Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-31 / 76. szám, szerda
2004. március 31., szerda MOZIMUSTRA 1. évfolyam 4. szám Történelmi és teológiai szempontból hiteles Passió: exkluzív vetítés VILLÁMINTERJÚ Gyümölcsoltó Boldogasszony előtt egy nappal a Passió című film forgalmazója exkluzív vetítésre invitálta a pozsonyi lelkipásztorokat, valamint a Magyar Koalíció Pártja és a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőit. A vetítésen jelen volt a Szlovák Püspöki Kar kultúráért felelős tagja, Frantisek Rábek is. A filmről Halko József katolikus pappal beszélgettünk. Miért invitálták az egyház képviselőit erre a vetítésre? Valamiféle állásfoglalást szerettek volna kérni önöktől? Részben ez is motiválhatta őket. Meg gondolom az is, hogy mi tovább tudjuk adni azt, amit láttunk, ha az emberek érdeklődnének. Ön fogja ajánlani a filmet híveinek? Az időseknek, a gyerekeknek és a gyengébb idegzetűeknek nagyon óvatosan. Történelmi és teológiai szempontból hitelesnek tartja az alkotást? Természetesen. A film az evangélium szellemében próbálja bemutatni az eseményeket. Igaz, hogy nagyon drasztikus és véres. De Jézus magatartása, mikor imádkozik kínzóiért, végtelen szeretetére utal. (kcr) „A film az evangélium szellemében próbálja bemutatni az eseményeket” (Képarchívum) Koltai Róbert Szatmárnémetiben hezdi a forgatást Történelmi kalandfilm MTI-HÍR Koltai Róbert filmjének, a Világszám - Dodó és Naftalin című produkciónak a forgatása kezdődik kedden a romániai Szatmárnémetiben, a város színházának épületében. A leglátványosabb utcaijelenetek felvételére a következő hetekben kerül sor, a színház előtti utcában mintegy 350 statiszta jeleníti meg az 1956-os forradalom egy kisvárosban játszódó jeleneteit. A Vüágszám cselekménye túlnyomórészt a forradalom idején játszódik. Koltai úgy jellemezte a filmet, hogy az történelmi kalandfilm, tragikomédia. Kassovitz a sztori hiányosságait kapkodó kameramozgással, szürkéskék megvüágítással igyekezett kompenzálni „Gothikus” hollywoodi sátán Szegény Mathieu Kassovitz ugyanúgy járt, mint szegény Luc Besson: beszippantotta őt Hollywood. Francia rendezők ne merészkedjenek Amerikába, mert ezzel eladják lelkűket a sátánnak. JUHÁSZ KATALIN A Gothika például csakis és kizárólag Halle Berry-ről, valamint a speciális effektekről szól, az összes többi közreműködő, beleértve a rendezőt is, csak statisztál a fűmben. Kassovitz édeskeveset tudott átvinni fogában tartva a Gyűlöletből a túlsó partra. Az a finom nüanszokkal és félelmetes pszichológiai következetességgel leforgatott film nem véledenül robbant akkorát, ez a mostam pedig nem véledenül végzi majd a videókölcsönzők alsó polcain, a B kategóriás szemét között. Az értheteden okból Gothika címet kapott pszicho-thriller ugyanis olyan, mintha ötven klasszikus horrorfilm elemeit gyúrta volna össze a rendező. Az a legidegesítőbb, hogy nem csupán a rémületkeltó- nek szánt speciális effektek, hanem maga a történet is kiszámítható. A Sikoly forgatókönyve Nobel-díjas alkotás ehhez képest. A sztori hiányosságait ezért jobb híján kapkodó kameramozgással, szürkéskék megvüágítással és vészjósló zenével igyekeznek kompenzálni. A paranormális jelenségek, a rejtélyes erők, a természetfeletti lények összeeresztése bibliai témákkal veszélyes eklektikát eredményez. Arról van szó ugyanis, hogy egy pszichiáter páciensét megszállja a sátán, a lány ezzel a „távvezérléssel” követ el bűncselekményt, és persze mindenki elmebetegnek nézi, még Hálle Berry, a világ legszexisebb kriminálpszichológusa is. Halle Berry és Penelope Cruz Aztán egy este vele is megmagyarázhatatlan dolgok történnek, és amikor feleszmél, a veszélyes elítélteket őrző elmegyógyintézetben, páciensei között találja magát. Kiderül, hogy brutálisan megölte férjét, az intézet igazgatóját, ám ő csak arra emlékszik, hogy hazafelé menet útját állta egy fiatal lány. Ó maga sem tudja, hogy valóban egy bosszúszomjas szellem áldozata lett-e, vagy csak a képzelete játszik vele. Megszökik a börtönből, hogy kiderítse az igazságot, és szörnyű dologra jön rá férjével kapcsolatban. Az alaphelyzetből (egy pszichiáternek kétségei támadnak saját épelméjűségével kapcsolatban) akár izgalmas történet is kikerekedhetett volna, de hát nem kerekedett. A jelenetek nyolcvan százalékában Halle Berry testhez tapadó trikóban rohangál az elmegyógyintézet elhagyatott folyosóin, ahol állandóan villognak a neonok. A hirtelen zajok, kiáltások is a félelemérzetet hivatottak erősíteni, kevés sikerrel. (A kassai moziban, ahol ültem, a közönség egy része láthatóan unta a filmet, pusmogtak, nevetgéltek, sőt valaki kétszer is hosz- szasan beszélt a mobilján.) Kassovitz olyan bődületes kliséket használ, mintha nem is ő rendezte volna annak idején a Gyűlöletet. Odakint állandóan zuhog az eső, a lepecsételt ház minden szobájában égnek a díszlámpák, a főszereplő sminkje és frizurája akkor is tökéletes, amikor zuhogó esőből lép be a következő jelenetbe. Olyan apróságokról nem is beszélve, hogy egy amerikai börtönőr nem kockáztatja az állását elítéltek kicsempészésével, még ha maga Halle Berry is az elítélt. Számomra a legnagyobb rejtély az, vajon hogyan kaphatott ez a nő Oscar-díjat, illetve ha már megkapta, miért vállalta el egy komolyabb színészi kvalitásokat igénylő film főszerepét. Mert az, hogy kigúvadt szemekkel néz és hisztérikusan retteg, még nem elég a meggyőző karakterformáláshoz. Én például végig nem tudtam elhinni neki, hogy valóban pszichiáter. A jobb képességű színészek mellékfigurákat formálnak meg, háttérbe szorultak, pedig ez azért nem egy egyszereplős film, fontos feladatai lettek volna a szkeptikus kollégát játszó Robert Downey Jr.-nak, a férjet játszó, egyébként kitűnő Charles S. Duttonnak és főleg Penelope Cruznak a bomlott elméjűnek hitt, valójában csak eszközként használt Chloe bőrében. Csak remélni tudom, hogy a Gothika volt az első és utolsó filmes félrelépés Mathieu Kassovitz életében. Hogy nem szállta meg őt a hollywoodi sátán. Mert akkor jaj nekünk! Fazekas Csaba a Magyar Intézet vendége volt. Első nagyjátékfilmje, a Boldog születésnapot! levetítése után Szabó G. László beszélgetett a fiatal alkotóval A filmpolitika ront a rendezők közötti kapcsolatokon TALLÓSI BÉLA Filmkockák címmel új rendezvénysorozatot indított a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. A sorozat koncepciója szerint az intézet székházában sikeres magyar filmeket mutatnak be, a vetítéseket követően pedig az adott mozgókép rendezőjével is találkozhat a közönség. Indításként az elsőfilmes Fazekas Csaba Boldog születésnapot! című munkáját vetítették. A filmet a közönség is szerette és szereti, valamint a szakma is elismerte. A tavalyi Magyar Filmszemlén megkapta a legjobb operatőr, a legjobb nagyjátékfilm, a legjobb első film, a legjobb női alakítás díját, valamint a diákzsűri fődíját és a vágásért az Aranyollót is. A Boldog születésnapot! valójában nagy statisztéria nélkül dolgozó kis szereplős kamarafilm, amely főként a színészekre épít. Ez a költségvetésén is meglátszik. Ahogy a vetítést követő beszélgetésben, amelyet Szabó G. László vezetett, a fiatal rendező elárulta, a Boldog születésnapot! kis költségvetésű fűm, fele annyiból forgatta, mint amennyiből manapság Magyarországon film készül. A történet nagyon egyszerű: Osváth András (Kocsis Gergely) zenetanár harmincadik születésnapjára ébred, s rádöbben, vajmi keveset ért el az életben. Elhatározza, a születésnap alkalmából egyetlen nap alatt mindent megél és megszerez, amit a harminc esztendő alatt elmulasztott. Az élet útjába hozza Gyöngyit (Ónodi Eszter), aki valahonnan a Balaton mellől érkezik a fővárosba, hogy felkeresse régi nős kuncsaftjait, s megfejje őket. Bead nekik egy mesét arról, hogy nyári együtdétiik nem maradt nyomtalanul. S hogy ezt nyomaté- kosítsa, keményre tömött kispárnát köt a pólója alá. A megilletődött férjek pedig tejelnek, hogy mentsék a menthetetlent. András úgy gondolja, Gyöngyivel teljesedik ki az élete: megkéri őt, hogy egyetlen napra legyen a felesége. A lány oldalán aztán huszonnégy óra alatt mindent megél és megszerez, amire vágyik. Megéli a házasságot, kap egy gyereket, mert Gyöngyi valóban terhes, megszerzi álmai kocsiját (amelyet természetesen lopnak), szerez egy pazar lakást (amelybe természetesen csak betörnek), elégedett férjként habfürdőben kaviárt eszüt, és finom konyakot iszik. A két ember egynapos szokatlan kalandját sziporkázó humorral meséli el Fazekas Csaba. A fiatal rendező Szabó G. László kérdésére elmondta, valamelyest ez az ő története is, hiszen forgatókönyvíróként is jegyzi a filmet, tehát sokat adott bele önmagából. A Boldog születésnapot! azonban mégsem róla szól. Mert igaz ugyan, hogy ő is arra törekszik, amire a főszereplő Osváth András - vallotta be a találkozón -, vagyis hogy önmagával harmóniában legyen, ugyanakkor számára a harmóniát nem a pénz, ház, autó biztosítja, hanem sokkal inkább más értékek. Fazekas Csaba olyan színészeket kért fel a szerepekre, akik egy ideje hiányoznak a magyar filmből: Hernádi Judit, Máté Gábor, Bálint András, Kovács Kati és mások. A sikeres fiatal rendező a fűm szempontjából elsőrendűnek tartja a színészt, mert vallja, amit Szabó István Oscar-díjas rendezőtől tanult, hogy a színész arca mindent meghatározó, az ő tekintetétől függ a film. Ezért azt kérte színészeitől, hogy kevesebbet adjanak, ne rakjanak a szerepre, ne karikírozzanak. Hagyják, hogy minél egyszerűbbek legyenek a karakterek. Fazekas Csaba hét társával együtt - köztük Török Ferenccel és Pálfi György- gyel - Simó Sándor rendezői osztályába járt a Színművészeti Egyetemen. „Simó tanár úr, aki derűs és nyugodt szemlélettel figyelt a rendezésre, mélyen emberi fümeket forgatott. Cseh érzetű történeteket magyar közegben” - mondta Fazekas Csaba. Híres osztályának hallgatóit megpróbálta úgy összekovácsolni, hogy az egyetem elvégzése után se engedjék el egymást. Csakhogy, amint Fazekas Csaba mondja, filmpolitikai dolgok rontanak a kapcsolatokon. „Keresni kell a formát, hogy ne vesszünk össze.” (Képarchívum) (Képarchívum) Habfürdő, konyak és kaviár
