Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-15 / 87. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 15. 30 Szülőföldünk Beszélgetés Bíró Lászlóval, a Galántai Körzeti Hivatal elöljárójával a régióban tapasztalható iparosodásról Nagyrészt a Samsung érdeme a munkanélküliség csökkenése Bíró László: Ha a Samsung logisztikai központja is Galántán te­lepedne le, az egyetemi végzettséggel rendelkező embereknek is munkalehetőséget jelentene (Szőcs Hajnalka felvétele) Nemrég hírt adtunk arról, hogy ha a Samsung vállalat úgy dönt, logisztikai és fej­lesztési központját is Ga­lántán építi fel, a már itt működő üzemével együtt akár ötezerre is nőhet az alkalmzottak száma. GAÁL LÁSZLÓ Ha az említett központok nem jönnének is létre a városban, a Samsung Electronics Slovakia 2005 végéig mindenképpen 2500 embernek szeretne munkát adni Galántán. Ennek az iparosodás­nak a kihatásairól és előzményei­ről beszélgettünk Bíró Lászlóval, a Galántai Körzeti Hivatal elöljá­rójával. Úgy tudom, a Samsung azért telepedett le éppen Galántán, mert volt itt egy magyar cég, a Jászplasztik, amellyel Magya­rországon a Samsung ottani vál­lalata kapcsolatokat alakított ki. Ez valóban így volt, de az akkori járási elöljáró és a polgármester is nagyon sokat tettek azért, hogy idehozzák a Samsungot. A vállalat nem ezért jött ide, mert felettébb nagy kedvezményeket ígértek ne­ki, mint ahogyan az a most letele­pedő nagy cégek esetében törté­nik. Már amikor itt volt, merült fel a kérdés, mivel lehetne támogatni a működését. Az akkori járási elöl­járó, a mostani gazdasági államtit­kár, Pomothy László hívott össze egy találkozót, amelyen többek között ott volt Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes, a város akkori polgármestere, Záreczky János, valamint a Samsung több képvise­lője. Akkor hangzott el, hogy rövid távon az Ipari utca útburkolatának javítása a legfontosabb, hogy azon kamionok járhassanak. Arról is szó esett, hogy a szeredi út keresz­teződésben körforgalom építése szükséges a kamionok biztonságo­sabb közlekedése érdekében. Csáky Pál akkor megígérte, min­dent megtesz a tervek megvalósí­tása érdekében, és ebben sok munkája van Berényi József jelen­legi külügyi államtitkárnak is, aki akkor Csáky mellett a kormányhi­vatalban dolgozott. Végül a terve­zetet Csáky Pál a kormányba Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes­sel közösen terjesztette be, aki ak­kor ideiglenesen a közlekedésügyi tárcát is vezette. Az akkori kor­mány utolsó munkaülésén, 2002. október 9-én meg is szavazott 20,5 millió koronát a terv megva­lósítására. Ebből 10,6 milliót az Ipari és a Park utca útburkolatának felújítására, 9,9 milliót pedig a körforgalom kiépí­tésére szántak. Az útburkolatot tavaly fel is újították, a körforgalom építésé­hez azonban csak néhány héttel ezelőtt kezdtek hozzá, nem sok­kal azelőtt, hogy a jelenlegi köz­lekedési miniszter, Pavol Proko- povic a mostani polgármester, Alexander Mézes és Zoltán Hor­váth parlamenti képviselő meg­hívására Galántára látogatott. A miniszter itt tett ígéretet a kör­forgalom mielőbbi befejezésére, illetve a kerülőút megépítésére. Miért csak nemrégiben kez­dődtek el a munkálatok? Valamilyen okból a megvalósí­tás elhúzódott. A körforgalom elő­készítése sokkal bonyolultabb volt, mint az útburkolat felújítása. Ugyanis egy kisebb méretű körfor­galom elkészítésének nem lenne értelme, hiszen az a kamionoknak nem igazán felelne meg. Először úgy nézett ki, a kereszteződés mel­letti épületek valamelyike áldoza­tul esik az építkezésnek, végül a tervezőknek sikerült olyan megol­dást találniuk, hogy semmit sem kellett lebontani. Tény, hogy a kör­forgalom most is abból a támoga­tásból épül, amelyet még 2002- ben, az akkori járási és önkor­mányzati vezetőknek sikerült sze­rezniük. A kormányhatározatba már akkor, 2002 októberében be­került az is, hogy el kell készíteni a déli kerülőút tervezetét, úgy, hogy 2006-ban megkezdődhessenek a munkálatok. Az most új változat, hogy két szakaszban valósulna meg a terv: előbb egy rövidebb út, azután pedig a nagy kerülőút meg­építésével. Milyen pozitívumokat jelent a járás számára a Galántán ta­pasztalható iparosodás, elsősor­ban a Samsung terjeszkedése? A Samsungnak köszönhetően egyértelműen csökkent a mun- kanéküliség a városban, de járási viszonylatban is ez mondható el. A Galántai járásban még két évvel ezelőtt is 20 százalék körüli volt a munkanélküliségi arány, most ez 10 százalék körül mozog. Magá­ban a városban még nagyobb csök­kenés tapasztalható. Jelenleg 1200 körüli a Samsung alkalma­zottainak száma. Ez nem minden, hiszen a vállalatnak vannak itt be­szállító cégei is, amelyek számos további munkalehetőséget terem­tettek. Az is igaz, hogy a fizetések nem túl magasak, mert főleg mun­káskáderekről, betanított muká- sokról van szó, ám ha valóban itt épülne fel a Samsung logisztikai központja, annak már egyetemet végzett emberekre, mérnökökre is szüksége lesz. Ha itt valóban több ezer új munkahely létesül, ez nemcsak a munkanélküliség csökkenésé­ben, hanem más téren is meg­mutatkozik majd. Például meg­nőhet a lakások iránti kereslet. Biztos, hogy a lakáspiac is meg fog mozdulni, és úgy hallottam, hogy a vendéglátóiparban már most is nagyobb mozgás tapasz­talható. Egy másik nagyon pozitív jelenség, hogy a Samsung letele­pedése nevet szerez a városnak, és erre reagálnak majd más cégek is. Az pedig mindenképpen jó, ha lesz konkurencia. Például: ha itt lesz a Peugeot Nagyszombatban, ez magasabb bérekben is megmu­tatkozhat majd. A kórház a személyzetet és a műszereket is biztosítja Sebészeti és nőgyógyászati szakrendelő nyílhat Gútán V. KRASZNICA MELITTA Gúta/Komárom. A közeljövő­ben sebészeti és nőgyógyászati szakrendelő nyílhat a városban. A képviselő-testület MKP-frakciója és egészségügyi bizottsága nevé­ben Lengyel István alpolgármes­ter nemrégiben azzal a kéréssel fordult Kráf Katalinhoz, a komá­romi kórház igazgatójához: pró­báljanak közösen megoldást talál­ni arra, hogy a gútai polgároknak helyben biztosítható legyen a szakvizsgálatok egy része. „Az igazgatónő a kezdetektől pozití­van viszonyult kérésünkhöz, és ígérete szerint az intézmény nem­csak az orvosokat és nővéreket biztosítaná számunkra, hanem a műszaki felszerelést is, például egy röntgengépet” - nyilatkozta lapunknak Lengyel István. Az új szakrendelők a város tu­lajdonában lévő egészségügyi központban kapnának helyet. „Kórházunknak is érdeke, hogy szolgáltatásaival minél közelebb kerüljön a polgárokhoz, ezért is üdvözöltük a gútaiak kezdemé­nyezését - mondta Kráf Katalin. - Kihelyezett részlegként általános sebészeti, traumatológiai, nő­gyógyászati rendelőt nyitnánk a városban. A kórház alkalmazásá­ban lévő orvosok rendelnek majd ott a hét bizonyos napjain, és a nővéreket, a laboránsokat is mi biztosítjuk. Szeretném hangsú­lyozni, hogy Frantisek Tóth, a nő- gyógyászati és Gustáv Skodácek, a sebészeti osztály főorvosa, vala­mint a majdan Gútán rendelő or­vosok is lelkesen fogadták a lehe­tőséget.” Megtudtuk azt is, hogy a mű­szaki felszerelés és egyéb beren­dezési tárgyak előteremtése nem jelent többletkiadást a kórház szá­mára, mert a komáromi egészség- ügyi központ kiürítésével felsza­badulnak ezek az eszközök. A tá­volabbi jövőben Kráf Katalin egy ultrahangos szett gútai kihelyezé­sét is elképzelhetőnek tartja. A rendelő megnyitásába még Nyitra megye tiszti főorvosának és a biz­tosítóknak is bele kell egyeznie; az erre vonatkozó kérvényeket már minden érintettnek elküldte az egészségügyi intézmény veze­tése. A gútai képviselőknek pedig határozatot kell elfogadniuk, hogy felszabadítják és a kórház­nak adják bérbe a majdan rende­lőkként szolgáló helyiségeket. A kórház átalakítással akarják menteni a menthetőt Idősek otthona Nagylégen JÓZAN MÓNIKA Nagylég. A piaci követelmé­nyekhez igazodva januártól Vitalita nonprofit szervezetként működik a valaha politikusoknak is kezelést, ápolást nyújtó kórház. A nem nyereségorientált szervezet létrehozója az egészségügyi mi­nisztérium és az Egészség nonpro­fit szervezet. Az állam mint alapító a szervezet rendelkezésére bocsá­totta a két kórházi épületet, a hoz­zá tartozó parkot és a Benyovszky- kastélyt. Az intézmény célja to­vábbra is az egészségügyi és szoci­ális szolgáltatások biztosítása, va­lamint a tartósan betegek utókeze­lése. A létesítménynek 105 egész­ségügyi alkalmazottja van, 115 kórházi és 50 szociális férőhellyel rendelkezik. Újdonság a nemrégi­ben kialakított idősek otthona és egy ápolást-gondozást biztosító külön intézmény egy- vagy két­ágyas szobákkal. Az ügyfeleknek szerződés alapján étkeztetést, tel­jes ellátást és programszervezést biztosítanak; az érintett személy egészségügyi állapotától függően havi 7-13 ezer koronáért veheti igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Természetesen a kórházi ellá­tást a törvényeknek megfelelően továbbra is a biztosítók fizetik. A központ működtetési költségeit ily módon a szociális férőhelyek bevételeiből, a biztosítók által ki­fizetett összegekből, valamint adományokból fedezik. Nonprofit szervezetként jogosultak támoga­tások megpályázására, jövőre pe­dig már a magánszemélyek és kö- zületek adójának felajánlott két százalékára. Jelenleg az épületek felújítását célzó projekten dolgoz­nak, melyet az Eurorégiós Alap­hoz szeretnének benyújtani. Ha az önkormányzatnak sikerülne megvalósítani a terveket, a közeljövőben létrejöhetne egy százötven vagy akár háromszáz embert is alkalmazó komplexum Házelemgyár is épülne Vágkirályfán GAÁL LÁSZLÓ Vágkirályfa. Több száz ember­nek munkát adó, házelemgyártó üzem létesítése van kilátásban a Vágsellyei járásban lévő falu ka­taszterében. A vágkirályfai vízi­erőmű mellett kiterjedt és csak­nem teljesen kihasználatlan ipar­telep van, amelyet korábban az erőművet építő Hydrostav válla­lat használt. Ezen a területen létesülne a házgyár. „Több mint egy éve foly­tatunk tárgyalásokat egy osztrák vállalkozóval, akinek konkrét be­ruházási tervei vannak, és to­vábbra is szeretné ipartelepként felhasználni ezt a területet, csak nagyon nehéz a felszámolás alatt lévő Hydrostawal erről tárgyalni - tájékoztatott Bergendi Ferenc, Vágkirályfa polgármestere. - Úgy néz ki, hogy ha sikerülne megva­lósítani a terveket, létrejöhetne egy 150-300 embert alkalmazó ipartelep, amely másodlagosan további 200 embernek adhatna munkát.” Házgyári elemek gyártásáról lenne szó, méghozzá olyan speci­ális, új technológia felhasználásá­val, amelyet tavaly fejlesztettek ki a kutatók. Romániából beszállí­tott csillámpala őrlésével, feldol­gozásával olyan építőele­meket gyártanának, ame­lyeket az Alpok alagútjai- ban tűzbiztonsági ele­mekként lehetne felhasz­nálni, de házépítésre - úgynevezett Okál típusú gyorsházépítéshez hason­ló módszerrel - is felhasználhatók lennének. A beruházónak már konkrét megrendelései vannak a schengeni határ mentén rendőr- állomások, szolgálati lakások épí­tésére, vagyis a még le sem gyár­tott termékre is van már vevő. Egy további ipartelep létesítését is tervezi az önkormányzat. „Tavaly egy 3,6 hektáros területet sikerült elcserélnünk a Szlovák Földalap­pal, és itt, a Vágsellyéről Királyfára vezető úttól balra, a község és a Vágsellye-Galánta főút között egy egy hektáros részt egyéni lakásépí­tésre szeretnénk kimérni, a többin pedig vállalkozásokhoz teremte­nénk kellő feltételeket” - tájékozta­tott a polgármester. Az ipartelepnek a munkahely- teremtésen és a gazdasági fejlesz­tésen kívül még olyan pozitív mel­lékhatása is lehetne, hogy porfo­góként szolgálna, hiszen a szántó­föld közvetlen szomszédságában lévő utcákon a tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák idején nagy kellemetlenséget okoz a sok por. A területre a Szlovák Műszaki Egyetem építészeti kara dolgoz ki egy résztanulmányt, amely május végére készül el, és a polgármes­ter elképzelései szerint ősszel mérhetik ki a házhelyeket. Attól függően, hogy egyéni családi há­zakat vagy sorházakat építené- nek-e, 13 vagy akár 41 lakás is épülhetne az új utcasoron. A laká­sokra nagy szükség van, hogy a faluban tartsák a fiatalokat, visz- szacsalogassák az elszármazotta­kat, mert a falu kezd nagyon el­öregedni. „Tavaly volt 30 temeté­sünk, ugyanakkor egész évben csak hét gyerek született, a falu lé- lekszáma kezd 1500 alá süllyed­ni” - érzékelteti a helyzetet Ber­gendi. Az önkormányzat bérla­kásépítést is tervez, mégpedig a futballpálya melletti területen. A polgármester azt is elárulta, ho­gyan talált erre megfelelő telket: „Van itt a faluban egy négyhektá­A vágkirályfai ipartelep ros sporttelep meg futballpálya, de amióta az felépült, nem mé­rették be, nincs tulajdonlapra he­lyezve. Amikor tavaly geometriai­lag bemérettem, a futballpálya mellett egy 52x100 méteres terü­letet fedeztem fel, amely a község tulajdonában van, és azon hat da­rab hat- vagy nyolclakásos bérhá­zat lehetne elhelyezni.” A polgár­(Szőcs Hajnalka felvétele) mester elképzelése szerint a sportpálya egy részét is haszno­sabban lehetne kihasználni, hi­szen a több mint 4 hektáros terü­letből jelenleg mindössze 1 hek­tár szolgál sportcélokat; a körü­lötte lévő területet vállalkozók­nak, irodaházak, műhelyek vág} akár motel építésére lehetne fel­kínálni. Tavaly hét gyerek szüle­tett, a falu lélekszáma 1500 alá csökkenhet.

Next

/
Thumbnails
Contents