Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-23 / 94. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 23. A paradicsomhajtatásban minden, sérüléssel járó fitotechnikai munkát célszerű napsütéses időben végezni 10 Kertészkedő_______________________________________________ Apró trükkök termesztőknek 1. Mindig a növényt tekerjük a zsinegre, és mindig azonos irányban. 2. Az oldalhajtás helyes (bal), illetve helytelen kitörése 3. A fürtnyéltartót virágzáskor vagy a bogyók borsószem nagysá­gakor helyezzük fel. 4. A nem megerősített fürt gyakran letörik. Ha a hajtatóberendezés­ben kedvező körülménye­ket (hő, víz, fény, táp­anyag, C02) feltételezünk, akkor a növény, jelen eset­ben a paradicsom, megfe­lelően növekszik, hajtást képez, virágzik és termést érlel. A kertészek ugyanak­kor a nagyobb termésho­zam érdekében beavatkoz­hatnak ebbe a folyamatba az úgynevezett fito- technikái, azaz növény­ápolási munkákkal. FEJES JÓZSEF Az első lépés a növények meg­támasztása. Erre a legegysze­rűbb és kezelhető megoldás a nö­vény felvezetése a kötöző zsineg­re. Ez utóbbi a fölső támrendszerhez kapcsolódik zsi­negtartóval vagy egyszerűen ál­lítható csúszó kötéssel rögzítve. Nagyon fontos, hogy a zsineg hossza a termesztés technológiá­jához igazodjon. Hosszú kultúrá­ban és folyamatos növekedésű fajtáknál legalább 25-30 méter hosszú legyen, a féldeterminált fajtáknál, illetve rövid kultúrá­ban a támrendszer magassága (+50 cm) a meghatározó. Min­dig a növényeket vezessük a zsi­negre és az irányt ne változtas­suk, végig vagy jobbra vagy balra tekerjük. Ezt a műveletet célsze­rű az oldalhajtások (kacsok) ki­törésével egybekötni. Erre heten­te kerüljön sor, így a hajtások nem lesznek 6-8 cm-nél hosszab­bak. A zsinórra tekeréskor, külö­nösen a rövid ízközű fajtáknál előfordul, hogy a csúcshajtás ki­törik, így a növényeket oldalhaj­tásról kell továbbvezetni. Célsze­rű tehát először a növényt a zsi­negre tekerni és csak utána kitör­ni az oldalhajtásokat. A csúcshajtás kitörését szártar­tó bilincs használatával kiküszö­bölhetjük. Az oldalhajtások eltá­volítását és minden sérüléssel já­ró fitotechnikai munkát célszerű alacsony páratartalomban és le­hetőleg napsütéses időben vé­gezni. így a sebfelületek hamar beszáradnak, és a gombás (botrítiszes, fitoftórás) megbete­gedéseket megelőzhetjük. A ka­csokat gyors és határozott moz­dulattal távolítsuk el a levélhón­aljból. Egyes fajták rövid erős és má­sok hosszú vékony felálló fürtöket képeznek. Ez utóbbiaknál gyak­ran előfordul, hogy a növekvő bo­gyók súlya miatt a fürtnyél eltö­rik. Sajnos ezeken a fürtökön a bogyók mérete csökkenni fog és egyenetlen lesz. Célszerű lesz fürtnyélerősítő klipszet használ­ni. Ezt a virágzáskor vagy a bo­gyók borsószem nagyságakor he­lyezzük a fürtre. Növényenként 3-4 klipszre van szükség, hisz egy-egy fürtön 6-10 napig kell fenntartani, majd a felsőbb für­tökre helyezhető. Az utóbbi időkben a piac igényli a fürtparadicsomot. A ki­fejezetten fürtparadicsomként termesztett fajták fürtjei szabá­lyos halszálka elrendezésűek, a fürtök, sőt az ikerfürtök is szabá­lyosak, a bogyóik azonos méretű­ek. A hagyományos fajtáról is ér­tékesíthetünk paradicsomfürtö­ket, de ekkor nem hagyható el a fürtmetszés. A nem szabályos és sok bogyót kötött fürtökről a fö­lösleges, esetleg torz bogyókat el kell távolítani úgy, hogy csak 5-7 maradjon. A műveletre a fürt vi­rágzásának befejezése után ke­rüljön sor. A fürtmetszéssel külö­nösen a generatív fajtáknál a ve­getatív-generatív egyensúlyt is helyre tudjuk állítani. Soha nem sajnáljuk az eltávolított bogyó­kat, hisz ez a viszonylagos kiesés a következő fürtök képzésekor megtérül. A növényeken mindig vannak sárgult, elöregedett, illetve fölös­leges levelek. Ezek eltávolítása a levelezés. Ehhez a reggeli órákat válasszuk, mert a növények olyankor „elevenek” és könnyebb eltávolítani őket. A leveleket mindig fölfelé törjük, így kisebb a sebfelület. Ellenkező irányú mozdulattal úgynevezett slicces sebfelület keletkezhet, és ez za­varja a növény víz- és tápanyag­ellátását. A leveleket késsel vagy ollóval is eltávolíthatjuk, akkor viszont gyakori fertőtlenítésre van szükség és 1-2 cm-es cson­kot meghagyhatunk. Alkalman­ként 3-4 tevéinél többet ne ve­gyünk le, mert a sok sebzés sok­kolja a növényt. A levelezést az első fürtök színesedésekor kezd­jük, majd haladjunk fölfelé, ami­kor a második fürt is kezd érni és így tovább. Ügyeljünk arra, hogy a nem érőfürtönként legalább 2- 3 levél maradjon. Különösen a vegetatív fajtáknál az egyensúly helyreállítása céljából az előző­ektől eltérően úgynevezett ablakolást is végezhetünk, ami­kor az említettnél több levelet tö­rünk ki a fürtök közül. Ha a növények csúcshajtása el­érte a felső huzalrendszert, a tö­veket le kell engedni és el kell fek­tetni a szárat, hogy teret adjunk a csúcshajtás további növekedésé­hez. A szár elfektetéséhez célsze­rű támasztó lábakat használni, így a fürtök nem érnek a talajra. Erre a célra 5-6 mm vastag hor­ganyzott huzalból készíthetünk tartókat, vagyis lábakat. Vödrös termesztésnél a vödör is lehet a támasztó eszköz. A termesztés során az utolsó fitotechnikai művelet a tetejezés. Ekkor a kultúra várható felszámo­lása előtt öt-hat héttel a csúcshaj­tást az utolsó virágfürt után ki­csípjük, 2-3 levél azonban mindig maradjon a fürt után. PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc április 22-én április 21-én április 21-én április 21-én április 22-én sárgarépa 10-15 Sk/kg 10-20 Sk/kg 19 Sk/kg 12 Sk/kg 17-18 Sk/kg petrezselyem 35-40 Sk/kg 25 Sk/kg 39 Sk/kg 25 Sk/kg 22-38 Sk/kg burgonya 18 Sk/kg 16-18 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 15-17 Sk/kg tojás 3,80-4,40 Sk/db 3,40-3,80 Sk/db 3,20 Sk/db 3 Sk/db 2,80 Sk/db kelkáposzta 35 Sk/kg 6-8 Sk/db 28 Sk/kg X 18-28 Sk/kg karalábé 18-20 Sk/kg 16 Sk/kg 25 Sk/kg X 12-15 Sk/kg zeller 40 Sk/kg 28 Sk/kg 35 Sk/kg X 28-32 Sk/kg káposzta 8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 10 Sk/kg X 8-9 Sk/kg vöröshagyma 14-25 Sk/kg 16 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg 18-24 Sk/kg fokhagyma 65-80 Sk/kg HMÜ3 sk/db ■mam m 65 Sk/kg jggj MB 70 sk/kg, r— 39-65 Sk/kg újhagyma 8-14 Sk/csomó 8 Sk/csomó 10 Sk/csomó 8 Sk/csomó 9-10 Sk/csomó retek 5-14 Sk/csomó 6-10 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó saláta 12 Sk/fej 6-8 Sk/fej 8-10 Sk/fej 7-10 Sk/fej 6-10 Sk/db alma 18-35 Sk/kg 15-18 Sk/kg 15-25 Sk/kg , 15 Sk/kg 15-22 Sk/kg uborka 48-50 Sk/kg X X X 55 Sk/Kg Állítsunk feromoncsapdát a veszélyes kártevőknek Környezetkímélőbb védekezési módszer CSERES ZOLTÁN Minden országban, ahol fejlett a mezőgazdaság és korszerű a növényvédelem, feltartóztatha­tatlan folyamat indult meg. Az eddigi, szinte kizárólag mérge­zésre épülő védelem helyett mérsékelten mérgező integrált védekezési eljárásokat vezettek be, hogy az erősen elszegénye­dett életközösség még meglevő hasznos tagjait megkíméljék és megóvják a további pusztulástól. E szemlélet egyik gyakorlati eredménye az ivari csalogató anyagok széles körű alkalmazá­sában nyilvánul meg. A feromon csapdákat Szlováki­ában 5 éve alkalmazzuk. Eleinte csak a szőlő- és almamolyok ellen használtunk ilyen csapdát, ám mára a kínálat lényegesen kibő­vült. így pontosan nyomon lehet követni a legveszélyesebb kártevő fajok rajzását, jelentősen csök­kentve a rovarölőszeres védeke­zések számát. Ezáltal sokkal na­gyobb biológiai hatás érhető el, hiszen a permetezést akkorra