A cél tehát, hogy a zsír- és szénhidrát- anyagcsere-zavarokat, az elhí­zást, valamint a gyermekkori ma­gas vérnyomást idejében felfedez­zük, és kezelni kezdjük. Sajnos egyre több az elhízott gyerek, amiből arra gondolhatunk, többe­ket fenyeget a korai infarktus. Mit jelent a gyermekkori kövérség? A veszélyeztetett gyermekek egy része elhízott, de a kövérség nem egyértelmű jele az anyagcsere-za­varoknak. Hároméves kor alatt nincs jelentősége, hogy a kisgyerek jó húsban van-e, ilyenkor még a vérzsír-értékek is félrevezetők le­hetnek. Lényegében 6-7 éves kor fölött érdemes vizsgálni a gyereke­ket. Mindenképpen oda kell figyel­ni, ha a kövérség mellé anyagcsere- zavarok vagy magas vérnyomás is társul. A kövér gyerekek 10-20%-ánál mérhető magas vérnyomás. Az is­kolai orvosi vizsgálaton kívül ter­mészetesen otthon is meg lehet mérni a gyerekek értékeit, de azt tudni kell, hogy náluk más számít magasnak. Ha például egy ötéves gyermeknél 110 Hgmm-es sziszto- lés vérnyomásértéket mérnek, az ugyanolyan súlyos probléma lehet, mint egy 50 éves beteg 140-es érté­ke. Hozzá kell azonban tennünk, hogy az optimális vérnyomásér­téket csak a gyermek termetének, méretének ismeretében lehet meg­határozni. A komplex vizsgálathoz és szűréshez hozzátartozik a vércu­kor és koleszterin szintjének meg­határozása is. A tapasztalatok alap­ján elmondható, hogy 8-9 éves kor­ban már meg lehet állapítani a ke­zelendő esszenciális magas vérnyo­más diagnózisát. Nagy eredmények, megmentett életek Ahhoz, hogy a valóban veszé­lyeztetetteket ki lehessen szűrni, és oda lehessen rájuk figyelni, el kell, hogy jussanak a lipidológiai köz­pontokban dolgozó gyermekorvos­okhoz. Szülők figyelmébe! A gyermekkori magas vérnyo­más tipikus tünetei a gyakori fej­fájás, orrvérzés és a karikás sze­mek, utóbbi nem csak vérsze­génységre utalhat. Nem kizárólag csak a kövér gyerekeknek lehet magas vérnyo­mása. Bizonyos lipid-anyagcsere- zavarok esetén a testalkat kifeje­zetten vékony is lehet. Ha például a sejtek lipidfelvétele gátolt, ak­kor a vérben nagy mennyiségben vannak jelen a különböző vérzsí­rok, és könnyen lerakodhatnak az érfalakon. Életkor Felső határérték= 95-ös percentilis érték* 6 éves korig 110 Hgmm 8 éves korig 120 Hgmm 12 éves korig 125 Hgmm 14 éves korig és fölötte 130 Hgmm *A percentilis érték azt jelenti, hogy 100 gyerekből 95-nek ezen érték alatt van a vérnyomása. ♦ Hogyan képződnek az epekövek? Mit együnk, hogy elkerüljük ezt a kellemetlenséget? ♦ Vannak élelmiszerek, amelyek kihajtják szervezetünkből a sa­lakanyagokat. Hogy melyek ezek? A jövő héten megtudhatják. ♦ Verseny! A díj: egyhetes üdülés. Szombaton is keresse az Új Szót! GYÓGYTURMIX A szója szerepe vegetáriánus konyhában? A szója majdnem 40 százalék, igen magas értékű fehérjét tar­talmaz, ezért a vegetáriánus étrendben kitűnően helyettesíti a húst. Vastartalma valamennyi zöldség és gyümölcs között az első helyen áll, de nagy mennyiségben szállítja szervezetünk számára a magnéziumot, a káliumot és az idegeink számára oly fontos, B csoportba tartozó vitaminokat is. A szójaolaj dobogós helyen áll a telítetlen zsírsavak tekintetében is, és a tofu a maga 100 gram- monkénti 80 kalóriájával versenyben állhat a legsoványabb so­vány túróval, (tr) A mobiltelefonok hatása az agyra Egy finn kutatók által végzett tanulmány szerint a mobiltelefonok sugárzá­sa olyan változásokat idéz­het elő az emberi sejtek­ben, amelyek hatással le­hetnek az agyra. A Finn Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Hivatalnál vég­zett vizsgálatok szerint a mobiltelefonok sugárzása a laboratóriumban te­nyésztett emberi sejtekben található proteinek százai­nál okozhat fokozott akti­vitást. A tanulmány a vér­edényeket alkotó sejtek változására összpontosított, valamint arra, hogy vajon az ilyen változások ronthatják-e a vér-agy gát működését, amely megaka­dályozza a potenciálisan veszélyes anyagoknak a véráramból az agyba jutását. Azt is kimutatták, hogy egyórányi mobiltelefon-su­gárzás hatására a tenyésztett emberi sejtek összezsugorodnak. A kutatók úgy vélik, hogy ez olyan reakciónak az eredménye, amely normális körülmények között csak akkor fordul elő, amikor a sejt megsérül. Az egyénekben az ilyen változások blokkolhatják azo­kat a biztonsági mechanizmusokat, amelyek meggátolják, hogy káros anyagok jussanak a véráramból az agyba. A fokozott fehér­jeaktivitás hatására a sejtek zsugorodhatnak nem a véredények, hanem maguk a sejtek!, ennek következtében apró rések keletkez­hetnek a sejtek között, amelyeken keresztül bizonyos molekulák átjuthatnak, (il) Érdús daganat az aktivitás mutatója A virginiai egyetem kutatói képesek kimutatni, hogyan nőnek bele az erek egy daganatba, és ebből még arra is következtetni tudnak, hogy mennyire agresszív a tumor növekedése, illetve át­tétképzése. Ehhez parányi mikrobuborékokat juttatnak a vér­áramba, és ultrahanggal vizsgálják ezek útját. A buborékok felszí­néhez olyan anyagot kötöttek, amely hozzákapcsolódik egy olyan molekuláris összetevőhöz, amelyik az újonnan képződő erek falá­ban található. A buborékok bejuttatása után 10 perccel az újon­nan képződött vérerek világosan kirajzolódnak az ultrahangos ké­szülék képernyőjén. Az új vérerek felderítése segít a daganat ki­mutatásában, illetve az áttétek kialakulásának korai felderítésé­ben. A daganat ugyanis aktiválja az érképződést, hogy az erek ele­gendő tápanyaggal és oxigénnel lássák el. A kutatók egyébként az állatkísérletekben először csupán az érképződést próbálták kimu­tatni, függetlenül a daganatoktól, (eá)

Next

/
Thumbnails
Contents