Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-31 / 76. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 31. Végy egy fekete golyóstollat, egy kartonborítékot, egy nagy csésze kávét, egy fejfájás elleni tablettát... Pályázzunk meg egy uniós állást! i Már az is órákat vesz el az életünkből, amíg áttanulmányozzuk az uniós pályázati kiírást (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Finoman szólva nem alap­talanok a vádak, hogy az Európai Unió bürokráciá­ja az egeket verdesi. A kö­vetkezőkben arról olvas­hatnak, milyen kálváriát kell végigjárnia annak, aki meg akar pályázni egy EU- s állást. JUHÁSZ LÁSZLÓ Gimnáziumi érettségivel és leg­alább három év szakmai tapaszta­lattal rendelkező magyar nyelvű korrektorok és kiadványokat előál­lító produkciós koordinátorok szá­mára hirdetett uniós állásokat az EPSO, vagyis az Európai Személy­zeti Felvételi Hivatal. A jelentkezé­si határidő ma éjfélkor jár le, így nem érhet minket az elrettentés szándékának vádja. Aki pályázott, az tudja, mi vár rá, aki nem, annak is tanulságos lehet a procedúra. Az EU (legalábbis ennek a konk­rét állásnak a megpályázásakor) nem teszi lehetővé, hogy az internetről letöltsük az - amúgy ott is megtalálható - nyomtatványt és űrlapot, minden levelezésnek hagyományos, postai úton kell tör­ténnie. Az eljárás tehát a következő. Te­lefonon, faxon, elektronikus vagy hagyományos levélben igényelünk a brüsszeli EPSO-tól egy példányt az Official Journal of the European Union (Az Európai Unió Hivatalos Lapja) nevű közlöny C 51 A kódot viselő számából. Természetesen feltüntetjük, hogy a kiadványnak milyen nyelvű változatára tartunk igényt. (Választhatunk az unió je­lenlegi hivatalos nyelvei közül.) Postafordultával megkapjuk az Official Journalt, amely tartalmaz: egy „Optical Reader Registration Form” fantázianevű, talán optikai regisztrációs űrlapnak fordítható, négyoldalas nyomtatványt, egy emlékeztetőt a pályázati feltéte­lekről, két, a pályázat visszaküldé­sekor a borítékra ragasztandó ön­tapadós matricát, magát a pályá­zati knrást, valamint egy 32 olda­las tájékoztatót arról, hogyan kell pályáznunk. Erre - amint nemso­kára kiderül - nagyon nagy szük­ségünk is lesz. Mielőtt hozzákezdenénk az űr­lap kitöltéséhez, néhány fontos tudnivaló. Csak kézzel írhatunk. Csak fekete golyóstollat használ­hatunk, ha hibát vétünk, nincs le­hetőség a javításra. Javítófolyadék használata tilos. Kizárólag a min­taként mellékelt nyomtatott nagy­betűs betűtípust használhatjuk, annak is a megfelelő méretét. Egy megjegyzés: a mintaként felsorolt karakterek között nincs ékezetes betű, a Köszörűs Gyöngyik tehát íiják azt szép, fekete, kalligrafikus, nyomtatott betűkkel: KOSZORÚS GYÖNGYI. (Kérdés, mi lesz, ha je­lentkezésünket később egybevetik bizonyítványainkkal, okirataink­kal?) Az űrlapot ajánlott külde­ményként A4-es méretű, karton­ból készült (tehát semmi esetre sem puha!) borítékban kell visszaküldeni, melyre rá kell ragasztani a mellékelt levonót, és rá kell írni: „PLEASE DO NOT BEND” vagy „NE PAS PLIER SVP”. Nem szabad félbehajtani sem a borítékot, sem pedig az űrla­pot, amelyen ellenben - személyi adatainkon, telefon- és faxszá­munkon kívül - sok minden egyéb adat mellett fel kell tüntetnünk például annak a sajtóorgánumnak a kódját is, ahonnan tudomást sze­reztünk a pályázatról. Bonyolultnak tűnik? Ezek csak az első lépések, hiszen egyelőre csak regisztráltattuk magunkat, valójában még meg sem pályáztuk az állást. Ha sikerült hibátlanul kitölte­nünk és időben elküldenünk a re­gisztrációs űrlapot, és a rajta fel­tüntetett végzettségünket és szak­mai gyakorlatunkat megfelelőnek találják Brüsszelben, meghívót ka­punk az előválogatás első forduló­jába, amelyre még idén október­ben - vagyis alig hét hónap múlva - sor is kerül, több helyszínen egy­szerre. Az előválogatás három tesztből áll. Az első (magyar nyelvű) a vá­lasztott munkakörrel - esetünkben a kiadványkészítőivel - összefüggő tájékozottságunkat, a második (angol, francia vagy német nyel­vű) az Európai Unióval kapcsola­tos általános tudásunkat, a harma­dik (szintén angol, francia vagy német) pedig az általános művelt­ségünket, érvelési képességeinket vizsgálja. Szervezési okokból - áll a tájékoztatóban - az előválogatási tesztek után közvetlenül sor kerül az írásbeli tesztre is, amelynek eredményét viszont csak annak az 55 pályázónak az esetében veszik majd figyelembe, akik a legtöbb pontot szerezték az említett négy teszt során. Ők jogot szereznek ar­ra, hogy benyújtsák pályázatukat a meghirdetett állásra. A pályázati űrlapot postán küldik el nekik és csak nekik. A kitöltött pályázat beküldése­kor mellékelniük kell - és most tényleg csak néhány dolgot soro­lunk fel - a végzettségüket igazoló dokumentum (érettségi bizonyít­vány, egyetemi oklevél) másolatát, útlevelük adatlapjának kópiáját, előző munkahelyeikről származó dokumentumaikat (munkaszerző­dés, munkaviszony megszűnéséről szóló végzés stb), amelyek hiányá­ban elfogadják az adott munkahe­lyeken kapott első és utolsó fizetési szalag fénymásolatát is. A válogatóbizottság a beérke­zett, teljes pályázatok alapján le­osztályozza az 55 szerencsés írás­beli tesztjét. Közülük a 24 legtöbb pontszámot szerzett pályázót meg­hívják a Luxembourgban 2005 ja­nuárjában (!) tartandó szóbeli fel­vételire. Az itt megfelelt és a 16 legmaga­sabb pontszámot elért pályázók felkerülnek az úgynevezett tarta­léklistára, és később konkrét állás- ajánlatra számíthatnak valamelyik uniós intézmény kiadóhivatalától. Természetesen csak akkor, amikor szükség lesz rájuk. Konklúzió helyett egy megjegy­zés: példánk egy közepes, vagyis B besorolású állás megpályázását mutatta be. A magasabb képesítést igényelő munkakörök esetén az el­járás valamivel bonyolultabb... Az előválogatás csak a pályázati határidő letelte után hét hónappal lesz. Nem várható el, hogy a polgárok olyan szabályokat kövessenek, amelyeket nem értenek Aranyélet vár a fordítókra az Európai Unióban FELDOLGOZÁS Az EU egyik alapszabálya a nyelvi gazdagság megőrzése a tagállamok körében. Az uniós polgárok nemzeti identitásának megóvása elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy mindenki saját nyelvén is hozzáférhessen a közösség dokumentumaihoz. Ez komoly kihívást és egyben nagy lehetőségeket is jelent a bölcsész- hallgatók számára. A kulturális sokszínűség meg­őrzésének igénye mellett alapvető emberi jog az anyanyelvi források megléte, például a jogi szövegek esetében. Nem várható el, hogy a polgárok olyan szabályokat kö­vessenek, amelyeket nem érte­nek, mert idegen nyelven fogal­mazódtak. A demokratizmus je­gyében jogaikat is csak akkor tud­ják gyakorolni az egyes tagállam­ok polgárai, ha saját ötleteiket, gondolataikat belevihetik a közös jogszabályok alkotásába. A hatékony kommunikáció és együttműködés feltétele a megfe­lelő színvonalú fordítói munka. A csatlakozást követően az unió hi­vatalos nyelveinek száma az eddi­gi tizenegyről húszra növekszik, ami számszerűen 82 százalékos arányt jelent. A fordítandó iratok esetében közel 40 százalékos nö­vekménnyel számolnak, a 2003- as év másfélmilliónyi oldala he­lyett idén kétmülió egyszázezer, jövőre akár kétmillió négyszáz- ezer oldal idegen nyelvre való át­ültetése várhat a szakemberekre. A fordításra szánt költségvetés ennek arányában növekszik majd, az eddigi 230 millió euró helyett közel 320 millióval gazdálkod­nak. Minden csatlakozó nyelv ese­tében minimálisan hatvan fordí­tóval számolnak a brüsszeli admi­nisztrációban. Ez a létszám az iro­dai alkalmazottakat is számolva nyelvenként 110 új munkatársnak ad munkát a jövőben. Jelen pilla­natban a régi uniós tagállamok ügyviteléhez 1300 fordító nyújt segítséget. Az uniós ügyvitel rendszerében jelenleg az angol, a francia és a német a munkanyelv. Az egyes nyelvi szakértők felada­tát a már elfogadott döntések to­vábbi idegen nyelvi fordítása je­lenti. Már 1996-ban megalakult a tol­mács-fordítói gárda képzésére az unió TAIEX (Technical Assistance Information Exchange Office) szolgálata, amelynek feladata a csatlakozásra váró államokban a fordító- és tolmácsképzés felügye­lete, miniszteri vezetés mellett. Kilenc tagjelölt állam esetében már megszülettek a kihelyezett nyelvi központok, amelyek a szak­anyagok tolmácsolásával foglal­koznak, szabályozzák a tolmács- képzés kérdését, kapcsolatokat ápolnak a felsőoktatással, fordító­intézetekkel és szövetségekkel. A tolmácsok kiválasztása 2003 óta folyik. Minden központba nyelvenként három-három jelöl­tet várnak. A létszámot várhatóan 2004. május elsejéig sikerül fel­tölteni, hasonlóan az EU- tisztségviselők kiválasztási rend­jéhez. A fordítói stáb létszáma 2006-ig tovább bővülhet - nyel­venként 20-20 fővel kalkulál a brüsszeli adminisztráció. Új karri­erkilátások nyílnak-nyíltak meg ezzel a nyelvekkel foglalkozni sze­rető fiatalok előtt, (felvi.hu) A megfelelő védelmet hiányolják az EP-képviselők Féltik az utasok adatait _______________Európai Unió ll PÓCS B ALÁZS Egyszerre üzentek hadat az Eu­rópai Bizottságnak és az Egyesült Államoknak az euroképviselők. Terrorveszély ide vagy oda, fel­bosszantotta őket, hogy európai légitársaságok is kiadják az uta­sok személyes adatait az amerikai hatóságoknak. Igaz, ettől az EU is sokáig húzódozott, de - hosszas viták után - az Európai Bizottság tavaly decemberben végül rábó­lintott a washingtoni kérésre. Ám az Európai Parlament (EP) szerint ez súlyos hiba volt, a megállapo­dást tehát újra kell tárgyalni.-Az USA-val kötött egyezmény nem ad megfelelő védelmet az unió állampolgárainak - summáz­ta a strasbourgi-brüsszeli törvény- hozás véleményét Johanna Boogerd-Quaak holland képvise­lőnő. Egyelőre csupán a polgári szabadságjogok bizottsága tilta­kozott, de ha az EP plenáris ülése is hasonlóan vélekedik, az Euró­pai Bizottság valóban kénytelen lesz újrakezdeni az alkudozást az amerikaiakkal. Mi nem tetszik az uniós parla­mentnek? Először is az, hogy a légi- társaságok harmincnégyféle adatot adhatnak át az Egyesült Államok hatóságainak, köztük az utasok hi­telkártyaszámát, címét, telefonszá­mát, születési dátumát, csomagjai­nak számát és azt, mekkora cso­porttal utazik. Ha bármilyen hiba csúszik az adatokba, azok kijavítá­sára az utasoknak nincs lehetősé­gük. Az EP-képviselők aggályosnak tartják azt is, hogy túl sokféle ame­rikai ügynökség hozzáférhet az adatokhoz, amelyeket ráadásul nemcsak a terrorizmus elleni harc­ban, hanem „súlyos bűnügyek” ki­vizsgálásánál is fel lehet használni. Néhány diplomatípust automatikusan elismer az EU Nyolc kiemelt szakma ÖSSZEÁLLÍTÁS Ha május elseje után munkát szeretnénk vállalni valamelyik uni­ós államban, ehhez szükség van diplománk elismertetésére. A leg­könnyebb dolgunk akkor lesz, ha gyógyszerész, orvos, fogorvos, ál­talános ápoló, szülésznő, állator­vos, építész vagy jogász végzettség­gel rendelkezünk. Ekkor komo­lyabb hivatali ügyintézés nélkül minden tagországban automatiku­san el kell hogy fogadják a diplo­mánkat. A fogadó ország nem vizs­gálhatja, hogy szlovákiai képzé­sünk megfelel-e az ottani előírások­nak, diplománkat vagy szakképesí­tésünket az ottani oktatási intéz­ményben szerzett oklevéllel, bizo­nyítvánnyal egyenértékűnek kell tekinteni. Ajogászok helyzete azért némileg eltér a másik hét szakma képviselőiétől. A diploma automa­tikus elismerése az ügyvédek eseté­ben például csak azt teszi lehetővé, hogy ügyfelüket egy másik uniós tagállamban is képviseljék, azaz szolgáltatást nyújtsanak. Ha valaki jogászként szeretne letelepedni egy másik országban, és ott folytatna praxist, ahhoz számos más feltételt is teljesítenie kell. A feltételek or­szágonként változhatnak, de pél­dául a nyelvismeret vagy a kamarai tagság általánosan elvárt. (MH, ú) A nehéziparban változatlanul férfi vezetőből van több Belgiumban sok a főnöknő euro.hu Brüsszel. Az utóbbi két évtized legmagasabb arányában vannak je­len a belga nők a cégvezetőségek­ben, jelentette be a női cégtulajdo­nosok szervezete és a flamand kö­zéposztályt képviselő szakszerve­zet Flandriában, az év üzletasszo­nya kitüntetés átadása alkalmából. 1980-ban a belgiumi cégeknek csupán egynegyedét vezette nő, ám a 2002-es adatok szerint számará­nyuk jelentősen megugrott, csak­nem eléri a 30 százalékot. A leg­több női főnök a szolgáltatóiparban tevékenykedik, szállodatulajdonos vagy építész. A nők továbbra is alulképviseltek a nehézipari és a mezőgazdasági ágazatok vezetői posztjain. A két szervezet adatai szerint a legtöbb vezető beosztású hölgy Belgium flamand ország­részében él és dolgozik. DOLGOZZUNK EURÓPÁBAN Spanyolország A spanyol munkaadók a mad­ridi terrortámadások ellenére is arra számítanak, sokan próbál­nak majd elhelyezkedni az or­szágban az egy hónap múlva csatlakozó államokból is. Spa­nyolországban a minimálbér mindössze 451 euró havonta, ezt azonban kárpótolja az évi 30 szabadnap, amelyekhez hozzá­számolhatjuk a tizennégy ál­lamünnepet. A munkavállalási engedélyt majdani munkaadónk intézi he­lyettünk tartományának főváro­sában. Minden, külföldi számára kiállított munkavállalási enge­délyt jóvá kell hagynia a spanyol munkaügyi minisztériumnak is. Amint ez megtörtént, Spanyolor­szág pozsonyi nagykövetségén kell munkavízumot kémünk. Fontos tudnivaló, hogy ha Katalóniában akarunk munkát vállalni, legalább alapszinten kell tudnunk katalánul. Ne le­pődjünk meg, ha felvételikor pszichológiai tesztet végeztet­nek velünk. Az első felvételi be­szélgetéskor nem célszerű szó- bahozni a fizetés nagyságát, ez Spanyolországban illetlenség. Arról, mennyit keresünk majd, csak azután kezdhetünk tár­gyalni, hogy minket választ a munkaadó. Spanyolország po­zsonyi nagykövetsége a 02/5441 5724-es telefonszá­mon érhető el. (ú) Munka a weben www.inem.es www.empleo.com www.jobpUot.es www.laboris.net www.monster.es www.spainalive.com www.stepstone.es www.trabajo.org

Next

/
Thumbnails
Contents