Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-27 / 73. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 27. Téma: a nyári időszámítás 19 Kevés energiát takarítunk meg az évenkénti átállással Időszámítás-kronológia kink ) “ TtTANHJ** Holnap ilyenkor egy órával több lesz Októberben ugyan visszakapjuk az egy órányi alvásidőt, most viszont nehéz lesz átállni Egy órát veszítünk az életünkből Holnaptól egy órával kevesebbet alhatunk, hajnali kettőkor ugyanis az órákat három órára kell igazítani, mivel vasárnaptól ismét visszatérünk a nyári időszámításra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az intézkedés értelme, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak minél nagyobb mértékben essen egybe a természetes (napfényes) világítással, ezáltal a világításra felhasznált villa- mosenergia-fogyasztás csökkenthető. Az így elérhető villamos- energia-megtakarítás az éves vil- lamosenergia-igény mintegy 0,35-0,4 %-a. Ebből adódóan összességében több száz millió koronával csökkentek a villany- számlák ahhoz képest, mintha a nyári időszámítást nem alkalmaznánk. A nyári időszámítás alkalmazását állami rendelet szabályozza. Az érvényben lévő szabály a következő: a nyári időszámítás kezdete március utolsó vasárnapja 2 óra, a befejezése pedig október utolsó vasárnapja 3 óra. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy holnap, azaz március 29-én egy órával előbbre, a nyári időszámítási ciklus végén, október 26-án pedig egy órával vissza kell forgatnunk óránk mutatóit. Az energiaáram-termelók kivételével - mert hiszen a nyári időszámítás célja az energia-megtakarítás talán csak az éjjeliőrök örülnek az órák átállításának. Szlovákiában 1979-ben vezették be a két időszámítás váltogatását. 1996-ig a téli, tehát a valódi közép-európai idő szerinti, illetve a nyári időszámítás hat-hat hónapig tartott. 1996-tól kezdve azonban Szlovákiában is az Európai Unióban létező gyakorlatnak megfelelően a korábbinál egy hónappal tovább, október végéig tart a nyári időszámítás, miáltal a téli időszámítás öt hónapra rövidült. Az eddigi tapasztalatok szerint így egy nagyobb város teljes évi áramfogyasztásának megfelelő villamos energiát lehet országos viszonylatban megtakarítani. Sokan feltehetik a kérdést, hogy az óraátállítást megsínyli-e a szervezet? Vajon hogyan reagálunk rá, valóban olyan pozitívan, mint azt feltételezik? Az egy óra Jó, ha a szervezetet már előre felkészítjük a változásra. elvesztésére reagál a szervezetünk is, hiszen belső időérzékünk nagy mértékben függ a világosság-sötétség változásaitól. Sötétben a szervezet aluszékonyabb, mélyebben alszik, míg a világosság éberebbé tesz, frissebben ébredünk. A nyári időszámítás is ezzel a természetes ráhangolódással számol. Stredl Terézia pszichológus szerint ennek ellenére jó, ha a szervezetet már előre felkészítjük a változásra. „Negyed-, majd félórával, később már egész órával előbb megyünk lefeküdni, így a szervezetünket nem viseli meg a különbség, mert mennyiségben az alvás hossza megmarad. Ami huzamosan megviseli a szervezetet, az alvás megrövidítése” - mondta lapunknak. Az alváskutatók a felnőtt szervezet esetében manapság hét órában szabták meg az optimális alvási idő hosszát. Ha az alvásra ennél huzamosabb ideig kevesebb időt szánunk, akkor a szervezetünk azt megsínyli. „Ezért fontos, hogy míg a szervezet nem érzékeli természetesen a lefekvés idejét, addig az óra járásának megfelelően feküdjünk. Fokozottan érvényes ez a gyerekeinkre, akik az első napokban nyugtalanabbul reagálnak a megváltozott ritmusra” - figyelmeztet a szakember, (ú, i-t) Izraelben az ultraortodox és a világi pártok évtizedek óta vitatják az átállás szükségességét Japánban és Tajvanon nem változik semmi ÖSSZEFOGLALÓ Holnap azért nem bolydul föl a világ, hiszen nem mindenütt térnek át a nyári időszámításra. A többi között Japánban és Tajvanon is egész évben ugyanaz az időszámítás érvényes, sőt Mauri- tiuson sincs nyári időszámítás. Az Egyesült Államokban például április első vasárnapján hajnali két órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján szintén éjjel két órakor végződik. Egyiptomban április utolsó péntekén kezdődik, és szeptember utolsó csütörtökén végződik, Iránban a papok bevonásával számítják ki a nyári időszámítás időtartamát, Izraelben évente változik. Az ottani ultraortodox és világi pártok egyébként évtizedek óta ezen viaskodnak. A világiak lehetőleg meg akarják hosszabbítani, az ortodoxok pedig még a Jóm Kippur-i (engesztelés napi) böjt előtt át akarnak térni a téli időszámításra, hogy a böjtöt (amely napnyugtáig tart) egy órával megrövidítsék. Az ortodoxok, a hagyomány szerint tavaly is javasolták, hogy már szeptember 13-án, a nyári hőség kellős közepén térjenek át a téli időszámításra. Ez azért fontos - állítják -, mert ily módon egy órával kevesebbet kellene böjtölniük. Javaslatukkal mindannyiszor felhördülést idéznek elő a világi társadalomban, (mti, ú) HARGITAI MIKLÓS Az időszámítás-váltást hagyományosan az energiatakarékosság igényével indokolják. Maga a reform háborús idők szülötte. 1916-ban Amerikában vezették be először az alternatív - nyári - időszámítást. A praktikusnak tetsző ötletet több európai állam is átvette. A két időszámításos rendszer egészen 1918-ig, a háború végéig hivatalban maradt. 1919-ben azonban nyugdíjazták, s csak 1941-ben vették elő újra. Akkor viszont az órákat nem is engedték visszatekerni: 1942 szeptemberéig maradt a nyári időszámítás. 1943-ban és 1944-ben már március végén, illetve április elején beköszöntött az óra szerinti nyár, a következő két évben viszont nem állították át az időmérőt. 1947 és 1949 között megint nyári-téli rend szerint forogtak a mutatók. 1950-től 1953-ig ismét csak egyféle (téli, azaz normális) időszámítás létezett. 1954-től 1956-ig újra hozzáigazították az órákat a Naphoz, azután egészen 1980-ig a hagyományos időszámítás maradt érvényben. 1980 áprilisa óta élvezhetjük ismét az óraigazítás örömeit. Néhány évvel az egész világot megrázó első olajár- robbanás után vezették be számos országban. A kormányok a lépést azzal indokolták, hogy így több százezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el. Az évek során összesen 108 ország vette át a nyári-téli időszámítás rendszerét. A legutóbbi reformra 1996-ban került sor: akkor - már az EU- irányvonalnak megfelelően - szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete. Az órareform 1916-os bevezetése óta az életvitelünk gyökeresen megváltozott. A munkaidő rövidült, az alvásidő - nem utolsósorban a tévézés elterjedése miatt - összezsugorodott. A munkahelyi energiafogyasztás csökkent, az otthoni - az új készülékek tucatjainak használatbavétele nyomán - radikálisan megnőtt. Ma az óraigazítás energiatakarékos voltáról szóló korábbi elképzelések aligha igazak. Utoljára 1996-ban készült hatásbecslés, akkor egy csendes nyári nap energiafogyasztása volt az egész éves (vélt) megtakarítás. (Illusztrációs felvétel) Kezdetben káoszt okozott az új időszámítás Angliában Franklin ötlete volt ez is ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A nyári időszámítás bevezetését először Benjamin Franklin amerikai polihisztor javasolta, még 1784-ben. A tudós „Egy gazdaságos tervezet” (An Economical Project) című esszéjében próbált megoldást találni arra a problémára, hogy évszakonként változik a sötét és világos órák száma. Jóval később, 1907-ben egy londoni építész, bizonyos William Willett „Pazarlás a napvilággal” (Waste of Daylight) című röpira- tában azt javasolta, hogy április minden vasárnapján mindenütt húzzák előre húsz perccel az órákat, aztán szeptemberben szintén minden vasárnap húzzák őket vissza szintén húsz perccel. Az említett röpiratban Willett kifejti: „Mindenki szereti a hosszú, világos délutánokat. Mindenki panaszkodik, hogy milyen gyorsan rövidülnek ősszel a nappalok, de arra senki sem gondol, hogy nyaranta a kora reggeli napfényes órákat is ki lehetne használni”. Körülbelül egy évvel a röpirat megjelenése után Sir Robert Pearce törvényjavaslatot nyújtott be a londoni parlament alsóházában. Mindenki megütközéssel fogadta a gondolatot. Igaz, Willett elképzelése korántsem tűnt egyszerűnek. A javaslatot csak jóval Willett halála után, 1916-ban fogadták el. A gyakorlatban óriási káoszt okozott a nyári időszámítás bevezetése. A Királyi Meteorológiai Intézet továbbra is a Greewichi idő szerint adta ki az apály és a dagály időpontját. A londoni közigazgatáshoz tartozó parkok figyelembe vették az új időszámítást, de például a Kew Gardens ezt egyálta- . Ián nem tudta elfogadni. Skóciában még kirívóbb esetek történtek, az addig mindig pontosan egy időben megszólaló ágyúk össze-vissza tüzeltek a katonai tiszteletadásnál. Abból az évből származik egy érdekes eset: egy anya ikreknek adott életet, az egyiknek még az óra átállítása előtt, a másiknak később. így a gyerekek születési ideje néhány perccel felcserélődött, (ú) Benjamin Franklin Az átállást a gyermekeink sínylik meg a leginkább Egészségkárosító hatású? Lassan kihúnynak a fények Európában (Képarchívum) FELDOLGOZÁS Az nyilvánvaló, hogy a gazdaság valamicskét nyerhet a nyári és a téli időszámítás bevezetésével, azt viszont soha senki nem számolta ki, mi van a mérleg másik serpenyőjében, vagyis milyen hatással van az időszámítás váltogatása az emberi szervezetre. Pedig - ha 1916-ban nem is - ma már tudjuk: a bioritmust nem lehet csak úgy ide-oda állítgatni. Amerikában a 90-es évek végén csak az időmanipuláció egyetlen aspektusát vizsgálták, riasztó eredménynyel. Összehasonlították az óraát- állítás előtti és az azt követő hét baleseti statisztikáját. Kiderült, hogy az átállást követő napokban 6 százalékkal megnőtt a halálos kimenetelű balesetek száma. Korántsem egyedi tapasztalatról van szó. Kanadai adatok szerint az egyórányi tavaszi alvásvesztés 7 százalékos növekedést okozott a közlekedési balesetek összes számában. Bár erre nincs adat, az óraigazítást valószínűleg a gyermekeink sínylik meg a leginkább. Az ő biológiai órájuk a mienknél érzékenyebb műszer. (NSZ, ú)
