Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-20 / 91. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 20. Fókuszban: bős-nagymaros 3 Elvben már mindkét ország régen ismét a hágai bírósághoz fordulhatott volna, mondván, a másik fél rosszindulata miatt nem lehetséges a megállapodás A turbinák forognak, a küldöttségek tárgyalnak A Bős-nagymarosi Vízlép­csőrendszerrel kapcsola­tos eseményeket már évek óta a hágai bíróság dönté­se határozza meg. TUBA LAJOS Amint az várható volt, a bíró­ság döntését a két fél nem értel­mezte azonosan. A Bős feletti ré­szen mindkét ország megmene­kült az egyértelmű vereségtől, hi­szen a bíróság a C-változattal kapcsolatban salamoni döntést hozott, a feleket megegyezésre kötelezve. Bár megegyezést a mai napig nem sikerült tető alá hozni, ezen a részen már sok minden körvonalazódott. A nagymarosi szakasszal kapcsolatban viszont teljesen megmerevedtek a fron­tok. A magyar fél értelmezése szerint nem kötelező tartaniuk magukat az eredeti megoldás­hoz, míg a szlovák fél szerint a bí­róság éppen az 1977-es szerző­désben rögzített állapotokat erő­sítette meg. A per legfontosabb eredménye, hogy a két fél jóhiszemű tárgyalá­sok keretében keresi a közösen el­fogadható megoldást. Ez azóta is tart, bármiféle eredmény nélkül. Utolsó érdemi esemény 2001 áp­rilisában történt, amikor a hivata­los küldöttségek két szakbizottság felállításáról döntöttek, ezek azonban lényegében el sem kezd­ték a munkát. Az első bizottság a bírósági döntés végrehajtásáról szóló új nemzetközi szerződés jo­gi kérdéseivel foglalkozna. A má­sik bizottság témái az eredeti szerződés által érintett Pozsony-Budapest szakasz víz­gazdálkodási, ökológiai, hajózási és energetikai problémái lenné­nek. Abban is megegyeztek, hogy első nekifutásra a Pozsony-Szap szakasz kerül napirendre. Végül azonban itt sem született ered­mény. Ilyen helyzetben komoly fejleménynek számít az is, hogy egy hivatalos szlovák publikáció­ban közzétették azt az elképze­lést, amely szerint összekötnék a szlovák és a magyar mellékágakat és az Öreg-Duna felszámolásának árán kifejezetten attraktív módon egységesítenék a kétoldali ág­rendszert. Az idei áprilisi forduló eredmé­nyének számít, hogy egy újabb bi­zottságról határoztak, ez a kölcsö­nösen esedékes kártérítésről tár­gyal majd. Ez szintén a hágai dön­tésből következik, munkája már a megegyezés utolsó fázisában ese­dékes. Vagyis akkor, amikor már kész a közösen kidolgozott, elfo­gadott modell és napirendre lehet tűzni annak kérdését, hogy emiatt ki milyen kártérítési igénnyel lép­het fel a másikkal szemben. Egyébként nagyon valószínű, hogy a kártérítéssel kapcsolatos terméketlen tárgyalások újabb éveit vagy akár évtizedeit csak úgy lehet majd elkerülni, ha a két fél elegáns gesztussal kölcsönö­sen lemond követeléseiről. Óvatosan kell kezelni a leg­utóbbi, 2004. április 13-iki tár­gyaláson mindkét oldalról erőtel­jesen hangsúlyozott új, európai dimenziót is. Tény, hogy a két or­szág két súlyos vitát visz be magá­val az Európai Unióba, a vízlép­cső, valamint a tokaji borvidék rendezetlen ügyét. Az ilyen kali­berű nézeteltéréseket viszont ren­dezni illik, a hírek szerint mindkét oldalra elég nagy nyomás neheze­dik Brüsszelből. Az uniós dimen­zió értelmezésével kapcsolatban azonban szintén eléggé távoliak az álláspontok. A magyar fél azo­kat az uniós elvárásokat helyezi előtérbe, amelyek szerint a lehető legnagyobb mértékben óvni kell a természetes vízi élőhelyeket, ami a Bős alatti duzzasztás ellen szól. A szlovák fél viszont abban bízik, hogy a tavaly jóváhagyott nagy uniós gazdaságélénkítő progra­mok egyike a Bécs-Pozsony hajó­mat rendezi, így várható, hogy a következő lépésben a Szap alatti problémás szakasz kerül előtérbe. Persze ezen is sokat lehet vitat­kozni. A szlovák fél a hajóút terve­zésekor továbbra is a 3,5 méteres merülésű hajókkal számol, az uniós szabvány viszont 2,5 méte­res merülésű hajókat tartalmaz. A csak kavicszátonyokkal tarkított Szap-Komárom szakaszon sokfé­le megoldás lehetséges, nem úgy lejjebb, ahol a lábatlani és a nagy­marosi sziklaküszöbök nagyon le­szűkítik a megoldási lehetősége­ket. A magyar oldalon születtek már - egyelőre nem nagyon publi­kált -javaslatok, ezekkel kapcso­latban a szlovák fél azonnal azt a kérdést vetette fel, vajon mennyi­be kerülnek ezek az intézkedések egy nagymarosi vízlépcső befeje­zési költségeivel összehasonlítva. Végezetül egy érdekesség, a szlo­vák érvrendszerben felbukkant egy, a Vág torkolatában építendő gát is, ezzel a Vág menti vízi út al­só szakaszának hajózhatóságát biztosítanák. Elvben egyébként már mindkét fél régóta újra a hágai bírósághoz fordulhatott volna, mondván, a másik fél rosszindulata miatt nem lehetséges a megállapodás, így az eredetinél konkrétabb ítéletet kérhetne. Bár a szlovák oldalról ezt már Dominik Kocinger kor­mánybiztos és Eduard Kukán kül­ügyminiszter is felvetette, a tár­gyalások múlt heti felelevenítése óta ez egyelőre nem szerepel na­pirenden. A HÁGAI DÖNTÉS Bős, a viszály almája (Somogyi Tibor felvétele) A Szlovákia és Magyarország közt folyó perben a hágai Nem­zetközi Bíróság 1997. szeptem­ber 25.-én hirdetett ítéletet. Eb­ben a következőket mondta ki: ♦ Magyarországnak 1989-ben nem volt joga felfüggesztenie és a későbbiekben abbahagynia a projektben ráeső munkálatokat, amint azt 1977-ben a Magyaror­szág és Csehszlovákia által aláírt szerződés meghatározta; ♦ Csehszlovákiának joga volt 1991 novemberében hozzákez­deni egy alternatív ideiglenes megoldás kidolgozásához (az ún. C variánshoz), de nem volt joga, hogy az erőművet 1992 ok­tóberében egyoldalú intézke­désként üzembe helyezze; ♦ Magyarországnak 1992. má­jus 19-én kelt, az 1977-es szer­ződés megszüntetésére vonat­kozó jegyzéke jogszerűen nem szüntette meg ezeket; ♦ Szlovákia mint Csehszlovákia jogutódja az 1977-es szerződés részesévé vált. A felek jövőbeli magatartására nézve a bíróság megállapította: ♦ Magyarország és Szlovákia jó­hiszeműen köteles tárgyaláso­kat folytatni a meglévő helyzet­ben, és minden szükséges intéz­kedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az 1977-es szerződés céljait elérjék; ♦ Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, létre kell hoz­ni egy közös működési rend­szert a szlovák területen lévő duzzasztógát-rendszerre néz­ve, az 1977-es szerződéssel ösz- szhangban; ♦ Mindegyik fél köteles a másik­nak á magatartásával okozott kárt megtéríteni; ♦ Az építési és működési mun­kálatokért való elszámolásnak az 1977. évi szerződés és a hozzá kapcsolódó dokumentumok megfelelő rendelkezéseivel össz­hangban kell történnie. A reprezentatív kiadvány hónapokig a www.gabcikovo.gov.sk hivatalos szlovák vízlépcsős honlapról is letölthető volt, ez azonban egy ideje nem működik Szlovákia és Magyarország is figyeli a vízlépcső környezeti hatásait TUBA LAJOS A vízlépcsővel kapcsolatban a közvéleményt leginkább a termé­szeti környezetre gyakorolt hatás aggasztja. Bár az eredeti szerző­désben szereplő elképzelés az idők során jócskán módosult, a nagy kiterjedésű létesítmény által okozott változások figyelemmel követésére mindkét oldalon kiter­jedt rendszereket létesítettek. Ezek tapasztalatait évente közös hivatalos jelentésben teszik közzé, amelyek a lakosság és a szakmai közvélemény tájékoztatásán kívül a kölcsönös kártérítési igények ki­számolására is szolgálnak majd. Az utolsó ilyen közös beszámo­ló a 2002-es év tapasztalatait ér­tékeli. Ez megállapította, hogy a Dunakiliti térségében létesített fe­nékgát, amelynek köszönhetően a folyóvíz közvetlenül bejut a jobb­oldali mellékágakba, jelentősen javította a Szigetköz vízellátását. Továbbra is rossz a helyzet viszont az Öreg-Duna közelében, ezt azonban csak a főmeder vízszint­jének emelésével lehetne megol­dani. Az Öreg-Dunába, az áryize- ket leszámítva átlagosan másod­percenként 419 köbméter vizet engedtek, ami megfelelt az 1995- ös nemzetközi szerződés által elő­írt mennyiségnek. A napi mennyi­séget a Duna Dévénynél mért víz­hozama alapján állapították meg. Az erdészek a két oldalon elté­rően értékelték a helyzetet. A csal­lóközi oldalon elégedettek voltak a füzesek, valamint a nyárfaültet­vények növekedési hozamával, míg a magyar oldalon Dunasziget és Kisbodak környékén a talaj mésztartalmának növekedése, az áradások elmaradása a fűzfák ál­lapotának jelentős romlását okoz­ta. Ezen a téren a helyzetet némi­képp javította, hogy 2002-ben, mintegy tízéves szünet után két árvíz is hozzájárult a víz- és a táp­anyagellátás javításához. A nemesnyárak állapota a szigetközi oldalon is folyamatosan javul. A közös jelentés egyáltalán nem foglalkozik a növény és állat­világ helyzetével. Tavaly viszont a szlovák kormánybiztosi hivatal ezzel kapcsolatban megjelente­tett egy érdekes kiadványt. Ez a Doborgaz-Szap közti ágrendszer optimalizálásával foglalkozik és 37 szerző foglalja össze benne a különféle természettudományok terén szerzett tapasztalatokat. Különösen figyelemreméltó a mellékágak javasolt átkötéseit tartalmazó térkép. Eszerint a je­lenlegi főmeder helyett a fő so­dorvonal és ebből következően a kishajók útvonala is mellékágak­ban kanyarogna egyik oldalról a másikra. Ilyen összekötést java­solnak az egykori vajkai és sülyi kapuknál, a bodaki kapu térségé­ben több helyen is, Bakával szem­ben, illetve a Dékány környékén. Ez a rendszer újra bekapcsolná a Duna vízrendszerébe a Bős alatti Isztrágót is, amely vízellátását a vízlépcső működtetői az ígéreteik ellenére már több mint tíz éve el­hanyagolják. Az anyag hónapo­kig a www.gabcikovo.gov.sk hi­vatalos szlovák vízlépcsős hon­lapról is letölthető volt, ez azon­ban egy ideje nem működik. Saj­nos, a reprezentatív kiadvány nyilvános forgalomba nem ke­rült, így jelenleg csak a kormány- biztosi hivatalnál szerezhető be. Weblap híján ugyanide érdemes fordulnunk, ha a megfigyelő- rendszer részletes eredményei ér­dekelnek bennünket. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, NÉHOL ESŐ; 13-17 FOK A Nap kel 05.54-kor - nyugszik 19.48-kor A Hold kel 06.16-kor- nyugszik 21.02-kor A Duna vízállása - Pozsony: 340, árad; Medve: 270, árad; Komárom: 260, árad; Párkány: 185, árad. ELŐREJELZÉS Túlnyomórészt felhős, helyenként esős, ám továbbra is viszonylag me­leg idővel számol­hatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 13-17 fokot. Enyhe, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérséklet 7 és 11 fok közé süllyed. Holnap is borult lesz az ég­bolt, több helyütt előfordulhat ki­sebb zápor. A nappali hőmérséklet csúcsértéke 12 és 16 fok lesz, éjsza­ka pedig 6-10 fok körüli értékek várhatóak. Csütörtökre kissé fel­szakadozik a felhőzet. 14-18 fok körüli hőmérséklet valószínű. 0RV0SMETE0R0L0GIA Az időjárás vi­szonylag kedvező hatásaival szá­molhatunk. Ezt elsősorban a szív­ós érrendszeri megbetegedésekben szenvedők valamint az alacsony vérnyomású- ak érzik meg. Ezzel ellentétben az ízületi bántalmaktól szenvedőek fájdalmai felerősödhetnek. Ugyan­csak fokozottabb intenzitású fejfá­jási tünetek jelentkezhetnek a nyakcsigolya tájéki betegségek ese­tében. A szellemileg kiegyensúlyo­zatlan egyéneknél felerősödhet a depresszióra való hajlam. TUNISZ 1§s __ KU EV 16

Next

/
Thumbnails
Contents