Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-15 / 87. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 15. Epson EMP-TW10: A képet vízszintes és függőleges átló alapján is képes tükrözni, így aki akarja, a gépet fejjel lefelé is elhelyezheti 24 Digitália plusz ____________________________________________________________ Há zimozi projektorral Az Epson EMP-TW10 a pia­con levő egyik legolcsóbb, de jó minőségű projektor, így akár szélesebb rétegek­hez is eljuthat. A gép alap- paraméterei: 16:9-es for­mátumú képet vetít, LCD digitális felbontásban. A 0,55 inch méretű belső ki­vetítő 854x480-as felbon­tásban működik, így ha va­laki DVD-t akar rajta leját­szani, jobb, ha nem hagyja 800x600-as felbontáson a számítógépet, mert akkor némileg szaggathatja a ké­pet a kivetítő, mivel folya­matosan át kell alakítania azt. TESZTLABOR A 132 wattos égővel 1000 ANSI Lumen fényerőt biztosít, ami a kö­zépkategóriába sorolja. Lakásban lehúzott függönyökkel, de nem teljesen besötétített szobában már délután élvezhető minőséget biz­tosít, de azért azt érezzük a fény­erőn is, hogy bizony nem egy mo­ziban ülünk. A fényerősséget, a színélességet nem kell külön állít- gatunk, a gép alapból négy variá­ciót ajánl fel. A legkevesebb ener­giát fogyasztó black theater, ahogy a névből is következtethe­tő, leginkább éjszakai vetítésre van, míg a dymamic verziót a leg­nagyobb világosságnál használja az ember, a kézikönyv szerint a számítógépes játékokat kell ezen játszani. Az én számítógépes per­verzióm is elég komoly, de oda azért nem jutottam el, hogy há­rom négyzetméterre kivetített szörnyekre lövöldözzek, nekem teljesen megfeleltek a filmek, a té­véműsorok, és a prezentációk ki­próbálása. A gép menüjéről csak jókat tudok mondani. Áüátható, mégis végtelen számú dolog állít­ható rajta keresztül, kivéve két dolgot. Ez a zoom és a kép élessé­ge. Egyébként ez még érthető is, hiszen ezt a két dolgot az ember csak egyszer állítja be, amikor fel­helyezi a berendezést, aztán pe­dig már nem nagyon nyúl hozzá. Visszatérve a menüre, eszembe sem jutott, hogy a képméret tor­zulásait digitálisan, a távirányítón keresztül korrigálhatja az ember. Magyarul nem kell pontosan szembe vetíteni a falra, el lehet tolni horizontálisan és vertikáli­san is az egészet, s az ebből kelet­kezett szabálytalanságokat a ké­pen egyszerűen digitálisan korri­gálhatjuk. Akinek egyébként nem felel meg a négy előre beállított stílus, összesen mintegy 8-10 féle dolgot állítgathat a színmélységé­től kezdve az élességen, az árnyé­kon, a képfrissítésen, a fényerőn keresztül. A képet képes tükrözni vízszintes és függőleges átló alap­ján is, így aki akarja, a gépet fejjel lefelé is elhelyezheti (bár minek tenné). Kellemes szórakozás, de valós értéke nem nagyon van a képkimerevítőnek, mivel a gép nem rendelkezik memóriával, így csak egy képet tud megjegyezni, s a visszakapcsolásnál már el is fe­lejti. Ami a jeladó kapcsolódási lehe­tőségeit illeti, nem lehet pana­szunk a gépre. Található rajta S- Video csatlakozó, amivel a kame­rák kapcsolhatók rá könnyen. A számítógépeket vagy AV- csatlakozón, vagy külön monitor­kábellel csatlakoztathatjuk. Én mindkettőt kipróbáltam, termé­szetesen a monitorkábellel tisz­tább, élesebb képet kapunk, bár több időbe telik, amíg bemászunk a számítógép háta mögé. Bár Scart csatlakozó nem található a gépen, nem kell megijedni, bár­milyen videóhoz és tévéhez 1-2 kábel kombinálásával azonnal hozzáadhatjuk. Az igazán igénye­seknek pedig ott rejlik az YUV csatlakozó. A gép emellett