Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 30. Kitekintő - pályázat 15 Februárban egy magyar fiatalember is dolgozhatott az amerikai Utah államban, a Grand Canyon közelében felépített Mars-kutatóállomason Űrruhában kiballagtak a sivatagba A bolygószomszéd első űrbázisának ma legvalószínűbbnek tűnő modellje (Fotók: képarchívum) Szkafanderben követ gyűjtenek, furcsa szerkeze­teken közlekednek a siva­tagban, henger alakú épü­letben élnek - a kívülálló legfeljebb ennyit lát az amerikai Utah államban épített Mars-kutatóállomás közelében. Februárban egy magyar fiatalember két hé­ten át dolgozott itt. ÖTVÖS ZOLTÁN Az Egyesült Államok sivatagos vidékén, a Grand Canyon közelé­ben építették fel a Mars Desert Re­search Station nevű kutatóállo­mást. A Mars Society (Mars Társas­ág) nevű szervezet hozta létre ezt a bázist két évvel ezelőtt azzal a cél­lal, hogy a majdani utazások meg­alapozása érdekében szimulálják a marsbéli viszonyokat. Építettek egy nyolc méter átmérőjű és nyolc méter magas, henger alakú, fehér színű bázist, amelynek belseje a bolygószomszéd első űrbázisának ma legvalószínűbbnek tűnő mo­dellje. Persze ez a valószínűség nem tűi nagy, hiszen az első marsi emberes űrutazást 2030 körül ter­vezik. A következő negyedszázad­ban pedig olyan sok minden tör­ténhet, hogy a mai szimuláció eredményeit a néhány évvel későbbi kísérletek kitörölhetik az almanachokból. A Mars Társaság a téli időszak­ban kéthetes turnusokat szervez, ahol a hatfős munkacsoportok - űrhajólegénység - különféle szi­mulációs feladatokat végeznek el. Azért csak télen dolgoznak itt, mi­vel nyáron egy szál fürdőnadrág­ban is elviselhetetlen a sivatagi hőség, nemhogy szkafanderben - akkor inkább egy vasolvasztó ke­mence mellett hűsöl az ember. Keresztúri Ákos, a Magyar Csil­lagászati Egyesület és a Mars Soci­ety magyar csoportjának tagja ta­valy jelentkezett egy kéthetes munkára. Novemberben értesítet­ték, hogy első magyarként tagja le­het a februári - a sorban a huszon- harmadik - legénységnek, ahol észt, francia, brit és két amerikai mellett ő volt a csapat geológusa. A fiatal kutató az útiköltséget állta, a Mars-imitációs program árát az amerikaiak fedezték. „Ez nem egy turistaút volt, ahol kizárólag a környező hegyekben kellett gyönyörködnünk. Kutató­munkát végeztünk, reggeltől estig dolgoztunk, ez lekötötte energiáin­kat” - nyilatkozta Keresztúri Ákos. Felvetődik, hogy miért éppen hatan, s nem öten vagy heten dol­goznak az állomáson. Keresztúri szerint a modellek alapján ez az optimális létszám. A majdani űru­tazók biztonsági okokból mindig kettesével dolgoznak. Két ember állandóan a bázison tartózkodik, ketten viszont kint mozognak majd a bolygón. Ám egyes felada­tok elvégzésére nem elég két em­ber, van, amikor négynek kell dol­goznia. Ezért hatékony a hatos lét­szám. Több ember Marsra juttatá­sa viszont erősen megnövelné a költségeket. A modellállomás természetesen csak megszorításokkal alkalmas a bolygószomszédon majdan megta­pasztalható körülmények szimulá­lására. A földi gravitáció a marsi­nak sokszorosa, ezt nem lehet imi­tálni, mint ahogy a belélegezhető légkör hiányát, illetve a kisebb lég­nyomást sem lehet tartósan előidézni. Azért itt is akadt korlát. Ivóvizet annyit ihattak, amennyit akartak, de az egyéb célra szolgáló víz már korlátozottan állt rendelke­zésre. A két hét alatt például két­szer fürödhettek. Az emberi végter­mékek elhelyezése a marsinál egy­szerűbb volt - a pottyantós megol­dást alkalmazták. A turnus közepén tönkrement az áramellátó rendszer - a legénység mérnökei megizzadtak, mire a marsi mini atomerőművet szimulá­ló áramfejlesztőt újraélesztették -, a korábbi teljesítmény töredékét produkálta a rendszer, így ha szá­mítógépet használtak, más fo­gyasztót le kellett kapcsolniuk. Az energiaellátás zavara mellett szinte minden napra jutott műszaki prob­léma, amelyek elhárítása nem min­dig volt egyszerű. A legénység ezekben a helyzetekben egyáltalán nem irigyelte a majdan élesben utazókat, hiszen millió kilométeres távolságban az űrhajósok csak ma­gukra számíthatnak, míg a Grand Canyonban interneten keresztül kapcsolatot tartottak a külvilággal, illetve vészhelyzet esetén telefonon értesíthették a közeli település szakembereit. Erre nem volt szük­ség. A közelben élőkkel való talál­kozás azonban nem maradt el. Az egyik amerikai - nyugdíjazása előtt a NASA-nak dolgozott - szkafan­derben beballagott a településre, mivel a Valentin-napi kívánságot egy amerikainak ilyen helyzetben is el kell juttatnia a címzetthez. A kívülálló számára mulatságos­nak tűnhet, de hát ez is a szimulá­ció része, hogy a szabadba kizáró­lag szkafanderben léphettek ki. Ahogy ilyenkor kell, az állomáson beöltöztek, kizsilipeltek, majd az űrruhában kiballagtak a sivatagba. Keresztúri Ákos köveket vizsgált, geológiai formációkat tanulmá­nyozott, szóval olyan munkát vég­zett, amit a mai kereskedelmi tévék emlőin felnövekvő generációk dö­gunalmasnak tartanak. „Ez a mun­ka nagyon erős belső kontrollt igé­nyel, a lemondás természetes, a tu­dományos munka mindenek felett áll” - véli Keresztúri. Minden este jelentést írtak az aznapi tapasztala­tokról, az utolsó napon pedig összefoglalták a két hét eseménye­it. Mi az értelme ennek a szimuláci­ónak? - erre a kérdésre Keresztúri szerint nagyon is gyakorlatias vála­szok adhatók. Tapasztalataik alap­ján eszközöket fejlesztenek ki, eljá­rásokat dolgoznak ki a különféle üzemzavarok elhárítására. A Mars Societynek a NASA-val nincs szoros kapcsolata, ennek el­lenére március első két hetében az Amerikai Űrügynökség hattagú le­génysége gyakorolt az állomáson. Ha már a NASA-é, logikus a kérdés, hogy ez a két hét jelenthet-e bel­épőt az amerikai szervezethez. Ke­resztúri Ákos szerint ez az ő eseté­ben nem merülhet fel, mert nem ez a szakterülete. Őt az jobban érdek­li, hogy egy adott helyre miként ke­rülhetett egy szikla, az viszont ke­vésbé mozgatja, hogy miként vizs­gálható mindez majd a Marson. „Örömmel maradtam volna, hiszen ezernyi megválaszolatlan kérdést hagytam magam mögött, de má­soknak is helyet kell adni” - mond­ta, bár azt is elárulta, hogy a társas­ág kanadai bázisán is szívesen el- töltene két hetet. A lehetőségei egyébként gyarapodnak, hiszen 2005-re a társaság Ausztráliában, illetve Európában, Izlandon is lét­rehoz egy-egy modellállomást. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Alapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdet oktatási és kulturális támogatás elnyerésének tárgyában, amelyet a Szlovák Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormá­nya közötti, a nemzeti kisebbsé­gek kölcsönös oktatási és kulturá­lis támogatásáról szóló megálla­podás értelmében a Magyar Köz­társaság Kormánya támogatás formájában nyújt jogi és termé­szetes személyek részére. 1. A támogatás célja és jogcíme 1.1. A Szlovák Köztársaság te­rületén magyar nyelven, a magyar kultúra vagy a magyar nyelv tár­gyában oktatást biztosító művelő­dési és közoktatási intézmények­ben folyó oktatási és nevelési fo­lyamat támogatása. Támogatásban részesülhetnek a Szlovák Köztársaság területén működő magyar nyelven oktató­nevelő tevékenységet kifejtő in­tézmények (alap- és középisko­lák) mellett működő Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének Alapszervezetei (SZMSZSZ ASZ). 1.2. Nemzeti havatartozásukra való tekintet nélkül a Szlovák Köz­társaság területén felsőoktatási in­tézményekben tanuló hallgatók támogatása, ami hozzájárul a ma­gyar nemzeti kisebbséghez tarto­zó személyek kulturális vagy nyel­vi identitásának megőrzéséhez. A támogatások tanévenként egy alkalommal vehetők igénybe és a fentiek szerinti jogosultságok igazolása, valamint az alábbi pá­lyázati feltételek teljesítése esetén nyerhetők el. 2. A támogatás felhasználási területei A pályázati támogatások többek között az alábbi területeken hasz­nálhatók fel:- szakkönyv, segédtankönyv, tan- és sporteszközök beszerzése,- folyóiratrendelés, az iskolai könyvtár feltöltése és multimédiás bővítése,- informatikai eszközök, szakkö­ri kísérleteket szolgáló berendezé­sek beszerzése,- gyermek- és diák művészeti és hagyományőrző csoportok műkö­désének és fellépéseinek támogatá­sa,- diáklapok, iskolai kiadványok megjelentetése,- tanulmányi versenyek nevezé­si, részvételi és jutalmazási költsé­geinek felvállalása, tehetséggondo­zó programok támogatása,- magyar tanítási nyelvű iskolák közti baráti kapcsolatok ápolása,- tanulmányutak, tanfolyamok, speciális programok költségeinek térítése,- kulturális rendezvényeken való részvétel költségeinek /bérletek, belépődíjak, stb./, térí­tése, diákrendezvények, fesztivá­lok, klubok szervezési költségei­nek felvállalása- indokolt esetben szociális szempontú támogatások (tan­szercsomag, kollégiumi ellátás, utaztatási hozzájárulás, iskola­busz működtetése, tandíjhoz­zájárulás, stb.)- óvodákkal közös programok szervezése, játszóházak működte­tése,- további, az anyanyelv- és az identitásmegőrzést célzó progra­mok. Az itt felsorolt pályázati jogcí­mekből egyszerre többre is pályáz­ni lehet. 3. Pályázható támogatás ősz- szege A „Pályázati felhívás” 1. pontjá­nak 1.1. bekezdésében megjelölt tá­mogatottak maximálisan 20000,- Ft/diáknak megfelelő szlovák koro­na oktatási-nevelési támogatást va­lamint 2.400,-Ft/diáknak megfelelő szlovák koronát igényelhetnek tan­könyv- és taneszköz-támogatás gya­nánt. A „Pályázati felhívás” 1. pontjá­nak 1.2. bekezdésében megjelölt támogatottak a tárgyévben 2.800,- Ft/főnek megfelelő szlovák koro­nát igényelhetnek tankönyv és jegyzettámogatás címén. 4. A pályázás módja Pályázat csak a Pázmány Péter Alapítvány (PPA) által kiadott "Pályázati űrlapon” nyújtható be a Pázmány Péter Alapítvány Alapít­ványi Irodájának címére személye­sen, ill. ajánlott küldeményként postai úton egy eredeti és két fény­másolt példányban. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1) a pályázaton való részvételi jogosultságot igazoló okmányt, 2) a megpályázott célösszeget, 3) tétéles felhasználási költség­tervet, 4) a célösszeg felhasználásával megbízott felelős személy adatait, 5) a PPA és a pályázó közti „Meg­állapodást” a megbízott felelős sze­mély aláírásával (jogi személy ese­tén a szervezet pecsétjével ellátva). 5. A pályázat által nem támo­gathatók 4.1. Azok a jogi és természetes személyek, kiknek tevékenysége nem egyezik a „Pályázati felhívás” 1. pontjának 1.1. és 1.2. bekezdése értelmében megfogalmazott tevé­kenységi körrel. 4.2. Azok a jogi és természetes személyek, akik pályázatuk kiegé­szítésére, jogosultságuk igazolásá­ra való felszólításnak nem tesznek eleget vagy nem teljesítik a „Pályá­zati felhívás” feltételeit. 4.3 Azok a jogi és természetes személyek, akik a „Megállapodás” értelmében a „Pályázati felhívás” által meghatározott időpontig nem, vagy egyáltalán nem számol­nak el az előző évi célösszeg fel- használásáról, vagy kikkel szem­ben bírósági úton folyik a pályázati céloknak nem megfelelően felhasz­nált célösszeg visszaigénylése. 6. A pályázatok leadási határ­ideje, elbírálása és az elszámolás A pályázatokat a Pályázati Felhí­vás megjelenését követően folya­matosan veszi át és bírálja el a PPA Kuratóriuma. A támogatás tanévre szól, ezért a pályázatok június 30-ig adhatók le. A pályázat elbírálása az átvétel­től számított 30 nap, amennyiben a pályázat nem szorul kiegészítésre. Kiegészítésre való felszólítás eseté­ben az elbírálás a kiegészítés átvé­telétől számított 30 nap. A támogatás felhasználásával kapcslatos elszámolás leadásának végső határideje az aktuális év ok­tóber 31. Amennyiben az elszámo­lás a jelzett időpontig nem történik meg, a kedvezményezett kötelez­hető a támogatásként megítélt és átvett teljes összeg visszatérítésére, egyben a támogatott önmagát megfosztja a következő évi támo­gatás odaítélésének lehetőségétől. 7. Pályázatok benyújtási címe: Nadácia Pázmány Péter Alapít­vány Alapítványi Iroda - Nadacná kancelária P.O.BOX 222 Safárikova 431/4 924 00 Galanta A pályázati felhívást, az űrlapo­kat, a kitöltési- és elszámolási út­mutatókat a Pázmány Péter Alapít­vány irodája a napokban eljuttatja minden alap- és középiskolába. A dokumentumok letölthetők a www.szmpsz.sk honlapról is. A pá­lyázatban érdekeltek részére az alapítvány vezetői tájékoztató fó­rumokat szerveznek a pénteki Új Szóban közölt helyszíneken. A Pázmány Péter Alapítvány Ku­ratóriuma

Next

/
Thumbnails
Contents