Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-20 / 91. szám, kedd

ÚJ SZŐ 2004. ÁPRILIS 20. Gazdaság és fogyasztók 17 A kelet- és közép-európai régióban jelenleg Magyarországon keresnek a legtöbbet az alkalmazottak Lemaradtunk a fizetésekben A mezőgazdasági dolgozók az összes környező országban a legrosszabban fizetett alkalmazottak közé tartoznak (Ján Kroslák felvétele) Pozsony/Budapest. Ma­gyarországon a bérek te­kintetében nagyjából ha­sonló tendenciák érvénye­sülnek, mint Szlovákiában. Magyarországon is a fővá­ros vezet a bérszínvonal terén, míg a keleti megyék­ben alacsonyabbak a fize­tések. Az átlagbérek azon­ban lényegesen magasab­bak, mint nálunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kelet-európai régióban Ma­gyarország áll a legjobban a bérek kategóriájában, hiszen míg a ma­gyar keresetek a legnagyobb fize­tésekkel büszkélkedő Dánia bér- színvonala tizenkét százalékának felelnek meg, addig Csehország­ban ez az arány 11 százalék, Len­gyelországban és Szlovákiában nyolc százalék, Romániában pe­dig már csak alig négy százalék. Dániában az adózás előtti átlagos órabér közel 28 euró, vagyis mint­egy 1123 korona (1 euró a jegy­bank aktuális árfolyama szerint 40,119 korona). Szlovákiában tavaly éves szin­ten az átlagbér 6,3 százalékkal nőtt, elérve a 14 365 koronát, vagyis mintegy 90 499 forintot (a szlovák jegybanki középárfolyam szerint 1 korona 6,3 forint). A pénzügyminisztérium elemzése szerint az idei évben az átlagos nominálbér 15 400 és 15 500 ko­rona között fog mozogni. Nálunk az idei első negyedéves bérszín­vonalról szóló jelentést a statisz­tikai hivatal csak júniusban teszi közzé, a hivatal legutóbbi jelenté­se a tavalyi utolsó negyedév bér- színvonalát vizsgálta. Eszerint 2003 utolsó három hónapjában az átlagos nominálbér 6 százalék­kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában, elérve a 16 180 koronát. A magasabb inf­láció miatt azonban ebből a bérből 3,3 százalékkal kevesebb árut vehettünk, mint egy évvel korábban. Az utolsó negyedév bérszínvonala azonban nem jel­lemzi kellőképp az éves fizetések nagyságát, mivel a cégek többsé­ge ekkor kiemelt prémiumokat fi­zet az alkalmazottaknak. A legnagyobb bérekkel, csa­kúgy mint Magyarországon, Szlo­vákiában a banki alkalmazottak büszkélkedhettek, ahol az átlag­bér elérte a 28 683 koronát (180 702 forint). Az energiaszolgálta­tóknál dolgozók 23 414, az állam­igazgatásban 20 749, az ingatlan- piacon 19 426 koronát kerestek. Az országos átlagbér színvonalát hat ágazat nem érte el, miközben a legalacsonyabb bérek a mezőgazdaságban voltak, ahol az átlagfizetés 12 537 korona volt. Magyarországon is legjobban a pénzügyi szektor fizetett, ahol a ha­vi ádagjövedelmek meghaladták a háromszázezer forintot. Ez azon­ban csaknem a duplája a szlovák bankszektorban fizetett átlagbér­nek. A magyar nemzetgazdaság­ban a teljes munkaidőben alkalma­zásban állók bruttó nominális át­lagkeresete 140 286 forint volt (22 267 szlovák korona); a verseny- szférában dolgozók átlagosan 128 200 forintot, a költségvetési szerve­zeteknél alkalmazásban állók 169 200 forintot kerestek. A legmaga­sabb bruttó havi keresetekkel a pénzügyi tevékenységet folytatók büszkélkedhettek, akik 316 ezer fo­rintot kerestek havonta, míg a ru­haipar továbbra is a sor végén kul­logva 77 ezer forintos átlagjövedel­meket biztosított. Tavaly 137 187 forint volt Ma­gyarországon a bruttó átlagkere­set. Az átlagot tekintve ennél többet csak a budapesti munka- vállalók kerestek, a megyék át­lagkeresetei az országos átlagot sem érték el. A legkevesebbet Bé­kés megyében keresték a munka- vállalók. Budapesten átlagosan bruttó 56 ezer 126 forinttal ke­resnek többet a munkavállalók, mint Békés megyében. Békésben a bruttó átlagkereset 107 ezer 374 forint, ami azt jelenti, hogy az ottani munkavállalók átlago­san nettó 74 ezer forintot vihet­nek haza. (mi, MTI) Kelet-Európa gazdasági növekedése lassulni fog, de még mindig igen robusztus, 4,9 százalékos lesz Térségünk már lekörözi a világgazdaságot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. A tavalyi volt a negye­dik olyan év egymás után, amely­ben a közép- és kelet-európai gaz­daságok, valamint az egykori szov­jet térség együttes átlagos növeke­dése meghaladta a világgazdasá­gét - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hétvégén kiadott új jelentésében. A tágabb értelemben vett kelet-európai tér­ség gazdasági átalakulásának fi­nanszírozására 13 éve alakult bank vasárnap kezdődött kétnapos londoni közgyűlésén tette közzé a tevékenységi területébe tartozó 27 ország haladásáról évente összeál­lított, Jelentés az átalakulásról (Transition Report) című helyzet- jelentés frissített változatát. Az új összefoglaló szerint a javuló világ­gazdasági környezet és a konver­gencia-folyamatok révén a térség egészének gazdasági teljesítménye tavaly 5,6 százalékkal nőtt a 2002- ben mért 3,9 százalék után. A világgazdaság egészének kibo­csátási értéke tavaly 3,2 százalék­kal emelkedett éves összevetésben az EBRD új adatai szerint. A kelet­európai térség tavalyi tényleges nö­vekedése jóval meghaladta még azt az ütemet is, amely a legutóbbi, ta­valy novemberben kiadott Transiti­on Report előrejelzésében szere­pelt: az eredeti átalakulási jelentés 2003-ra még 4,7 százalékos növe­kedési átlagot jósolt az EBRD ked­vezményezett országainak. A térsé­gi átlagon belül 2003-ban az egy­kori szovjet térség köztársaságaiból alakult FÁK-államközösség produ­kálta a legerősebb növekedést 7,6 százalékkal; ennek fő hajtóerejét a magas nyersanyagárak adták. Oroszország gazdasági növeke­dése - szintén főleg a magas ola­járak következtében - 7,3 száza­lékra gyorsult a 2002-ben mért 4.7 százalékról - áll az új EBRD- jelentésben. Az EU-csatlakozó kö­zép-európai és balti országokban az átlagos gazdasági növekedés 3.7 százalékos volt tavaly az előző két évben mért 2,5 százalék után; a gyorsulást főleg a lengyel gaz­daság magához térése okozta. A tavalyi jelentés most frissített változatában a londoni bank az­zal számol, hogy a kelet-európai térség gazdasági növekedése az idén valamelyest lassulni fog, de még mindig igen robusztus, 4,9 százalékos lesz. Az idei átlagon belül az EBRD jóslata szerint a FÁK-térségben lassulni, a csatla­kozó országokban gyorsulni fog a növekedés: az ütem az előbbi gaz­daságokban 5,6 százalékos, az utóbbiakban 4,3 százalékos lesz. A közvetlen külföldi befekteté­sek értéke tavaly rendkívül erősen, az előző évi 28 milliárd dollárról 19 milliárd dollárra csökkent, főleg a közép-európai és balti EU- csatlakozó országokban mért 60 százalékos visszaesés miatt. Az EBRD szerint ez utóbbinak főleg a privatizációs bevételek csökkenése volt az oka. A térségben ugyanak­kor megkétszereződött a nem rezi­dens befektetők által végrehajtott portfolió-befektetések értéke. Az átlagos infláció üteme a kelet-eu­rópai országokban tavaly 2,8 szá­zalékra csökkent a 2002-es 3 szá­zalékról. (mti) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ma nyílik a Cofax szakvásár Pozsony. A mai szakmai nap­pal indul Szlovákia legrango­sabb számítástechnikai szakvá­sára, a pozsonyi Cofax. Az In- cheba ligetfalui vásárvárosá­ban a nagyközönség előtt hol­nap nyitják meg a szakvásárt, ami április 23-ig, vagyis pénte­kig lesz látogatható. Az Incheba kisebb kiállításai közé tartozó bemutatón idén 80 kiállító vesz részt. (TASR) Erősödni kezdett a szlovák korona Pozsony. Miután a hét végi szavazás Vladimír Meciar meg­lepetésszerű vereségét hozta az elnökválasztáson, a korona erősödni kezdett, ám a keres­kedők rövid távon csak korláto­zott árfolyam emelkedésre szá­mítanak. Most a koalíciós ta­nácskozás a legfontosabb árfo­lyam befolyásoló tényező: a kormánypárti elnökjelölt első fordulós elbukása ugyanis fe­lerősítette a feszültségeket. A közeli jövőben a korona/euró 40,100 és 40,300 között alakul­hat. (TASR) Már bezárt 215 élelmiszergyártó Pozsony. Március végéig 215 szlovákiai élelmiszergyártó ha­gyott fel tevékenységével, mert képtelen volt teljesíteni az EU- csatlakozással összefüggő szigo­rú közegészségügyi feltételeket. Az átfogó ellenőrzést végző szerv, a Szlovák Állat-egészség­ügyi Felügyelet jelentése szerint a gyártók közül csak 301 éli meg a május elsejei EU-csatlakozást. Közülük 120 tejfeldolgozó, 57 húsfeldolgozó, 50 pedig friss húsfeldolgozó részleg. Tíz élel­miszergyártó - egy tejüzem és ki­lenc húsfeldolgozó, köztük az ógyallai Jatka Kft - egy évre át­meneti mentességet kért és ka­pott Brüsszeltől. Mindössze a szeredi húsüzem kapott mentes­séget 2006 végéig. (SITA) Összeomolhat az Európai Unió Ljubljana. Az Európai Unió hasonló gondokkal küszködik majd kibővítése után, mint a régi Jugoszlávia - vélekedett egy nyi­latkozatában Jozef Mencinger szlovén közgazdász, a ljubljanai egyetem rektora. A tekintélyes közgazdász kétli, hogy az unió képes lenne túlélni egy hosszabb recessziót, mert megítélése sze­rint teljesen alkalmatlan gazda­sági válsághelyzetek elviselésé­re. E nézetének alátámasztására példaként hozta fel, hogy a töm­örülés két legnagyobb tagállama- Németország és Franciaország- áthágta a stabüitási paktum szabályait. (MTI) Kevesebbet dolgozunk Bécs. Az Európai Unióhoz most csatlakozó 10 országban lé­nyegesen hosszabb az átlagos munkaidő, mint az Európai Unió tagországaiban, Szlovákia azon­ban ebben is kivételnek számít. Az EU mostam 15 tagországában az átlagos heti munkaidő 41,4 óra. A csatlakozók közül a leg­hosszabb munkaidővel a lettek rendelkeznek, ahol ez 43,8 óra, míg a lengyeleknél 43,4, a cse­heknél pedig 43,1 óra. Szlováki­ában az Eurostat szerint a heti átlagos munkaidő 41, Magyaror­szágon pedig 41,4 óra. (TASR) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______ Árf olyam EMU -euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 40,119 60,275 1,233 30,795 24,747 Lengyel zloty Svéd korona Svájci frank USA-dollár 8,400 Magyar forint(1001 15,924 4,359 5,389 Szlovén tollár (100) 16,830 25,874 33,254 VETEL - ELADAS Bank euró dollar cseh korona forint Volksbank 38,9741,27 32,15-34,55 1,21-1,27 14,94-16,94 OTP Bank 39,0841,17 32,38-34,24 1,20-1,26 15,12-16,77 Postabank 39,0941,17 32,47-34,21 1,20-1,26 15,33-16,59 Szí. Takarékpénztár 39,0741,07 32,40-34,10 1,20-1,27 15,22-16,66 Tatra banka 39,0941,17 32,47-34,21 1,20-1,26 15,33-16,59 UniBanka 39,1241,12 32,48-34,14 1,20-1,26 14,39-15,33 Általános Hitelbank 39,0741,15 32,49-34,22 1,20-1,27 15,09-16,84 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2004. ápr. 18-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 1,85-2,00 2,85-3,00 2,95-3,10 3,15-3,30 3,15-3,30 2,85-3,00 0,75 Banka Slovakia 2,10 2,95 3,00 3,05 3,10­0,75-2,00 HVB Bank Slovakia 1,20-2,80 2,55-3,05 3,25 3,05-3,45 3,10-3,50 3,25-45 0,60 OTP Bank 1,50 2,00-3,00 2,00-3,50 2,00-3,50 2,00-3,50 2,00-3,50 0,00-2,60 Istrobanka 2,30-2,35 2,90-3,00 3,00-3,05 3,05-3,10 3,20-3,25 3,30-3,35 0,50 tudóvá banka 1,90-3,35 2,55-2,80 2,70-2,95 2,75-3,00 2,85-3,10 2,85-3,10 0,50-1,40 UniBanka 2,80-2,85 3,30-3,50 3,20-3,40 3,10-3,30 3,10-3,30 individuális 1,60-ig PKB Dexia banka­2,70-3,00 2,70-3,00 2,70-3,00 2,70-3,00 2,70-3,00 0,50-1,00 Tatra banka­2,50-2,70 2,65-2,85 2,75-2,95 2,85-3,05­0,50 Slovenská sporitefna­2,10-2,35 2,25-2,75 2,25-2,75 2,25-2,75 2,25-2,75 0,65-1,65 Vseobecná úverová banka­2,00-2,95 2,50-4,25 2,50-3,85 2,50-3,85 1,75-3,25 0,50-2,50 Postová banka 2,50 3,45 3,50 3,60 3,65 2,90 0,80-1,40 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2004. ápr. 18-án) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 2,60 2,70­2,85­­0,50 Banka Slovakia 2,95 3,00­3,05­3,10 0,75 OTP Bank 3,30 3,40 3,50 3,60­3,70 1,75 Istrobanka 3,05 3,10 3,15 3,25­3,35 0,75 Ludová banka 2,50 2,65­2,85­2,85 1,00 UniBanka­3,30­3,25 3,25 3,25 1,20 Postová banka 3,45 3,55­3,55­2,90 1,45 PKB Dexia banka 3,00 3,30 3,30 3,30­3,50 1,50 Tatra banka­­­­­­1,75 Slovenská sporitefna 2,25-2,75 2,25-2,75­2,25-2,75­2,25-2,75 0,65 Vseobecná úverová banka 2,65 2,75 2,80 2,85­1,75 0,50

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents