Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-10 / 84. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 10. Fókuszban: a húsvét 3 Az ünnep magyar elnevezése onnan származik, hogy a hívők a nagyböjt után először vehettek húst magukhoz Mikor ünnepeljük a hús vétót? A húsvét az év úgynevezett mozgó ünnepeinek közép­pontja, időpontját a csilla­gok állásából kell évről évre meghatározni. Húsvétvasár- naphoz képest számolják ki a farsangi időszak végét és a pünkösdöt, és olyan érdekes ünnepek napját is, mint a zabálócsütörtök. ÖSSZEFOGLALÓNK A húsvét, Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe a legősibb keresztény ünnep, gyökerei na­gyon mélyre nyúlnak vissza a nép­hagyományban, hisz a megváltás, amelynek beteljesedése Krisztus feltámadása, a keresztény örömhír legfontosabb üzenete. Magyar elnevezése onnan szár­mazik, hogy a hívők a nagyböjti időszak után először vehettek ma­gukhoz húst, azaz kezdhették meg a húsételek fogyasztását. A negy­ven napig tartó nagyböjt a farsang végével veszi kezdetét, a farsang pedig vízkereszttől (január hatodi- kától, azaz a karácsonyfák utolsó napjától) a karneváli periódust és báli szezont lezáró hamvazószer­dáig tart. Hamvazószerda onnan kapta nevét, hogy az őskereszté­nyek e napon hamut szórtak fejük­re vezetésképpen. A húsvét idő­pontját a hamvazószerda előtti va­sárnaptól, azaz farsangvasámaptól számított hetedik vasárnapra te­szik. Farsangvasárnapot egyébként farsanghétfő, húshagyókedd és hamvazószerda követi, majd meg­kezdődik a negyvennapos böjt. A nagyböjtöt nem minden keresztény tartja, de a húshagyókedden általá­ban ők sem fogyasztanak húst. Hamvazószerdát követően aztán egy napra megszakíthatják hagyo­mányosan az alig elkezdődött böj­töt, ekkor van ugyanis a zabáló­csütörtök, amikor minden farsangi maradékot el lehet tüntetni - még lelkiismeret-furdalás nélkül. A húsvétvasámap időpontja egy 325-ös zsinati határozat értelmé­ben a tavaszi napéjegyenlőség után következő holdtölte utáni vasár­nap. Ez azt jelenti, hogy a húsvét időpontja több mint egy hónapot ingadozhat, legkorábban március 22-re, legkésőbb április 15-re es­het. Idén szinte a legkésőbbi idő­pontra esett. A húsvétvasámapot megelőző nagyhéten ér véget a negyvenna­pos böjt. Ezen a héten Krisztus éle­tének utolsó napjaira emlékeznek a hívők, nagypénteken, Krisztus ha­lálának napján szigorú böjtöt tar­tottak, és a templomok oltárát feke­te lepellel fedték el. A vasárnap azonban már a feltámadás ünnepe, asztalra kerülnek a hagyományos húsvéti ételek, a sonka, a tojás, a kalács és a torma. Innentől számít­va az ötvenedik napon ünneplik a keresztények pünkösdöt, Krisztus mennybemenetelének napját, (i) A legrégebbi szimbólum a tojás, jelképe megtalálható az ókori egyiptomiaknál, a perzsáknál, a kínaiaknál, de az ószláv és az ógermán népek is tojást ajándékoztak egymásnak. Ezt átvette a kereszténység is. A tojás az ősi megtermékenyítési mítoszokat úgyszintén szimbolizálja. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. Az ötletet az adta, hogy az ünnep idején a Hold úgy néz ki, mint a nyuszimintás tojás. Ráadásul ez az állat szaporasága miatt a megtermékenyítést is szimbolizálja. (Képarchívum) ÖTLETEK Hogyan éljük túl a locsolkodást? PRAKTIKA A legtöbb nő a szíve mélyén rettegve várja a húsvét hétfőt. A locsolkodás miatt persze, ami­kor a nyakába zúdul tengernyi parfüm, puszta szeretetből és fi­gyelmességből. Elhárítani a sér­tődés veszélye nélkül nem lehet. Pedig van menekvés! A legkézenfekvőbb és legbiz­tonságosabb megoldás húsvét táján, ha családunk férfitagjai­nak magunk adjuk a kezébe a lo- csolkodásra szánt kölnit. Ennek számos előnyét tapasztalhatjuk meg: 1. A férj/papa/fiú rendkívül hálás lesz, hogy nem neki kell lo- csolkodásra alkalmas kölnit ke­resgélnie. 2. Garantáltan azt a kölnit loccsantják a nyakunkba vagy a hajunkra, amit szeretünk. 3. Jó hírét keltik a családnak a fiúk, ha igényesen választott illa­tot használnak. Ha pedig elég talpraesettek és meggyőzőek va­gyunk, elérhetjük, hogy a vágyott illatot megkapjuk húsvéti aján­dék gyanánt, majd megengedjük, hogy meglocsoljanak vele... Milyen kölnit válasszunk? ♦ Locsolkodáshoz több szem­pontból is az eau de toilette tö­ménységű illatok valók. ♦ A könnyű virágillat a leghá- lásabb, még azt is elviseli, ha né­melyek mással locsolnak meg, nem keletkezik belőle súlyos és nyomasztó illatelegy. ♦ A gyümölcsös illatok is ked­veltek, mert frissességet és ter­mészetességet hordoznak. ♦ Oda lehet e célra adni a ta­valy kinyitott üveget, mert idén talán másra térünk át, és amúgy is a parfümök és a kölnik egy idő után elveszítik karakterüket, ere­jüket. Amit soha: A parfüm vagy az eau de parfüm nagyon tömény, intenzí­ven hordozza az illatot, s ha mi még tudjuk is, mennyi elég belőle, a locsolkodásba belelendült férfi már nem biztos... Az sem mellé­kes szempont, hogy ezek a tö­ménységű illatszerek nagyságren­dekkel drágábbak a kölninél. LOCSOLÓVERSEK A legények, férfiak és papástul a kisfiúk felkerekednek hétfő reg­gel, hogy végigjárják a rokonokat, ismerősöket és meglocsolják a leányzókat. Persze a húsvéti locsolóversek sem maradhatnak el. Néhány kedveset és tréfásat alább ismertetünk: Zöld erdőben jártam, Elszállott egy sirály, Locsolkodni jöttem, Hö, ez király! Van nekem egy kis pancsulim, leloccsintom magát. Ha egy kicsit mázlija van, szereti a szagát! Gané oldalán megjelent egy bögöly, meglocsollak, hogy meg ne dögölj! Szomjas vagyok! Locsolhatok? Árok partján döglött ló. Én vagyok a locsoló. Én verset nem tudok, azt mondjanak a kicsik. Én csak azért jöttem, hogy igyák egy kicsit. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár a puszi Illatos fű, moha, páfrány, Meglocsollak, Házisárkány! Sivatagban él a teve, Locsolkodni jöttem, hehe! Anyám tyúkja tojt rá tojni, Ezért jöttem most locsolni. Nem kell nekem túl sok holmi, Elég lesz a tojást hozni! Tata felöljön a gőzös Meglocsollak, ahol szőrös. Itt vagyok, friss vagyok, Máris sorba állok! Csak egy kicsit meglocsollak, Aztán odébb állok. Húsvét van, Odakinn mosolyog az ég is. Adjanak egy ezrest, Mosolygok majd én is! Kossuth-téren jártam, Nagy tömeget láttam. Nem akart oszolni, Szabad-e locsolni ? Egy gondolat bánt engemet: Elfeledtem a versemet! Falu végén tó van, adjál pénzt oszt jó van. Bal zsebemben kölni, jobb zsebemben bicska, ha adsz egy ezrest, a jobb nem lesz nyitva! Húsvét táján édes szokás A vödörrel locsolkodás Nálam is van szagos kölni Ha rádöntöm, meg fogsz ölni? Ferrarival érkeztem, Rohadt nagyot fékeztem, Okos vagyok, szép és laza, Locsoljak vagy húzzak haza? VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ERŐSEN BORULT ÉGBOLT, 10-14 FOK Túlnyomórészt felhős, ám vi­szonylag meleg idővel kell számol­nunk. A nappali hőmérséklet csúcsértéke elérheti a 14 fokot. Enyhe, változó irányú szél. Éjszaka 2 és 6 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Vasárnap fokozatosan felszakadozik a felhő­zet. Helyenként kisebb zápor elő­fordulhat. Hétfőn felhőátvonulás­okra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 11 és 15, holnapután 14 és 18 fok között. Éjszaka 1 és 5 fok közötti hőmér­sékleti értékek várhatóak. A Duna vízállása - Pozsony: 360, apad; Medve: 335, apad; Komárom: 335, változatlan; Párkány: 265, változatlan. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 06.13-kor - nyugszik 19.34-kor. A Hold kel 01.16-kor - nyugszik 08.58-kor. Az időjárás ne­gatív hatásai nyo­mán elsősorban a gerincbántalmak- ban szenvedőnél fejfájás jelentkez­het. Felerősödhetnek a reumatikus fájdalmak, és növekedhet a de­presszióra való hajlam; emelked­het a vérnyomás. Az alacsony vér­nyomással küszködőknél fejfájás, illetve szédülés jelentkezhet. Na­gyobb intenzitással mutatkozhat­nak egyes bőrbetegségek tünetei, viszont a szív- és érrendszeri meg­betegedésekben szenvedőknek alapvetően kedvez az időjárás. KIJEV 15 TUNISZ 1HV*

Next

/
Thumbnails
Contents