Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-17 / 89. szám, szombat

Ú3 SZÓ 2004. ÁPRILIS 17. 3 Fókuszban: felmérés egy romatelepen A szenzációnak vége, a roma telepeken semmi sem változott, az élet visszatért a normális (?) kerékvágásba Kitaszítottak és kaszton kívüliek A malomhelyi telep is olyan, mint a többi (Fotó: Gramma Nyelvi Iroda) A romák kelet-szlovákiai fosztogatása/éhséglázadá- sa (a nem kívánt törlendő) nyomán a sajtó felfedezte a romatelepeket. A televí­zió képernyőjén düledező viskók előtt dühös, hado­nászó férfiakat és kopott, elhasznált asszonyokat lát­hattunk, mögöttük a feb­ruári hóban félmeztelenül futkározó rajkókkal. KOCUR LÁSZLÓ A szenzációnak vége, az opera­tőrök más eseményeket filmez­nek, lassan a kirendelt katonákat is visszavonják, a telepeken sem­mi sem változott, az élet vissza­tért a normális (nak nehezen ne­vezhető) kerékvágásba. Duna- szerdahely környékén azonban akadt három elszánt fiatal kutató: Menyhárt József, Pintér Tibor és Zalka Lóránt, akik szenzációhaj­hászás helyett a lelkiismeretes ap­rómunkát választották, hogy be­hatóbban megismerkedjenek egy romatelep mindennapjaival. Tör­ténetével, nyelvével, hiedelemvi­lágával. A telepet Malomhelynek hívják, Dunaszerdahelytől nem messze, Nyékvárkony és Bős kö­zött fekszik, mégis olyan, mintha a világ végén lenne. Na de kit ne­vezünk, kit nevezhetünk cigány­nak, és kit romának, teszi fel a szónoki kérdést Pintér Tibor. Ma­lomhely lakói ugyanis világosan kijelentették a kutatók identitásu­kat firtató kérdésére, ők nem ro­mák, hanem cigányok. A cigány szó vélhetően vagy a német Zigeuner, vagy a cseh cikán szó­ból került a magyarba. Mindkét kifejezés a görög athiganos szóra vezethető vissza, mely eredetileg egy IX-XII. században létezett ke­resztény szekta megnevezése volt, jelentése: kitaszított. Ezzel szemben a roma szó alapja a rom, mely a kárpáti cigány nyelvben embert, férfit jelent. A roma szó etimológiai szempontból a szanszkrit dómba vagy doma kife­jezésre vezethető vissza, melyet a kaszton kívüliek megnevezésére használtak, fejtegeti Pintér Tibor. Napjainkban Európában 7-8,5 millió roma él. A két érték között meglehetősen nagy, a statisztikai hibahatárt messze meghaladó kü­lönbség van. Ennek a kutatók sze­rint több oka van. Ez egyik, hogy a romákat nehéz megszámolni, hi­szen egy részük ma is vándorló életmódot folytat. A másik az iden­titásvállalás kérdése. Romának lenni az évszázadok során meg­gyökeresedett különböző előítéle­tek miatt a társadalom egy része számára alacsony presztízsű do­lognak számít, így a romák általá­ban a többségi társadalomhoz tar­tozónak vallják magukat. A romák száma a dél-európai országokban magasabb. Ez Pintér szerint annak tudható be, hogy Indiából való be­vándorlásuk során itt többen meg­álltak, nem mentek tovább. A legutóbbi népszámláláskor Szlovákiának 5 379 445 lakosa volt. Ebből 89 920 vallotta magát roma nemzetiségűnek. Ez a lakos­ság 1,67 százaléka. Ezzel szem­ben 99 448-an vallották magukat roma anyanyelvűnek. Azonban a romák száma ennél valószínűsít­hetően lényegesen magasabb. Bár kérdéses, mi alapján jelenthetjük ezt ki, ha ők nem vallják magukat annak... A telep lakossága fiatal: a húsz év alatti korosztály harmincnyolc fős, az ötven felettiekből csupán öt van Malomhelyen három nemzetség él együtt ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Malomhely Bős és Nyékvár­kony között fekszik. Közigazgatá­silag az utóbbi településhez tar­tozik, ismereteim szerint mindig oda tartozott, mondja Zalka Ló­ránt, aki a projekten belül Ma­lomhely településtörténetével és néprajzával foglalkozott. A mai romatelep nem volt mindig ro­matelep. Az ott található kőházak a huszadik század elején épültek, és cselédházként funkcionáltak. A kívülről belépő egy közös kony­hában találta magát, innen két „szoba” nyílt, melyben gyakran az egész nagycsalád volt kényte­len együtt élni. Sajnos, ez ma sincs másként Malomhelyen. Per­sze az egykori cselédlakások szűknek bizonyultak, ezért a há­zakhoz hozzátoldottak, de ezek­től függetlenül is épültek bódék, kalyibák. Az adatközlők elmond­ták, az ötvenes években mozi­terem, büfé és tekepálya is volt a telepen, melyet ekkor már a föld­műves-szövetkezet állatgondozói laktak. Ennek ma nyoma sincs. Malomhelyre 1979-ben telepí­tették ki Bős egyetlen cigány csa­ládját. Természetesen nem rasz- szista indíttatásból: ekkor kezdő­dött a vízi erőmű építése, és a községen kívül épült házuk a be­tonmonstrum útjában volt. Ma három nemzetség tizenkét csa­ládjának hatvanöt tagja él itt, harminchat nő és huszonkilenc férfi. „Munkahipotézisként a fér­fiágon öröklődő családokat ne­veztem nemzetségnek. Hosszú órák kitartó munkájának ered­ménye az iménti egy mondat. Órákig rajzolgattam a családfá­kat, mire sikerült rájönnöm, ki ki­nek hogyan rokona” - mondja Zalka Lóránt. A telep lakossága fiatal: a húsz év alatti korosztályt harmincnyolc fő képviseli, míg az ötven felettiekből csak öt van. Bár ha a gyűjtők adatait össze­vetjük a Statisztikai Hivatal ada­taival, meglepő eredményt ka­punk. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Nyékvárkony la­kossága 2537 fő, ebből 2351 ma­gyar, 180 szlovák, 6 egyéb, romá­nak viszont senki sem vallottam magát. Rejtély, hogy kik lakják Malomhelyt... „A környéken a roma lakosság nem élt letelepedett életmódot, ez az anyakönyvek vizsgálatából is kiderül. A nagyon idős adat­közlők még emlékeznek rá, hogy Bős határában, a Duna partján sátoroztak 40-50 fős csoportok. Sátoros cigányoknak nevezték őket a helyi lakosok. Ezek nagy része aztán eltűnt a környékről. Egyedül Lakatos János családja maradt itt, hat gyermekével. La­katos János még egy nagyobb sá­toros társaság vajdája volt. Fia, Lakatos István lányait aztán Ko­vácsok és Sztojkák fiai vették el, így alakult ki a három nemzet­ség” - avat be kutatásaiba Zalka Lóránt. Zalka próbálkozott a malomhe­lyi romák népdalainak összegyűj­tésével is, de arra jutott, az itt élők semmit nem vettek át elődeiktől, dalaik alkalmi rögtönzések aktuá­lis témákra. A malomhelyi cigá­nyok lakodalmaiban már hang­szeres zene sincs. A hitvilág is ilyen (a kívülállók szerint) ron­csolt formában van jelen. „El­mondták, hogy nagy nyári zápo­rok, mennydörgések idején ösz- szebújnak, gyertyát gyújtanak, és az öregasszonyok, akik még tud­ják cigány nyelven a cigány imád­ságokat, fennhangon mondják.” A gettó lakásainak falait szentképek díszítik, általában több. A romák körében Szűz Mária különösen nagy tiszteletnek örvend. Körük­ben nagyon fontos a keresztség felvétele. Némelyik családok be sem engednek a lakásukba olyan embert, aki nincs megkeresztelve. A szülés után levő asszonyt pedig tisztátalannak tekintik, addig nem térhet vissza otthonába, míg meg nem áldotta őt a pap. A ma­lomhelyi romák Nyékvárkonyban keresztelkednek, de Bősön temet­keznek. (kcr) Nyelvészeti vizsgálatokat is folytattak a telepen Zárva a gettó kapuja ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „Nem vagyok képzett romoló- gus, és nem beszélem a malomhe­lyi cigány nyelvváltozatot. Ezért nagyon hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nyelvészeti vizsgálatunk tár­gyát a telepen beszélt magyar nyelvváltozat fogja képezni, illetve az, hogy az itt élő romák mennyire tudnak szlovákul” - mondja Meny­hárt József, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa, aki a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen ké­szül megvédeni doktori értekezé­sét, melyet nyelvjárástanból írt. A nyelvhasználatot kérdőíves vizsgá­latokkal próbálták felmérni. A má­sutt bevált módszer elé itt az élet azonban akadályokat gördített: „Ha egy tizenhat négyzetméteres térben az emberek száma meg­egyezik a négyzetméterek számá­val, ott nem lehet kérdőíves vizsgá­latot készíteni.” Hangfelvételeket sem tudtak készíteni. így kénytele­nek voltak az adatközlőket Nyék- várkonyba vinni, hogy nyugodt kö­rülmények tölthessék ki az adatla­pot. Arra szerettek volna választ kapni, hogy az itt élők hogyan be­szélik a magyart, az egyes nyelvjá­rási jelenségek hogyan jelennek meg az általuk beszélt nyelvi válto­zatban, mi az, amit másképp mon­danak, és milyen a szlovák nyelvi kompetenciájuk. Eddig kilenc adat­közlővel sikerült kérdőíves vizsgá­latot készíteni, a nyelvészeti kuta­tás tehát félidőben van. A kérdőíve­ken kívül szeretnének az identitás- tudatra és a nyelvhez való viszony­ra fókuszáló mélyinterjúkat is fel­venni, ez a feladat meglehetősen időigényes. A kutatás során gazda­sági nehézségek is felmerültek: „Az egyik roma asszony azt mondta, hogy elvihetjük a három gyerekét a kérdőíves vizsgálatra, de fizessünk érte ezer koronát. Esélyünk sem volt elmagyarázni, hogy mi nyelvé­szeti kutatást végzünk, melynek keretében nincs lehetőségünk ho­noráriumot fizetni.” így aztán a gyerekektől a bősi speciális iskolá­ban vették fel az adatokat. A gyermekek körében végzett vizsgálat eredményei rámutattak, az oktatási rendszerben újraterem­tődnek a társadalmi egyenlőtlensé­gek. A családokon belül ugyanis a cigány nyelvet használják, ezért az iskolapadba kerülő gyermek nem ismeri az oktatás nyelvét, legyen az a magyar vagy a szlovák. így az ok­tatás nyelvét bíró társaihoz képest óriási hátrányba kerül. Tanulmá­nyait szinte biztosan csak speciális iskolában tudja folytami. Innen in­dulva pedig a legjobb esetben is leg­feljebb egy szakmunkásképző isko­lát tud elvégezni, de ez is ritkaság, így a gettóból kivezető kapu bezá­rul, még mielőtt kinyílt volna, (kcr) VILLÁMINTERJÚ Varjú Katalin a romakérdés ismert szakértője, több szak­munka és speciális iskolák­ban használt tankönyv szer­zője. Őt faggattuk a romák in­tegrációjának esélyeiről. Ön azon kevés emberek egyike, akihez a romák ön­ként fordultak segítségért. Igen, az osztályomba járó ro­ma gyerekek szüleiből verbu­válódott egy csoport, akik fel­kerestek, hogy tanítsam meg őket írni, mert kellemetlen ne­kik, hogy még aláírni sem tud­nak, ha a postás hoz valamit. Azonban a szocializmusban nem volt olyan hivatal, amely ezt nekem megfizette volna. Azt mondták, a szocializmus­ban nincs analfabetizmus. Ta­nítottam délelőtt, tanítottam délután, ezt már ebben a for­mában nem tudtam vállalni. A romákkal való terepmun­kája azonban nem indult problémamentesen, úgy tu­dom, eleinte incidensekben is volt része. Amikor első alkalommal mentem pérót látogatni, meg­dobáltak. Mivel már szürkült, nem láttam pontosan, hogy mi­vel. Nos később kiderült: ürü­lékkel. Aztán persze sikerült megbará tkozn unk. Komárom környékén az összes pérót belülről ismeri. Miben látja a romák integrá­ciójának legfőbb nehézségét? Azokat a romákat, akik ki szeretnének tömi, és többre vágynak, például tanulni sze­retnének, a péró közössége ki­veti magából. A többségi társa­dalom pedig nehezen fogadja be. így gyakorlatilag két szék közé esnek. Miben rejlik az ön tanköny­veinek újdonsága? Nézzük az elsős tankönyve­ket. A zs betűt például a zsiráf képéhez társítják. Egy roma gyereknek viszont nincsenek képeskönyvei, és állatkertben sem volt, életében nem látott még zsiráfot, fogalma sincs, mi az. Ezt igyekeztem kiküszöböl­ni, a betűkhöz társítandó ábrá­kat az ő közegükből vettem. A könyvet csak roma színekkel il­lusztráltuk. (kcr) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT IDŐ, GYAKORTA ESŐ; 11-15 FOK Alapvetően kedvezőtlen fronthatásokra számíthatnak az időjárás okozta változásokra ér­zékenyek, melyeknek tartósabb je­gyei elsősorban a reumatikus jelle­gű ízületi bántalmaktól szenve­dőknél mutatkozhatnak. Gyakorta fordulhatnak elő kisebb fejfájások, valamint a szív- és érrendszeri za­varok is nagyobb rendszerességgel jelentkezhetnek, de negatívan rea­gálhat a légzési nehézségekkel küzdők szervezete. Csökkenhet a koncentrációs készségünk. Timi'..' ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Borult, több he­lyen esős, sőt he­lyenként viharos idő várható. A leg­magasabb nappali hőmérséklet elérheti a 11-15 fo­kot. Enyhe változó irányú, nyuga­ton keleti, délkeleti szél. Éjszaka 9 és 5 fok közötti értékek várhatóak. Holnap is marad a csapadékos idő. Elsősorban keleten fordulhat elő kisebb zápor, zivatar. A nappali hőmérséklet csúcsértéke 12-16 fok között várható, éjszaka 6-10 fokig süllyed a hőmérő higanyszá­la. Hétfőn 13 és 17 fok körüli nap­pali értékekkel számolhatunk. • A Duna vízállása - Pozsony: 310, apad; Medve: 260, apad; Komá­rom: 245, apad; Párkány: 180, apad. A Nap kel 06.00-kor - nyugszik 19.44-kor A Hold kel 05.29-kor - nyugszik 17.31-kor

Next

/
Thumbnails
Contents