Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-07 / 82. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. ÁPRILIS 7. 20 Kitekintő - pályázat A szlovén kormány a két „kiválasztott nemzetiség” felkarolásával demonstrálni tudja az Európai Uniónak, hogy náluk nincsenek etnikai problémák Magyarok a Muravidéken A magyar-szlovén határhoz közeledve átállítom az autó­rádiót a muravidéki magyar rádió adására. A lendvai központú csatorna legna­gyobb vonzereje, hogy a ze­nei kínálatának nyolcvan százaléka magyar számok­ból áll. A nosztalgiazene és a legújabb irányzatok jól megférnek egymás mellett. CSERI PÉTER Lassan megérkezem Lendvára. Impozáns látványt nyújt a vár, amely otthont ad a helyi önkor­mányzat által fenntartott Galéria Múzeumnak. A vármúzeumban öt állandó kiállítás látható, az idősza­ki tárlatok pedig havonta váltják egymást.- Évente 52 millió tolárba kerül a múzeum fenntartása (100 tolár kb. 17 korona), de ehhez csak 35 milli­ót tud adni a lendvai önkormány­zat, a többit nekünk kell innen-on- nan, különböző pályázatok segítsé­gével megszerezni - mondja Gerics Ferenc, a vármúzeum igazgatója. - Úgy tűnik azonban, hogy hamaro­san megszűnik az állandó bizonyta­lanság, hosszú tárgyalássorozat eredményeképpen a szlovén kultu­rális tárca hajlandó átvenni a Galé­ria Múzeum működtetését. Szlovénia északkeleti csücskében 28 településen élnek magyarok, az arányuk falvanként változó. A mu­ravidéki magyarság központja a kö­zel ötezer lakosú kisváros, Lendva - régi nevén Alsólendva -, ahol 40 százalék a magyarok aránya. A tele­pülésen szinte mindenki beszéli, de legalábbis érti a másik nemzetiség nyelvét. Szlovéniában a legutóbbi népszámlálási adatok szerint már csak 6300 magyar ajkú lakos él. Tíz évvel ezelőtt még 8500-an vallották magukat magyarnak a Mura men­tén, ez 26 százalékos csökkenést je­lent egyeden évtized alatt. Tomka György, a Muravidéki Magyar Ön- kormányzati Közösség elnöke sze­rint ebből az adatból nem szabad messzemenő következtetéseket le­vonni. - Hibás volt a népszámláskor használt módszer, engem például nem is talált meg a kérdezőbiztos - mondja Tomka György. - Valójában még mindig több mint tízezren élünk a Muravidéken. Szlovéniában a magyar nemzeti szimbólumok használata nem je­lent problémát. Március 15-én pél­dául gond nélkül fellobogózhatják Lendvát, és bármilyen rendezvé­nyen eljátszhatják a magyar him-, nuszt. A tízezres muravidéki ma­gyarságnak egy önállóan választott parlamenti képviselője van a 90 fős szlovén országgyűlésben. Lendva központjában jól megfér egymás mellett néhány méter távolságban Szent István királynak és Slomsek püspöknek, a szlovén történelem kiemelkedő alakjának szobra. A szlovén állam számos gesztust tesz a muravidéki magyarságnak. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa a hamarosan kezdő­dő, illetve befejeződő lendvai beru­házásokról. Néhány hónapon belül egy felújított épületbe költözik a Muravidéki Magyar Rádió és Tele­vízió stábja, augusztusra megtör­ténhet a Makovecz-féle művelődési ház átadása, májusban pedig indul egy 1,8 milliárd forintos iskolaépí­tés, amelynek eredményeképpen új otthont kap a lendvai kétnyelvű középiskola.- Nehéz eldönteni, hogy kirakat­politikáról van-e szó, vagy a nemze­ti kisebbségek iránti őszinte aggó­dást jelzi, hogy a szlovén állam több milliárd tolárt költ a muravidéki magyarságra - mondja Végi József, a muravidéki magyar rádió főszer­kesztője. - Nemcsak a nemzetiségi intézmények megteremtéséhez, de a folyamatos működtetésükhöz is jelentős állami támogatást kapunk. A főszerkesztő felvetése alapkér­désnek számít: a szlovén alkot­mány szerint ugyanis az országban csak két úgynevezett őshonos nem­zeti kisebbség él, a magyar és az olasz. A kétmilliós Szlovéniában ez 10 ezer magyar ajkú és mintegy 3 ezer olasz nemzetiségű állampol­gárt jelent. Ehhez képest becslések szerint legalább 200 ezer szláv ajkú nemzetiségi - főként horvát, szerb, bosnyák - él Szlovéniában, ám őket nem őshonosoknak, hanem betele­pülőknek tartják, ezért nemzetiségként semmi­lyen állami támogatást sem kaphatnak.- A szlovén kormány a két „kiválasztott nemzeti­ség” felkarolásával de­monstrálni tudja az Euró­pai Uniónak, hogy nálunk nincse­nek etnikai problémák - mondja Végi József. - Egy felvidéki újságíró kollégám nemrég a szlovéniai ma­gyarság helyzetéről szólva azt mondta: könnyű nekünk, bezzeg, ha félmillióan lennénk, nem lenne ilyen barátságos hozzánk a szlovén kormány. Az biztos, védettebbek vagyunk a többi határon túli ma­gyar kisebbséghez képest. A Mura­vidéki Magyar Rádió (MMR) 1958- ban kezdte meg adását. Akkor heti tíz percet sugározhatott. Ma napi 13 óra 15 percet szól a magyar nyel­vű adó. A szlovén tévében hetente négyszer adnak félórás magyar mű­sort. A lendvai magyar rádiónak és tévének 25 munkatársa van, a nem­zetiségi médiumok működtetése évi 200 millió tolárjába kerül a szlo­vén közszolgálati intézménynek. - Idén készül majd egy felmérés a hallgatottságunkról, de a visszajel­zésekből azt már tudjuk, hogy a kö­zéphullámú adásunknak Magya­rországon is sok hallgatója van - mondja Végi József. - A betelefoná­lok azért szeretik az MMR-t, mert közvetlennek, családiasnak tartják a hangvételét. A szlovéniai magya­rok szinte kivétel nélkül a Muravi­déki Magyar Rádiót hallgatják, pe­dig Lendván és környékén 30 URH- adó is fogható. A helyi kábeltévén hét-hét magyar, valamint szlovén nyelvű csatorna látható, de a lendvaiak mostanában inkább a magyar kereskedelmi adókat nézik.- A szlovén kereskedelmi tévék eddig nem indítottak valóságshow- kat, úgy tűnik azonban, hogy ez a műfaj az itt élőket is érdekli. Nem­csak a magyarok, de a magyarul ér­tő szlovének is tisztában vannak az­zal, mit csinált legutóbb Pandora vagy van-e új barátnője Majkának - mondja Végi József. - Ráadásul Lendván árulnak magyar bulvárla­pokat, sztármagazinokat, így a ha­tár innenső oldalán is napra ponto­san követni lehet a magyarországi valóságshow-k fejleményeit. Az MMR az idén szeptemberben költö­zik a város központjába egy frissen felújított épületbe. A korszerű tech­nika beszerelésével együtt a beru­házás 450 millió tolárba került, amelyet fele-fele arányban a szlo­vén kormány és a közszolgálati mé­dium teremtett elő. A muravidéki magyarok legfon­tosabb problémái nem nemzetiségi jellegűek. A terület ma is Szlovénia legelmaradottabb térségének szá­mít, Lendván és környékén az or­szágos áüagnál jóval magasabb, közel húszszázalékos a munkanél­küliség. Az itt élők ádagkeresete - havi bruttó 150-160 ezer tolár - is jelentősen elmarad a nagyvárosok­ban jellemző 220-230 ezer toláros fizetésektől. A három évvel ezelőtt átadott szlovén-magyar vasútvo­nal nem sokat lendített a környék gazdaságán, mivel a vasúttól délre fekvő lendvai térséget nem tudta bekapcsolni a Budapest-Ljubljana tengelybe.- A valódi segítséget az Alsólendva és a határ magyar olda­lán fekvő Lenti közötti egykori vas­út felélesztése jelentené - mondja Tomka György. - A száztíz éves vasút a múlt század közepéig Zala­egerszeget és a horvátországi Csáktornyát kötötte össze, ám a második világháború után a magyar-jugoszláv határon átnyú­ló 7,5 kilométeres szakasz elsor­vadt. Ha a régi nyomvonalon ismét „A megmaradásunkhoz mindenkire szükségünk lenne.” Látkép a lendvai várból, a templom mellett a Makovecz-épület (Képarchívum) járhatna a vonat, három országot fűzhetne össze. A Lendva-Lenti vasút újjáépítésének hatástanul­mánya szerint a beruházás 570 millió forintba kerülne. Erre egy­előre egyik oldalon sincs pénz. Úgy tűnik viszont, hogy nem lesz aka­dálya a csaknem tíz évvel ezelőtt elkezdett lendvai művelődési ház idei befejezésének. A Makovecz Imre által tervezett létesítményt 1995-ben kezdték építeni, és eddig 1,1 milliárd tolárt költöttek rá. A pénz nagy részét a szlovén kor­mány és a lendvai önkormányzat adta, a magyar állam 130 millió fo­rinttal járult hozzá a beruházás­hoz. Az építkezés azonban több év­re teljesen leállt, az előre kalkulált pénz ugyanis elfogyott.- Hosszú tárgyalássorozat után a közelmúltban végre sikerült meg­állapodni a folytatásról: a magyar kormány és a lendvai önkormány­zat száz-százmillió, míg a szlovén kormány kétszázmillió tolárt ad az építkezés befejezésére - mondja Tomka György. - A munkások újra felvonultak, az idén augusztusra el is készülhet a művelődési ház. Már az új intézmény működtetéséről is megszületett az egyezség: a költsé­gek felét a város önkormányzata, másik felét a szlovéniai magyar szervezetek állják majd, igaz, mi ál­lami támogatást kapunk ehhez a feladathoz. Mire felavatják az új lendvai művelődési házat, már el is kezdődhet egy másik nagyberuhá­zás. A szlovén kormány hétmillió eurót fordít az új lendvai középis­kola és a hozzá tartozó sportcsar­nok megépítésére. A muravidéki magyarságnak nincs önálló magyar nyelvű oktatá­si intézménye, az óvodák és általá­nos iskolák többsége azonban két­nyelvűként működik, csakúgy, mint a Lendvai Kétnyelvű Középiskola. -Évtizedekig komoly gondot oko­zott, hogy középfokon nem lehetett magyar nyelven tanulni - mondja Füle Tibor, a kétnyelvű középiskola igazgatója. - A régi Jugoszláviában a muravidéki magyarok a több száz kilométerre lévő Vajdaságba jártak magyar középiskolákba. Aztán a szülők belefáradtak a nagy távol­ságba, és egyre többen íratták a gyerekeiket környékbeli szlovén kö­zépiskolákba. Az utolsó pillanatban jött 1980-ban az a törvénymódosí­tás, amely szerint a nemzetiségi te­rületeken a szlovén mellett a ki­sebbségi nyelv oktatása is kötelező. A lendvai intézményben ma már gimnáziumi és szakközépiskolai ok­tatás, valamint szakképzés is folyik, jelenleg 18 osztályban 279-en ta­nulnak. A diákok 60 százaléka szlo­vén, kétötöde pedig magyar szár­mazású, ám mindannyian beszélik a másik nemzetiség nyelvét is.- Nálunk a két nyelv egyenrangú, a tanítás szlovén és magyar nyelven is folyik - szögezi le Füle Tibor. - Egyedül a magyar nyelv és iroda­lom tanításában teszünk különbsé­get: a szlovén nemzetiségűek és a magyar diákok ezt a tantárgyat kü­lön csoportokban tanulják. A két­nyelvű középiskola fenntartója a szlovén oktatási minisztérium, így az új épületegyüttes megépítése is túlnyomórészt állami forrásokból valósul meg. A tervek szerint 2006 tavaszára felépül a 24 tantermes is­kolaépület, valamint az 1600 négy­zetméteres sportcsarnok. Az átköl­tözés után megüresedő jelenlegi is­kolaépület hasznosításáról már folynak az egyeztetések a tulajdo­nos oktatási tárcával. Füle Tibor azt mondja: előbb fel­sőfokú szakképzést, majd diplomát adó felsőfokú képzést szeretnének indítani Lendván. Már meg is kez­dődtek a tárgyalások három szom­szédos ország egy-egy felsőoktatási intézményével - a grazi és a veszp­rémi egyetemmel, a varasdi főisko­lával -, valamint a maribori egye­temmel. A jelenlegi elképzelések szerint néhány éven belül vegyész­mérnöki, környezetvédelmi mér­nöki, valamint informatikai felső­fokú képzésnek adna otthont a ha­tármenti város. Bár a lendvai középiskolában érettségiző fiatalok csaknem száz százaléka továbbtanul, közülük év­folyamonként csupán néhány diák jelentkezik magyar felsőoktatási intézményekbe. Füle Tibor szerint a végzőseiknek nincs sok esélyük arra, hogy magyarországi társaik­kal felvegyék a versenyt a szigorú felvételi vizsgákon, ám eddig leg­alább számíthattak azokra az álla­mi ösztöndíjakra, amelyek segítsé­gével mégis bejuthattak a magyar egyetemekre. - Ez az ösztöndíj- rendszer azonban az uniós csatla- kozás miatt most megszűnik, amit azonnal érzünk is: az idén érettsé­giző diákjaink közül várhatóan senki sem tanul tovább Magyaror­szágon - teszi hozzá az igazgató. Megkerestük Zilahi Lászlót, a magyar Oktatási Minisztérium ha­táron túli magyarok főosztályának vezetőjét, aki megerősítette a lendvai iskolaigazgató szavait: a következő félévben nem lesz állami ösztöndíj a muravidéki magyarok számára, ők ugyanis - velünk együtt - az Európai Unió polgárai­vá válnak, ahol azonban etnikai alapon nem adható ösztöndíj egyeden diáknak sem.- Pedig ez nagyon fontos lenne - mondja Tomka György. - Ha a fia­taljaink kizárólag Mariborba vág) Ljubljanába járnak majd egyetem­re, egyre kevesebben fognak visz szatémi a Muravidékre. Pedig é megmaradásunkhoz mindenkin szükségünk lenne. A szlovéniai magyarság jövőjé nek legnagyobb problémája épper az alacsony létszámból adódik. P Muravidéken egyre nő a vegyes há zasságok száma, a hivatalos statisz tikák szerint vészes méreteket öltöt a magyar ajkú lakosság fogyása. - Egyre több fiatalból hiányzik a ma gyár identitás tudata - mondja Vég József. - Elkeseredett harcot vívunl a muravidéki magyarság megmara dásáért, a magyar nyelv és a kultúr; ápolásáért. Megpróbálunk minder korosztályt elérni, óvodásoknak éi kisiskolásoknak is sugárzunk műso rókát, hogy rászoktassuk őket a rá dióhallgatásra, ezen keresztül pe dig a magyar nyelv használatára Olyan kevesen vagyunk, hogy min den egyes ember számít: A KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 2004. évi pályá­zati felhívása Brassai Sámuel pályázat a ha­táron túli magyar közösségek közművelődési céltámogatására A magyarországi Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma pályá­zatot hirdet a határon túli magyar közösségek önszerveződést szolgá­ló művelődési tevékenységének tá­mogatására. Pályázni az alábbi témákban lehet: ♦ hagyományőrző rendezvé­nyek és képzések (népzene, nép­tánc) ♦ helytörténeti feltáró és megőr­ző tevékenység ♦ amatőr művészeti rendezvé­nyek és képzések (színjátszás, kó­ruséneklés, bábjátszás) ♦ tudománynépszerűsítő ren­dezvények ♦ felnőttképzés, népfőiskolái te­vékenység ♦ a magyar humán kultúrával (történelem, irodalom) kapcsola­tos versenyek, vetélkedők ♦ a magyar kultúra jeles évfor­dulóinak megünneplését célzó ren­dezvények, ünnepségek, emlékjel- hagyások A Határon Túli Magyarok Köz­művelődési Tanácsa a fenti felada­tokon kívül az önszerveződés elvi alapján minden új, a helyi magyar közösséget építő, azt megerősítő közművelődési tevékenységet tá­mogathat. A támogatás elnyerésének módja és feltételei: A pályázó közösség, civil szerve­zet fogalmazza meg a tervezett te­vékenység célját, határozza meg azokat a közösségeket és tevékeny­ségeket, amelyeket a kért támoga­tás érint. Magánszemély nem pá­lyázhat. Nem fogadható el olyan pályázat, amely az állami oktatás­sal összefüggő feladatot fogalmaz meg. Az egy pályázatra megítélhe­tő legkisebb összeg: 70 000 forint. Pályázni az erre rendszeresített űrlapon lehet, amelyhez részletes költségvetést és nyilatkozatot szük­séges csatolni. Több pályázat is be­nyújtható. Pályázatonként csak egy űrlapot kell kitölteni. Az űrlapot és a nyilatkozatot a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma honlap­járól lehet letölteni (www. nkom.hu), illetve Szlovákiában a CSEMADOK Országos Elnökségén lehet kérni (815 57 Bratislava, nám. 1. mája 10-12). Felvüágosítá- sért a pályázati felhívást kibocsátó szervhez is lehet fordulni: 1410 Budapest 7., Pf. 219. Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztéri­uma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya Telefon: 00-36-1-484-7391 A támogatott pályázókkal az NKÖM megállapodást köt, amely­ben a támogatási és elszámolási feltételeket megfogalmazza. A megállapodás megkötése után ke­rül sor a támogatási összeg átuta­lására. Az utalás devizában törté­nik, ezért a pályázónak rendelkez­nie kell devizaszámlával. Bank­számlával nem rendelkező szerve­zeteknél a támogatási összeg befo­gadására vállalkozó intézmény­nek befogadó nyilatkozatot kell adnia, amelyet a pályázati űrla] tartalmaz. A 2004. évi támogatás csal olyan szervezetnek ítélhető meg amelyik a NKÖM-tól és az NKA-tc kapott támogatással a megadot határidőig elszámolt. A pályázató kiíró csak a támogatott pályázóka értesíti. A támogatott pályázató! listája 2004. június 20-tól a minisz térium honlapján tekinthető meg A pályázat beadási határideje 2004. április 30. dr. Hiller István, a nemzeti kulturális öröksé; minisztere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents