Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-08 / 83. szám, csütörtök

ÚJ SZŐ 2004. ÁPRILIS 8. Iskola utca 13 Ha nem sikerül a témazáró vizsga, a tanár nem fogja kizárólag ezért lerontani az osztályzatot A diákok egymást motiválják Az érsekújvári Magyar Ta­nítási Nyelvű Gimnázium­ban a négyéves képzési forma mellett hét évvel ez­előtt nyolcosztályos tago­zatot is indítottak. A ne­gyedikes alapiskolások a következő tanévre még ma és holnap beküldhetik je­lentkezési ívüket. BENKŐ TÍMEA- Tapasztalataink azt mutatják, hogy számos előnye van a nyolcosz­tályos gimnáziumnak. Megközelí­tőleg azonos képességű gyerekek kerülnek egy osztályba, így a hala­dás az egyes tantárgyakon belül gyorsabb ütemű, összehasonk'tva az alapiskolákkal, ahol a kevésbé jó képességű gyerekre is külön oda kell figyelnie a pedagógusnak - so­rolja Száraz Dénes igazgatóhelyet­tes a nyolcéves képzési forma elő­nyeit. - A felzárkózás lehetősége adott, figyelembe vesszük, hogy a járás egyes alapiskoláiban különbö­ző színvonalon folyik az oktatás, a gyerekek rendszerességgel, követ­kezetességgel hamar pótolhatják az esetleges kezdeti hiányosságokat. Nálunk a diákok egymást motivál­ják a tanulásban. A nyolc év alatt úgy hozzánőnek a pedagógushoz, hogy szinte családias körülmények között folyik az oktatói és nevelői munka. Erősebb az osztályközös­ség, jobban megismerik egymást a diákok, a számos osztálykirándu­lás, a két sítanfolyam összeková­csolja a közösséget. Nem elhanya­Száraz Dénes igazgatóhelyet­tes: Nálunk családias körülmé­nyek között folyik az oktatói és nevelői munka golható szempont az sem, hogy egy évet nyernek a tanulók. Kimarad ugyan az alapiskolai tananyag 9. osztályban történő átismétlése, ná­lunk viszont secundóban, kvartéban és sextában úgynevezett kis érettségit tesz a diák, így két­évente rendszerezi a tudását, s megszokja a vizsgahelyzetet is. Eze­ken a diagnosztikus vizsgákon nem reszketnek a gyerekek, nem is osz­tályozzuk őket, hivatalos okiratot sem kapnak, ugyanakkor teljesít­ményük pozitív irányban befolyá­solja az év végi érdemjegyet. Ha esetleg nem sikerül a vizsga, a tanár nem fogja kizárólag ezért lerontani az osztályzatot, ha egyébként a tan­év során jól teljesített a diák. Az egyik legnagyobb előny a négyéves képzéssel szemben, hogy a nyolc- osztályos nyelvi tagozat, így maga­sabb óraszámban oktatjuk az ide­gen nyelveket. A jelenlegi prímóban 19 eleven kisdiák tanul, a hazai, ér­sekújváriakon kívül Tardoskeddről, Szímőről, Naszvadról, Andódról és Zsitvabesenyőről utaznak naponta a kis gimnazisták. Nemzetközileg elismert nyelvvizsga Benyovszky Ilona német szakos tanár a nyelvi tagozatos osztály elő­nyei miatt javasolja a nyolcosztá­lyos képzési formát. - A négyéves tagozaton egy, a nyolcévesen két idegen nyelvet tanul intenzíven a diák. Ötödikben kezdjük meg a fel­készülést a Deutches Sprach- diplomra (DSD), ami felsőfokú, nemzetközileg elismert nyelvvizs­ga, s helyettesíti az érettségit is. A magyar tanítási nyelvű középisko­lák és gimnáziumok közül rajtunk kívül csak a komáromi gimnázium­ban lehet ilyen nyelvvizsgát tenni. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy az alapiskolából jövet, a 9. osztály után gyengék a diákok idegen nyelvből, s akkor eleve hátrányos helyzetből indulnak, ami a DSD-t il­leti, hiszen hiányoznak az alapok. A jövő tanévtől jóval igényesebb lesz a központi érettségi is, s ez az emelt szintű vizsga még nagyobb nyelvtu­dást igényel majd. A nyolcosztályos gimnazista egy idegen nyelvet fel­ső-, a másikat középfokon beszéli, mire leérettségizik. Az Európai Uni­óba való belépés után a két nyelv is­merete nagyon fontos lesz - figyel­meztet a fiatal tanárnő. Diákszemmel- Az alapiskolában tiszta egyes tanuló voltam, nővérem kvartás, az ő tanácsára jelentkeztem tavaly ide - mondja a zsitvabesenyői Buják Ronald, aki nem bánta meg, hogy testvérére hallgatott. Az érsekújvá­ri Kotlár Klaudia számára az is fon­tos szempont, hogy szebb, újabb épületben tanulhat, s az osztályuk is tágasabb a réginél. Amikor ked­venc órájukról vagy tanárukról fag­gatom őket, hirtelen válaszolni sem tudnak, azt mondják, mind­egyiket nagyon szeretik. Az érsekújvári, színjeles Ficza Il­dikó a németórákról mesél szíve­sen: - Nemcsak beszélünk és írunk a tanórákon, hanem sokat ját­szunk, énekelünk, rajzolunk, pro­jektumokat készítünk. Nagyon sze­retem a csoportos feladatokat, ami­kor összetoljuk a padokat, s kivá­laszthatjuk, kivel szeretnénk együtt dolgozni. Slama Szilvia elárulja, hogy a szlovákórán nem szólalnak meg anyanyelvükön, nem is lenne sok értelme, mivel tanárnőjük nem be­szél magyarul. - Eleinte vicces jele­netek is adódtak abból, hogy nem mindig értettük egymást, kézzel- lábbal kellett magyaráznunk. A ta­nárnő legtöbbször körülírással ve­zet rá egy-egy szó jelentésére, vagy felrajzolja a táblára - meséli.- Április elsején helyet cserél­tünk a tanárainkkal - árulja el csil­logó szemekkel Kollár Dominik ők ültek be az iskolapadba, közü­lünk pedig néhányan a katedrán foglalhattak helyet. Tanáraink nem tudták előre, hogy feleltetni is fog­juk őket, s átvesszük az osztállyal az arra a napra szánt új tananya­got. Örültünk, hogy vették a lapot, és sikerült megtréfálnunk őket... ,A nyolcosztályos gimnazista egy idegen nyelvet felső-, a másikat középfokon beszéli, mire leérett- égizik” - nyilatkozta lapunknak Benyovszky Ilona (A szerző felvételei) Az iskolák egyre gyakrabban vállalják, hogy integráltan nevelnek-oktatnak fogyatékos gyermekeket Fontos a megfelelően szakképzett tanerő ÖSSZEÁLLÍTÁS A fogyatékosság a gyógypeda­gógia egyik alapfogalma. Megje­löli azt a tulajdonságot vagy tulaj­donságcsoportot, amely rászo­rulttá teszi a gyermeket a gyógy­pedagógiai ellátásra. A gyógype­dagógiai ellátásra jogosultak a testi és érzékszervi fogyatékosok (mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, alig látók, gyengén látók); az értelmi fogya­tékosok (enyhén, illetve középsú­lyos értelmi fogyatékosok); a be­szédfogyatékosok; „más” fogyaté­kosok (autizmus, a pszichés fejlő­dés egyéb zavara, valamint iskolai teljesítményzavar). Sajátos nevelési szükségletről beszélünk azoknál a gyermekek­nél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermekétől. Az ebbe a cso­portba tartozó gyermekek nevelé- se-oktatása eredményességének érdekében biztosítanunk kell az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól elté­rő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást. A sajátos neveléshez és oktatás­hoz szükséges feltételek közé tar­tozik a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő sze­mélyzet biztosítása, a magánokta­táshoz, az integrált óvodai és is­kolai neveléshez, a képzési köte­lezettséghez, az illetékes szakér­tői bizottság által meghatározot­tak szerinti foglalkozáshoz szük­séges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, speciális tanterv és tankönyv, spe­ciális gyógyászati és technikai eszközök és más segédletek meg­léte, a gyermek/tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizott­ság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Mindehhez akadálymentes vagy adaptált környezetet kell te­remteni, ahol a különböző fogya­tékossággal élő emberek köny- nyen, biztonságosan, az egyéni le­hetőségeikhez képest önállóan mozoghatnak. Mindezt rendele­tek és jogszabályok tartalmazzák. A fogyatékos gyermekek/tanu­lók „állapotának megfelelő peda­gógiai ellátása” különböző szer­vezeti keretek között történhet: gyógypedagógiai nevelési-oktatá­si intézményekben szegregáltan, vagy ép társaikkal együtt integrál­tan, „befogadó” iskolákban. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a fogyatékos gyer­mekek, tanulók nevelésében-ok- tatásában bizonyos tényezők a szegregáció, mások az integráció irányában hatnak. Az utóbbi 5-6 évben a szegregált intézmények számára új tényező a tanulói összetétel markáns változása. A tanulók di­agnózisában az előforduló kórfor­mák ugyanis a súlyosabb esetek felé tolódtak el. A többségi intézmények egyre gyakrabban vállalják, hogy integ­ráltan nevelnek-oktatnak fogyaté­kos gyermekeket, ami az eddigi­ekhez képest más kompetenciákat kíván az intézménytől, (o, rv) JÓ, HA TUDJUK Ne csak tanuljunk, aludjunk is! BBC NEWS Chicagói kutatók szerint egy kiadós alvás után olyan dolgok is könnyűszerrel eszünkbe jutnak, amiket a nap végére úgy tűnik, re­ménytelenül elfelejtettünk. Az amerikai kutatók egyszérű, de nehezen érthető szavakat hall­gattattak a kísérletben résztvevő önkéntesekkel. A nap végére ter­mészetesen mindannyian elfáradtak és sokan nem is emlékeztek már mindenre a hallottakból. A pihentető éjszakai alvás azonban sikeresen hívta elő a már elveszettnek vélt szavakat. Amikor az agy először próbál emlékezni valamire, a memória „bizonytalan” - az­az számos dolgot elveszettnek hisz. Más esetekben pedig biztosnak érezzük, hogy emlékszünk a dolgokra, ám ez a „biztos” memória, egészen addig „nem biztos”, amíg újra elő nem hívjuk. Vagyis könnyen rosszul ítélhetjük meg, hogy mire emlékszünk és mire nem. Memóriánk tehát módosítható, amikor feltöltjük egy újabb élmény formájában: néhány elveszettnek hitt emlék megerő­södik, más, biztosnak hitt emlék pedig halványul, vagy éppen tör­lődik, állítják a chicagói kutatók. A pihentető alvás sikeresen előhív elveszettnek hitt informá­ciókat (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvas­sák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszol­nak az általunk feltett kérdé­sekre, és a megfejtést április 14- ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, a Fi­atal prózaírók antológiáját. 1. Ha a munka­társak, a ta­nulók na­ponta átélik a szavak deval­válását, ta­pasztalják, nem szükséges meg­tenniük, amit megígértek, mert ... is könnyedén ígérnek, elterjed köztük a felelőtlen­ség. a. szüleik b. igazgatójuk és pedagógusaik c. nagyszüleik 2. A seattle-i Univeristy of Wa­shington kutatói... kisgyer­meket vetettek alá többéves vizsgálatnak a. 2 500 b. 1000 c. 20 3. Az egyház és az állam szét­választására elsőként Ame­rikában került sor; ezt az ... alkotmány tette meg a. 1785-ös b. 1520-as c. 1791-es 4.... is sikerült megvalósítani az állami iskolákban a tel­jes hitéleti semlegességet a. Németországban b. Svájcban c. az Amerikai Egyesült Álla­mokban 5. Amikor az... először próbál emlékezni valamire, a me­mória „bizonytalan” - azaz számos dolgot el­veszettnek hisz. Más esetekben pedig biz­tosnak érezzük, hogy emlékszünk a dol­gokra, ám ez a „biz­tos” memória, egé­szen addig „nem biztos”, amíg újra elő nem hívjuk. a. agy b. test c. szem 6. ... kutatók szerint egy ki­adós alvás után olyan dol­gok is könnyűszerrel eszünkbe jutnak, amiket a nap végére úgy tűnik, re­ménytelenül elfelejtettünk. a. Pozsonyi b. Chicagói c. Budapesti Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az aláb­bi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfej­tése: la, 2b, 3c. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunk­ban. Ezúttal az ipolyvarbói Tal­pas Dávidnak kedvezett a sze­rencse, az AB-ART Kiadó ajándé­kát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents