Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2004-04-08 / 83. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 8. Téma: a jézus-filmek 21 Már a mozi születésekor is készültek olyan filmek, amelyek ábrázolásmódjukkal és mondanivalójukkal nagy vihart kavartak Jézus a vásznon - botrányok krónikája Ma kezdik vetíteni a hazai mozikban Mel Gibson A passió című filmjét, amely heves vitákat váltott ki már jóval a bemutató előtt is. A megbotránkozás és tiltakozás azonban nem szokatlan reakció egy vallási témát feldolgozó film esetében. ÖSSZEÁLLÍTÁS Már a mozi születésekor is készültek olyan filmek, amelyek ábrázolásmódjukkal vihart kavartak. Az első kéttekercses alkotás, az 1898-as The Passion Play valójában egy színházi passiójáték felvétele, amelyet a középkori műfaj legjellemzőbb stíluselemeivel adnak elő. A század első felében a passió történetét azonban számos rendező feldolgozta. 1912-ben készült a From the Manger to the Cross, Sidney Olcott rendezésében. Ezt követte D.W. Griffith 1916-os filmje, a Türelmedenség. A meghatározó passiófilm Egy évtizeddel később, 1927-ben Cecil B. DeMille elkészítette a Királyok királya című nagyjátékfilmjét, amely nemcsak az 1920-as évek egyik legnagyobb sikere lett, hanem akkori bevételét átszámítva mai értékre, talán minden idők Julien Duvivier 1935-ös Golgotája, amelyben a felejthetetlen Jean Gabin alakította Pilátus szerepét. Egyházi kezdeményezésre 1953-ban egyházi kezdeményezésre készült el a Lee J. Cobb és Joanne Dru nevével fémjelzett Day of Triumph, illetve ugyanebben az esztendőben forgatták a The Robe (A köpeny) című alkotást is Richard Burtonnel a főszerepben. 1959-ben mutatták be a 11 Oscar- díjal jutalmazott monumentális amerikai filmet, a Ben Hurt is. A hatvanas években három nagy passiómozi készült, a Királyok királya 1961-es remake-je, George Stevens 1965-ös The Greatest Story Ever Told című filmje és Pasolinitől az 1966-os Máté evangéliuma. A Királyok királya ‘61-es változatát Nicholas Ray rendezte, s eleinte bukásnak gondolták, ám a film megtalálta a közönségét, s igen népszerűvé vált. Stevens Greatest Story-ja szintén bukásnak bizonyult, ám a kritikusok dicsérték a kiváló operatőri munkát és Max von Sydow megrázó alakítását Krisztusként. A Máté evangéliuma az előző két műtől eltérően sokkal kisebb költségvetéssel készült, s Jézust a hatvanas évek forradalmárjainak stílusában jelenítette meg. Az olasz nyelvű alkotást három Os- car-díjra jelölték. 1977-ben forgatta Franco ZefA Máté evangéliuma (Képarchívum) egyik legtöbb profitját hozó mozijaként is lehet említeni. DeMille volt az első, aki jó érzékkel a keresztény egyház támogatását kereste filmje terjesztéséhez, s ezzel többek között azt érte el, hogy legalább 25 évig a filmet minden hús- vétkor levetítették számos templomi gyülekezet előtt. A Királyok királyára úgy tekintettek, mint a legmeghatározóbb passiófilmre, s ezért sokáig kísérletet sem tettek rá, hogy hasonlót forgassanak. Egyetlen kivétel a francia firelli a Názáreti Jézus című minisorozatát, s két évvel később került dobozba a Jesus című alkotás, amelyet a Genesis Project nevű csoport készített. Ez utóbbiból any- nyi másolatot adtak el evangéliumi csoportok számára, hogy a The New York Times szerint ez lehet minden idők legnézettebb filmje. Sokkolta a közönséget A hetvenes években azonban már készültek olyan filmek is, amelyek nem kizárólag a bibliai tanításokat követve dolgozták fel Krisztus életét, hanem szubjektív véleményalkotást is tartalmaztak. Három ilyen alkotás is készült, az 1973-as musical, a Jézus Krisztus szupersztár, a Monty Python csoport 1979-es szatírája, a Brian élete, és az 1976-os The Passover Project, amely szerint Jézus feltámadása csupán kacsa volt, amelyet a rómaiak elleni propagandaeszközként használtak fel. Mindhárom alkotás sokkolta a közönséget, de kevesen tiltakoztak ellenük. Brian megküzd A Passióval A Passió sikere után újból bemutatják a huszonöt éve készített Monty Python-filmet. A komikuscsoport szerint a bibliai szatíra ellensúlyozza majd a Gibson-film körüli hisztériát. „Mel vagy Monty? A Passió vagy a Python?“ - így hirdetik majd a reklámok a társulat híres-hírhedt bibliai szatíráját, a Brian életét, amely bemutatója 25. évfordulója alkalmából ebben a hónapban ismét mozikba kerül Amerikában. A kultuszfilmnek számító Brian életének főhőse názáreti Brian, akit az emberek tévedésből a megváltójuknak gondolnak, és akit a rómaiak keresztre feszítenek. A film, mely csak a Beatles-tag George Harrison anyagi segítségével valósulhatott meg, miután az EMI visszariadt a finanszírozásától, annak idején óriási botrányt o- kozott, sokan istenkáromlással vádolták, és voltak, akik megpróbálták betiltatni. A Python-tagok szerint a Brian életét sosem szánták a kereszténység elleni támadásnak, csak a bibliai filmeket és az intoleranciát akarták kigúnyolni. Még a pápa is elítélte A hasonló filmek elleni szervezett keresztény tiltakozás azonban nem öltött túlzott méreteket, amíg az 1977-ben bemutatott Mohammad, Messenger of God című filmet - Anthony Quinn-nel a főszerepben - követően a tiltakozó muszlim közösség lehetetlenné tette a további vetítéseket. így már érthető, hogy amikor Martin Scorsese 1983-ban neki akart látni, hogy megfilmesítse Nikosz Kazantzakisz regényét, a Krisztus utolsó megkísértését, olyan heves bojkottal szembesült, hogy a Paramount Pictures leállította a projektet. 1985-ben Jean-Luc Godard Üdvöz légy, Mária című filmje robbantotta ki a keresztények dühét. A francia filmes alkotásában ( CTK/AP-felvétel) Jim Caviezel Jézus szerepében mai keretbe helyezi a passió történetét. Jézus anyját, Máriát egy benzinkút alkalmazottjaként jeleníti meg, József pedig Mária taxisofőr barátjaként látható a vásznon. A filmet még a pápa is elítélte. 1988-ra Scorsesének sikerült alternatív forrásokat találni a Krisztus utolsó megkísértése terjesztésére, így végül bemutatásra kerülhetett a Willem Dafoe főszereplésével leforgatott alkotás. A heves tiltakozás miatt azonban csupán néhány filmszínház tűzte műsorára a filmet, s Dafoe szerint a keresztények „egyszerűen cenzúrázták a filmet”. Szintén sokat bírálták Kevin Smith 1999-es Dogma című komédiáját. A mennyországba igyekvő két angyal történetéről számos keresztény szervezet lekicsinylőén és elítélően nyilatkozott. Mel Gibson passiójáig nem is készült nagyobb szabású Jézusfilm, amelyről azt írják, ugyanolyan hatással lehet a hollywoodi filmgyártásra, mint 1977- ben a Csillagok háborúja és a Rocky, amelyek hatalmas sikerükkel forgatási rohamot gerjesztettek. (-ú, origo, cinematrix) A passió nézése közben két embert meghalt. Egy 50 éves amerikai asszony, a keresztre feszítési jelenetnél elveszítette az eszméletét, s később a kórházban szívroham következtében elhunyt. Ugyancsak szívrohamot kapott egy brazil lelkipásztor, miközben a filmet nézte a moziban gyülekezetével együtt. A Názáreti Jézus (Képarchívum) A PASSIÓRÓL MONDTÁK ♦ Már premierje előtt nagy vitákat kavart Gibson filmje, amely Jézus életének utolsó 12 óráját dolgozza fel a keresztre feszítésig, majd a feltámadásig. Némelyek „a művészet és a hit diadalaként” ünnepelték, mások viszont olyannak ítélték a művet, amely megbélyegzi a zsidókat, és a mai akciófilmek világában is szokatlanul elbor- zasztó képsorokban mutatja be Jézus útját a Golgotáig. ♦ „Úgy gondolom, hogy Gibson filmje akár az évtized legnépszerűbb filmje is lehet“ - nyilatkozta Kevin Redmond atya, az amerikai Raleigh város keresztény templomi gyülekezetek tagja, (o-o) ♦ „Szerintem A passió egy nagyon erős, az embert nagyon igénybe vevő film” - mondta Michael Medved, zsidó származású rádiós. „Talán az egyik legbrutálisabb alkotás, amit valaha láttam. Még a Kill Bilit is felülmúlja, leginkább azért, mert míg Tarantino filmjében az erőszak elnagyolt és karikaturisztikus, addig Gibson a lehető legreálisabban ábrázolja a szenvedést, s mint ilyen, ez mind lelkileg, mint szellemileg kikészíti az embereket.” Medved szerint a film kevésbé ellenséges a zsidókkal szemben, mint ahogy azt ő várta, (o-o) ♦ „Mel Gibson filmje nem antiszemita alkotás, de egy hajszálnyit sem gravíroz a világ folyásán, így marad a pakliban, hogy a feltevés bármikor nekiszegezhető.... Mel Gibson