Új Szó, 2004. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2004-04-07 / 82. szám, szerda

Gazdaság és fogyasztók 11 A honatyák javaslatai ellehetetlenítik az életkörülmények javítására irányuló egyéni igyekezetei Rájuk zárul a szegénység csapdája Pozsony. A parlamenti ' képviselők egyes javaslatai nemkívánatos fordulatot jelenthetnének a szociális rendszer fejlődésében. A javaslatok következménye­ként az igyekezet újra bün­tetve lenne, a rendszertől való függés egyes rétegek­nél tovább mélyülne. HORVÁTH MIHÁLY Egy nem megfelelően felállított szociális rendszer azt eredmé­nyezheti, hogy ha a rendszer tá­mogatására szorult egyén önerőből valamihez kezd, és en­nek eredményeként több pénzre tesz szert, a szociális juttatások beszámítása utáni nettó jövedel­me nem növekszik, vagy rosszabb esetben még csökken is. Ez akkor következik be, amikor a rendszer úgy van felépítve, hogy minden egyes megkeresett plusz koroná­val csökken a szociális segély összege, vagy ha egy bizonyos ke­reseti határ elérése után a szociál­is segélyt úgymond egyik napról a másikra megvonják, ezzel vissza­vetve az érintett életszínvonalát a korábbi szintre. Ezért aztán in­kább az illető nem is tesz semmit, és továbbra is szegénységben él, az állam havonta folyósított ala­mizsnájából. Ezt nevezzük a sze­génység csapdájának. A reform pozitívumai Ilyen rendszerek működtek Szlo­vákiában is egészen 2003-ig. So­kaknak megérte egyáltalán nem dolgozni, emellett számos, ala­csony béren dolgozónak kifi­zetődött a passzivitás, a többet vagy jobb munka elutasítása. Ezzel a szomorú hagyománnyal szakított az újonnan, alapjaiban és radikáli­san megváltoztatott szociális rend­szer. A rendszer minden vélt vagy valós hibájának emlegetése mellett kevés szó esik arról, ami igazán jó döntés volt. Ilyen például az, hogy az új rendszerben általánosságban csak a nettó kereset 75 százalékát veszik figyelembe, amikor a segély összegét számítják ki. A segély összege egyenlő a törvényben meg­határozott segélyhatár és a megke­resett nettó összeg 75 százaléka kö­zötti különbségnek. Precedens ér­tékű módon ennek eredményeként kizárható, hogy ha valaki munkát vállal és némi keresethez jut, vagy ha már dolgozott, és magasabb bé­rért vállal munkát, vagy túlórázik, több műszakot vállal, a családja ál­tal kézhez kapott végösszeg nem lesz több annál, mint amit az előző élethelyzetben kapott. Nagy lépést tett tehát ezzel az intézkedéssel a kormány a „szegénység csapdája­ként” emlegetett jelenség leküzdé­se felé. A rossz támogatási rendszer egy életre a nyomor kelepcéjébe zárhat (Pavol Funtál felvétele) A szociális reformot elmélyítő in­tézkedések egyike az volt, hogy az aktivációs járadék 1500 koronára emelkedett. Ennek következtében nőtt a rendszer aktivitásra serkentő ereje, és egyben a közmunka vagy képzés után járó jutalom is na­gyobb mértékben, többek számára lett elérhető. Mindemellett, a rend­szer az előbbiekben felvázolt alap- filozófiája nem borult fel. Egyes kormánypárti parlamenti képvi­selők (legalábbis eredetileg még azok voltak) azonban újabb javas­latokkal léptek elő. Az indíttatás okait nem elemezve, figyelmeztet­ni kell, hogy ezen javaslatok telje­sen felborítanák a meglévő rend­szert, és bizonyos értelemben ugyanoda vezetnének vissza, ahon­nan az egész folyamat elindult. Veszélyes javaslatok A első javaslat szerint az aktivá­ciós járadék teljes, 1500 koronás összegben járna azoknak is, akik a mai rendszerben közmunkában vagy képzésben való részvétel el­lenére, a rendszer felépítéséből ki­folyólag kevesebb mint 1500 koro­na segélyt kapnak. De akadnak olyan javaslatok is, amelyek lénye­ge, hogy az 1500 koronát a minden létminimum alatt élő aktivizálódó személy megkapja. A harmadik ja­vaslat az előző szűkített változata, melynek értelmében legalább olyan összeget kapna az aktivizáló­dó rászoruló, hogy családjával elér­je a törvényileg meghatározott lét­minimum szintjét. Az első javaslat elfogadása ese­tén azon rászorult családok, akik ma kevesebb mint 1500 korona se­gélyt kapnak, esetleg több ezer ko­ronával is többet kaphatnának. A többieknek változatlan lenne a helyzetük. Ez jól hangzik, elsősor­ban a felnőtt gyermekekkel rendel­kező nagyobb családoknak enyhí­tené az intézkedés a reformok ne­gatív hatásait. Ha a család jövedel­me bizonyos összegek között mo­zog, az intézkedés munkára ser­kentő lenne, mivel minden egyes további megkeresett koronát teljes egészében megtarthatna, a segély összege változatlan lenne, a család nettó keresete töretlenül nőne. Igen ám, csak a család igyekezete folytán, a jövedelme egyszer elér­hetné azt a szintet, amelynél a mos­tani rendszerben már nem járna se­gély. Ez egyben azt jelentené, hogy a család egy csapásra elvesztené azt a több ezer koronát, amit addig az állam, a keresetet kiegészítendő többletben megadott, és életszín­vonala visszazuhanna majdnem a kezdeti szintre. Felmerül a kérdés, hogy ilyen körülmények között a család igyekezni fog-e több jövede­lemre szert tenni? A szükséges motiváció Vegyünk egy konkrét példát, és tekintsünk rá más szemszögökből is. Képzeljünk el egy öttagú, rende­zett viszonyok között élő családot, ahol az egyik gyermek már felnőtt. A családfő (apa vagy anya) az át­lagnál jóval alacsony bérért dolgo­zik. A másik szülő és a felnőtt gyer­mek munkanélküliek, de aktiváci­ós programokban vesznek részt. Ha a kereső családfő 10 500 koro­nát keres a felvázolt, képviselők ál­tal javasolt rendszerben, ugyan­annyi nettó jövedelme van család­jának, mint a 7000 koronáért dol­gozó egyenlő körülmények között élő szomszédjának. Ahhoz, hogy több pénzt kapjon családja, mint a hasonló családdal rendelkező, 10 000 koronát kereső kollégája, leg­alább 13 500 koronát kell keresnie. A 7000-től 10 000 koronáig kereső családfőnknek tehát nem éri meg önerőből a szegénység állapotából kifelé igyekezni, túlórázni, több műszakot vállalni, vagy esetleg más jobban kereső, de több fe­lelőséget vagy igyekezetei követelő beosztásba előlépni, ha ennek eredményeként 10 000-től 13 500 koronáig terjedő bérsávban lenne a keresete. A másik javaslat hasonló követ­kezményekkel járna, csak az egész történet némileg magasabb bérsá­vokban játszódna le. A harmadik javaslat még bonyolultabb helyze­tet idézne elő. Bizonyos kereseti szintek között ugyanazt a töretlen jövedelemnövekedést eredmé­nyezné, mint az első javaslat. Aztán lennének olyan kereseti intervallu­mok, amelyekben minden egyes további megkeresett koronát az ál­lam segélycsökkentésként meg­vonna, tehát igyekezettől függetie- nül, a házhoz kerülő pénzösszeg változatlan maradna. Végül, egy bi­zonyos keresed szint elérése után, bekövetkezne az életszínvonal zu­hanása a juttatások teljes megvo­nása következtében. Nyilvánvaló, hogy a javaslatok magukon viselik a cikk elején felvá­zolt nemkívánatos szociális rend­szer jellemzőit. Ez nem ésszerű szociális politika. Az ilyen intézke­dések függőségre nevelnek, arcul csapják az életkörülmények javítá­sára irányuló egyéni igyekezetei, konzerválják, sőt elmélyítik a sze­génységet. Nemcsak a nemzetközi szaktekintélyek ajánlásaival van­nak szöges ellentétben, de a józan ész sem ezeket diktálja. A szerző a munkaügyi tárca szociálpolitikai intézetének igazgatója Európában a svájci körzetek a leggazdagabbak, míg a legszegényebb régiók Romániában vannak Térségünk éllovasa Prága, Pozsony és Brünn ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Európában a svájciak a leggazdagabbak. A vásárlóerőt tekintve az élenjáró térségek kö­zül az első öt Svájcban van: Zü­rich, Észak-Nyugát-Svájc, Kelet- Svájc, a Svájci-medence (Mittel­land) és a Genfi tó környéke - derül ki egy német-osztrák fel­mérésből. A kontinens legszegé­nyebb régiói Romániában van­nak. Mind az öt említett svájci régióban kétszer akkora a vásár­lóerő, mint az európai átlag - állapította meg közös elemzésé­ben a német Consodata Marke­ting Intelligence és az osztrák RegioData Research. Európában a legszegényebbek a román régiók, itt van a konti­nens öt legszegényebb térsége; a lakosság vásárlóereje az európai átlagnak még a hetedét sem éri el. A románok mellett a tíz leg­szegényebb térség között van két bolgár régió is, de a legszegé­nyebbek a Románia észak-keleti részén élők: itt a vásárlóerő-in­dex 13,4 pont. A felmérésbe 29 európai or­szágot és 279 régiót vontak be, a vásárlóerő indexet az európai át­lag alapján számolták. Az öt svájci régión kívül az első tíz leg­gazdagabb térségben van a lon­doni City, Luxemburg és Oslo környéke. Az elemzés szerint a csatlakozó országok kezdik be­hozni lemaradásukat: a csúcson Csehország áll, a legtehetősebb régió Prága és környéke, itt a vá­sárlóerő nagyobb, mint Nyugat- Európa 29 térségében. Szlovéni­ában a jólét nagyjából olyan, mint a spanyolországi Galíciá­ban, vagy Andalúziában, de egyes részei a leggazdagabbak Kelet-Európábán, és a fejletteb­bek között van Brünn, Ceské Bu- dejovice, valamint Pozsony és vonzáskörzete is. (MTI, t) Az autópálya hiánya miatt Poprád elesik a Whirlpooltól Most a lengyelek nyertek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Poprád. Elsősorban a rossz inf­rastruktúra és a földek rendezeden tulajdonviszonyai miatt vesztette el Poprád a Whirlpool amerikai ház- tartásigép-gyártó 100 millió eurós befektetéséért folytatott harcot - állítja Errico Biondi, a Whirlpool poprádi üzemének igazgatója. Sze­rinte a lengyel Wroclaw elsősorban annak köszönheti a győzelmét, hogy a cégnek ott már tulajdoná­ban van az építési telek, Wroclav- ban ugyanis már van egy hűtőgép- gyártó és mosogatógép-gyártó üze­mük. A terv keretében új tűzhely- termékcsalád gyártását kezdik meg, továbbfejlesztik a cég már meglévő hűtő-szekrény- és moso­gatógép termékcsaládját, és bővítik a wroclawi gyárban működő tech­nológiai fejlesztési központot. A Whirlpool szerint a beruházás mintegy 1000 új munkahelyet te­remt majd. A lengyel kormány kö­telezi magát, hogy az amerikai cé­get a teljes beruházási költség 20- 30%-áig támogatja. Ugyanakkor a Whirlpoolnak 10 millió eurót kész­pénzben kell kifizetnie. A Whirlpo­ol Europe azóta, hogy 15 évvel ez­előtt megérkezett Európába, több, mint 2,7 milliárd eurónak megfe­lelő összeget fektetett páneurópai beruházásokba. (TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra olcsóbb lett a gázolaj Pozsony. A Slovnaft egy hét után tegnap újra csökkentette a gázolaj árát. Ezúttal 40 fillérrel lett olcsóbb az üzemanyag, a tár­saság tótjainál így jelenleg 32,20 koronáért juthatunk hoz­zá literjéhez. Két héttel ezelőtt a gázolaj literje még 33 koronába került. Ezúttal sem változtattak azonban a benzin árán, ami már­cius eleje óta azonos szinten van. A 91-es oktánszámú Tempo Plus literjéhez továbbra is 34 koroná­ért, míg a 95-ös Tempo Plushoz 34,40, a 98-ashoz pedig 37 koro­náért juthatunk hozzá. (TASR) Tovább drágulhat az energia Bécs. Az elkövetkező hat év­ben 50-80 százalékkal nőhet a villanyenergia ára - állítja Gün­ter Brauner, a Bécsi Műszaki Egyetem professzora. Szerinte jelenleg nem éri meg új erő­műveket építeni, ami miatt az el­következő években 50%-kal nőhetnek az árak, míg az emissziókkal folytatott kereske­delem további 10-30%-kal nö­velheti az árakat. (TASR) Alapkőletétel a Kia Motorsnál Zsolna. Ma helyezik el a Kia Motors zsolnai gyárának alapkö­vét, és ezzel hivatalosan is kezde­tét veszi a koreai autógyár építé­se. A cég 890 millió eurót fektet az új üzem felépítésébe, de hét beszállító partner is beszáll az új ipartelep kiépítésébe, így a teljes befektetés meghaladja az 1,1 milliárd eurót. Az új üzemben akár 300 ezer autó is készülhet majd évente. A gyár építését már az idén áprilisban megkezdik, és az első autók várhatóan 2005 vé­gén hagyhatják el a szlovákiai gyártósorokat. (TASR) Magyar tőke külföldön Budapest. A magyar cégek egy része már túljutott a rend­szerváltás utáni tőkehiányon, s maga is befektetésekbe fogott. Ennek elsősorban az az oka, hogy a versenyképesebb piaci megjelenés érdekében a hazai­nál olcsóbb munkaerőt keres elsősorban Kelet-Európábán és Ázsiában. A magyar cégek 1998 és 2003 között 2,9 milliárd dol­lárt fektettek be külföldön, több­nyire kelet- és közép-európai or­szágokban. Romániában hozzá­vetőleg 4000 magyar cég műkö­dik és ezeknek mintegy 30%-a kihelyezett termelést folytat, (h) Az OTP ráhajtott a román Robankra Budapest. Az OTP Bank már a török tulajdonban lévő román Robank megvásárlásának tech­nikai részleteiről egyeztet Lon­donban. A Robank-ügyletet ne­hezíti, hogy a napokban meghi­úsult a Tiriac Bank eladása, amelyre a német HVB Bank és a görög Piraeus is pályázott. Ez ugyanis azzal jár, hogy az OTP vetélytársat kap e két bank sze­mélyében. (MH, TF) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta ______________Árfolyam Valuta_____________Árfolyam EM U - euró _________40,212 Lengyel zloty___________8,502 An gol font_____________60,996 Magyarforint (100) 16,232 Cseh korona_____________1,232 Svéd korona____________4,374 Dá n korona _________5,400 Szlovén tollár (100) 16,858 Ja pán jen (100)________31,408 Svájci frank____________25,671 Ka nadai dollár_________25,342 USA-dollár____________33,352 VÉ TEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,01-41,31 31,97-34,37 1,20-1,26 15,21-17,21 OTP Bank 39,10-41,14 32,26-34,05 1,20-1,26 15,61-16,81 Postabank 39,12-41,20 32,38-34,10 1,20-1,26 15,58-16,86 Szí. Takarékpénztár 39,10-41,10 32,25-33,95 1,19-1,26 15,48-16,94 Tatra banka 39,1241,20 32,38-34,10 1,20-1,26 15,58-16,86 UniBanka 39,1441,14 32,46-34,13 1,20-1,26 14,62-15,58 Általános Hitelbank 39,0941,17 32,42-34,15 1,19-1,26 15,31-17,10 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents