Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-08 / 83. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 8. A komáromi hajógyárnak a német DIN-előírást teljesítő hegesztőkre, lakatosokra, szerelőkre van szüksége 26 Szülőföldünk ____________________________________________ Eg y helyi nyugdíjas nem adózik a hulladék kezeléséért Nyáron újra toboroz a Nokia Naszvad/Komárom. Újabb munkahelyek létesülnek a Komáromi járásban. V. KRASZNICA MELITTA A naszvadi székhelyű, dróthálók, ketrecek, kalitkák, valamint egyéb drót-, műanyag- és üvegipari termékek gyártásával foglalkozó Ferplast társaság e hónaptól kezdi iskolázni a majdan vezető beosztásban dolgozókat, szeptembertől pedig megkezdi a gyártást. Szeptembertől 30-40, egy éven belül pedig már 350 személyt kíván alkalmazni a cég - tudtuk meg Slepecká Eleonórától, a körzeti munka-, szociális- és családügyi hivatal megbízott igazgatójától. A nemesócsai JUVA Slovakia fafeldolgozó is bővítést tervez a közeljövőben, újabb 300 munkahelyet teremtve a meglévő 80 mellett. A komáromi hajógyár százhetven személyt készül fokozatosan felvenni: április 15-ig hetvenet, július elsejéig újabb hetvenet, október elsejéig pedig harmincat. A hajógyárnak mindenekelőtt speciális, a német DIN-előírást teljesíteni tudó hegesztőkre, lakatosokra és szerelőkre van szüksége. „A dél-komáromi Nokia nyáron újabb munkaerő-toborzásra készül- mondta az igazgatónő. Tavaly járásunkból 1078 személy dolgozott ennél a vállalatnál, illetve beszállító üzemei valamelyikében, január elseje óta pedig újabb mintegy 800 személy felvételi kérvényét bírálták el pozitívan. Jelenleg folyik a munkavállalási engedélyek és egyéb adminisztratív teendők intézése.” A Komáromi járásban február végén 11 885 munkanélkülit tartottak nyilván, míg január végén számuk 12 143 volt. A Komáromi járásban február végén 11 885 munkanélküli volt. A hajógyár százhetven szakmunkást készül felvenni (Milan Drozd felvétele) Az udvardi Roma Csillag polgári társulás kérte a szociális hivtalt, biztosítson számára közhasznú munkásokat Többször a munkaidő végeztével is maradtak SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár/Udvard/Kamocsa. Az Érsekújvári járásban a munka- nélküliek közül tavaly 7500, idén eddig összesen 5200 kapcsolódott be közhasznú munkákba. Heti tíz órában, többnyire környezetrendezési munkálatokban vesznek részt. Ennek köszönhetően - a heti egyszeri jelentkezés helyett - havonta egy alkalommal kell felkeresniük a körzeti munka-, szociális és családügyi hivatal állásközvetítőit. A járási székhely önkormányzata egyelőre félezer embert vont be a városszépítő munkálatokba. Kálazi József, Udvard polgármestere lapunknak elmondta, a községben jelenleg kétszáz közhasznú munkást alkalmaznak, és tavasz- szal bőven akad munka számukra. „Részben roma lakosokat is sikerült bevonnunk, de az ön- kormányzaton kívül a Roma Csillag helyi polgári társulás is kérelmezett a munkahivataltól mintegy húsz embert” - tájékoztatott Kálazi. A roma szervezet képviselői, Solcan Emília és Munka Mária lapunknak elmondták, a hagyományápolás mellett elsősorban a gyermekek művelődését, szüleik munkára nevelését tartják szem előtt. Kamocsán 36 roma vesz részt közhasznú tevékenységben. A Vág menti településen a közmunkások a májusra elkészülő, kézműves- és cserkésztáborok, kiránduló iskolások szálláshelyéül szolgáló egykori óvodaépület átépítésén dolgoznak. „Ennél több jelentkezőnk is lett volna, egy részük azonban időközben a szükséges munkavállalási engedélyt kezdte intézni a komáromi Nokia gyárba. A közhasznú munkások heti két alkalommal öt-öt órát dolgoznak. Az átalakítás során szívesen vállalják a bádogos- és kőműves munkákat. Ezzel komoly segítséget nyújtanak a településnek. Nem kell drága mestereket fogadnunk néhány apró javítás elvégzéséhez” - tudtuk meg Lukács Valériától, Kamocsa polgármesterétől. A helyi állástalanok részt vesznek a sportpálya és a zöldövezet rendbehozatalában is. „Többször előfordult, hogy a megkezdett tevékenységet a rendszerint 8-tól 13 óráig tartó munkaidő végeztével is folytatták a falubeliek, annyira fontos volt számukra, hogy alapos munkát végezzenek” - mondja elismerően Lukács Valéria. Kamocsán 36 roma vesz részt közhasznú munkában. Visszatérő szemétgondok Csallóköztárnokon JÓZAN MÓNIKA Csallóköztárnok. Nemrégiben levélben fordult szerkesztő- ségünköz egy nyugdíjas olvasónk, aki már 2002 óta nem fizetett adót a hulladék elszállításáért, mert állítása szerint nincs kukája és a háztartásában és annak környékén keletkező hulladékát elégeti. Márciusban másodszor kapott felszólítást az ön- kormányzattól: ha nem fizet, végrehajtási eljárást indítanak ellene, és az adott összeget levonják a nyugdíjából. Tavaly hasonló eset miatt rágalmazta az önkormányzatot egy, az ottani házát kizárólag hétvégeken használó pozsonyi lakos, aki szintén sokallta az évi 7-800 korona befizetését. Lengyel István polgármester lapunk érdeklődésére elmondta, a hulladék kezelése közteher, amelyhez egy-egy lakos a törvény szerint évi 80-1200 koronával köteles hozzájárulni. A befizetendő pontos összegről a helyi képviselő-testület dönt, akárcsak arról, hogy személyenként, az ingatlanok szerint, vagy az igényelt kukák száma alapján számláznak-e. A négyszáz lakosú Csallóköztárnokon az idei költségvetés alapján évi 750 koronát kell fizetnie mindenkinek, aki a faluban ingatlannal rendelkezik. Ez azokra is vonatkozik, akiknek nincs kukája. Akik több kukát is használnak, azoknak mindegyik után 750 koronát kell befizetniük. A szemétdíjból a falu éves bevétele 120 ezer korona, a Gulázsi szemétszállító cégnek viszont 165 ezer koronát fizetnek, tehát az önkormányzat biztosítja a 45 ezer koronás különbözeiét. A polgármester véleménye szerint a levelében segítséget kérő olvasónknak meg kell fizetnie az adót, senkivel sem tehetnek kivételt. Tudomása szerint nincs a faluban létminimum alatti összegből élő nyugdíjas, ezért adókedvezményt sem biztosítanak senkinek. Másfelől akadnak olyanok is, akik nem akarnak fizetni, a háztartásukban keletkező hulladékot pedig a temető tárolójába, az utcára vagy a falu szélére hordják, esetleg otthon égetik el. Lengyel István ezt elfogadhatatlannak tartja, és továbbra is azon munkálkodik, hogy a községben fenntartsa a rendezett és tiszta környezetet. Gulázsi Attila, a királyfia- karcsai szemétszállító cég igazgatója az Új Szónak elmondta, összesen 23 faluban dolgoznak, és szolgáltatásaikért a szemétgödör távolságától függően kukánként 10-13 koronát kérnek. A hulladék szállításáért és elhelyezéséért járó illeték az ön- kormányzatoknak több százezer koronájukba kerül. A falu lakosainak számától függően és az adott önkormányzat költségvetése alapján arányosan próbálják elosztani a hulladék kezeléséből adódó közterhet. A közeli Macházán például 350 koronát kérnek személyenként, tehát egy négytagú család évi 1400 koronát fizet kukánként. A Csilizköz falvaiban ez az összeg személyenként száz korona körül mozog, mivel e települések önkormányzatai úgy határoztak, hogy nagyobb mértékben is képesek támogatni a hulladékkal kapcsolatos lakossági kiadásokat. Felszólítást kapott: ha nem fizet, az adót levonják a nyugdíjából. A Diószegtől tavaly különvált település önkormányzata a lakásépítésen kívül a községi utak és járdák felújítását és rekreációs övezet kialakítását is tervbe vette Kismácsédon idővel kétszáz háztelket szeretnének kiméretni GAÁL LÁSZLÓ Kismácséd. A mintegy hatszáz lelkes, 2003 óta ismét önálló település önkormányzatnak nagyszabású fejlesztési tervei vannak: egyebek mellett az elkövetkező húsz évben 200 családi ház építésére akarnak házhelyeket kimérni. Utak és járdák felújítása Hontvári Ferenc polgármester elmondta, a községi utak felújítására tavaly, az Európai Unió Sapard programja keretében pályázatot nyújtottak be, és sikerrel jártak, hiszen az előszerződés értelmében a nyolcmillió koronás beruházás 80 százalékára támogatást kapnak. Az önrészre - vagyis a célösszeg egyötödére - az önkormányzatnak bankhitelt kell felvennie. Kismácséd helyhatósága 2003-ban egy hazai pályázatra is tervezetet nyújtott be: százezer koronát kaphatott volna a járdák felújítására. Ez a próbálkozás is eredményes, csak az állami alapból fogyott el az elosztható pénz, ezért ugyanezzel a tervezettel idén is pályázhatnak. A település tavalyi önállósulása óta központi fűtést szereltek be a községházán (mert addig nagyon költséges vilHontvári Ferenc polgármester lanykályhákkal fűtöttek) és felújították az óvoda csatornahálózatát. Az óvoda Az óvodába jelenleg 19 gyermekjár, héttel kevesebb, mint tavaly. Az önkormányzat mindent megtesz az intézmény fenntartása érdekében, de a polgármester szerint valószínűleg az alkalmazotti létszám csökkentésére kényszerül majd (19 gyermek mellett 4 dolgozó van az óvodában). Iskola Kismácsédon nincs, az itteni gyerekek a közeli Diószegre járnak. Kétszáz építkezési telek „Abban bízunk, hogy jelentősen megnövekszik majd a község lakosságának száma. Az év végéig elkészítendő fejlesztési tervek szerint majdnem kétszáz építkezési telket akarunk kimérni. Reméljük, sok fiatal telepszik majd le a faluban, és akkor több gyermek is születik, szükség lesz az óvodára” - reménykedik a polgármester. A lakásépítést a tervek szerint három szakaszban, két évtized alatt valósítanák meg: három éven belül akár 60 ház építéséhez kezdhetnének hozzá. Hontvári szeretné, ha legalább 6-8 községi bérlakást is emelnének. Az építkezésekhez a községi belterület bővítésére lenne szükség, a műemlék templom felé vezető út mentén mérnének ki háztelkeket, és egy további utcát is nyitnának. Ezek a területek jelenleg magántulajdonban vannak, és még nem született döntés arról, hogy a község vásárolja-e meg ezeket, és azután méreti ki házhelyeknek, vagy a tulajdonosok közvetlenül adnák-e el az építeni vágyóknak, és a bevételből valamilyen résszel hozzájárulnának az infrastruktúra - önkormányzati feladatnak számító - kiépítéséhez. Elképzelhető, hogy az új utcá„Reméljük, sok fiatal telepszik majd le a faluban.” kát már közvetlenül rá tudnák kapcsolni a Nagymácséd, Geszt és Ábrahám tervezett közös csatornahálózatára. Rekreációs övezet Kismácséd területrendezési tervében a lakásépítésen kívül az idegenforgalmi célú fejlesztésekre is gondoltak: a falu kataszterében lévő bányató partján rekreációs övezetet alakítanának ki. Tervben van egy vállalkozói övezet kialakítása is a volt szövetkezet telephelyével szembeni területen. A terv iránt bizonyára lesz érdeklődés, mert Kismácséd nincs messze az épülő nagyszombati autógyártól, és annak jövendő beszállító cégei bizonyára kedvező feltételeket találnak itt is. Kismácséd egyik büszkesége a műemlék templom, az ahhoz vezető út mentén új házhelyeket szeretnének kimérni (Szőcs Hajnalka felvételei)
