Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-13 / 85. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 TALLÓZÓ THE SUN Több ezer illegális bevándorlónak, köztük iszlám szélsőségeseknek adott el egy csehországi székhelyű bűn- szövetkezet olyan hamis útleveleket, amelyek birtokosai az EU-bővítés után akadálytalanul bejuthatnak az Európai Unió tagországaiba, főleg a munkaerőpiacát azonnal megnyitó Nagy-Britanniába - írta a brit lap. Prágai nyomozó riportja szerint egy Ghani nevű koszovói irányítja a csatlakozó országok hamis útleveleit előállító és forgalmazó bandát. A muszlim aktivistának álcázott riporter 500 euróért jutott egy óra alatt tökéletes, még biztonsági hologramot is tartalmazó hamis cseh útlevélhez és jogosítványhoz. Az újság informátora szerint a bűnszövetkezetnek az útlevélkiadó hivatalokban és a rendőrségen is megvannak a kapcsolatai. A riport szerint a banda szerény összeget fizet pénzszűkében lévő cseh „parasztoknak”, akik „soha nem utaznak külföldre”, de hajlandók a nevüket adni a hiteles útlevélkérelemhez; az okmányhoz a majdani valós tulajdonosnak csak a fotót kell produkálnia. A banda már rengeteg uniós útlevelet eladott algériaiaknak, marokkóiaknak, albánoknak. Tanáccsal is szolgálnak nekik, hogyan változtassanak külsejükön, mert szakállasán és arab öltözetben mégsem mondhatják magukról, hogy csehek. A The Sun, valamint az ugyanahhoz a kiadói csoporthoz tartozó, nem bulvárjellegű The Times hónapok óta rendületlen kampányt folytat a csatlakozó országokkal szembeni brit bevándorlási korlátozásokért. A lapok komoly munícióhoz jutottak ebben a hadjáratban, amikor nemrég kiderült, hogy a szófiai és bukaresti brit konzulátusok ellenőrzés nélkül adják ki a tartózkodási vízumokat. FINANCIAL TIMES Az európai célpontok elleni, vegyi fegyverrel végrehajtandó terrortámadások tervei még előrehaladottabb állapotban vannak, mint ahogy azt a titkosszolgálatok eddig sejtették - mondta a lapnak egy francia terrorelhárítási szakértő. Néhány szervezet csecsen- földi iszlám szélsőséges csoportokkal áll kapcsolatban, sőt nyugati hírszerzési szolgálatok gyanítják, hogy az al-Kaidához kötődő csoportok már végre is hajtottak vegyi hadviselési gyakorlatokat Csecsenföldön. Nagy-Britanniában a napokban jelentették be, hogy brit és amerikai titkosszolgálati együttműködéssel sikerült elejét venni egy készülő vegyi támadásnak, amelynek valószínű célpontjai nagy-britanniai bevásárlóközpontok vagy egyéb zsúfolt közintézmények lettek volna. A közelebbről nem azonosított sejt a beszámoló szerint ozmium-tetro- xidot használt volna hagyományos robbanószerrel működő pokolgépekben; ez a vegyület szakértők szerint súlyos tüdőkárosodást, végleges vakságot, szűkebb, zárt helyen, gáz halmazállapotban szétterjedve halált is okozhat. Legalább magyar vikariátusra lenne szükség, révkomáromi székhellyel Ennél többet szeretnénk Az Új Szó múlt keddi számában megjelent cikkek reménykeltőek. De sajnos az igazság az, hogy nem változik semmi sem, mert ugyanúgy, ahogy eddig Dominik Tóth nagy tiszteletnek örvendett, az új segédpüspököt, Ján Oroscht is ilyen tisztelet övezi majd. A magyar hívek kéréseit azonban ezzel nem teljesítették. Ők többet szeretnének. VISSZHANG Néhány pontban foglalnám össze a megoldást: 1. Legyen magyar katolikus teológusképzés, lehetőleg a révkomáromi magyar egyetemen. 2. Legalább magyar vikariátus, révkomáromi székhely- lyel. 3. A mindenkori magyar püspök magyarlakta vidéken székeljen, Révkomáromban! 4. A magyar hitoktatási központ Révkomáromban legyen, és a vikariátus keretében működjék. Úgy gondolom, ha a magyar püspökről beszélünk, e kérdések megoldása nélkül nem tudunk továbblépni. A szlovák római katolikus egyház vezetői ezeket még nem teljesítették. Itt nem csak arról van szó, hogy magyar anyanyelvű püspök legyen, hanem hogy kéréseink mennyire valósulnak meg a gyakorlatban, milyen jogkörei lesznek a püspöknek. A többi csak ezután jöhet. A jelenlegi helyzet: Gyakorlatilag nincs magyar püspök, illetve püspökség! A magyar püspök, illetőleg püspökség, előtte vikariátus a fent említett pontok nélkül nem valósulhat meg! Méltatom a segédpüspöknek adott lehetőséget, bizalmat. Sajnos, nem rajta, illetve nemcsak rajta múlik a jogkörök megadása. Mindez Ján Sokol érseken múlik elsősorban. Ő adhat jogkört arra, hogy egy ilyen vikariátus, érseki helynökség működjék. Az eddigi történések alapján az érsek úrnak nem áll szándékában jogköröket adni egyik segédpüspöknek sem. Pedig három vikariátus is lehetne. A pozsonyi, amelyet püspökséggé óhajtanak tenni; a révkomáromi, amelybe a magyar és vegyesen lakott területek tartozhatnának; valamint a nagyszombati. Minden püspök a saját területén belül teljes jogkörökkel működhetne. Az érsek úr esetleg elfoglalhatná a székesfővárosi székhelyét is, és Nagyszombat vikáriusa maradhatna Stanislav Zvolensky püspök úr. Egy olvasójuk (Név és cím a szerkesztőségben) Ha a püspökség nem érne Királyhelmecig, nem nevezhetnénk magyarnak Hagyjuk dolgozni Ján Oroscht! KOCUR LÁSZLÓ Tudtam, hogy nem kell sokáig várni az új segédpüspök kinevezésével kapcsolatos reakciókra. Egy olvasónk már a róla szóló tematikus összeállításunk megjelenését követően eljuttatta véleményét egyik regionális tudósítónkhoz. A levél írója a felvidéki magyar hívek nevében beszél, négy pontban foglalja össze javaslatait. Bár nem szeretek így érvelni, kérem levélírónkat, ha legközelebb is tollat ragad, írja oda, a felvidéki magyar hívek nevében, kivéve Kocur Lászlót, én ugyanis nem feltéüenül értek egyet a levelében foglaltakkal. Levélírónk a magyar püspökséget kéri számon. Ilyen azonban nincs, és nem is lesz. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az egyházi törvénykönyv nem ismeri a nemzetiségi alapon létrehozott püspökség fogalmát. Ha tehát Komáromban létrejönne egy magyar püspökség, akkor ahhoz tartoznának a területén élő szlovák nemzetiségű hívek is. És ha a püspökség nem érne egészen Királyhelmecig, akkor nem nevezhetnénk „magyar” püspökségnek, hisz hatásköre nem terjedne ki a Közép- és Kelet-Szlovákiában élő magyar hívekre. Nem is beszélve arról, hogy a komáromi püspöki székbe akár szlovák nemzetiségű püspököt is kinevezhetnének, ahogy az esztergomi érsek székében is ült néhány szlovák származású pap. Levélírónk vikariátus kialakítására vonatkozó ötlete már földközelibbnek tűnik. Oroscht János kinevezése kapcsán érthetően merülnek fel újra ezek a régóta megoldatlan, úgy gondolom, nagyrészt jogos problémák. Ezért arra szeretnék kérni mindenkit, aki véleményt kíván nyilvánítani magyarpüspök-ügy- ben, ne Oroschon verje el a port ezekért; illetve ezek megoldatlanságát ne a kinevezés „melléktermékeként” vessék fel. Egyelőre várjuk ki, hogyan fog működni segédpüspökként, meddig terjed hatásköre, mit tud tenni a felvidéki, vagy legalább az egyházmegyéjébe tartozó magyar hívekért. Ha valahol új kormány áll fel, a sajtó általában száz nap türelmi időt ad, hogy kiderüljön, mire képes. Ne tegyünk másként az új segédpüspökkel sem. Azt, hogy Ján Sokol érsek - aki (komáromi) helynökké tehetné Oroscht - nacionalista, tudtommal ebben a formában még senki nem írta le. Pedig egy közszolgálati rádióban elhangzott nyilatkozata szerint nála „a szlovák hívek elsőbbséget élveznek.” Tőle tehát semmit nem várhatunk. Reménykedjünk, hogy legalább az új segédpüspök kijár valamit a felvidéki magyar híveknek. Aztán majd száz nap múlva visszatérünk rá. KOMMENTÁR A második forduló TÓTH MIHÁLY Ha nem tudnám, hogy szombaton vagy kutyáknak dobom szavazatijogomat, vagy pedig Vladimír Meciar és Ivan Gasparovic között választhatok, azt írnám, hogy nagyon visszataszító politikai pocsolya képződött abból a könnytengerből, amit a jobboldali kormánykoalícióval rokonszenvezők ontottak azóta, hogy kiderült: Eduard Kukant a voksolók kiakolbólították az elnökválasztási küzdelemből. Ezért „csak” így minősítem a Kukant elsiratók által produkált sós dagonyát: teljesen összhangban van a szlovákiai politizálás minőségével. Néhány nap múlva végkifejletéhez ér ez a kutyakomédia. Aki kettejük közül bevonul az elnöki palotába, nem lesz összehasonlítható Tomás G. Masarykkal. Václav Havellel vagy Göncz Árpáddal se szabad őket egy napon említeni. Egyikük legfeljebb arra az emberre emlékeztet, aki 1992 végén szintén ott volt Csehszlovákia szétrombolásánál, és aki szintén államfő lett. Tucatnyi érvet lehet felsorolni, hol lett elfuserálva a közvetlen elnökválasztásról szóló törvény. Csak találgathatjuk, hogy a törvényhozók szándékosan fogalmazták-e úgy a paragrafusokat, hogy a jelölés, majd az agitáció úgyszólván kizárólag politikai pártok akaratát tükrözze. Számolgathatjuk, hogy az államfő csekély jog- és hatáskörét figyelembe véve hány, politikai párthoz nem kötődő akadémikus, egyetemi tanár, művész bizonyulhatott volna „udvarképesnek”, a lakosság döntő többsége által elfogadhatónak. De nem, a törvényalkotók úgy görbítették a paragrafust, hogy a jelölésnél az eredményt ígérő kezdeményezés pártirodákból induljon ki. A Kukán bukása miatti összjobboldali siránkozásban senki nem meri így feltenni a kérdést: hasznára vált volna az országnak, ha a csődöt mondott Dzurinda jelöltjének államfővé választásával fél évvel, netán két esztendővel meghosszabbodik a koalíció haldoklása? SejJhető.Logy ^zombaton mekkora lesz i vóksölasTkedv. Viszont" azok számára, akik mégis élni akarnak alkotmány által szavatolt jogukkal, talán tájékozódási pontot jelenthet néhány tény. Magyar szempontból nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fináléba került két jelölt közül melyik paktált le egészen leplezetlenül a szélsőséges szlovák nemzetiekkel. Gasparovic hajlandó volt elfogadni a legszélsőségesebb nacionalista irányzatok támogatását. Meciar a megmondhatója, hogy mit képes produkálni az a szövetség, amelyet