Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-14 / 86. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 14. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 A kelet-közép-európai országok mezőgazdaságában alapvető szerkezetváltásnak kell végbemennie Kelendő lesz a gabona és a repce Az európai gabonapiac alakulása (adatok ezer tonnában) Termény EU-15 Társult országok EU-25 2003 2004* 2003 2004* 2003 2004* Lágy búza 82 365 96 763 15 951 20 550 98 314 117 313 Kemény búza 7 933 8632­­7 933 8632 Árpa 46128 48 598 7 919 8240 54047 56 838 Tavaszi árpa 25 811 19 825 5 293 5 069 31103 24893 Kukorica 30 531 39 849 7 884 10 278 38415 50127 Gabona összesen 182 091 210478 44 790 52 866 226 881 263 344 Forrás: Agra Europe Szlovákia térségünk egyik legkorruptabb országa Kötelező a kenőpénz? Pozsony. Simon Zsolt sze­rint Dél-Szlovákia az EU- csatlakozás után vissza­nyeri egykori pozícióját. A földművelésügyi tárca ve­zetőjének véleménye egy­becseng több nyugat-euró­pai agrárszakértő jövőké­pével, amelyet a BASF né­met vegyipari óriás minapi rendezvényén vázoltak ré­giónk agrárújságírói előtt. GÁGYOR ALIZ A kelet-közép-európai agrárter­melők profitálhatnak az uniós csatlakozásból, és egy-két éven belül látványosan növelhetik cé­geik teljesítőképességét. Feltéve, ha a mezőgazdaságban az Euró­pai Unió 15 tagállamához hason­lóan véghezviszik az alapvető szerkezetváltást, és az agrárter­melést profi szinten végzik, irá­nyítják majd. Azaz szakosodnak, befektetésekkel javítják termesz­tési technikájukat és növelik ter­melékenységüket. Nagyjából így lehetne összefoglalni tekintélyes nyugat-európai agrárszakértők véleményét arról, hogy mit hoz az Európai Unió május 1-jei kibővíté­se a csatlakozó országok agrárter­melőire nézve. Lassú szerkezetváltás A szerkezetváltás természete­sen nem egyik napról a másikra valósul meg, s voltaképpen Eu­rópa nyugati felében sem zárult le még teljesen. Claus Illing, a BASF európai növényvédelmi üzletegységének vezetője példa­ként Németországot hozta fel, ahol becslése szerint 2008-2010-ig mindössze 450 agrárvállalkozás marad, s ezek művelik majd az ország agrárte­rültének mintegy 78-80 százalé­kát. A tíz újonnan csatlakozó or­szágban az agrártermelés rend­kívül heterogén. Amíg például Lengyelországban az 1-2 hektá­ros kisgazdaságok dominálnak (300 ezerre tehető olyan mezőgazdasági üzemeknek a száma, amelyek egyáltalán nem foglalkoznak termeléssel), addig Csehországban vagy Szlovákiá­ban a nagyüzemi gazdálkodási mód maradt fenn, ami az elkö­vetkezendő időszakban akár helyzeti előnyt is jelenthet szá­munkra a többi most csatlakozó országhoz viszonyítva. Stratégiai növények Szakértők egybehangzó vélemé­nye szerint Európában a gaboná­nak és a repcének van a legjobb le­hetősége és kilátása a jövedel­mezőség és a termesztési adottsá­gok terén. Claus Illing úgy fogai­A csillag jelzés prognózist jelent mázott, „sehol másutt nem lehet a gabonát jobban termeszteni, mint Európában, s ezt a Világkereske­delmi Szervezet (WTO) keretében folytatott tárgyalásokon is figye­lembe kell venni”. A gabona a je­lenlegi EU-ban és a kibővített, 25 tagú EU-ban egyaránt dominál, az összes termesztett növény vetéste­rületének megközelítőleg egyne­gyedét teszi ki. A Coceral 2004-es piaci előrejelzése szerint a társult országokban a legnagyobb kiter­melés-növekedés idén Lengyelor­szágban (11%-os) és Magyaror­szágon (27%-os) várható. így a ti­zek a tavalyi 44,8 millió tonnát túl­szárnyalva idén 52,8 millió tonna gabonát takaríthatnak be, 263,3 millió tonnára növelve ezzel a kibővített unió gabonatermelését. E mennyiségből a lágybúza 117,3 millió tonnát tesz ki, ami a világki­termelés több mint egyhatoda. Amíg tehát Európának gaboná­ból exportra is futja, addig az ola­josokat importálja, sőt az olajos magvak világpiacán a legna­gyobb importőr, nagyrészt szóját vásárolva. A repce termesztési te­rületét az öreg kontinensen egye­nesen meg kellene duplázni ah­hoz, hogy Európa, pontosabban az Európai Unió eleget tudjon tenni a biodízel programból ere­dő kötelezettségeinek, azaz 2005-ig 2%-ra emelje a repceola­ját tartalmazó biodízel motor­benzinhez viszonyított arányát, 2010-ig pedig 5,75%-ra. Ha e fontos olajnövény termesztési te­rületének növelésére nem kerül sor, importból kell azt pótolni. Hogy miért borsódzik ettől az eu­rópai agrárközgazdászok háta, arra Jan Peters német újságíró, az Oster Dow Jones és a Reuters hír- ügynökség munkatársa mutatott rá: a napraforgó és a repce világ­piaci ára az elmúlt másfél évben megduplázódott. Az olajosok iránti kereslet, főleg a legnépe­sebb ázsiai ország részéről, ug­rásszerűen növekszik. (Kína a po­pulációs robbanás miatt évente pluszként annyi szóját kénytelen importálni, amennyit repcéből Németország egy év alatt kiter­mel, azaz 3,5 millió tonnát.) Félnek Kelet-Európától Az olajosok növekvő világpiaci ára csak egy szempont, amely az EU-15-ök agrárstratégáit gondol­kodásra készteti. A tekintélyes hírügynökségek német tudósítója nem rejtette véka alá, hogy az EU­15-et aggodalom tölti be, amiért Kelet-Európábán olcsóbban lehet előállítani e (leendő) sikernövé­nyeket. A tizenötökben máris fe­lerősödtek azok a hangok, misze­rint a repce túl jó és túl drága alapanyag ahhoz,. hogy motor­benzinbe adagolva égessék el. Szerintük inkább az európai pia­con feleslegként megjelenő rozs­ból, búzából, kukoricából, cukor­répából kell bioetanolt gyártani, amit azután a gépjármű-üzem­anyaghoz adagolnának. S hogy immár nemcsak akadémiai vitáról van szó, azt az is igazolja, hogy Németországban gomba módra építik a nagykapacitású feldolgo­zó egységeket, amelyek bioeta- nol-alapanyagot gyártanak majd - mondta Peters. Bárhogy alakul is a helyzet, a repcét és a gabonát a hagyomá­nyos (élelmezési célú) felhaszná­láson túl a nem is olyan távoli jö­vőben bioetanol-alapanyagként is hasznosítják majd, miközben a keletkező utóterméket takar­mányként használnák fel. A jövő­ben pedig a minőségi gabona sze­repe a jelenleginél is jobban felér­tékelődik. Claus Illing szerint vál­toztatni kell azon, hogy Európá­ban a kitermelt gabona 50 száza­lékát takarmányként hasznosít­ják. Hogy ez másként is lehet, ar­ra az USA-t hozta fel példának, ahol ez az arány mindössze 20 százalék körül van. Délen gabona, északabbra repce A gabonatermesztési trendek kétségkívül optimizmussal tölthe­tik el a dél-szlovákiai földművese­ket, hiszen a Csallóközben, Má- tyusföldön kiváló minőségű búza, kukorica termelhető. És vannak már olyan termelők is, akik a ho­zamok vonatkozásában is (majd­nem) olyan eredményeket érnek el, mint nyugat-európai verseny­társaik. A BASF-szakértők statisz­tikája szerint a tíz társult ország termelői a gabonahozamok eseté­ben jelenleg az EU-átlag 70 száza­lékát érik el. Viszont ha végrehajt­ják a nélkülözhetetlen szerkezet­váltást, már 2008-2010-ra utolér­hetik az EU-átlagot. (A Coceral 2004-es becsléseiben lágybúzából 6,8 tonnás hektárhozamokat jósol az EU-15-ben, árpából 4,64 ton­nát, kukoricából pedig 8,52 ton­nát hektáronként). Azonban a repce - az éghajlati feltételek miatt - alighanem kiszo­rul Dél-Szlovákiából, és északabb­ra költözik: a határ valahol Nagyta- polcsány és Trencsén magasságá­ban húzható meg. Itt viszont - ha e növényt a nagykönyv szerint ter­mesztik - akár 3 tonnát meghaladó hektárhozamokat is termelhetnek belőle. (A repce 2,5 tonnánál ala­csonyabb hozam esetén nem nye­reséges.) Ám hiába is ígérkezik a repce sikernövénynek, szlovákiai termesztési területe - a vetésforgó betartásának szükségessége miatt - aligha növelhető 110 ezer hektár, a napraforgóé (az utóbbit inkább Dél-Szlovákiában termesztik majd) pedig 80 ezer hektár fölé - véli Frantisek Kocka, a BASF mezőgazdasági részlegének szlo­vákiai kirendeltség-vezetője. A repcetermesztés európai bővítésé­nek igazi lehetőségei tehát Csehor­szágban és Lengyelországban van­nak, ám a lengyel agárújságírók re­akcióiból ítélve a helyi termelők (egyelőre) drágállják az átállást, s nem igazán értik, miért zárkózik el az unió a rozstermesztés támogatá­sa elől, amelyet ők 6 millió hektá­ron végeznek. Dirk Ahner, az Euró­pai Bizottság vidékfejlesztési és gazdaságelemzési részlegének igazgatóhelyettese szerint azért, mert a rozsnak nincsen piaca. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyarok 27 szá­zaléka szerint muszáj kenőpénzt adni, az az élet természetes velejá­rója - derül ki a GfK Piackutató in­tézet felméréséből, Szlovákiában ennél sokkal rosszabb az arány. Az intézet 14 közép-kelet európai or­szág lakosainak korrupcióhoz való hozzáállásátvizsgálta. Ebből kide­rül, a magyar lakosság - különö­sen a nők a fiatalok és az alacsony jövedelműek - többsége szerint a mindennapi életben korrupció nélkül is lehet boldogulni. A felnőttek 44%-a soha, 25%-a pe­dig csak ritkán ad kenőpénzt. Ti­zennégy ország átlagában a vá­laszadók 57 százaléka boldogul az életben kenőpénz nélkül vagy úgy, hogy csak ritkán ad. Legtöbben Szlovéniában (75 százalék), Len­gyelországban és (71) és Észtor­szágban (71) tartják szükségtelen­nek a kenőpénzt. A korrupció Szlovákiában (67), Csehország­ban (61) és Ukrajnában (52) a le­gelterjedtebb. A korrupció szem­beni harcot személyesen is támo­gatni, a magyarok 26%-a lenne hajlandó, szemben a tizennégy or­szág 37 százalékos átlagával. Álta­lában többséget képviselnek azok, akik nem éreznek kedvet a korrup­ció elleni küzdelemhez. (Ngo) Egyes gabonafélék világpiaci árának alakulása Dollár/tonna 350 300 250 200 150 100 50 0 1990 1995 2000 2001 2002 2003 Forrás: BASF GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az éves infláció 8,2 százalék Pozsony. Februárhoz viszo­nyítva márciusban 0,1%-kal nőt­tek a fogyasztói árak - jelentette a Szlovák Statisztikai Hivatal. Februárban még 0,8%-kal nőtt az infláció januárhoz képest. Éves alapon számítva március­ban 8,2%-os volt az infláció. 2003 és 2004 márciusa között leginkább az oktatás (32,6%), az alkohol és a dohány (15%), a lakásfenntartás, a villamos ener­gia és a földgáz (12,8%), vala­mint az egészségügyi szolgálta­tás (11,1%) drágult. (SITA) A KIA Motors vonzza ajapánokat Zsolna. A dél-koreai KIA Mo­tors autógyár zsolnai letelepedé­se nagy valószínűséggel számos japán elektrotechnikai cég szlo­vákiai beruházását vonzza maga után. Pavol Rusko gazdasági mi­niszter szerint több távol-keleti cég jelzésértékűként értékeli a KIA társaság ^öntését. „Becslé­sek szerint a KIA társaságot kö­vetve további, akár 200 cég is le­telepedhet Zsolnán és közvetlen térségében” - idézi a Hospodárs- ke noviny Martin Sect, a zsolnai számítástechnikai kutatóintézet igazgatóját. Az igazgató a na­pokban tárgyalt egy olyan, lete­lepedése esetén 700 főnek mun­kát adó, meg nem nevezett ja­pán számítástechnikai céggel, amely a Trencsén-Zsolna-Ostra- va háromszögben gondolkodik. Sec egyébként további 35 japán elektrotechnikai cég észak-szlo­vákiai érdeklődéséről tud. (HN) Bevétel és kiadás a turizmusban Pozsony. Február végéig az idegenforgalomból származó devizabevétel elérte a 4,34 milli­árd koronát, ami 15,6%-kal ke­vesebb, mint 2003 hasonló időszakában. A turizmus kiadá­sa 2,844 milliárd korona volt. Vagyis az ágazat aktív mérlege 1,496 milliárd korona. A vizsgált időszakban Szlovákiába 3 millió külföldi látogató érkezett, ami 0,4%-kal kevesebb, mint 2003 első két hónapjában. (SITA) Valuta MAI VALUTAARFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 40,081 60,998 1,243 24,949 Lengyel zloty Magyar forint (100) Svéd korona 31,574 Svájci frank USA-dollár 8,466 16,122 4,378 5,383 Szlovén tollár (100) 16,813 25,866 33,397 VETEL - ELADAS Volksbank 38,91-41,21 32,36-34,76 1,22-1,28 15,08-17,08 OTP Bank 39,03-41,06 32,63-34,44 1,22-1,28 15,47-16,66 Postabank 39,04-41,12 32,73-34,47 1,22-1,28 15,43-16,69 Szí. Takarékpénztár 39,01-41,01 32,66-34,37 1,21-1,28 15,35-16,79 Tatra banka 39,04-41,12 32,73-34,47 1,22-1,28 15,43-16,69 UniBanka 39,07-41,07 32,73-34,41 1,22-1,28 14,47-15,43 Általános Hitelbank 39,0441,12 32,71-34,45 1,21-1,28 15,21-16,98 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) SELYE JÁNOS KOLLÉGIUM Jövedelemadója 2 százalékának felajánlásával a kiemelkedően tehetséges szlovákiai magyar egyetemistákért Támogasson minket, hogy mi is ezt tehessük! Részletes tájékoztatás: 035/790 3032 www.selye.sk Marad a stratégiainak számító cukorrépa is A gabonán és az olajosokon túl van még néhány termény, ame­lyet Európa nyugati felében stratégiai fontosságúnak tartanak, és amelyről a piac liberalizálása ellenére sem kívánnak lemondani. Annak ellenére, hogy azokat esetleg más földrészen olcsóbban elő lehet állítani. Ilyen például a cukorrépa vagy a burgonya. Sza­kértők egybehangzó véleménye szerint bár a cukrot például Brazí­liában olcsóbban kitermelik, mint Európában, a cukorpiaci rend­tartás az EU-ban még sokáig, 2013 után is fennmarad. A cukorré­pából, ha kell, inkább bioetanolt gyártanak. (G. A.) UP 1513

Next

/
Thumbnails
Contents