Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-27 / 73. szám, szombat

új szó 2004. március 27.__________________________________________________________________________________________________FÓKUSZBAN: AZ ELNÖKJELÖLTEK - V. 3 A jelenlegi külügyminiszter nem tagadja kommunista múltját, ám állítja, egyszerű pártkatona volt, nem pedig a szocializmus építője Kukán úgy érzi, hasznos tudna lenni az országnak- Senki sem mondhatja rám, hogy magyargyűlölő vagyok (Somogyi Tibor felvétele) Eduard Kukán tudatában van annak, hogy a hazai magyarság egy része ala­posan megorrolt rá a ked­vezménytörvény agresszív elutasítása miatt. Ráadá­sul decemberben szinte va­lamennyi polgárhoz „be­ígérkezett”, aztán hiába vártuk. Mindezek ellenére vezeti az elnökjelöltek népszerűségi listáját, ám még korántsem érezheti magát nyeregben. JUHÁSZ KATALIN Mi lenne az első dolga, ha ál­lamfővé választanák? Megköszönném a bizalmat min­denkinek, aki rám szavazott. Azo­kat pedig, akik nem rám szavaz­tak, biztosítanám arról, hogy tisz­teletben tartom döntésüket, és megpróbálok nekik is jó elnökük lenni. Igyekeznék elősegíteni, hogy Szlovákiát mind az Európai Unióban, mind pedig a NATO-ban kezdettől fogva egyenrangú part­nerként kezeljék. Ami a belügyeket illeti, szeretnék hozzájárulni a po­litikai helyzet stabilizálásához és a kedélyek megnyugtatásához. Eh­hez az kell, hogy a köztársasági el­nök álláspontját országos ügyek­ben valamennyi fél respektálja. Gondolja, hogy a jelenlegi ál­lamfői jogkörök elegendő teret biztosítanak minderre? Esetleg szeretne változtatni rajtuk? Szerintem az elnöknek az al­kotmányban foglaltak tisztelet­ben tartása mellett is sok minden­re lehetősége van. Leginkább azt szeretném, ha az államfő hatáskö­réből adódóan egyfajta megkér- dőjelezheteden erkölcsi tekintély- lyel bírna. A hatáskörök esetleges kiszélesítéséről nem szívesen be­szélnék, mivel úgy érzem, az el­nök jelenleg is érvényesítheti aka­ratát az országban. Mit tud felkínálni a szlovákiai magyaroknak? Ezt azért kér­dem, mert szerintem sok szava­zatot veszíthet a kedvezmény­törvény ügyében tanúsított el­utasító magatartása miatt. Magyar polgártársainknak ab­szolút korrekt érdekképviseletet kínálok az érvényben lévő szlovák törvények keretei között. Tudom, hogy a magyar féllel folytatott külügyminiszteri szintű tárgyalá­saim kritikát váltottak ki. Ez a kri­tika szerintem túlságosan emotív és bizonyos fokig indokolatlan volt, főleg az MKP elnöke részé­ről. Tiszteletben tartom Bugár úr véleményét, viszont meg kell je­gyeznem, hogy a tárgyalások so­rán az én feladatom a Szlovák Köztársaság érdekeinek védelme volt. Minden államnak joga van segíteni a külföldön élő nemzeti kisebbségeket, amennyiben a má­sik állam jogrendjének megfelelő­enjár el. Örülök, hogy a kisebbsé­gi vegyes bizottságon keresztül si­került elfogadtatnom ezeket a né­zeteket a magyar féllel, hogy a ne­héz tárgyalásokon kompromisz- szumos megoldás született. Elis­merem, hogy a tárgyalások talán hosszabbak voltak a megszokott­nál, ezért azonban nem csak a szlovák fél hibáztatható. Szeret­ném emlékeztetni az Új Szó olva­sóit arra, hogy Slota úr akkoriban legalább olyan vehemensen bírált engem, mint Bugár úr, azaz min­két oldalról erőteljesek voltak a reakciók. Számomra a végered­mény a fontos, az, hogy Szlovákia érdekei nem sérültek. Nagyon bántana, ha emiatt megorrolná- nak rám a szlovákiai magyar vá­lasztók. Magam is vegyes lakossá­gú régióból származom, kétnyel­vű közegben nőttem fel, és termé­szetes módon szívtam magamba a magyar „konyhanyelvet”. Sok ma­gyar barátom volt és van, senki sem mondhatja rám, hogy ma­gyargyűlölő vagyok. Mit gondol, miért reagált a nagypolitika és a közvélemény olyan érzékenyen a kedvez­ménytörvény körüli vitára? Ennek az volt az oka, hogy a ma­gyar fél önkényes döntéseke ho­zott, behatóbb kétoldalú egyezte­tés és konzultáció nélkül. A Velen­cei Bizottság és más nemzetközi szervezetek fel is rótták nekik ezt. De legyünk realisták, szlovák olda­lon is sokan feleslegesen felfújták az ügyet, épp ezért fontos az ér­dekegyeztetés és a kommunikáció. Ön szerint mi történhetett volna legrosszabb esetben, ha a törvényt az eredeti formájában fogadja el a szlovák fél? Milyen „veszélyt” kellett elhárítania? Jelentős diplomáciai érzékre volt szükség ama bizonyos ka­tasztrófa-forgatókönyv elkerülése érdekében. A legrosszabb az lett volna, ha a magyar fél a szlovák állami vezetés beleegyezése nél­kül kezdi el alkalmazni a kedvez­ménytörvényt Szlovákia terüle­tén. Bele se merek gondolni, mi­lyen ellenintézkedéseket vont vol­na maga után ez a lépés. Térjünk vissza az ön választá­si kampányához. Decemberben alaposan kitakarítottam a la­kást, ablakot mostam, szőnye­get poroltam, mert kaptam ön­től egy üzenetet az ajtókilincsre, miszerint „rögtön jön”. Aztán mégsem jött. A szomszédaim is így voltak ezzel, sőt többen előkampánynak tartották a dol­got... Ezzel az üzenettel csupán tu­datni próbáltam az emberekkel, hogy érdeklődöm a problémáik iránt, és a jövőben gyakrabban szeretnék találkozni velük. Elné­zést kérek mindazoktól, akik úgy érzik, ezzel betolakodtam a ma­gánéletükbe. Nem számítottam rá, hogy kampányíze lesz az akci­ónak. Márpedig az emberek tudnak számolni, és kétségeik vannak afelől, hogy ön be fog férni a kampányra költhető négymilli­ós keretbe. Vladimír Meciar szerint máris jóval túl van a tíz- mülió koronán... Hangsúlyozom, hogy azokon a bizonyos szórólapokon egy szóval sem szerepelt, hogy elnök akarok lenni, és szavazzanak rám, azaz nem sértettem törvényt. Ez az ak­ció és a sokat kritizált óriásplaká­tok is egyfajta politikai reklámnak tekinthetőek. Egyszerűen csak meg akartam mutatni magam. A politikai reklám kategóriája pedig nálunk még nincs törvényileg pontosan behatárolva. Gondo­lom, tudja, hogy az egyik ellenje­löltem, Jozef Sesták az alkot­mánybíróságon támadott meg emiatt, és a testület nem adott helyt panaszának. Megígérhetem, hogy tiszteletben fogom tartani a választási törvényt, amely négy­millió koronát engedélyez a hiva­talos kampányidőszakban folyta­tott propagációs tevékenységre. Ugyanez a törvény kimondja, hogy valamennyi jelölt köteles pontosan elszámolni ezzel a bizo­nyos négymillióval. Részemről ez így is lesz. A másik érzékeny terület az ön kommunista múltja. A kül­földi szlovákok újabban levele­ket küldöznek az amerikai kongresszusba, hogy állásfogla­lásra bírják önt az elmúlt rend­szerben folytatott tevékenysé­gével kapcsolatban. Köszönöm, hogy szóba hozta ezt, mert lehetőségem van tisztáz­ni a tisztázandókat. Sosem titkol­tam, hogy tagja voltam a kommu­nista pártnak, ám egyszerű párt­katona voltam, nem töltöttem be politikai funkciót. A diplomáciá­ban enélkül nem boldogulhatott az ember. A rendszerváltás után Dienstbier miniszter és Havel el­nök írták alá a New York-i ENSZ- központba szóló megbízólevele­met, és ez a tény szerintem önma­gáért beszél, hiszen ők tudták a legjobban, ki mit csinált az előző rendszerben. Az amerikai szlová­kok szövetségéről pedig csak any- nyit, hogy egy Ids csoportnak nincs joga a tengeren túli szlovák­ság nevében fellépni. Ez a szerve­zet annyira súlytalan, hogy ná­lunk nincs is nyilvántartva. Úgy tudom, az elismert és népes tag­ságú Amerikai Szlovákok Ligája már tiltakozott is ez ellen a lépés ellen. Nemrég előásták az ön etiópi- ai nagyköveteskedését is. Egy olyan időszakban „segített szo­cializmust építeni” Etiópiában, amikor az afrikai ország élén egy diktátor, Mengistu Haile Mariam állt. Kaphatott az el­múlt rendszerben egy egyszerű pártkatona nagyköveti állást? Én a legalsó lépcsőfokról indul­tam, és huszonegy évembe telt, amíg nagykövet lettem. Vitatkoz­nék azzal a megállapítással is, hogy a szocializmus építésében segédkeztem volna. Etiópiában szinte valamennyi európai állam­nak volt diplomáciai képviselete, és bár akkoriban az ország való­ban nem volt demokratikus ál­lamnak nevezhető, ugyanolyan diplomáciai feladatokat teljesítet­tem, mint a többi ország képvise­lői. Csehszlovákia hat gyárat épí­tett Etiópiában, szakembereink segítettek egy vízlépcső megépí­tésében is, ez azonban számunkra kedvező üzleti szerződések alap­ján történt, nem pedig a szocializ­mus építéseként. Olyan állítások is szárnyra kaptak, hogy Etiópiá­ban a katonai elhárításnak dol­goztam, sőt a légierő vezetése pa­rancsolt nekem. Nos, aki csak egy kicsit is ismeri a hadsereg szabály­zatát, nagyot nevet ezen, hiszen egy nagykövetség munkájába nem szólhatnak bele holmi kato­natisztek. Célirányos mocskoló- dásnak tartom ezt a híresztelést, annál is inkább, mivel ezek a dol­gok eddig soha, sehol nem kerül­tek szóba. Úgy látszik, miután a titkosszolgálattal kapcsolatban tisztáztam magam, ezt húzták elő lejáratás céljából. Gondolja, hogy államfővé vá­lasztása esetén ki tudná hasz­nálni a diplomáciában eltöltött évek során megalapozott bará­ti kapcsolatait Szlovákia imidzsének javítására? Meggyőződésem, hogy igen. A külügyminiszterként eltöltött öt év elegendő volt arra, hogy a hi­vatalos nemzetközi kapcsolato­kon túl közelebbi, személyes vi­szonyt építsek ki több állami veze­tővel. Ezek a kapcsolatok nagyon fontosak, mert teljesen más han­gulatban ülünk tárgyalóasztalhoz egy jó ismerőssel, mint egy ide­gennel. Ez volt az egyik ok, amiért úgy döntöttem, indulok az elnök- választáson. Úgy érzem, hasznos tudnék lenni az ország politikai súlya szempontjából Szlovákia európai uniós, valamint NATO- tagságának első időszakában. ÉLETRAJZ Eduard Kukán 1939-ben szü­letett Vágtornócon. Moszkvában a nemzetközi kapcsolatok állami intézetében tanult, majd a prágai Károly Egyetem jogi karán szer­zett doktorátust. Tanulmányai végeztével a csehszlovák külügy­minisztériumban kezdett dol­gozni, nagykövetként Zambiá­ban, az Egyesült Államokban és Etiópiában képviselte hazáját. 1990 és 1992 között Csehszlová­kia ENSZ-nagyköveteként szol­gált New Yorkban, az ország ket­tészakadása után 1994-ig Szlo­vákia képviseletében töltötte be ezt a funkciót. 1999 és 2001 kö­zött Kofi Annan ENSZ-főtitkár balkáni ügyekért felelős tanács­adója volt. Szlovákia külügymi­nisztere először Jozef Moravcík kormányában volt 1994 áprilisá­tól decemberéig. 1998 óta ismét ő vezeti a szlovák diplomáciát, jelenleg a második Dzurinda- kormányban. Huszonkilenc éven át tagja volt a kommunista párt­nak, a bársonyos forradalom után először a Szlovákia Demok­ratáinak Szövetségébe, majd a Demokrata Pártba lép be. 1998- tól a Szlovák Demokratikus Koa­líció, majd a Szlovák Demokra­tikus és Keresztény Unió tagja. A jelenlegi külügyminiszter nős, két gyermek apja. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS, BORULT ÉGBOLT; 0-6 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 05.42-kor - nyugszik 18.14-kor A Hold kel 08.29-kor - nyugszik 00.33-kor A Duna vízállása - Pozsony: 420, apad; Medve: 435, árad; Komá­rom: 425, árad; Párkány: 370, árad. Felhős, borult égboltra számít­hatunk, helyen­ként havazás, ke­leten eső, havas eső valószínű. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 0 és 4 fok között alakul, délen 6 fok lehet. Északnyu­gati, északi szél 3 és 7 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő hi­ganyszála 1 és -3 fok közé süllyed. Holnap változóan felhős égboltra számíthatunk, gyakori csapadék­kal, havazás már az alacsonyabban fekvő területeken is lehetséges. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok között alakul. A szív- és ér­rendszeri megbe- tegedésekben szenvedők ma fel­lélegezhetnek, a biometeorológia pozitív hatással lesz rájuk. Az ala­csony vémyomásúak jobban buják majd a megterhelést. Ezzel szem­ben erősödnek a mozgásszervi be­tegségekkel küzdők fájdalmai, fő­leg a reumások érzik majd kelle- medenül magukat. Komolyabb fej­fására is számíthatunk, a vérnyo­más emelkedhet, depresszió lehet úrrá rajtunk. Holnap maradnak a maihoz hasonló hatások.

Next

/
Thumbnails
Contents