velük alakítanak ki. Amikor arról van szó, hogy a HZDS elnöke 2004- ben már nem az a politikus, aki 1994-ben volt, a messzebb látó elemzők ezen nem többet és nem kevesebbet értenek, minthogy Meciar már ezerszer megátkozta azt a pillanatot, amikor szóba állt a nemzetiekkel. Gasparovic nem tanult a történtekből, még csak ezután tapasztalja meg, velük szövetkezve hogyan lehet leégni. Nem vitás, hogy kettejük közül melyikük inkább érdekelt a szalonképessé válásban, illetve hogy e tekintetben melyikük tehetségesebb. Gasparovic olyan egyetemi docens, amilyenből az aprócska Szlovákiában is van legalább háromszáz. Tucatember. Nincs kizárva, hogy Meciar már azt tanulmányozza, hogyan lett 1849 és 1916 között egy véres kezű zsarnokból Ferencjóska. Alaposan meg kell magát csípnie, ha a módszert le akarja koppintani. JEGYZET Ki fog gyógyítani? PÉTERFI SZONYA Rudolf Zajac egészségügyi miniszter nem sokat foglalkozik azzal, hogy Szlovákia uniós csatlakozása után ki gyógyít majd a kórházakban. Pedig tudnia kellene a jóléti országok orvoshiányáról, sőt arról is, hogy több külföldi ügynökség már kis hazánkban is megkezdte a szakembertoborzást. Bár a tárcavezető azzal nyugtatja magát(?), a közvéleményt!?), nincs mitől tartani, hiszen minden ország szigorúan szabályozza munkaerőpiacát, tisztában kellene lennie azzal: a korlátozások az egészségügyi dolgozókra nem vonatkoznak. Sántít az olyasfajta érvelése is, miszerint az orvosok hiányos nyelvi felkészültsége miatt sem kell tartani a tömeges elvándorlástól. A szaktársulások félreverik a harangokat: ha az eladósodott és hiányt termelő ágazat továbbra sem foglalkozik munkájuk tényleges árának megszabásával, az ország határain túl boldogulnak majd. A lehetőségek adottak, Németországban 14 ezer orvosi állás vár betöltésre, Szlovénia több száz státussal és 2500 eurós fizetéssel csalogatja a fehérköpenyeseket. - Meglepő, hogy a miniszter marasztalás helyett lekezelő modorban nyilatkozik nyelvi felkészületlenségünkről. A fiatalok többsége jól beszél angolul, a középkorúak, akik a németet bírták jobban, a rendszerváltás után szintén nekiveselkedtek az angolnak. Tudatosítottuk, hogy a szakmai konferenciákon létszükséglet a nyelvtudás - mondott véleményt egy hamarosan Csehországban munkát vállaló szakorvos. - A cseh piac nyitott, a déli járásokban élők előtt ott a magyarországi érvényesülés, össze- hasonlíthatadanul jobb anyagi körülmények mellett - hangsúlyozta dr. Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke. Az ún. agyelszívás veszélye azért reális, mert Németországban szabályozták a túlórák számát, Angliában pedig azért van kereslet az európai orvosok iránt, mert a zömmel indiai gyógyászok nem hagyományos kezelési módszereit a britek nem fogadják el. Köztudott az is, hogy egyes országokban nem jelent akadályt a hiányos nyelvismeret sem, a közvetítő ügynökségek sebészeknek, altatóorvosoknak kínálnak érvényesülési lehetőségeket. Több neves szakorvos véleménye szerint a távozó hazai orvosok helye nem marad sokáig betöltedenül. Ugyanis keletről már most nagy az érdeklődés, ugrásra készen várnak főleg az ukrán és az orosz orvosok. Mert számukra a tízezer koronás havi bér is magasnak tűnik. Félő, hogy a tárca ezzel számol. Hűsvét után " (Lubomír Kotrha rajza)