sztereó hangfalakkal is rendelkezik, így aki akarja, még a hangot is rácsat­lakoztathatja, bár az egész szerke­zet méreteiből kifolyólag ne vár­junk csodákat. Hogy valami rosszat is írjak, a kép felbontásával nem voltam mindig megelégedve, néha túlsá­gosan erős csíkozás jelent meg, s amikor a tévéadás némileg vesz­tett a minőségén, a projektor ilyenkor nem értette teljesen a dolgot, s megpróbálta újnimére­tezni a képet. Ez ritka jelenség, természetesen csak akkor követ­kezik be, ha az ember szobaanten­nával néz tévét. Egy dolgot egyéb­ként nem értek. Egy ilyen, azért nem olcsó gépbe miért nem sze­relnek egyenesen egy tévékártyát is, aminek az ára legfeljebb ezer korona körül mozoghat, viszont a tévét teljesen kiiktathatnánk egy összekapcsolás során. Összességé­ben elégedettek voltunk a EMP- TW10 teljesítményével, s azután, hogy megvesszük első jó minősé­gű házimozinkat, ebbe az irányba kezdünk kacsingatni. Akinek meg már van házimozija, az meg azon­nal vegyen legalább egy ilyen projektort. A készüléket az APM MEDIA bocsátotta az DIGITÁLIA rendelkezésére, amiért köszönet­tel tartozunk nekik, (na) A keresőprogram képviselője határozottan elutasította a Nagy Testvér típusú forgatókönyvek lehetőségét; a Gmailre már százezrek jelentkeztek A magánszférát sértheti a Gmail, a Google kereső új levelezője ADATVÉDELEM A Gmail, a Google kereső terve­zett új levelezési szolgáltatása amerikai adatvédelmi szakértők szerint alighanem sérti majd a magánszférát, mert minden egyes e-maih elolvas egy automata, hogy a tartalomhoz illő reklámot mellékeljen hozzá. A Gmail egy gigabájt, azaz ezer megabájt helyet kínál, noha a szokványos ingyenes levelező rendszerek 4-6 megabájt tároló kapacitást nyújtanak csupán. A Google ezt a hatalmas kapacitást célzott reklámból akarja finanszí­rozni, s ehhez szükséges a tartal­mak kiértékelése. Ha tehát valaki egy barátjával a nyári szabadság­ról vált e-maileket, akkor a rend­szer ehhez hozzáteszi egy utazási iroda, vagy egy légitársaság hir­detését. A Google azt hangsú­lyozza, hogy a maileket csakis számítógépek olvassák. Az adat­védők szerint azonban ez így is sérti a magánszférát, amennyi­ben a gépek nem csak azokat a maileket olvassák, amelyeket a Gmail-nál bejegyzett, vagyis a szerződés feltételeit elfogadó ügyfelek küldenek, hanem azok levelező partnereinek üzeneteit is. Aggasztónak találják az adat­védők azt is, hogy a jelek szerint a Google még tárolni akarja a maileket azt követően is, hogy a felhasználó azokat törölte. Tény viszont, hogy mindehhez meg­erősített spam-szűrést ígér a Google. A Központ a demokráciáért és technológiáért elnevezésű szer­vezet nevében Ari Schwarz a The New York Times című lap internetes kiadásában úgy véle­kedett, hogy az egész Gmail-terv meglehetősen rémítő. Chris Hoofnagle, az Elektronikus ma­gánszféra információs központ elnevezésű szervezet munkatársa a beszélgetéseket lehallgató tele­fontársasághoz, és az ügyfelek le­veleit olvasó postához hasonlítot­ta a Google-t. Aggodalmukat fe­jezték ki a magánszféra védelme- zésére létrejött brit és holland szervezetek is. A keresőprogram képviselője határozottan elutasította a Nagy Testvér típusú forgatókönyvek le­hetőségét, s hangsúlyozta: a Gmailre már százezrek jelentkez­tek, s a projekt még az idén bein­dul. (MTI) DIGITALIA A reklámosztály mellékletete. Készíti a LINKPRESS. Reklámmenedzser: Roskó Péter, tel.: 0903/145 189. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália plusz, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents