Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-13 / 85. szám, kedd

új szó 2004. április 13.________________________________________________________________________________________________________KITEKINTŐ - HIRDETÉS Az első és utolsó jelenés évfordulóján tömegek vándorolnak ide, hogy hitükben megerősödjenek, vagy bűneikre bocsánatot nyerjenek Fátima, a titkos jóslatok és a zarándokok városa További titkokat ugyan nem ígér, de változatlanul hívők millióit vonzza a pásztorgyerekek előtt megjelent Szűz legendájá­val kegyhellyé vált Fátima. Az évi ötmillió zarándok jelentős bevételt is hoz a fátimai püspökségnek. MUHARAY KATALIN A portugáliai zarándokhely vonzerejét máig nem csökkentet­te, hogy többeknek - főleg, akik a jövőre vonatkozó nagy horderejű kinyilatkoztatást vártak - csaló­dást okozott a harmadik és utolsó fátimai titok feltárása. A sokak számára nehezen érthető, apoka­liptikus látomásról szóló beszá­moló a Vatikán értelmezése sze­rint a II. János Pál pápa elleni me­rényletet írja le. Nagy várakozás előzte meg a ju­bileumi 2000. évben II. János Pál fátimai látogatását. A pápa ugyanis nemcsak a pásztorgyerekek bol­doggá avatása céljából érkezett a portugáliai kisvárosba, hanem kilá­tásba helyezte a harmadik titok részbeni feltárását is. Amint arról Jacinta, Francisco és Lúcia, a 6-11 éves, írástudatlan pásztorgyerekek beszámoltak, 1917. május 13. és október 13. kö­zött többször megjelent előttük a Szűz, aki három titkot is rájuk bí­zott. Jacinta és Francisco 1919-ben, illetve 1920-ban meghalt, a titkok­ról valójában - a később Carmelita rendi apácává lett - ma 97 éves Lú­cia nővér számolt be később kelet­kezett leveleiben. Az első két levél tartalma 1942 óta már ismert. A ti­toknak valójában nem is minősít­hető kinyilatkoztatások egyike a pokolban a bűnösökre váró szenve­déseket ecseteli, a másik Oroszor­szág „megtérését” jósolja meg. A szövegek persze nem egyértel­műek, az iskolázatlan pásztorgye­rekek több mint két évtized múltán leírt látomásainak megfogalmazá­sa a kor bonyolult vallási nyelveze­tének jellegzetességeit viseli ma­gán. Vagyis nem kizárt, hogy Lúcia nővér tollát képzett egyházi sze­mélyek „vezették”. Mint arra Luis Filipe Torgal történész rámutat, a népi vallási jelenségként induló fátimai kultuszt a katolikus egyház igyekezett kisajátítani, saját érde­keinek megfelelően felhasználni. A fátimai Szűz „üzenete” így az év­tizedek során, az adott politikai­ideológiai helyzet szerint módo­sult, és szolgált annak idején a dik­tatórikus portugáliai Salazar- rezsim támogatására is. Lúcia nő­vér szavai szerint „Salazart Isién választotta ki az ország kormány­zására”. Az antikommunista értel­mezések is ebben az időben, a har­mincas évektől bukkantak fel. Oroszország nevét például a gye­rekek valójában sosem említették, nem is ismerték. Az ateista Orosz­ország (valójában már Szovjet­unió) megtérése Lúcia nővér 1929-ben írt levelében szerepel először. Mint António Matos Ferreira történész rámutat: nem világos, hogy politikai vagy vallási megtérésről van-e szó. Mert az •Mgóbbi esetben az ortodox Orosz­ország katolikussá válása még vá­rat magára. Mindenesetre Fátima „Fehér tere” évtizedeken át mint­egy a moszkvai Vörös tér ellenpó­lusaként szolgált, a keresztény vi­lágnak az ateista rendszerek elleni harcát szimbolizálta. II. János Pál pápát, aki ebben a harcban nagy szerepet vállalt, sze­mély szerint is szoros szálak fűzik Fátimához. Miután 1981. május 13-án, tehát a fátimai jelenés év­fordulóján, szerencsésen túlélt egy merényletet, már a kórházban ma­gához kérette az akkor még titok­nak számító fátimai megnyilatko­zás szövegét. Egy évvel később, amikor személyesen is ellátogatott a portugáliai kegyhelyre, megkö­szönte a Szűznek, hogy megmen­tette az életét és az őt ért golyót Fátimának ajándékozta. A pápa 2000-ben pedig azért utazott oda megint, hogy boldoggá avassa a két, még gyermekkorában elhunyt csodalátót, valamint feltárja a har­madik titkot. Mindennek ismeretében nem okozhatott meglepetést, hogy a pá­pa a saját személyére való utalás­ként értelmezte a Lúcia nővér által közvetített szavakat. A harmadik ti­tok szövege egy „fehér ruhába öltö­zött püspökről” szól, aki egy le­égett, lerombolt városon és holttes­teken keresztül jut fel egy hegyen álló kereszthez, ahol katonák ke­reszttüzében holtan rogy össze. Az Angelo Sodano vatikáni államtit­kár által Fátimában ismertetett ér­telmezés szerint a levél a pápa ellen a török Ali Agca által elkövetett me­rényletre utal. Sodano kitért arra is, hogy a gyilkos golyót végül „a Zarándokok ezrei keresik fel naponta a portugáliai kegyhelyet Szűzanya keze” hárította el. Habár a teljes szöveget a Hittani Kongre­gáció vezetője, megfelelő kom­mentárral kísérve, csak néhány hó­nappal később ismertette, az gya­korlatilag már nem hozott újabb meglepetést. Joseph Ratzinger teológiai kom­mentárjában magánkinyilatkoz­tatásnak nyilvánította, az üzenet lényegét a lelkiismeret felébreszté­sében, az imádságra, a hitre és sze­retette való felhívásban látva. - Nem szabad ezeket az üzeneteket eszközként használnunk arra, hogy a történelem hibáira mutas­sunk rá - hangsúlyozta. Egyházi és egyházon kívüli sze­mélyiségek is kétségeiknek és ki­ábrándulásuknak adtak hangot a vatikáni értelmezéssel kapcsolat­ban. Utóbbiak egyszerűen a pápa személyét övező kultusz egyik megnyilvánulásának tartják a har­madik „titok” magyarázatát. Nem lát semmiféle csodát a pápa elleni merényletben Peter Knauer, a frankfurti egyetem teológia pro­fesszora sem. Ha a Szűzanya ké­pes volt módosítani a golyó útvo­nalát, miért nem térítette el egé­szen a lövedéket, megőrizve a pá­pa testi épségét? - tette fel a kér­dést. Mások szerint a „fehér ruhás püspök” leírás jobban illik Oscar Romero, salvadori püspökre, akit 1980-ban, misézés közben gyilkol­tak meg. Anselmo Borges teológus kétségét fejezte ki azzalkapcsolat- bän, hogy az Úr, a gyerekék előtt megjelent Szűzahya útján külön­böző titkokat szándékozott volna az emberiség tudomására hozni. Enzo Bianchi teológus pedig így (Képarchívum) fogalmaz: „Az az Isten, aki 1917- ben a keresztényekre váró szenve­désekről jövendöl, és egy szóval sem említi a holokausztot, nem szavahihető Isten”. Fátima, titkoktól és vitáktól füg­getlenül, továbbra is igen látoga­tott zarándokhely. Minden év má­jusában és októberében, az első és utolsó jelenés évfordulóján, töme­gek vándorolnak ide, hogy hitük­ben megerősödjenek, vagy bűneik­re bocsánatot nyerjenek. Sokan úgy vezekelnek, hogy térden csúszva teszik meg az utolsó kilo­métereket. Az évi, átlagosanjtmil- lió látogató mintegy nyotiftíllio euró nyereséget hoz a fatimal: püs­pökségnek. A hívők évent| nyi arany ékszeit is J kegyhelynek. 5 Lisszabon, 2004. április mmi 11 iMb:o:l egyéves járadék életjáradék- - " f Jü& I dm 00 n* WIMm hódoljon kedvteléseinek! Most nyisson az OTP Bankban kedvelő V 5 betétszámlát és nyerjen. Hetente részi ve he abban a sorsolásiján, amelynek lelje 9« egyéves járadék, véqO« életjáradék 3 millióból A nyertes számlaszámol közzétesszük minden hétfőn 20.00 előtt a TV JOJ és Markiza televízióban, valamint minden kedden a Novy cas és Új Sző napilapokban A 6, sorsolásban eyyevuh járadékot nyer az alábbi számla tulajdonosa 7522979 wwvv.otijbeoka.sk IÁNK A nyertesnek gratulálunk! 4 4 4 4 4 4 2004 9.8. »004 3.18. 3004 3.83. 3004 3.38. 3004 4.3. »004 4.18. »004 4.18. 8004 4,88. 3004 8.9. 2004 5.10. •gyévmléradék «gyévé*léradéh «gyévé*J4r»d*tt •****»• |éri«ék «gyév««Jéraééh egyévi»JAradék egyév»*léndék «gyévé«Járadék «gyévé»Járadék életjáradék ff®*»* , 'jyT­OTP BANKA SLOVENSKO ■w UP 1530

Next

/
Thumbnails
Contents