Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-20 / 91. szám, kedd
2004. április 20., kedd 8. évfolyam 1. szám A csökkenő kamatok miatt nem kifizetődő a hagyományos bankbetéteken őrizni a megtakarításainkat, ráadásul a háztartások többsége nem képes spórolni Előretörnek a befektetési alapok Ha nem vigyázunk, megtakarításainkból aprópénz marad (Képarchívum) Az elmúlt év legfontosabb bankpiaci fejleményei közé tartozik a jelzáloghitelek előretörése, továbbá a banki kamatok mélyrepülése. SIDÓ H. ZOLTÁN „A cigarettás dobozokon rajta van az egészségügyi minisztérium figyelmeztetése, miszerint a dohányzás súlyosan károsítja az Ön egészségét. Hasonló módon a pénzügyminisztériumnak is figyelmeztetni kellene a polgárokat arra, hogy a bankkönyv használata veszélyezteti a takarékoskodók pénzügyi elképzeléseinek megvalósulását. A bankbetétek kamatán ugyanis még senki sem gazdagodott meg, ennek dacára a szlovák polgárok megtakarításainak több mint 60 százaléka a mai napig a legalacsonyabb kamatozású folyószámlákon vagy azonnali felmon- dású bankkönyveken pihen” - mondta Peter Kristofovic, Szlovákia egyik legnagyobb független befektetési tanácsadó cége, az AFS vezérigazgatója. Kristofovic nem túlzott, hiszen Szlovákiában a magas, 9 százalékot is megközelítő éves infláció ellenére már harmadik éve folyamatosan csökkennek a banki betétkamatok. 2003 végén megközelítőleg 320 milliárd korona lakossági megtakarítás pihent a bankbetéteken, melyek kamatozása még a 2 éves futamidő esetében sem lépi túl a 4 százalékot. Igazat adhatunk Viliam Páleníknak, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) közgazdászának, aki közölte: Napjainkban nem éri meg takarékoskodni, mivel a legfeljebb 3-4 százalékos kamat előnye elveszik az évi 9 százalékos infláció mellett, ráadásul 2004-től az egységes áfakulcs miatt a kamatadó a korábbi 15 százalékról 19 százalékra emelkedett. Tanácsát persze csak az fogadhatja meg, aki egyáltalán tud takarékoskodni. A Szlovák Statisztikai Hivatal 2004 februári felmérése szerint ugyanis mindössze a háztartások 30 százaléka képes havi bevételéből rendszeresen félretenni, a háztartások 43 százaléka kiegyensúlyozott költségvetést folytat, érdemi megtakarítás nélkül, a fennmaradó 27 százalék pedig deficites. Ami pedig a felmérés foglalkozás szerinti szerkezetét illeti, leginkább a vállalkozók képesek félretenni, míg legkevésbé az állástalanok. Körülbelül ugyanezt a helyzetet rögzítette a GfK Slovakia társaság felmérése is, amely arra is kíváncsi volt, vajon a takarékoskodók melyik pénzügyi konstrukciókat részesítik leginkább előnyben. A két leginkább közkedvelt, s tegyük hozzá legkevésbé profitáló megtakarítási forma a személyi számla és a bankbetétkönyv. A takarékoskodók mintegy fele él ezekkel a lehetőségekkel, akik döntően a Szlovák Takarékpénztár, az Általános Hitelbank és a Tatra banka ügyfelei. A harmadik legvonzóbb megoldás a lakás-takarékosság, ezt a kliensek 30 százaléka választotta. A progresszívabb, s többnyire nagyobb kamatot hozó konstrukció, mint a határidős betét, a befektetési alapba történő invesztíció vagy a befektetéssel kombinált életbiztosítás még nem tört igazán utat magának. Habár érezhető elmozdulás, hiszen a folyamatosan csökkenő banki kamatok folyományaként rohamos a befektetési alapok térnyerése. Míg 2001-ben az alapkezelők mindössze 6 milliárd koronát forgattak meg, addig 2002- ben már 16 milliárdot bíztak rájuk, 2003-ban pedig már 38 milliárdot. Előzetes becslések szerint idén a polgárok befektetési alapokban dolgozó pénze eléri a 60 milliárd koronát, s három éven belül pedig a volumene megközelítheti a 120 milliárdot. Ez hallatlan dinamizmusnak számít, főleg ha tudatosítjuk: 2002 első felében sorra összeomlottak a piramisjátékot folytató, irreálisan magas, akár 40 százalékos kamatot is ígérő nem banki alapok, melyekben együttesen vagy 40 milliárd korona ragadt benn. Egyetlen kivétellel valamennyi szlovák pénzintézet külföldi kézben van, s ezek szinte mindegyike befektetési alappal is várja az ügyfeleket. Napjainkban az a trend figyelhető meg, hogy a kliens a bankbetét helyett befektetési alapba fektet, ami a bank szempontjából úgy nyilvánul meg, hogy az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. Hazai pénzügyi elemzők szerint az alapok hibája, hogy nem figyelmeztetik az ügyfeleket eléggé arra: e befektetési forma nem jelent okvetlenül magas hozamot. Tavaly például átlagosan csupán 3,5-4 százalék közötti volt a szlovákiai alapok hozama, bár ez a konzervatív hozzáállásnak is köszönhető, tudniillik 2003-ban a befektetők mintegy 50 százaléka az államkötvényekre szakosodó alapokat választotta. A SME számításai szerint tavaly 1000 korona a folyószámlán 8-40 korona közötti nyereséget hozott, ugyanekkora összeg 3 havi felmondású bankkönyvön pihenve 32-42 korona közötti profitot eredményezett, a legnyereségesebb befektetési alap esetében 476 korona hozamot, a legveszteségesebb alap esetében pedig 176 korona veszteséget eredményezett. A 12 hónapra lekötött bankbetétek értékvesztése 2003-ban Bank Átlagos kamat Valós kamat Valós kamat a 50 ezer Sk 50 ezer Sk betét maginflációnál betét értékvesztése értéke a maginflációnál Általános Hitelbank 2,00-4,15-7,11-től-5,52-ig-l,44-től+0,25-ig 46 445-47 240 49 280-50125 Szlovák Takarékpénztár 3,15-3,25-6,26-tól-6,19-ig-0,53-tól-0,45-ig 46 870-46 905 49 735-49 775 UniBanka 4,40-4,45-5,33-tól-5,30-ig +0,45-től+0,49-ig 47 335-47 350 50 225-50 245 Postabank 4,75-5,08 +0,73 47 460 50 365 tudóvá banka 4,20-4,35-5,48-tól-5,37-ig +0,29-tól +0,41-ig 47 260-47 315 50 145-50 205 Tatra banka 3,35-3,55-6,11-től-5,96-ig-0,37-tői-0,22-ig 46 945-47 020 49 815-49 890 PKB Dexia 4,70-5,00-5,11-től-4,89-ig +0,69-től+0,92-ig 47 445-47 555 50 345-50 460 OTP Bank 4,30-4,50-5,41-tői-5,26-ig +0,37-től +0,53-ig 47 295-47 370 50 185-50 265 A valós kamatok a 2003-as 9,4 százalékos éves infláció és a 15 százalékos kamatadó hatását tükrözik. A központi áremeléseket kifejező maginfláció 2003-ban 3,1 százalék volt. A kamatok mértéke százalékban értendő. (Forrás: HN) Májustól milyen változásokat hoz az európai uniós tagságunk Szlovákia bankszférájában? Jóval nagyobb lesz a betétvédelem Még hány évet várunk rá? (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia május 1-től az Európai Unió tagjává válik. E jelentős politikai és gazdasági fejlemény természetesen a pénz vüágát is befolyásolja, mégpedig azért, mert átvesz- szük és alkalmazzuk az EU jogrendjének megfelelő követelményeket. A változások sorát végigtekintve kezdjük a legfontosabbal: vajon a hazai befektetéseket mennyire befolyásolja az EU-tagság? Ami a bankbetéteket, folyószámlákat illeti, biztosra vehető a kamatok fokozatos csökkenése. Vagyis hosszabb távon még a jelenlegi, határozottan alacsonynak mondható betéti kamatok sem tarthatók. Jó hír a kölcsönfelvevőknek, hogy a hitelek, kölcsönök kamata is esni fog, mégpedig remélhetőleg érezhető mértékben. A befektetési alapok ügyfeleit szintén érinti a májusi csatlako- zás. Akik a kötvénypiacokon tevékenykedő alapokra bízták a megtakarításukat, azok bizony a hozamok mérséklődésével számoljanak, mivel az államkötvényeket egyre kisebb kamattal bocsátják ki. A külföldi cégek részvényeivel kereskedő alapok terén a jelenlegihez viszonyítva nincs változás, mivel itt a világgazdaság helyzete, az egyes ágazatok felvirágzása vagy hanyadása a mérvadó. Végezetül a hazai társaságok papíijait forgató alapok nyereségessége a szlovákiai cégek prosperitásától függ. Amelyek az Európai Unióban megőrzik versenyképességüket, azok részvényei emelkedni fognak, amelyek viszont nem, azok papírjaitól meg kell szabadulni. Még egy befektetési formáról nem tettünk említést, ez pedig az ingadankereskedelem. Már napjainkban is irreális, a hazai fizetésektől teljesen elrugaszkodó ösz- szegeket kémek el egy-egy lakásért, házért. A jövőben az ingadanárak vágtatása már nem lesz olyan dinamikus, mint az elmúlt időszakban, viszont egy-egy kiemelt körzetben, a külföldi beruházók által felkarolt térségben, vagy idegenforgalmi szempontból vonzó területen a későbbiekben is jó üzletnek számít az ingadanba történő befektetés. A hazai bank- és biztosítási piac 2004. május 1-jét követően nem változik meg érdemben, mivel már most is a külföldi pénzintézetek uralják a terepet. Azok a bankok, amelyek le akartak telepedni Szlovákiában, ezt már megtették, legfeljebb a jövőben intenzíven tovább bővítik fiókhálózatukat, mint például teszi azt mostanában a CSOB, az OTP Banka Slovensko vagy a német-osztrák HVB Bank. Bár a továbbiakban a pénzintézetek kínálata határozottan bővülni fog, ami a piaci verseny éleződéséhez vezet, mégis a banki szolgáltatások ára folyamatosan emelkedik majd. „Az illetékek, kezelési költségek drágulása azzal függ össze, hogy a bankházak egyre kevesebbet keresnek a betétek és a hitelek közötti kamatkülönbségen” - közölte Vladimír Dohnál, a Symsite Research elemző csoport igazgatója. A szolgáltatások javulásához visszatérve, két területet érdemes kiemelni: az egyik a befektetési lehetőségek bővülése, a másik pedig a külföldi pénzátutalások témaköre. Egyre több bank és pénzügyi társaság fog működtetni befektetési alapokat, amelyekben szerencsés invesztíció esetén már napjainkban is határozottan jobban kamatozik a pénzünk, mint a bankok hagyományos betétjein. A külföldi banki átutalások felgyorsulnak. A tranzakció maximális időtartama 6 nap lehet, ráadásul a pénzintézetek májustól kötelesek tájékoztatni az ügyfelüket arról, hogy pontosan mikor vették le a küldő számlájáról a továbbítandó összeget, s azt mikor kapta meg a külföldi partner. A tájékoztatás természetesen kiterjed az átutalás költségének pontos feltüntetésére és az aktuális keresztárfolyam ismertetésére. Erre azért van szükség, mert ha valaki Szlovákiából például koronát utal át mondjuk egy portugál eurószámlára, akkor az átváltás - feltüntetett - árfolyama az átutalás napján érvényes frankfurti európai központi banki (ECB) kurzusnak megfelelő kell, hogy legyen. A Szlovákián belüli tranzakciók ugyancsak felgyorsulnak. Májustól kötelező az elküldést követő másik napon a fogadó számlájára írni a továbbított összeget. Mindmáig az ilyen jellegű ügylet időtartamát az elküldést követő két napban határozták meg. A nagyobb gyorsaság ellenére a nemzetközi pénzmozgások ára várhatóan mérséklődik. Ez többek között abban is megnyilvánul, hogy a nyári külföldi utazásaink során a pénzkiadó automatáknál történő pénzkivétel kevesebbe kerül. Végezetül az év második felében számolhatunk a lízingszorzók mérséklődésével, továbbá a kötelező gépjármű-biztosítás terén a külföldi ügyintézés rugalmasabbáválik. Április 30-ig a hazai betétvédelem nagysága a mindenkori átlag- kereset 40-szereséig terjed, ami mintegy 580 ezer koronának felel meg. Azonban az uniós tagságunk elnyerését követően a betétvédelem felső határa 20 ezer euró lesz, ami mintegy 820 ezer koronának felel meg. (shz)
