Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-16 / 88. szám, péntek

6 Külföldi bankok Befektetések Csehországban Csehországi bankokban ugyanúgy elhelyez­hetjük a pénzünket, mint például Magyarorszá­gon. Mindehhez elég számlát nyitni az egyik ot­tani pénzintézetben amelyen vagy közvedenül helyezzük el a pénzünket, vagy pedig az egyik szlovákiai pénzintézetnek adunk utasítást az át­utalásra. Hogy valóban megéri-e csehországi ban­kokba fektetni a pénzünket, az azonban kétsé­ges. Az elmúlt években nyugati szomszédunk­nál is egyre csökkentek a kamatlábak, vagyis betétjeinken nem sokat nyerhetünk. Tavaly az átlagos éves kamatláb 1,4 százalékos volt, mi­közben az ottani infláció elérte az 1 százalé­kot. Ennek ellenére a cseh bankokban tavaly 48 milliárd cseh koronával nőttek a lakossági betétek. A betétek annak ellenére is nőttek, hogy a számlavezetésért és az egyéb banki szolgáltatásokért járó díjakat tavaly is jelentő­sen növelték. Az illetékek növekedése nagy­részt az egyre jobban terjedő banki átutalások számlájára írható. Nyugati szomszédunknál is kezdenek rájönni arra, hogy a bankkártyás fi­zetés sokkal kényelmesebb, mint ha hatalmas pénzösszegeket hordanánk magunknál. Ta­valy a fizetőkártyák száma elérte az 5,8 milli­ót. A hitelkártyák száma tavaly ugyan csak 206 ezer volt, az előző évhez képest azonban a számuk megduplázódott. A kártyák többsége Csehországon kívül is használható, így Szlo­vákiában is vehetünk fel pénzt vagy fizethe­tünk vele. Az elmúlt időszakban Csehországban is jelen­tősen nőtt a konkurenciaharc, így a bankok egy­re jobb szolgáltatásokkal próbálják megnyerni az ügyfeleket. Csak Csehországban tavaly 2,5 ezer bankautomatából vehettek fel pénzt az ügyfelek. Javítottak azonban az elektronikus banki szolgáltatásokon is. A cseh pénzügyi szakértők szerint nem kelle­ne félnünk attól sem, hogy az elkövetkező idő­szakban csődbe jut valamelyik pénzintézet. Az ágazat tőkeellátottsága jó színvonalon van, és tavalyra elérte a 143 milliárd cseh koronát. Tő­keellátottság alatt a bank saját tőkével való ellá­tottságát értjük. Minél nagyobb a bank saját tő­kéje, annál kisebb annak a valószínűsége, hogy fizetésképtelenné válik. A tőkeellátottság leg­fontosabb jellemzője a tőkemegfelelési mutató. A tőkemegfelelés a bank tőkével való ellátottsá­ga az idegen forrásaihoz, illetve a kockázatos eszközeihez viszonyítva. A tőkemegfelelési mu­tató (Tőke/Kockázattal korrigált mérlegfő­összeg). A tőkemegfelelési mutató ajánlatos, hogy 8 százaléknál magasabb legyen, egy bank­ra ekkor mondhatjuk, hogy a tőkeellátottság szempontjából biztonságos. Csehországban ez jelenleg átlagosan 14,5 százalékos, és egyik banknál sem alacsonyabb, mint az ajánlott 8 százalék. Javult az elmúlt időszakban a bankok hitel- kockázata is, ami egy banknak az általa hitele­zett vállalat vagy egyén bizonytalan jövőbeli fi­zetőképességéből eredő kockázata. Ez a leg­rosszabb esetben a hitel és a kamatok összegé­nek teljes elvesztését jelenti. Csehországban a nehezen behajtható hitelek nagysága a 2002-es 76 milliárd koronáról tavalyra 49 milliárdra csökkent, ami a hitelek alig 5 százalékát teszi ki. Ez nagyjából megfelel a nyugat-európai bankok tőkemegfelelési mutatóinak. A nyereségesség szempontjából a legelége­dettebbek a nagyobb bankok lehetnek. Csehor­szágban a három legnagyobb pénzintézet a piac nyereségének 66 százalékán, az öt legnagyobb bank a 80 százalékán osztozik. A bankszektor tavaly már második éve volt nyereséges, profitja elérte a 30 milliárd cseh ko­ronát. A bankok nyugati szomszédunknál is éve­ken keresztül nyelték az adófizetők pénzét. Az ágazat szerkezeti átalakítását követően azonban tavaly már lényegesen több adót fizettek az ál­lamkasszába. Csak két kisebb bank mutatott ki veszteséget, (mi) Uniós csatlakozásunk hozománya Hogy európai uniós csatlakozásunkat követően a szlovák lakosság milyen mértékben veszi igénybe a külföldi bankok szolgáltatásait, arról egyelőre a hazai pénzügyi és gazdasági szakemberek között sincs egyet­értés. Ami biztos, hogy a devizatörvény módosítása lehetővé teszi, hogy a szlovák állampolgárok manapság már külföldön is nyithatnak szám­lát. Szlovákiában az európai uniós csatlakozást követően hasonló betét- védelmi feltételek lesznek érvényben, mint az Európai Unió többi or­szágában. A pénzügyi elemzők azonban nem számítanak arra, hogy a hazai lakosság nagyobb mértékben helyezné el a pénzét a nyugat-euró­pai bankokban, mivel ott lényegesen alacsonyabbak a kamatlábak, mint Szlovákiában. Az egységes európai gazdasági térségnek köszönhetően az elkövetkező időszakban már a külföldi bankok is szabadon vállalkoz­hatnak Szlovákiában, anélkül, hogy kirendeltséget hoznának létre az országban, ráadásul mindehhez nem szükséges a szlovák jegybank hozzájárulása sem. Ennek ellenére a hazai és külföldi szakemberek nem számítanak arra, hogy az elkövetkező időszakban a külföldi ban­kok tömegesen jelennének meg az országban, mivel a hazai piac már így is telítve van. Csatlakozásunknak azonban lehetnek negatív következményei is. Míg ugyanis a kamatok lényegesen csökkenhetnek, közelítve az euró­pai uniós színvonalhoz, addig - a növekvő fizetések miatt - a bankok egyre magasabbra srófolhatják a szolgáltatásaik árát. Hogy pontosan mely szolgáltatások ára fog nőni, azt leghamarabb csak májusban tud­hatjuk meg. A pénzügyi elemzők egy jelentős része azonban azt állítja, hogy a csatlakozásnak semmi köze a banki szolgáltatások árához, így azok árszínvonala ugyanolyan mértékben változik majd, mint eddig. Ráadásul nem egy esetben ezeknek a szolgáltatásoknak az ára már most magasabb, mint sok nyugat-európai országban, (mi) 4 4 Külföldi bankok A betéteseket hasonlóan védik Ugyanúgy ahogy Szlovákiában, úgy Magya­rországon sem kell félnünk attól, hogy elesünk az összes pénzünktől, ha csődbejut a bank. Elő­ször azt érdemes tisztázni, hogy Magyarorszá­gon mely intézmények betétjeire vonatkozik a védettség. A betétbiztosítási rendszerbe az Or­szágos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) tagintézetei, azaz a bankok, takarékszövetkezetek, a lakás­takarékpénztárak és a hitelszövetkezetek tar­toznak. A védettség - a törvényben felsorolt ki­vételekkel (pl. befektetési alap, biztosítóintézet, brókercég) - mindenkire vonatkozik, aki Ma­gyarországon bankban, vagy a fent nevezett más hitelintézetek egyikében névre szólóan be­tétet helyez el. A betétbiztosítás egyaránt védi az idehaza élő magyar állampolgárokat és a külföldieket is. A védelem kiteljed a magánszemélyek és a vállal­kozások, egyesületek, alapítványok stb. betétjei­re. Ha valaki ugyanannál a banknál magánsze­mélyként és egy gazdasági társaság nevében he­lyezett el betétet, akkor a kétfajta betét külön- külön egymástól függedenül is biztosított. (Az egyéni vállalkozó ugyanakkor nem minősül gazdasági társaságnak, tehát egy magánsze­mélynek és ugyanazon személy egyéni vállalko­zásának a banki számláit és betéteit egyazon személy által elhelyezett betétként kezeli az Alap.) A betétbiztosítás nemcsak a forint-, hanem a devizabetéteket is védi, azonban nem minden devizát. Csak az euróbán vagy az OECD valame­lyik tagállamának fizetőeszközében elhelyezett betét védett. A devizabetéteket az Alap forint­ban fizeti vissza. A betétbiztosítás ugyanaltkor nem védi a bankoktól vásárolható kötvényeket, letéti je­gyeket, továbbá a szövetkezeti részjegyeket és célrészjegyeket sem. Nem terjed ki a biztosítás a főleg bankoknál vásárolható nyílt, vagy zárt végű befektetési alapok befektetési jegyeire sem. Az Alap a befagyott betétek tőkéjét és kama­tát együttesen legfeljebb 3 millió forintig fizeti ki. Ez azt jelenti, hogy egy 3 millió forintos be­tétnek az Alap már nem fizeti ki a kamatát, a kö­vetelést csak később, a felszámolási eljárás so­rán lehet érvényesíteni. A betétbiztosítás szabályozása új elemként tartalmazza a betétesi önrész fogalmát, ami azt jelenti, hogy az ÓBA által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz szá­zalék, egymillió forint összeghatár felett egymil­lió forint és az egymillió forint feletti rész kilenc­ven százaléka, de legfeljebb hárommillió forint. A biztosításért az ügyfeleknek ugyanakkor nem kell díjat fizetniük. Az Alap kiadásait alap­vetően a bankok befizetései fedezik, és az Alap hitelt is felvehet. A betéteseknek törvény szerint járó pénz kifizetésének nem lehet pénzügyi aka­dálya: az ÓBA, illetve hitelfelvétele mögött szükség esetén ott van a magyar állam garanciá­ja­Ennek ellenére persze továbbra is van kocká­zata a túlzottan nagy rizikójú banki termékek választásának, hiszen ha egy betétes az azonos nagyságú és lekötési idejű betét meghirdetett kamatához képest jelentősen magasabb kama­tot vagy más vagyoni előnyt kap, akkor a betét egyáltalán nem védett. Az Alap a kifizetéseket legkésőbb a betétek befagyását követő 30, illetve a felszámolás közzétételét követő 15 napon belül kezdi el és három hónapon belül fejezi be. A betétbiztosí­tással szembeni követelés mindaddig igényel­hető, amíg az eredeti követelés a bankkal szemben érvényesíthető lett volna. A takarék- betétek például nem évülnek el, az egyéb be­tétkövetelések pedig - ha a szerződés nem álla­pított meg rövidebb határidőt - öt évig érvény­ben maradnak, (origo) A cseh bankok nem olcsók A cseh bankok a szolgáltatások árát tekint­ve egyáltalán nem tartoznak az olcsó pénzin­tézetek közé. Egyéb európai uniós országok pénzintézeteihez képest a cseh bankok lénye­gesen több pénzt kérnek a számla vezetésé­ért. Míg nyugaton elsősorban a hiteleken próbálnak meg nyereséget képezni, Csehor­szágban ezt az illetékeken próbálják meg be­hozni. Nem kell azonban messzire menni ah­hoz, hogy képet alkothassunk a cseh bankpo­litikáról. Míg Szlovákiában a Szlovák Taka­rékpénztár mintegy hatmilliárd koronás be­vételeinek alig a hatodát tették ki a szolgálta­tások árából származó bevételek, Csehor­szágban az ottani takarékpénztár 12 milliár­dos bevételeinek a harmada az illetékekből folyt be. Ráadásul az ottani bankok nem is nagyon versenyeznek ezen a téren az ügyfe­lek megnyeréséért, nagyjából az összes pénz­intézetnél azonos színvonalon vannak az ille­tékek. A bankok azonban arra figyelmeztet­nek, hogy minden országnak megvannak a saját hagyományai, vagyis nem szabadna ös­szehasonlítani Csehországot a többi or­szággal. Érdekes azonban, hogy míg Ausztri­ában az Erste Bank a havi 3 eurós számlave­zetési díjon kívül a pénzkivételért már nem kér pénzt, Csehországban ugyanennek a banknak az ügyfelei ugyanekkora összeget fi­zetnek, ha idegen bankautomatából három­szor vesznek fel pénzt, (mi) * i

Next

/
Thumbnails
Contents