Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-08 / 83. szám, csütörtök

ÚJ szó 2004. április 8. ______________________________________________________________FÓKUSZBAN: VESZÉLYBEN A KISISKOLÁK 3 Az önkormányzatok egy része a gyermekek és szüleik érdekében a nehézségek dacára is ragaszkodik majd a hatáskörébe tartozó kisiskola további fenntartásához Valószínűleg a bezárás lesz a kisiskolák sorsa (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A kisiskolák, vagyis a csak alsó tagozatot működtető, kis létszámú oktatási in­tézmények fenntartása köztudottan gazdaságta­lan, működtetésük tete­mes költséggel jár. Ugyan­akkor a diákok szülei ré­széről nagy az érdeklődés irántuk. RÁCZ VINCE Mivel a kisiskolák túlnyomó többsége eldugott, nehezen meg­közelíthető kistelepülésen talál­ható és az adott község egyetlen oktatási intézményeként műkö­dik, a szülők általában ragaszkod­nak fenntartásukhoz. Ha telepü­lésükön költségkímélés címén be­zárják az iskolát, csemetéjükre a rendszeres napi ingázás vár, hi­szen ez esetben a szomszédos vá­ros valamely alapiskoláját kellene látogatnia. Némileg egyszerűbb a helyzet, ha a helyi óvodával vagy nagyobb létszámú iskolával von­ják össze a kisiskolát. Az oktatási tárca az iskolafenntartó önkor­mányzatokra hárítja a felelőssé­get, mondván végső soron a köz- igazgatási vezetők döntenek a kis­iskolák sorsáról, vagyis bezárá­sukról, illetve összevonásukról. A minisztérium csupán jóváhagyja az önkormányzatok döntését. Mielőtt azonban elítélnénk vagy felmentenénk az oktatási tár­cát - mely ha közvetlenül nem is, de közvetetten felelős lesz a bezá­rásokért -, tudatosítanunk kell, a demográfiai hullámvölgyből adó­dóan egyre alacsonyabb a születé­sek száma, az iskolában mind fog­híjasabbak a padsorok. Az okta­tásügyre szánt központi támoga­tás mértéke évek óta nem emelke­dik a kívánt mértékben, miközben az iskolák működtetési és fenntar­tási, valamint a diákok képzésé­nek költségei lassan az egekig nő­nek. Szükség van tehát az iskola- hálózat reformjára, a módszer azonban megkérdőjelezhető. Nagy valószínűséggel akkor sem kerülheti el sorsát, azaz a be­zárást a kisiskola, ha diákjai az or­szágos tudásszint-felmérések so­rán jól teljesítenek. Ha működte­tése jelentős anyagi többletterhet ró a fenntartásával megbízott ön- kormányzatra, aligha kérdéses, mennyiben számít majd a gazda­ságosság követelménye ellenében a képzés kiemelt színvonala. A kisiskolák bezárása, illetve összevonása további problémákat is felvet. Ha ugyanis közös igazga­tás alá vonnak és egy épületben helyeznek el oktatási intézménye­ket, óhatatlanul megemelkedik az osztálylétszám. Ezzel kapcsolat­ban pedig állíthatná-e bárki is, hogy a például 30 fős osztályok­ban hatékonyabb lehet a diákok oktatása, mint a 10-12 fős, azaz az aránylag kis létszámú osztá­lyok esetében. Lényegesen meg- terhelőbbé válik tehát majd ezen iskolák pedagógusainak munkája. Az önkormányzatok egy része - mint jelezték korábban -, a gyer­mekek és szüleik érdekében a pénzhiányból adódó nehézségek dacára is ragaszkodik majd a ha­táskörébe tartozó kisiskola továb­bi fenntartásához. A települések vezetői és képviselő-testületei ugyanis jól tudják, ha megszűnik a faluban az oktatás, felerősödhet a fiatalok elvándorlása, mely hosszú távon a községek elnépte­lenedéséhez vezethet. Ugyanak­kor a települések közti napi ingá­zás feltételei sem adottak teljes mértékben, a tömegközlekedési lehetőségek az ország számos pontján erősen korlátozottak. A kisdiáknak, ha bezárják falujában az alapiskolát, naponta utaznia kell majd, utazásának költségeit ugyan állja majd az állam, de az ingázással járó fáradságtól nem kíméli meg semmi sem. Megol­dást jelenthetne az iskolabusz, er­re azonban nem lesz pénze a tele­püléseknek. Csökkentés, spórolás ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Költségvetési nehézségek miatt mindenképpen csökkentik a peda­gógusok létszámát a patasi kisisko­lában, melyet 37 diák látogat. Ki­számolták, hogy egy tanerő nyug­díjba vonulásával 200 ezer koronát takarítanának meg, és 175 ezer ko­ronát egy nevelőnő esedeges elbo­csátásával, ami viszont egy napkö­zis csoport megszűnését eredmé­nyezné. A fejkvótarendszer alapján 30 800 koronát kapnak egy főre, ez mindössze 1,1 millió koronát tesz ki. Hiába van elegendő diákjuk, nem kapnak megfelelő mértékű tá­mogatást a fenntartásra és a peda­gógusok bérének finanszírozására. A madi kisiskolának, ahova csu­pán 11 gyerek jár, nagyon kedve­ződen az új rendszer, éppen a rend­kívül alacsony diáklétszám miatt. A fejkvótarendszer alapján minimum 12 diáknak kell látogatnia egy isko­lát, hogy jogosult legyen támoga­tásra. Az ő esetükben két diákjuk összesen hat diáknak számít, mert speciális képzést igényelnek. Költ­ségvetési hiányukat eddig a községi hivatal pótolta, így adósság nélkül zárták a tavalyi évet. Idén súlyos­bodik a helyzetük, mivel egyre ke­vesebb pénzhez jutnak. Legutóbb is a tantestület két tagja, egy tanító és egy nevelő fizetésének csupán 80%-át kapta meg, és az önkor­mányzat kénytelen volt megvonni egyes, a könyvek és tisztítószerek megvételére fordítandó juttatáso­kat. Mivel egy épületben működ­nek az óvodával, a fenntartással kapcsolatos problémák remélhető­leg megoldódnak, persze csak ma­ximális spórolás, és az egyéb kiadá­sok megszüntetése mellett, (jóm) ÚJ SZÓ-HÍR „Bár még részletes számításo­kat nem végeztünk, csak a saját előzetes kalkulációimra tudok tá­maszkodni, de az már most látha­tó, hogy a számunkra kiutalt fej­pénzből nem fogunk kijönni - tá­jékoztatta lapunkat Ferencz Jó­zsef, a hanvai alsó tagozatos isko­la igazgatója. - Azoknak az isko­láknak a fenntartói és igazgatói, amely intézményeket a nyolcva­nas években költöztették új épü­letbe, tudják, hogy a költségvetés nagy részét épületeik fenntartása emészti fel. Az akkor átadott ener­giapazarló, rosszul vagy sehogy sem szigetelt, beázó lapos tetős, túlméretezett épületek nem felel­nek meg a követelményeknek, s a mi iskolánk is egy ilyen épületben üzemel. A másik gondunk, hogy mi nem rendelkezünk jogalanyi­sággal, ebben az esetben pedig a község az egyik évre kiutalt pénzt nem viheti át a következő évre. így tehát ebből a pénzből nagyobb beruházásra nem költhetünk, mi­vel az előző évben megspórolt pénzt nem tehetjük hozzá a követ­kező évi dotációhoz.” Máté Ferenc mérnök, Kálosa polgármestere lapunknak el­mondta: „Tavaly az óvodának és az iskolának közösen hozzávető­leg 2,1 millió korona volt az éves költségvetése. Most, ahogy kiszá­moltuk az új fejkvóta alapján, az iskola 1,8 millió korona támoga­tásra számíthat. Az óvoda szintén több pénzt fog kapni. Ha valóban megkapjuk ezt az összeget, akkor az iskolában egy angol nyelvi és egy számítógépes szakkört szeret­nénk indítani.” (pus) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bodrogközi községben 1915- től működött iskola, melyet az 1977/78-as tanévben a bolyi tel­jes szervezettségű alapiskolába integráltak. A kilencvenes évek elejétől újra van kisiskolája a falu­nak, melyben jelenleg két peda­gógus - két összevont osztályban - 25 gyermekkel foglalkozik. Idén hét gyereket írattak szüleik az ok­tatási intézménybe, most öt első­sük van. A község iskolája és óvodája egy épületben található, melyben ét­kezde is működik. Itt mindössze három iskolás gyermek étkezik. A napközi otthon idén szűnt meg. A községi hivatalban azt az informá­ciót kaptuk, hogy az iskola mű­ködtetésére, a januárban beveze­tett normatív finanszírozás alap­ján, legfeljebb 771 ezer korona ál­lami támogatás adható. Ebből 2004-ben mindössze 610 ezer ko­ronát bocsátottak a fenntartó ren­delkezésére. Az állam által biztosí­tott összeg az elmúlt évben sem volt elegendő a műkötetés költsé­geinek fedezésére, a falunak egyéb forrásokból kellett azt ki­egészíteni. A 610 ezer koronából valószínűleg az alkalmazottak bé­rét és az üzemeltetés költségeit sem tudják majd kifizetni. Az isko­la épületének teteje beázik, ezt mi­nél hamarabb tatarozni kellene. A zétényi kisiskolát a fenntartók a jövőben is működtetni szeretnék, ezért a község különböző pályáza­tok útján próbál újabb támogatá­sokhoz jutni. Olyan programok beindítását is tervezik, melyekből az oktatási intézménynek bevéte­lei származnának, (leczo) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KISSÉ FELHŐS ÉGBOLT, NÉMI ESŐ; 7-12 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 06.17-kor - nyugszik 19.31-kor A Hold kel 23.55-kor - nyugszik 07.38-kor A Duna vízállása - Pozsony: 385, apad; Medve: 370, apad; Komá- rom:'335, apad; Párkány: 265, apad. Részben felhős időre számítha­tunk helyenkénti szórványesővel. A nappali hőmér­séklet csúcsértéke elérheti a 7-12 fokot. Enyhe nyugati, északnyugti szél. Az éjszaka során 2 és -2 fok közé süllyed a hőmérséklet. Hol­nap is hasonló lesz időjárásunk, azaz marad az enyhén borult, oly­kor záporokat, zivatarokat hozó idő. A legmagasabb nappali hő­mérséklet elérheti a 8-12 fokot, az éjszaka folyamán pedig 2 és -2 fok között ingadozik majd a hőmérő higanyszála. Ma az időjárás kedvező hatásai érvényesülnek, főleg a szív- és ér­rendszeri megbe- tegedésékben szenvedőknél. Ezzel szemben a reumatikus és izületi problémákkal küszködő betegeknél kellemetíen- ségek jelentkezhetnek. Gyakorivá válhatnak a hátgerincbántalmak, a korábbi sebek helyén is intenzívebb fájdalmakat észlelhetünk. A labilis egyéneknél megnövekedhet a de­presszióra való hajlam, kevésbé tudnak koncentrálni, ezért legye­nek elővigyázatosak. KIJEV 12 TUNISZ 1§s __1 Jó is, meg nem is Semmire sem elég a pénz

Next

/
Thumbnails
Contents