időzíthetjük, amikor a kártevő a leginkább sebezhető. A természetes feromonok olyan anyagok, amelyeket általá­ban a nőstény lepkék bocsátanak ki azért, hogy a hímeket maguk­hoz csalogassák. Kevés kivételtől eltekintve, szinte az egész állat­világra jellemző az illat­anyagok megléte, de gya­korlati felhasználásukra eddig még csak a rovarvi­lágban került sor. A ma már nálunk is fellelhető csapdák skálája - alma­moly, szilvamoly, keleti gyü­mölcsmoly, barackmoly, körte­moly, almalevél-aknázómoly, tarka- és nyerges szőlőmoly, gya- pottok-bagolylepke, aszalvány- moly, kukoricabogár stb. - a jö­vőben tovább bővül. Alkalmazá­sukkor feltétlenül tartsuk be a kezelési útmutatót. Minden csapda szigorúan faj­specifikus. Az almamoly csapda például csak az almamoly hímjeit vonzza és fogja. Tehát annyiféle csapdát kell vásárolnunk, ahány kártevő faj pusztít a gyümölcsö­sünkben, szőlőnkben. Ezeket ál­talában 1,5-1,8 méter magasra helyezzük el a fák vázágaira, le­hetőleg nap és szélárnyékba. Úgy, hogy a rovarok számbavétele, megfigyelése zavartalan legyen. Egy fára csak egy állatfaj csapdá­ját rakjuk ki, abból is csak egy da­rabot, és 5-10 méteres körzetben másféle csapta ne legyen, mert rontaná a feromon hatását. A csapdát a csomagoláson fel­tüntetett útmutató szerint állít­suk fel. Némelyik ragacslap a kel­leténél több ragasztót tartalmaz, ezt minden esetben késsel el kell távolítani. Úgy, hogy legfeljebb fél milliméter vastagságú, sima egyenletes felületet kapjunk. A legóvatosabban a gumikap­szulákkal bánjunk, mert valójá­ban ez a csapda „lelke”. Ez tar­talmazza a nőstényrovar kémiai­lag előállított csalogató anyagát. Ezt csak akkor szabad kiszedni a tasakból, ha a csapdát már összeszereltük. Vékony drótra erősítve lógjon a csapda köze­pén, de a ragasztós aljba is tehet­jük. A kapszulákhoz kézzel ne érjünk, lehetőleg tiszta csi­pesszel fogjuk meg azokat. A csapdákat áprilistól szeptember végéig használjuk, ezalatt cél­szerű a gumikapszulákat három alkalommal cserélni. A csapdák a védekezési idő pontos megválasztására szolgál­nak, azért hetente legalább egy­szer meg kell számolnunk a ra­gacslapba ragadt hímlepkéket. Az adatokat jegyezzük fel az erre a célra szolgáló füzetbe, naplóba. Ha egy héten 5 molylepkénél többet fogunk, akkor a rajzás, vagyis a lepkék repülése már erőteljes és fel kell készülnünk a permetezésre. Ezt tavasszal, 15 C fokos átlaghőmérsékletnél álta­lában 8-10, 20 C fokos napi át­lagnál 4-6 napon belül kell meg­tennünk. Ha melegebb van, gyor­sul a rajzás, néhány nap alatt szinte megtelik a ragacslap lep­kével. Ilyenkor a ragacslapot cse­réljük ki. Ha nincs több ragacs­lap, célszerű a megszámolt lep­kéket a ragasztóval együtt 3-4 hetenként lekaparni. A csapdákat óvjuk a portól, pi­szoktól és ügyeljünk arra, hogy a ragasztó ne száradjon be. A csap­dák révén lehetővé válik a kör­nyezetkímélő permetezés a ker­tekben. A csapdák a védekezési idő pontos megválasztá­sára szolgálnak. Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _______ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 40,117 Lengyel zloty 59,899 1,234 Svéd korona 30,923 Svájci frank 24,887 USA-dollár 8,433 Magyarforint (100) 15,920 4,385 5,391 Szlovén tollár (100) 16,827 25,823 33,850 VETEL - ELADAS Volksbank 38,97-41,27 32,59-34,99 1,21-1,27 14,95-16,95 OTP Bank 39,06-41,15 32,79-34,68 1,21-1,27 15,11-16,76 Postabank 39,09-41,17 32,86-34,62 1,21-1,27 15,32-16,58 Szí. Takarékpénztár 39,06-41,06 32,80-34,53 1,20-1,27 15,21-16,65 Tatra banka 39,09-41,17 32,86-34,62 1,21-1,27 15,32-16,58 UniBanka 39,08-41,12 32,84-34,56 1,20-1,26 15,29-15,32 Általános Hitelbank 39,07-41,15 32,91-34,66 1,20-1,27 15,06-16,82 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents