Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-23 / 94. szám, péntek
14 Gondolat ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 23. 2. grafikon: Az intézmények/szervezetek működési formája egyéb társadalmi szervezet 11,7% egyéb nem bejegyzett szervezet 15,2% gazdasági szervezet 5,4% ugyanakkor arra is, hogy az adott intézmény/szervezet végez-e egyéb kulturális tevékenységet. A vizsgálati eredmények nagyrészt igazolták, hogy sokszor nem lehet egyetlenegy tevékenységgel jellemezni az intézmények/szer- vezetek működését, hiszen a válaszadók egynegyede megjelölt más kulturális tevékenységet is (ez utóbbiaknak több mint a fele ráadásul nem csak egy, hanem kettő vagy három tevékenységet is említett). Az 1. grafikon azt mutatja, hogy a felmért intézmények közel egyharmada más intézmény keretein belül fejti ki tevékenységét, vagyis csak részleges önállósággal rendelkezik. Ezek az intézmények, csoportok szervezetileg vagy a működési feltételek vonatkozásában kisebb-nagyobb függőségben vannak más intézménytől (ide tartozik például sok néptánccsoport, amely „intézményesen” egy település művelődési házához tartozik.) Az önállóság hiánya sok esetben a pályázatokon való részvételt is nehezítheti. 2. táblázat . , , , , , t A szervezet/intezmeny alapitasanak éve - régiók szerinti megoszlás Év Szerbia-Mont. Románia Szlovákia Ukrajna Összesen 1945 előtt 8,6% 7,2% 2,1% 2,4% 6,3% 1945-1989 36,1% 19,9% 39,3% 25,6% 26,8% 1990 2,2% 9,8% 2,9% 1,6% 6,6 % 1991-1995 17,5% 24,1% 19,0% 37,6% 22,8% 1996-2000 23,2% 25,6% 25,5% 29,6% 25,2% 2001-2003 12,4% 13,4% 11,3% 3,2% 12,3% összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% költségvetési 25,6% alapítvány 11,7% egyesület 30,4% 2. A szervezet/ intézményalapítás időszakai Ha a felmért magyar intézmé- nyek/szervezetek létrejöttének általános dinamikáját nézzük (2. táblázat), akkor láthatjuk, hogy az utóbbi közel másfél évtizedben viszonylag folyamatos, hasonló intenzitású volt a növekedés. 1991 óta szinte egyenlő arányú a fejlődés az egyes periódusokban. Az 1990-es év összességében mindenféleképp kiemelkedő, bár az egyes országokban különböző időpontban kell megjelölnünk a politikai-társadalmi rendszerváltást. Az 1945-1989 között alakult intézmények/szervezetek egy nagyobb múltra visszanyúló tevékenységet végző intézményrendszer fontos elemeinek tekinthetők; az 1945 előttiek pedig szinte történelmi mértékű beágyazottságot feltételeznek. A főbb intézménytípusokra vonatkozó 3. táblázat jól mutatja, hogy az eltérő szerepet betöltő intézmények/szervezetek „előélete” között milyen lényeges különbségek vannak. A döntően állami-költségvetési intézményekként működő közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, egyéb gyűjtemények) több mint kétharmada (69,4%) 1990 előtt jött létre. Ezzel szemben a volt szocialista országokban a kilencvenes években ugrásszerű fejlődésnek induló médiaipar és könyvkiadói szféra, illetve a különböző kulturális és művészeti csoportok, komplex kulturális tevékenységet folytató szervezetek durván háromnegyed része a kilencvenes évek után alakult meg. 3. Az intézményi/ szervezeti működés keretei A vizsgálati eredmények arról tanúskodnak, hogy a magyar kisebbségi kulturális intézmény- rendszer évről évre egyre több lábon álló hálózatot jelent, amelyben az egyes intézményi/szervezeti szereplők különböző keretek között és eltérő tulajdonosi-működtetési struktúrában tevékenykednek. Az utóbbi másfél évtized egyik legfontosabb jelensége, hogy folyamatosan nő a civil kezdeményezések, az állami szférától független finanszírozású és irányítású intézmények, és főleg a különböző szervezetek, egyesületek, társulások szerepe. Emellett természetesen továbbra is elengedhetetlennek tűnik a magyar kultúra ápolásában kulcsfontosságú helyet betöltő, döntően költségvetési (állami vagy önkormányzati) pénzekből gazdálkodó kulturális intézmények (pl. könyvtárak, múzeumok, művelődési házak) megtartása, erősítése. A második grafikon azt szemlélteti, hogy a különböző működési formák mind érdemleges arányban képviseltetik magukat, hiszen - kulturális szféráról lévén szó - még a legkisebb csoport, a gazdasági szervezetek 5,4%-os aránya sem elhanyagolható. A költségvetési intézmények 25%-os aránya - „tartalmi” jelentőségükön túl - számosságukban is jelentős helyet biztosít nekik (különösen a helyi-területi önkormányzatok által működtetett intézmények száma jelentős, az állami költségvetésből finanszírozott intézmények már kisebb számban fordulnak elő). A legnagyobb csoportot természetesen a különböző társadalmi szervezetek teszik ki (57,3%). Közülük azonban nem mindegyik működik hivatalosan is, hiszen az összes felmért csoport 15,2%-a „egyéb, nem bejegyzett szervezetként” tevékenykedik. A megadott válaszkategóriákba nem besorolható, ám hivatalosan bejegyzett szervezetek aránya is jelentős (11,7%). Ezek között két nagy csoportot különböztetünk meg: egyrészt az egyházi csoportokat (a vizsgálatba bekerült intézmények/szervezetek több mint egytizedét egyházak - is - működtetik), másrészt a sajátos intézményrendszert jelentő felvidéki CSEMADOK szervezeteket. Előbbiek többsége feltehetőleg nem bejegyzett szervezetként működik, mint ahogy a „non-profit”- ként vagy „civil”-ként meghatározott szervezetek nagy része is. Végül meg kell említeni a kulturális szférában is egyre nagyobb hangsúlyt kapó alapítványokat: a felmért intézmények, szervezetek több mint egytizede (11,7%) működési formáját tekintve ebbe a csoportba tartozik. Mint a 4. táblázatban látható, igen lényeges különbségek adódnak, ha intézménytípus szerinti bontásban vizsgáljuk meg a működési formák előfordulásait. Értelemszerűen a közgyűjtemények körében találkozunk kimagaslóan legnagyobb arányban (67,0%) költségvetési működési formával. Elsőre meglepőnek tűnhet azonban a társadalmi szervezetek magas aránya (26,2%), amely azonban a többi fő intézménytípushoz mérten még mindig a legkisebbnek számít. Ennek oka, hogy sok társadalmi szervezet, egyesület saját - elsősorban könyveket tartalmazó - gyűjteménnyel rendelkezik, amelyet mások is kölcsönözhetnek, megtekinthetnek, így ezek a civil szervezetek olykor kifejezetten könyvtári-közgyűjteményi tevékenységet folytatnak. kulturális intézmények és szervezetek létezése, működése magától értetődőnek tekinthető. Szerepük közel sem korlátozódik a magyar nemzetiségű lakosság kulturális-közművelődési igényeinek a kielégítésére, hanem a többségi társadalom életében is fontos szerepet játszanak. Az emberi erőforrások vizsgálata során pozitív és negatív mutatókkal is találkozhatunk: általában igen nagy az önkéntes segítők száma, ugyanakkor kicsi a kvalifikált munkatársak aránya. A sok esetben leromlott infrastruktúra és alacsony színvonalú eszközellátottság fejlesztésére az intézmények elsősorban hazai önkormányzati, illetve magyarországi pályázati forrásokat vesznek igénybe. A jövő egyik nagy kérdése, hogy a határon túli magyar kulturális intézményrendszer mennyire tud élni az európai uniós pályázati lehetőségekkel. (Tóth Károly és Fábri István itt lerövidítve közreadott tanulmánya teljes egészében a holnapi Szlovákiai magyar értelmiségi találkozón hangzik el Párkányban.) 3. táblázat A szervezet/intézmény alapításának éve - főbb mények, szervezetek esetében éppen az egyesületi és egyéb zetközi dokumentumok Pósa Lajos - Zászlós Gábor: Az EU-csatlakozás gazdasági hatásai intézménytípus szerinti megoszlás szervezeti forma a legtipikusabb (76,7%), de a komplex kulturális Dél-Szlovákiában Gyurovszky László: Az EU hatása a helyi önkormányzatokra, a műközgyűjtemények kiadók, média művészeti csop. komplex szerv., int. Összesen tevékenységet folytató intézméködési feltételek várható változása - regionalizmus és területfej1945 előtt 10,6% 5,6% 5,0% 5,4% 6,3% nyek/szervezetek körében is ez a lesztés 1945-1989 58,8% 13,5% 25,1% 20,1% 26,8% leggyakoribb működési forma. 1990 3,2% 8,5% 5,7% 8,9% 6,6% Utóbbiaknál azonban minden13.00 Ebéd 1991-1995 13,6% 29,2% 20,7% 25,6% 22,8% képp meg kell említeni a magas 1996-2000 9,1% 28,1% 30,3% 26,5% 25,2% alapítványi „részesedést” 14.00-15.45 Szekcióülések 2001-2003 4,7% 15,1% 13,2% 13,5% 12,3% (17,6%). Végül a kiadók, ill. a Szekcióvezetők: összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% nyomtatott és elektronikus média intézményeire hívnánk fel a fi- gyeimet, hiszen kiugróan itt a 1. téma: A szlovákiai magyar intézményrendszer fejlődése és helyzete napjainkban - Kvarda József 2. téma: A (reál)értelmiség szerepe a kisebbségi társadalomban 4. táblázat A szervezet/intézmény működési formája legmagasabb a gazdasági szervezetek aránya (33,6%). Ebből látBárdos Gyula 3. téma: A szlovákiai magyarok helyzetének alakulása az EUfőbb intézménytípus szerinti megoszlás szik, hogy a könyvkiadás és a média a kisebbségi kulturális intézcsatlakozás után - A. Nagy László év költségvetési alapítványi társ. szerv., egyesület Gazdasági szervezet Összesen ményrendszer leginkább piacoso15.45-16.30 A szekciók munkamegbeszéléseinek összegzése közgyűjtemények 67,0% 5,9% 26,2% 0,9% 100,0% dott, profitorientált - még ha olykiadók, média 20,8% 8,2% 37,4% 33,6% 100,0% kor szerény „profitot” is termelő 16.30 Fogadás művészeti szerv., int. 13,4% 9,1% 76,7% 0,8% 100,0% területe. (Pohárköszöntő: Öllös László; a médiapartnerek nevében: Nagy 11komplex kult. int., szerv. 19,4% 17,6% 62,1% 0,8% 100,0% Összegzésképpen elmondhatdikó, Papp Sándor, Slezákné Kovács Edit) összesen 25,6% 11,7% 57,4% 5,4% 100,0% juk, hogy a jelentős részben magyarlakta településeken a magyar Kisebbségi közösségépítés az Európai Unióban Szlovákiai magyar értelmiségi találkozó Párkány (Stúrovo), Városi Művelődési Központ, Tűzoltó utca (Hasiéská) 25., 2004. április 24., 9.00-17.00 óra Rendező: Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum Társrendezők: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákiai Magyar írók Társasága, Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja Médiapartnerek: Pátria Rádió, Új Szó, Vasárnap, Szlovák Televízió Magyar Szerkesztősége Program: 8.00-9.00: Érkezés, regisztráció 9.00-9.30 Megnyitó: Miklósi Péter Ján Oravec, Párkány város polgármesterének üdvözlóbeszéde Bugár Bélának, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa alelnö- kének üzenete a szlovákiai magyar értelmiséghez 9.30-13.00 1. Téma: A szlovákiai magyar intézményrendszer fejlődése és helyzete napjainkban - felkészültség, perspektívák Levezető elnök: Hodossy Gyula Fábri István: Kulturális kataszter a Kárpát-medencében - milyen a kisebbségi intézményrendszer Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyar kulturális kataszter Tóth Károly: A szlovákiai magyar intézményrendszer fejlődése 1989 után és napjaink változásai Öllös I-ászló: A szlovákiai magyarok társadalmi szervezetei és a politika 2. Téma: A (reál)értelmiség szerepe a kisebbségi társadalomban Levezető elnök: Hulkó Gábor Németh István: Értelmiségképünk változásai ma és holnap Rácz Olivér: A szlovákiai magyar értelmiség szerepe az EU- csatlakozás után Huncík Péter: Értelmiségi identitás és értékrend Szarka László: A kisebbségi közösségépítés alternatívái 3. Téma: A szlovákiai magyarok helyzetének alakulása az EU- csatlakozás után Levezető elnök: Albert Sándor Csáky Pál: A kisebbségek jogállásáról és finanszírozásáról szóló törvénytervezet(ek) GONDOLAT Szerkesztők: Hizsnyai Zoltán (tel. 02/59233449), Szilvássy József, Mislay Edit, Tallósi Béla. Munkatársak: Brogyányi Judit (Budapest), Gál Jenő (Prága), Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kőszeghy Elemér (Ungvár), Sinkovits Péter (Újvidék). Levélcím: Gondolat, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P. O. Box 49, 820 06 Bratislava 26