filmje leginkább unalmasra sikeredett. Pont olyan unalmas, mint ez az „antiszemita-e?” kérdéskör” - írta Turcsányi Sándor a Magyar Narancsban. ♦ „Nekem nem tetszett, két oknál fogva. Egyrészt az volt a benyomásom, hogy egy amerikai típusú katasztrófafilmet nézek, amelyet Jézus történetére alkalmaztak, és nekem az ilyen filmek általában nem tetszenek. ízlés dolga. Egyébként nem riadok vissza a naturalisz- tikus fiimi ábrázolástól, ha abban értelem van. Ebben nem volt. A profi módon megcsinált effektusok filmje ez” - vélte Karasszon István teológus a Károli G'spár Református Egyetem oktatója, (nsz) „Azt szeretnénk, ha az emberek elgondolkodnának a film láttán. Inspirálni akarnánk a nézőket, nem pedig megbotránkoztatni. Azért készítettem a filmet, mert azt szeretném, hogy nézői felekezeti hovatartozásuktól függetlenül gondolják újra a vallásról és hitről alkotott véleményüket” - mondta Mel Gibson egyik nyilatkozatában. (Reuters-felvétel) A nyelv egyik fönnmaradt „fészke“ 3 szíriai hegyi falu, melynek lakosai ma is arámi nyelven köszöntik egymást Megmentheti az arámit Gibson filmje? ORIGO-ÖSSZEÁLLÍTÁS Egy kihalófélben lévő nyelv, az arámi feléledését remélik nyelvészek A passiótól, amelyben latinul és arameusul beszélnek. Az arámi egyike azon kevés nyelvnek, amelyeket évezredek óta szinte válto- zadan formában folyamatosan beszélnek. Első írott emlékei a Kr. e. 10. századból valók, ám ennél korábban már beszélték. Az arámi, csakúgy, mint a héber, az arab vagy a föníciai, a sémi nyelvcsalád tagja, s ennek a rokonságnak számos jele megfigyelhető. Az ács szó például héberül „nagar”, arabul „nadzsar”, arámi nyelven „nagouro”. Az arámi törzsek Kr. e. 1400 körül tűntek fel a szíriai sivatagban, elárasztották a sivataggal határos kultúrvidékeket, s a terület lakói átvették nyelvüket. Az arámiak legrégibb nyomait egyesek a Bibliában, a Bírák könyvében (3:8) vélik felfedezni, ahol az arámi népek harcainak leírását látják, az első biztos adatot mindenesetre Dávid király történetében találjuk, aki harcol ellenük. Az asszír birodalom ara- mizálódása lassan és fokozatosan történt. A héberhez hasonlóan 22 betűből álló ábécéjével viszonylag könnyen elsajátítható nyelvnek számított, ezért használata meglehetősen hamar elterjedt kora nagyrészt írástudatlan világában - magyarázza Moshe Bar-Asher, a jeru- zsálemi héber akadémia vezetője. Kezdetben csak a diplomáciában, a kereskedelemben, az állami hivatalokban használták, s hosszú ideig tartó erős hatásra volt szükség, míg a zsidóság régi nyelve kiszorult, és a zsidó nép az arámi nyelvet annyira magáévá tette, hogy az egymás közti érintkezés nyelvévé is lett. Az Ószövetségi arámi szövegek, a héber szövegekhez hasonlóan úgynevezett kvadrát írásban maradtak fönn, ami azt jelenti, hogy a legtöbb betű négyzetbe írható, ill. négyzetet tölt ki. A magánhangzók jelölése is azonos, a VI. századi punktációs, pontozásos rendszert használják. Aramizmusokat találunk az Ószövetség legtöbb könyvében elszórtan, különösen a száműzetés utáni időkben. Hosz- szabb, összefüggő arámi szövegből három is van: Ezsdrás 4:8-6:18 és 7:12-26, Dániel 2:4-7:28, és Jeremiás 10:11. Az arámi használata csak a Krisztus utáni VII. században, az iszlám hódítást követően kezdett hanyatlani, akkor vette át helyét a térség legnagyobb részén az arab nyelv. Kutatók úgy vélik, Jézus ismerhette a hébert - amelyet akkoriban csak a papok és a gazdagabb családok használtak - és a görög nyelvet, de anyanyelve a Galileában is használatos arámi volt. Ma a világon mindössze mintegy 500 ezren beszélik az arámit, jobbára Szíria, Irak, Libanon területén, illetve India, Európa, Ausztrália és az Egyesült Államok néhány nagyvárosának elszigetelt kolóniáiban. A nyelv egyik fönnmaradt „fészke” három, Damaszkusztól északra fekvő szíriai hegyi falu, amelynek 10 ezer lakosa mind a mai napig arámi nyelven köszönti egymást, valamint az a néhány ezer izraeli, akik a szomszédos országokból vándoroltak Izraelbe. Az öregek meghalnak, a fiatalok elköltöznek, és nem ápolják tovább őseink nyelvét - panaszkodik egy nyugalomba vonult helyi szír tanár.
