Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-29 / 74. szám, hétfő
8 ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 29. Magyar glóbusz A pénzeket ki fogják fizetni, ígérik az illetékesek Eltűntek a pályázók adatai KÁRPÁTALJA Az illetékesek korábban azt ígérték, hogy március 15-ig befejeződik az oktatási-nevelési támogatásként még tavaly megítélt pénzek kifizetése. Ezzel szemben szinte alig akad olyan kárpátaljai magyar település, ahol ne lenne probléma a kifizetéssel, és ne keltene felháborodást az egyelőre hiábavalónak tűnő ígérgetés. Számos pályázó adatai egyszerűen eltűntek, miután az Illyés Közalapítvány (IKA) a pályáztatást lebonyolító KMPSZ helyett más szervezetet bízott meg a megítélt támogatások kifizetésével. A falvanként esetenként több tucatnyi „elveszett” pályázat közül néhány időközben „előkerült”, és a szülők meg is kapták a pénzüket, a legtöbben azonban - bár benyújtották az új lebonyolítóhoz pályázati űrlapjuknak a KMPSZ- től rendben megkapott fénymásolatát - továbbra is hiába várnak a kifizetésre. A munkácsi járási Szernyéről például 22 pályázó neve nem szerepelt az IKA címlistáján, melyet az új lebonyolítónak küldött meg. Néhány szülő megpróbálta menteni a menthetőt, minden lehetséges dokumentumot „pótolt”, ám pénzt a mai napig nem kapott. A rahói járási Gyertyánligeten 25 szülő kapott támogatást, 26 nem. Ugyancsak többen várnak a kifizetésre Ungváron, Minajban, Szürtében, Huszton, Fornoson, Nagypaládon, Beregszászban, Csapon, Rahón stb. A tájékozatlanság és fejetlenség miatt sok esetben a szülők béketűrése is elfogy. A kellemetlenségeknek, a viszálykodásnak, a rágalmazásoknak, a lebonyolító megváltoztatására irányuló egész politikai manővernek (vagy nevezzük, ahogy akarjuk) pedig több tucat kárpátaljai magyar család issza meg a levét, akik két év után nemcsak hogy a pénzükhöz nem jutnak hozzá, de lélekben is nagyot csalódnak a mostanság igencsak gyakran emlegetett „nemzeti összefogásban”. Nem indokolt az építkezés Rossz utak Romániában Nincsen akkora forgalom Romániában, hogy két autópálya építése indokolt legyen. Csaknem minden utat fel lehetne újítani az észak-erdélyi autópálya árából - hangzanak a Romániai Akadémiai Társaságnak az autósztrádaépítéssel kapcsolatos ellenérvei. A többmilliárdos befektetéshez képest a román kormány évente csak mintegy 400 millió eurót költ az úthálózat karbantartására és bővítésére. Ez az összeg csupán a krónikusan rossz állapotú utak „szinten tartására” elég, valós minőségi fejlesztésről szó sem lehet. Jelenleg nincs olyan keletnyugat irányú forgalom, hogy a két autópálya forgalmát megfelelő módon ki lehetne használni - vélik a Romániai Akadémiai Társaság munkatársai. Az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszát várhatóan július 4-én kez- (A Duna Televízió Híradójának felvétele) dik el építeni. (Duna TV) Anyaországi, határon túli és külhoni magyarokról Nemzetismereti tankönyv olvasható az interneten A magyarságon belül nagyobb mértékű a halandóság, mint a többségi román nemzet körében Fiatal Székelyföld, öreg Erdély? ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Magyar nemzetismereti tankönyv böngészhető a világhálón. A Balassi Bálint Intézet gondozásában, a HTMH egymillió forintos támogatásával kelt életre a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap, mely a lakiteleki Antológia Kiadó által 2002 karácsonyára kiadott kétkötetes, Haza a magasban - Magyar nemzetismeret című, a nyugati világ országaiban, szórványban élű, a magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvre épül. Szerzűi Alföldy Jenű irodalomtörténész, Bakos István művelődéskutató, Hámori Péter történész és Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, szerkesztői Bakos István és J. Király István. Nyolc tantárgycsoportra tagolódik a képekben és illusztrációkban gazdag honlap: Magyar népDUNATV Sepsiszentgyörgy. Nem adtak ki fődíjat Sepsiszentgyörgyön a Film.dok elnevezésű magyar-román dokumentumfilm fesztiválon, helyette kiemelkedő produkcióként Papp Bojána: A tévé és én, Sorin Iliesiu: Szípó és Zsigmond ismeret, nemzeti jelképek, őstörténet; Magyar történelem; Magyar nyelvismeret; Magyar irodalom; Magyar művészek panteonja; Kárpát-medencei földrajz és honismeret; Külhoni magyar diaszpóra; Magyar nevelés panteonja, nemzeti intézményeink. Olvasmányok, rokonirányú tájékozódást szolgáló honlapcímek, valamint zenei hanganyag egészíti ki. Hallható például a magyar és a székely himnusz, a Szózat, a Rákóczi induló, a Nemzeti dal. Fórum címmel hozzászólásoknak, észrevételeknek is helyet adnak, ugyanitt kérni lehet kiegészítő olvasmányokat, hanganyagokat is. A honlap tartalmát folyamatosan bővítik - mondta a bemutató sajtótájékoztatón Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója -, dolgoznak az angol nyelvű változaton, illetve vetélkedők indítását is tervezik. Dezső: Aranykalyiba című alkotását díjazták. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet által hagyományteremtés szándékával szervezett seregszemlére csaknem kétszáz alkotást neveztek az elmúlt tíz év terméséből, ennek egyharmada került a versenyprogramba. Egy nemrég lezajlott demográfiai konferencián elhangzott: bár az, hogy tíz év alatt 190 ezer romániai magyar külföldre vándorolt, jelentősen hozzájárult a demográfiai mutatók zuhanásához, a természetes fogyás mértéke sokkal ijesztőbb. ERDÉLYI RIPORT Felmérések igazolják, hogy a jelenlegi ütemben haladva tizenöt év múlva sokkal kevesebb magyar diák lesz az iskolákban, mint most. Kiss Tamás, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Demográfiai Munkacsoportjának tagja úgy véli, habár az előrejelzések a migrációt jelölték meg a romániai magyarság fogyatkozásának fő okaként, a természetes népességmozgás - a Székelyföld kivételével, ahonnan inkább elvándorolnak az emberek - ennél jóval jelentősebb volt. Természetes népmozgás Az 1992. és 2002. évi népszámlálási eredményeket összehasonlítva a szociológus rámutatott, hogy míg tizenkét évvel ezelőtt majdnem 15 ezer magyar gyermek született, 2002-ben 27,9 százalékkal kevesebb, vagyis 10 ezer, ami az országos fogyásnál nagyobb arányúnak bizonyul. Kiss Tamás szerint ez azzal magyarázható, hogy 45 ezerrel kevesebb a termékeny korú nő, mint 1992- ben. A budapesti Központi Statisztikai Hivatal kutatója, Hablicsek László ezzel szemben azt állítja, Kelet-Európára jelenleg a gyermekvállalási életkor növekedése a jellemző, ugyanis míg korábban 24 évesen szültek a nők, ma átlagosan 28 évesen vállalnak gyermeket. Más szociológiai elemzők szerint ez nemcsak erre a régióra érvényes, ugyanis a gazdaságilag fejlett nyugat-európai országokban is amellett, hogy csökken a születésszám, a nők szintén később adják szülésre a fejüket, mint tették ezt néhány évvel korábban. Veres Valér szociológus, a Babes - Bolyai Tudományegyetem (BBTE) docense szerint a magyarságon belül nagyobb mértékű a halandóság, mert körülbelül tízezren születnek, és több mint húszezren halnak meg. A romániai magyarok természetes fogyása már az 1980-as évek végén jelentkezett, a románság esetében viszont ez később mutatkozott meg. Veres úgy véli, a romániai magyar népesség körében azért kisebb a lehetőség a gyermekvállalásra, mert jobban elöregedett. Menni vagy maradni? „Nem azt kell vizsgálni, hogy akik külföldre mentek, miért mentek, hanem hogy akik itthon maradtak, miért tették. Azt ugyanis a legegyszerűbb egysejtűek is tudják, hogy oda mennek, ahol nekik jó” - törte meg egy poénnal az előadás komolyságát Szilágyi N. Sándor professzor, a BBTE tanára. Magyari Nándor szociológus szerint próbáltak erről is felméréseket készíteni, de a kapott válaszok formálisak voltak, szinte használhatatlanok. Az előadók azonban egyetértettek abban, hogy a kivándorlás legfőbb oka a gazdasági motiváció. Közülük többen úgy vélték, Magyarország a folyamatos kedvezményekkel szinte ösztönzi a vendégmunkásokat, hogy oda menjenek dolgozni. Horváth István szociológus azokat a politikai döntéseket nem tartja helyesnek, amelyek láthatóan serkentik a migrációt. „Ha Magyarország nem változtat gyakorlatán, évente körülbelül húszezren hagyják majd el Romániát” - mutatott rá Horváth. Tóth Pál Péter, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének képviselője szerint téves az az állítás, hogy Magyarország bevándorlási politikája serkentően hatna a munkavállalókra. „Az tény, hogy az anyaországnak még 5-600 ezer termékeny korú emberre lenne szüksége, de politikánkkal nem próbáljuk meg hozzánk csalogatni őket” - fogalmazott Tóth Pál Péter. Beszélő korfák A székelyföldi megyékből való elvándorlás sokkal jellemzőbb, mint a többi régió esetében. Kiss Tamás szerint a román nyelv hiányos ismerete kedvezőtlenül befolyásolja a többségi társadalomba, a gazdasági struktúrába való beilleszkedést, és ezért nő a kivándorlási kedv is. Mindamellett azonban, hogy a legtöbb fiatal a Székelyföldről vándorol ki Magyarországra, Hargita és Kovászna megye még mindig nem gyengíti a statisztikákat, ugyanis a székelyek számaránya nem csökken, ellentétben a szórványban élőkével. Emellett szintén a Székelyföldön a legegészségesebb a korfa: a magyar fiatalok itt vannak a legnagyobb számban, miközben máshol az idősek aránya kétszerese a huszonévesekének. Ha lesznek még gyerekek Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint már a tavaly kevesebb volt Erdélyben a magyarul tanuló középiskolás, mint a magyar egyetemista. Az előrejelzések szerint, ha nem változnak a demográfiai trendek, 2008-ra 40 százalékkal kevesebb általános iskolás korú gyermek lesz, mint 1990-ben. Erdei Itala szociológusnak a budapesti Educatio című kiadványban megjelent tanulmányára a Transindex internetes portál hívja fel a figyelmet. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt 15 évben az erdélyi magyarság körében 40 százalékkal csökkent a születések száma, ami egyértelműen a kisiskolások számának a fogyatkozásához vezetett. 1990-től az iskolás korosztály 28 százalékkal apadt, a tendencia megmarad, így a demográfiai apadás 2008-ig további 12 százalékosra tehető. Emellett 2000-től az általános iskolások több mint 60 százaléka falun él; korábban a városi magyar iskolások száma volt magasabb. Az előrejelzések szerint öt év múlva már csak 43 ezer erdélyi magyar általános iskolás tanul majd - az 1990-1991-es tanévben még 91 ezer iskolást tartottak nyilván. Ugyanígy 2010-ben alig több mint 25 ezer magyar középiskolás tanul majd magyar nyelven Romániában, s közülük 19,5 ezer érettségizik le. Ez pedig korlátot szab a magyar tannyelvű felsőoktatás fejlesztésének, hiszen már most is 11 ezerrel több magyar hallgató van, mint amennyi 10 év múlva lehet. A szociológus azt a tendenciát véli felfedezni, hogy az egyetem egyre kevésbé lesz szelekciós intézmény. A szórványban tapasztalt fokozott fogyás miatt 2020- ban a magyar nyelvű romániai felsőoktatásban részt vevő fiatalok 85 százaléka mindössze hét erdélyi megyéből - Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy, Bihar és Kolozs - származik majd. Magyar-román dokumentumfilm-fesztivál Fődíj nélkül a Film.dok Az idősek aránya sok helyen kétszerese a huszonévesekének (Képarchívum) Szakmai tanácskozás a fesztiválon (A Duna Televízió Híradójának felvétele)