Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-16 / 88. szám, péntek
KERTESZKEDO 2004. április 16., péntek 1. évfolyam 8. szám A növényvédelmi készítmények közül a herbicidek használata igényli a legtöbb szakértelmet és figyelmet. Szakszerűtlen használat esetén súlyos károkat okoznak Hogyan fejtik ki hatásukat a gyomirtó szerek? Kiskertekben is egyre gyakrabban használnak gyomirtó szereket. Sokan azonban kellő szakismeret nélkül alkalmazzák a vegyszereket, amelyek így akár veszélyesek is lehetnek. CSERES ZOLTÁN Az utóbbi években a kiskertekben és a házikertekben is a hagyományos gyomirtást, a tenyészidő- ben végzett kapálást, gyomlálást a kémiai gyomirtás egészíti ki. Azonban ahol a kapálásokat vegyszeres gyomirtás helyettesíti, ott feltétlenül számolni kell azzal, hogy elszaporodnak a vegyszerre nem, vagy kevésbé érzékeny gyomnövények, amelyek későbbi kiirtása nehezebb és csak drágább vegyszerekkel lehetséges. A gyomirtó szereket úgy alkalmazzuk, hogy ezekkel saját maguknak vagy másoknak kárt, kellemetlenséget ne okozzunk! A növényvédelmi szerek közül a herbicidek használata igényli a legtöbb szakértelmet és figyelmet, helytelen használatukkal súlyos károkat okozhatunk. A legsúlyosabb károk az előírtnál nagyobb adagok kijuttatásából, az egyes készítmények nem megengedett kultúrában való alkalmazásából erednek, valamint abból, hogy a széláramlat azokat más földekre hordhatja. Az egyes készítmények más és más gyomok irtására alkalmasak. A hatásspektrumba nem tartozó gyomnövényekre hatástalanok, még akkor is, ha az engedélyezett adagot a többszörösére növelnénk. Ez utóbbi felesleges és káros, hiszen a gyomirtó szerre nem érzékeny gyom úgyis életben marad, a kultúrnövény viszont erősen károsodik vagy kipusztul. Fontos tehát, hogy a gyomirtókat pontosan, az előírt mennyiségben és kizárólag a felhasználási javaslatban megadott kultúrákban és gyomnövények ellen használjuk. A gyomirtóknak két típusát különböztetjük meg’. A leveleken át ható szerek lehetnek perzselő jellegűek (Gramoxone, Region stb.), vagy felszívódóak- a hatóanyag a gyomok levelén és szárán felszívódva jut el a gyökérzetbe és így pusztítja el a gyomot (Glyfogan, Kaput stb.). Ezeket a gyomirtókat mindig a kigyomo- sodás után, közvetlen a zöldellő gyomnövényekre kell permetezni. Ezt nevezzük állomány- vagy posztemergens kezelésnek. Az állomány permetezését a gyomok 1-2 leveles és a kultúrnövények meghatározott fejlettségi stádiumában végezzük. A legtöbb gyomirtó szer eredményesen csak a fiatal gyomnövényeket pusztítja. A permetezést ezért mindig az adott növény érzékenységéhez kell igazítanunk. A talajon át ható szereket a még gyommentes talajra kell kipermetezni. Ezek az épp csírázó gyomokat pusztítják el (Afalon, Triflurex stb.). A szerek hatásfokát a talaj kötöttsége, humusztartalma és a kezelés után hullott csapadékmennyiség befolyásolja. A lazább, homokosabb talajokon kisebb, a kötött, agyagos területeken a nagyobb vegyszer adagokat kell kijuttatni. A herbicidek több időpontban használhatók: a vetés, ill. a palántaültetés előtt; közvetlenül a vetés után, de még a haszonnövény kelése előtt; illetve a gyártó ill. az engedélyező szakhatóság javaslata alapján. A kelés előtti gyomirtás a növénymaradványoktól és a talajrögöktől mentes, kert- szerűen elmunkált, morzsalékos talajfelszínt igényel. Nagyon fontos a permet egyenletes terítése, vagyis az, hogy a gyomirtó „filmszerűen” vonja be a talajt. Ezután 2-3 hétig semmilyen talajmozgatással járó műveletet ne végezzünk! A későbbiekben pedig, ha szükséges, a kézi gyomlálást válasszuk inkább. A gyomirtó szerek másik fontos tulajdonsága a hatásspektrum és a szelektivitás. A hatás- spektrum azt jelzi, hogy egy adott szer mennyi gyom ellen hat. Vannak olyan gyomirtók, amelyek csak egy, vagy csak néhány gyom ellen hatnak, vagyis szűk hatásspektrumúak. A széles hatásspektrummal rendelkező szerek a gyomok nagy csoportját irtják, és alkalmasak arra, hogy az adott növénykultúrát a teljes tenyészidőszakban gyommentesen tartsák. A szelektivitás azt jelenti, hogy egy gyomirtó szert a termesztett növény elviseli károsodás nélkül, vagyis, ha kipermetezzük a gyomok elpusztulnak, de a kultúrnövény megmarad és gyommentesen, szépen fejlődik. Ilyenek pl. a paradicsomban, burgonyában használt Afalon vagy a Prometrex. A herbicide- ket csoportosíthatjuk aszerint is, hogy a széles levelű (kétszikű) gyomok pl. ebszékifű, tyúkhúr, parlagfű ellen, vagy a keskenyle- velű fűféle (egyszikű) gyomok pl. muhar, kakaslábfű, tarack ellen hatnak. Még egy fontos tudnivaló: A gyomirtó szereket csak kis nyomású, mechanikus rendszerű, kézi meghajtású vagy pumpás permetezővel szabad kijuttatni. A motoros, légporlasztásos gépek alkalmazása a vegyszer el- sodródási veszélye miatt szigorúan tilos. Mivel a vegyi gyommentesítés összetett feladat, legjobb, ha a gyomirtó szer megvásárlása előtt kikérjük a szakember esetleg a helyi, járási növényvédelmi tanácsadó véleményét. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa Az egyes készítmények más és más gyomok irtására alkalmasak. Most védekezzünk az almavarasodás és a moníliás betegségek ellen Az eper virágzása alatt lehetőleg szüneteltessük a talajmunkát Egy kaptán hatóanyagú permet, amely nem vált ki rezisztenciát A szamócaültetvény talajművelése CSERES ZOLTÁN Volt idő, amikor a virágzó gyümölcsösben minden munka tilos volt. A nagyüzemi termesztésben a gyümölcskertészeket más területekre osztották be, a házikertekben pedig csak a házigazda léphetett a virágzó szentélybe. A „zavartalanság” a beporzást végző méhek munkáját is segítette. Ám az intenzív termesztés térhódításával az ember mind jobban kénytelen figyelmen kívül hagyni e szempontokat. Kiderült ugyanis, hogy némely kártevők és betegségek éppen a virágzás időszakában lépnek fel, és az egész évi termesztés eredményességét, meny- nyiségét és minőségét veszélyeztetik. Ilyen például az almafa-varasodás vagy a moníliás megbetegedés, amely főleg a cseresznyét, meggyet, szilvát, kajszit és őszibarackot károsítja. A hűvös, csapadékos időjárás miatt elhúzódó virágzás kedvező feltételeket teremt az almafa-varasodás (venturia inequalis) fertőzéséhez. Ekkor a kis lombleveleken kívül a szirom, a csészelevél valamint a későbbi termés alapja, a vacok és a virágnyél is fertőződhet. Erős fertőzés ebben az időszakban jelentős terméshullást is okozhat, szélsőséges esetben elérheti a 90%-ot is. Gyengébb fertőzés esetén is a gyümölcskezdemény őrzi a csé- szetájéki varas foltot, melyet a gyümölcs mindvégig magán visel, ami az értékesítéskor hatalmas hátrány. Ugyanis a fogyasztói igények növekedésével, a piaci verseny felerősödésével a termelők csak teljesen hibátlan áruval tudnak versenyben maradni. Szükség van tehát olyan permetszerekre, amelyek a jó védőhatás mellett a növényt is kímélik, nem gátolják a kötődést, és a méheket sem károsítják. Ilyen a szerves hatóanyagú kontakt hatású Mer- pan 80 WDG (0,2%), Merpan 50 WP (0,3%) és az Orthocid 50 WP (0,2%). Ma már elfogadott a virágzáskori permetezés fertőzés veszélye esetén. Az ismert felszívódó hatású készítmények (Baycor, Rubi- gan) ebben a fejlődési fenológiai fázisban nem használhatók, mert még nincs megfelelő lombozat, melyen keresztül a permetszer felszívódhat. A többi kontakt hatású szerves hatóanyagú permetszereket pedig a virágzás idején a szakirodalom nem ajánlja. A gyakorlati megfigyelések szerint is a kaptán hatóanyagú Merpannál gátló hatás a gyümölcskötődés elmaradásában nem érzékelhető, a virágzáskori permetezések észrevehető kiesést nem okoznak. Ennek nem mond ellen az a kívánalom sem, hogy virágzáskor csak nagyon indokolt esetben védekezzünk. A permetezéseket arra a napszakaszra kell időzítenünk, amikor a méhek már nem repülnek, azaz este, korán reggel, vagy éjszaka. A méhészek megfigyelései szerint a gyűjtés közben leper- mezett méh az idegen szag miatt a kaptár röpnyílásánál álló őrök áldozatául esik. A védekezés ismétlése csak rendkívül kedveződen időjárás és elnyúló virágzás esetén válhat szükségessé. Akkor, ha a vízborítás a levélen 8-10 órát tart, illetve a folyamatosan, 1-2 napon át szitál az eső. Ekkor viszont a védekezés indokolt, ellenkező esetben a későbbiekben helyrehozhatatlan károk keletkeznek. A kaptán hatóanyagú kontakt hatású Merpan nagy előnye, hogy több, mint 50 éves használat mellett sem szoktak hozzá a kórokozók, azaz nem alakult ki rezisztencia ellene, míg a sokkal fiatalabb felszívódó, szisztematikus készítményeknél (Baycor, Rubigan stb) fennáll annak a veszélye, hogy a kórokozó megszokja, és ezt követően hatástalanná válik. A kaptán nagyon elterjedt a világban, jelenleg is az egyik leggyakrabban használt hatóanyag. Széles körben alkalmazzák más földrészeken is a gyümölcsösben, kertészetben, dísznövényeknél, szántóföldi növényeknél gombás megbetegedések ellen, mint amilyen az alter- nária, brémia, cerkospóra, Colletotrichum, levélfodrosodás, szürkepenész, levéllikacsosodás, fu- zárium, monília, lisztharmat, fi- toftóra, peronoszpóra, fóma, rhi- zoctonia, szeptória, valamint va- rasodás ellen. Kontakt hatása miatt Merpan- nal permetezni a fertőzés létrejötte előtt kell, mert csak a felületi gombaspórák csírázását képes gátolni. Hatását 7 napig megtartja, ha addig nem mossa le az eső. Ha csapadékos időben kell permeteznünk, akkor a permetszerbe tegyünk Agrovitalt (0,025%), amely gátolja a permetszer lemosását a növényzetről. A Merpan teljesíti a környezet- védelmi követelményeket, eleget tesz a méh- és halveszélyességi követelményeknek, alkalmazása sokrétű, hatása megbízható, nem károsítja növényeinket, a permet- lé elkészítése pedig egyszerű. ANDRÁSSY LÁSZLÓ A szamóca fejlődése viszonylag korán megindul. Első tavaszi teendő a szamócatövek megtisztítása az elszáradt levelektől. Nagy árutermelő ültetvényekben ezt egy könnyű fogasolással, kiskerti ültetvényben óvatos gereblyézés- sel végezhetjük. A szamócával egy időben a gyomok csírázása és növekedése is megindul, ezért virágzásig a sorok között két alkalommal és legalább egyszer a sorokban kézikapával sekélyen munkáljuk meg a talajt. A fejtrágyát is ekkor kell kiszórni, ha szükség van rá. Virágzás alatt lehetőleg szüneteltessük a talajmunkát, hogy a méheket ne zavarjuk. A virágzás és a termés érése között kell harmadszor kapálni. Ebben az időben nem szabad mélyen munkálni a talajt, mert a felszíni rétegekben elhelyezkedő gyökérzetet megsértenénk, akkor pedig a szamócatő nem tudja a gyümölcsöket kifejleszteni és a fejlett gyümölcsöket beérlelni. Az érés kezdete előtt, amíg a tőkocsányokat az érő, zöld gyümölcsök tömege földre nem húzza, alkalmazzuk a szalmával, szénával való aláterítést. Ennek az a célja, hogy az érett gyümölcsök ne közvetlenül a talajra feküdjenek, így eső vagy öntözés esetén nem szennyeződnek a felfröccsenő sártól, és a szürkepenész is kevésbé fertőzi őket. Szüret után a letaposott sorközök talaját fel kell lazítani, esetleg a takaró szalmát is be kell dolgozni, és a műtrágyaadag második felét is a talajba kell juttatni. Az érés időszakában már jelentkeznek az indák. Ezeket termő ültetvényekből rendszeresen el kell távolítani. Az indákat metszőollóval vagy éles késsel vágjuk le a tőről. Ha a növénykék már legyökeresedtek a sorközökbe, kapával távolítsuk el őket, mert gyomosí- tanak és az anyanövény tápanyag- és vízkészletét fogyasztva csökkentik a következő évi termés- mennyiséget. Az utolsó talajmunkát legkésőbb szeptember végén, október elején kell elvégezni, mert ilyenkor van a növények rügydifferenciálódása és a gyökértörzs-elága- zódások legyökeresedése. Ilyenkor kell a tövekhez a morzsalékos talajt húzni, vigyázva arra, hogy a szívlevelekre véletlenül se kerüljön föld. A szamócaültetvényben a talajművelés minden esetben sekély, 3-5 cm legyen, mert különben a járulékos gyökerek jelentős részét károsítják. Még a szüret utáni lazító és műtrágya-bedolgozó talajmunka sem lehet 5-8 cm-nél mélyebb. A szerző agrármérnök- Az Ön növényvédelmi partnere! GfflSÄßÄK) d Q Legeredményesebb kontakt hatású gombaölő szer! O Legszélesebb hatásfokú készítmény! O Önállóan és kombinációban (TM) is használható! O Nem idéz elő rezisztenciát! O Oátolja a veszteség keletkezését a palántanevelésben (akadályozza a palántadőlést) A készítmény felhasználásának részleteiről, a kis- és nagykereskedések ellátásának lehetőségéről érdeklődjön a következő címeken: Agrovita, spol. s r.o., Nádrazná 28,900 28 Ivanka pri Dunaji tel.: 02/45 94 47 30-32 Ing. Jozef Hassler Ing. Miroslav Spanitz Ing. Stefánia Stefeková fax: 02/45 94 47 33 mobil: 0903 702 711 mobil: 0903 722 037 mobil: 0903 702 835 e mail: agrovita@agrovita.sk e-mail: jhasslei@agrovita.sk e-mail: mspanitz@agrovita.sk e-mail: sstefekova@agrovita.sk Némely kártevők és betegségek épp a virágzás időszakában lépnek fel. UP 1537
