Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-26 / 72. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 26. Új karantén kórokozó terjed Európa-szerte. Immár a szlovákiai burgonyaültetvényeket is nagymértékben veszélyezteti 10 Kertészkedő _____________________________________________________ Ki zárólag egészséges szaporítóanyagot vessünk 1. A betegség kezdeti tünete a növénycsúcsi levelek napközi időszakos, majd később tartós hervadása. 2. Ha a gumót szétvágjuk, keresztmetszetén a gyűrű barna elszíneződést mutat, ha megnyomjuk, belőle krémszerű fakó, sárgás baktériumnyálka tör a felszínre. (A szerző archívumából) Immár nálunk is regisztrálták az Európa-szerte másfél évtizede pusztító, a burgonyatermést tizedelő új karantén kórokozót. Az alábbiakban ismertetjük, miként károsít a burgonya barna baktériumos gyűrűs rothadását előidéző kórokozó, mik a betegség tünetei a fejlődés egyes szakaszaiban, illetve miként védekezhetünk terjedése ellen. CSERES ZOLTÁN A Ralstonia solanacearum a burgonya barna baktériumos gyűrűs rothadását előidéző kórokozó Európában mindenütt a karantén kórokozók listáján szerepel. Először az 1990-es évek elején regisztrálták nagyobb mértékben Belgiumban és Nagy Britániában, 1995-ös hollandiai tömeges megjelenése különösen nagy károkat okozott és nagy riadalmat váltott ki, amely Európa-szerte mindmáig tart. Polifág kórokozó A Ralstonia solanacearum baktérium polifág kórokozó. Elsősorban a solanacae család tagjait fertőzi, de sok egyéb fajt is károsít. Legfontosabb gazdanövényei a burgonya, a paradicsom, a dohány, a szója a tojásgyümölcs azaz baklazsán, valamint a paprika. Ez a betegség korábban a melegégövi országokban károsított, a kórokozó mérsékelt égövi viszonyokra specializálódott burgonyát károsító 3-as rassza Európában az 1970 években jelent meg. Gyakran előfordul a fekete ebszőlőn (Solanum nigrum) és a kesernyés csucsoron (Solanum dulcamara) is. Ez utóbbi azért minősül különösen veszélyesnek, mert a baktérium a növény gyökérzónájában tünetek okozása nélkül marad fenn, biztosítva így a kórokozó továbbterjedését. Tünetei a burgonyán A kórokozó edénynyaláb parazita, a növényekbe a fertőzött gumókból az edénynyalábon keresztül a sérült gyökereken, szársebzéseken jut be, de a gázcserenyílásokon keresztül is behatolhat. A betegség kezdeti tünete a növénycsúcsi levelek napközi időszakos, majd később tartós hervadása. Ha a növény szárát kereszt- irányba kettévágjuk, a metszési felületen fehéres baktériumnyálka tör elő. Az edénynyalábok ilyenkor már barnák. A gumó keresztmetszetén a gyűrű barna elszíneződést mutat, ha megnyomjuk, belőle krémszerű fakó, sárgás baktériumnyálka fakad. A burgonyagumók betakarításakor a betegségre utaló legfontosabb jel, ha a burgonya-csíraszemnél a gumó felületére törő baktériumnyál- kához talajmorzsa ragad. A betegség előrehaladottabb szakaszában az egész gumó rothad, ebben a folyamatban már a másodlagos kórokozók és szaprofita szervezetek is részt vesznek. Gyakori a tünetmentes fertőzés is. A tünetekkel kapcsolatba meg kell jegyezni, hogy azok többsége nem specifikus e betegségre. Hasonló tüneteket más baktériumok és gombák is előidézhetnek. Ezért a tünetek észlelésekor célszerű szakemberhez fordulni, a kórokozó laboratóriumi beazonosítása pedig elengedhetetlen. Fonálférgek is terjesztik A baktérium terjedésében a legfontosabb szerepe a fertőző gumónak van, ám a növények öntözővíz útján is fertőződhetnek, amelyben a baktérium akár több hétig is megőrzi életképességét. Terjeszthetik a betegséget a földben élő fonálférgek is. A kórokozó állományon belüli terjedése általában lassú. Ugyanakkor egyes megfigyelések szerint optimális esetben egy-egy beteg tőről a gyökérzeten keresztül akár 5-5 szomszédos tő is megfertőződhet. A kártétel főként abban mutatkozik meg, hogy a betakarított burgonya rothad. Melegebb betakarítási és tárolási időszakban a termésnek akár a 50-85 százalékát is képes elpusztítani. Problematikus védekezés A betegség elleni védekezés több, mint problematikus. A vegyszeres kezelés hatástalan. Eredmény tehát csak a preventív, vagyis a megelőző intézkedésektől várható, melyek közül a legfontosabb az egészséges szaporítóanyag alkalmazása. Ahol már a fertőzés előfordult, ott a burgonya termesztése 4-5 évig tilos. Nem engedélyezett olyan növény termesztése sem, amelyek fogékonyak a betegségre. A pozsonyi Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet már több éve a karantén növény-egészségügyi előírásoknak megfelelően rendszeres szántóföldi ellenőrzéseket, mintavételeket tart. Ezeket az EU/EPPO módszer alapján laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá és értékelnek. Ennek köszönhetően a betegséget Szlovákiában először csak tavaly izolálták laboratóriumban. Mivel a kórokozó a folyóvizekből csatornákból felhasznált öntözővízzel is terjedhet, így a növény- védelmi szolgálat két éve már az öntözésre felhasznált felszíni vizeket is teszteli. Ha fertőzést észlel, betiltja a fertőzöttnek minősített vízforrások használatát az öntözésre és a permetezésre. Ültetésre tehát kizárólag államilag (az ÚKSUP) elismert ültető anyagot használjunk, semmi esetre se vessünk magunk termelte gumókat. Ezek ugyanis genetikailag már nem megfelelőek és tele vannak, lehetnek vírusbetegségekkel. A betegségek a termesztett növény növekedés alatt mutatkoznak csak meg, rossz minőséget és jelentős terméscsökkenést okozva. A szerző a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP- OOR) komáromi részlegének a munkatársa Vegyszermentes zöldségtermelés „agrokörökkel” Két-három évente, hagyományos ültetvényekben fontos technológiai elem a jól elvégzett lemosó permetezés Új termelési technológia Sok érv szól a vegyszeres kezelés mellett, de ellene is A metszés utáni lemosó permetezéssel áfás részeken áttelelő kártevők jól gyéríthetők (Képarchívum) KÖTELES GÁBOR Pálócon, ebben a délkeleti kisközségben gazdálkodik Ján Slin- sky. A Lednicei Kertészeti Főiskola elvégzése után a helyi szövetkezet kertészetét irányította. A szövetkezet széthullása után magánvállalkozásba kezdett. Földet bérelt a szomszédos község kataszterében, ahol zöldséget akart termesztem. Olvasmányai és tapasztalatai alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a szintetikus anyagokkal termesztett, kezelt zöldségek a bennük levő nitrátok és más szermaradványok miatt többet ártanak az emberi szervezetnek, immunrendszerének, mint használnak. Ezért a vegyszermentes zöldségtermesztés mellett döntött. A termesztési technológiát nem csupán a biokom- poszt készítésére alapozta. Nagyon fontosnak tartotta a talajtaposás mérséklését és a termelő kertész kímélését. Ezért megszerkesztette az agrokört, amely az Angliában ismert és alkalmazott agrohidak egyik változata. Az agrokörrel egy kör alakú parcella teljes megmunkálása elvégezhető. A felszerelt munkaeszközök spirális sorrendszerben végzik munkájukat önműködően annak eredőjeként, hogy a szerszámhordozó kaija körmozgást a híd pedig hosszanti mozgást végez. Az agrokör karja összehegesztett háromszög alakú idomokból áll, melyeknek hossza 12-18 m. A híd egyik vége a parcella közepébe beépített állványon helyezkedik el, a másik vége pedig egytengelyű futóművön, amely a parcella külső körvonalán mozog. A meghajtást egy 0,75 kW teljesítményű villanymotor biztosítja. Az erőátvitelt láncáttétek és variátor révén valósította meg. Az agrokör elvégzi a talajlazítást, a növények vetését, azok talajművelését, gyomtalanítását, öntözését anélkül, hogy a talaj taposód- na, károsodna. Az ilyen talajon egészséges, kártevők támadásaitól mentes növények teremnek. A mérnök úr más újításokat is alkalmaz. Például prést szerkesztett, mely palántanevelő edényeket sajtol biokomposztból. Az ezekbe ültetett, vetett növények gyönyörűen fejlődnek. Rájött arra is, hogy ha fenék nélküli nevelőedényeket sajtol, és ezeket két dróthálóra helyezi, akkor az egyik elmozdítható dróthálóval ha időben elvágja a fejlődő növény fő gyökerét, a palánta gazdag gyökérrendszert fejleszt. Termékeit főként a kassai Sosna polgári társulás révén forgalmazza. Ez a szervezet ellenőrzi és szavatolja a termékek minőségét. Jó hír a nyugat-szlovákiai kertészkedőknek, hogy Ján Slinsky ajánlatot kapott a térségből egy új ökofarm létesítésére. Lehet, hogy a közeljövőben már ott folytatja tevékenységét. A szerző a szepsi mezőgazda- sági középiskola nyugalmazott szaktanára SIMON ZOLTÁN, MOLNÁR JÓZSEFNÉ A tavasz közeledtével egyre sürgősebbé válik az ültetvényekben végzendő munkálatok. A jelenlegi kedvező időjárás mellett a termelőnek nagyobb kedve lehet a nagyüzemi metszésen túl a fatisztogatáshoz, a faápoláshoz is. Az ebben az időszakban felfedezett áttelelt károsítok nagy hányada megsemmisíthető anélkül is, hogy növényvédő szerhez nyúlnánk. Az almafa lisztharmat elleni alapozó védekezés - az érzékeny fajtánkon - a fertőzött hajtásvégek, az ún. gyertyák levágása. A fák tisztogatása során számos lombosfa-fehérmoly bábbölcsőt, sodrómoly lárvát vagy moníliával fertőzött gyümölcsöt távolíthatunk el. Az idősebb fák beteg ágainak levágása, az almafaszitkár, a vértetű vagy a kéregmoly által okozott sebek kitisztítása után nem szabad elfelejtkezni a sebek kezeléséről sem. Fokozottan van ez így a csonthéjasok esetében. Itt az ideje az almamoly, a lombosfa-fehérmoly vagy az amerikai fehér medvelepke áttelelő egye- deinek összefogása céljából kihelyezett hullámpapírövek begyűjtésének. A tél folyamán kint hagyott övékben a madarak valószínűleg megtizedelték a kártevőket, de a túlélőket célszerű megsemmisíteni. A gyümölcsfák rügypattanás előtti télvégi lemosó permetezésének szükségessége gyakorta vitatott kérdés a növényvédelmi szakembere és a termelők körében. A reális válasz évről-évre várat magára, mert sok érv szól a permetezés mellett, de ellene is. A lemosó permetezés ellenzői a kezelés magas árát hangoztatják elsősorban. Úgy vélik, hogy vegetációban a károsítok ellen alacsonyabb költséggel lehet jobb hatékonyságot elérni a nagy hatékonyságú és hosszú hatástartamú kombinált peszticidekkel. Az is tény, hogy az időjárási körülmények (késői kitavaszodás, erős szél, fagy) sok esetben nem kedveznek a lemosó permetezések kivitelezésének. A megcsúszott lemosó permetezés a már kipattant rügyet károsíthatják, sőt akár terméskiesést is okozhat. Az ellenérvek ellenére a termelők elfogadják, hogy 2-3 évente, főleg hagyományos ültetvényekben fontos technológiai elem a jól elvégzett lemosó permetezés. A metszés utáni lemosó permetezéssel a fás részeken áttelelő kártevők (piros gyümölcsfa-ta- kácsatka, pajzstetvek, levélbolhák) jól gyéríthetők. Ezen kártevők közül a pajzstetvek azok, amelyek vegetációban hagyományos inszekticidekkel a legnehezebben pusztíthatok el. Fiatal vagy kisebb méretű ültetvényekben célszerű szórópisztollyal elvégezni a permetezést, mert így a permedéből a fa minden oldalára jut. A lemosó készítmények olaj- tartalma az, ami a kártevők téli alakjait elpusztítja. Az olajfilm befedi a tojásokat, pajzsokat, bábokat és lárvákat, így azok gyakorlatilag megfulladnak. A nagy lémen-nyiség és a tökéletes fedettség ezért fontos, mert az áttelelő alak, amit nem fed be az olajfilm, nem fog elpusztulni. Az ásvány-, vazelin- és paraffinolaj hatóanyagú készítmények nagy előnye, hogy rügyfakadás után zöld- bimbós állapotig is alkalmazhatók. (A jövő héten részletesebben is foglalkozunk azokkal a készítményekkel, amelyeket lemosó permetezésre nálunk engedélyeztek.)
