Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-25 / 71. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 25. Otthonunk 25 Ha a lakás többi része rendezett, előbb-utóbb a gyermekünk is alkalmazkodik az elvárásainkhoz A gyerekeknek fontos a saját kuckó Az ágy legyen kényelmes, méretes és biztonságos, célszerű, ha ágyneműtartó is van benne (Képarchívum) Nem biztos, hogy minden gyereknek megadatik a lehetőség, hogy külön szobája legyen, de annyi biztos, hogy a külön kuc­kó a picik és nagyobbacs­kák számára is egyaránt fontos. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kisebbek általában megelég­szenek egy külön ággyal, játszó­sarokkal, de a nagyobbak - kö­rülbelül hatéves kor felett - többnyire igénylik a külön helyi­séget. Az óvodáskorúak leginkább az élénk színekhez vonzódnak, így a bútorok és a kiegészítők eseté­ben nyugodtan alkalmazhatjuk. Az apró játékokat legpraktiku­sabban sok kis dobozban, kosár­ban és fiókokban tárolhatjuk. Ebben a korban nagy a gyerekek firkálási kedve is, ezért jó, ha van a szobában egy olyan felü­let, amely erre a célra használ­ható. Az ágy legyen kényelmes, méretes és biztonságos, célsze­rű, ha ágyneműtartós. Az isko­láskor előtt az asztal még nem igazán jut szerephez, ezért el is hagyható. Mindig figyelni kell arra, hogy a padozat ne legyen kőből vagy egyéb hideg anyag­ból, borítsuk nagy puha sző­nyeggel a parkettát, a padlósző­nyeget, a parafát, vagy a külön­böző laminált lapokat is, hiszen ezeken a megfázás veszélye nél­kül lehet kúszni-mászni, kocka­várat építeni, társasjátékozni. Iskoláskorban már nélkülöz­hetetlen az asztal, érdemes állít­ható magasságú, minél nagyobb munkalappal bírót beszerezni, amelynek jó kiegészítője lehet a külön gurulós alátétszekrény. íz­lésesek és praktikusak a natúr fenyőből és a különböző lami­nált bútorlapokból készült búto­rok, amelyek tartósak, megfizet­hetőek és könnyen tisztán tart­hatók. A berendezési tárgyak kivá­lasztásánál ügyeljünk a formák és színek összhangjára is, hiszen nem mindegy, hogy élete első időszakában milyen környezet­ben él gyermekünk. Egy kis oda­figyeléssel megalapozhatjuk, fej­leszthetjük esztétikai érzékét, igényességét. Testvérek együttélésekor gyakran felvetődik a kérdés, hogy jótékony hatású-e, ha kü­lön szobát biztosítunk gyerme­keink részére. Egyértelmű válasz erre természetesen nem adható, ám a döntéshozatalnál minden­képpen figyelembe kell venni a gyermekek személyiségét. E te­kintetben fontos szempont lehet az is, hogy hány év korkülönbség van a gyermekek között. A ta­pasztalatok szerint a hasonló ko­rú testvérek együttélése a leg- harmonikusabb. A saját szek­rény, íróasztal biztosításáról azonban ilyenkor is gondoskod­nunk kell. Minden család életében óriási változást jelent, ha a gyermek a serdülőkorba lép. Olykor fájdal­mas élményeket okozhat, hogy az addig kedves, „bújós“ kisfiú, kis­lány hirtelen egyre nagyobb sza­badságot igényel, és mind gyak­rabban vágyik az egyedüllétre. A legtöbb esetben ilyenkor vetődik fel komolyabban a saját, önálló szoba igénye, amely berendezé­sénél, kidekorálásánál minden­képpen a legjobb, ha hagyjuk, hogy saját ízlése szerint alakítsa, természetesen a józan ész határa­in belül. Jobban teszszük, ha megpróbáljuk elfogadni, hogy kamasz gyermekünk szobájában sajátos rend uralkodik - ez szá­munkra lehet, hogy néha a ren­detlenség fogalmával egyenlő. Egyébként megfigyelhető, ha a lakás többi része rendezett, előbb-utóbb a gyermek is alkal­mazkodik elvárásainkhoz, és sa­ját birodalma rendben és tisztán tartása belső igényévé válik. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyermekszoba nem szimplán élettér, hanem egyben a szülő­gyerek kapcsolatának realizáció­ja, a családtagok egymás mellett élésének tükre, (otth) A kémények elhanyagolása az életünkbe kerülhet Tűzveszély a házban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A középkori mindennapos tűz- katasztrófák után az emberek hamar rájöttek, hogy kisebb a ve­szély, ha időben eltávolítják a ké­ményekből a kormot. A kémény­seprőket ezért nagyon megbe­csülték, úgy tartották, már látá­suk is szerencsét hoz. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megvál­toztak fűtési szokásaink, de ma is nagyon fontos a kémények és tü­zelőberendezések rendszeres el­lenőrzése, karbantartása. A kémények és tüzelőberende­zések elhanyagolása minden fű­tési idényben megszedi a maga áldozatát, és sajnos csak egy-egy drámai eset hívja fel a figyelmet fontosságukra. Hanyagságunk miatt a rossz kémények, tüzelő- berendezések külön-külön is szá­mos veszélyt rejtenek maguk­ban, ráadásul fölöslegesen növeli kiadásainkat* is. Hiszen a rend­szeresen karbantartott beren­dezések, koromtalaní- tott kémények biztosít­ják az üzemeltetés nagyobb hatásfo­kát, csökkentve a tüzelő- anyagfel- használást. A már üze­melő épüle­teknél évente kötelező a ké­mények és égéstermék- elvezetők úgynevezett időszakos el­lenőrzése. A kémény­seprők ezt az ellenőr­zést részint szemrevételezéssel, részint pedig különböző eszközökkel, mérő­műszerekkel végzik. Mindez a biztonságunkat szol­gálja, mivel így felismerhető és elhárítható a tűzveszély, a kelle­metlen és veszélyes füstgáz­visszaáramlás, esetleg egy halá­los kimenetelű mérgezés veszé­lye is. Az ellenőrzés során döntenek a kémények és égéstermék-elve­zetők szükség szerinti tisztításá­ról. Ez azért indokolt, mert csak a tiszta kürtők és járatok biztosít­ják a megfelelő „huzatot“,és megelőzik a tűzveszély kialaku­lását. Lehetőleg ne helyezzük a kéményt az épület külső falába, mert a füstgáz itt könnyebben le­hűl, így jelentős mértékben rom­lik a szívóhatás. A külső fali ké­mény esetén a kinti nagy hideg és a kémény belsejében lévő me­leg következtében gyakrabban jöhetnek létre kisebb-nagyobb repedések, ami szétfa­gyáshoz is vezet­het. Téglaké­mény csak tö­mör téglából építhető. Sok­lyukú téglát, vagy üreges falazó ele­met nem sza­bad használ­ni. A tűzve­szély elkerülé­sére a fa- vagy más éghető anyagú szerke­zetek és a ké­ményfal külső síkja között legalább 10 cm-t kell biz- tosítani. (otth) Az olcsó termék nem mindig a legjobb megoldás Milyen bútor a divat? A gipszes vakolatok nagymértékben növelik az épület egyes szerkezeteinek a tűzállóságát Egyszerűbb, gyorsabb és hatékony építkezés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kertibútor-tervezők ismét fel­fedezték a természetes anyagokat. Az igénytelen műanyagtermékek áradatában reneszánszukat élik az elegáns, igényes és persze drá­gább, fából, vesszőből, nádból ké­szített kinti bútorköltemények. Az árérzékeny és gyakorlatias vevők szívét meghódították a nyolcvanas évek végétől divatossá vált, olcsó és az időjárás viszon­tagságainak ellenálló plasztik al­kalmatosságok. Aki azonban süt- kérezés közben próbálta már a műanyaggal érintkező csupasz, verejtékben úszó bőrét különböző párnákkal, textilekkel elkesere­detten elszigetelni, hamar rájött, hogy nem ez a megoldás. Ha nem tud percenként megmártózni a hűs habokban, nem akar elrejtőz­ni az árnyékban, kellemesebb és elegánsabb, ha természetes anyagból készült nyugágyon, szé­ken hódol a napimádatának, még akkor is, ha a forróság okozta ve­rejtékezés ellen valójában a fenyő­ből, tikfából vagy éppen rönkök­ből összeállított alkalmatosságok sem jelentenek gyógyírt. A fa kerti bútorok gyengesége, hogy törődni kell velük: impreg­náló szerekkel védeni az eső, a nap elől, legalábbis a felületük el­szürkül, elcsúnyul. Aki a rusztikus bútort szereti, annak kínálják a gyalult gerendából ácsolt, sőt ext­rém esetben rönkből faragott bú­torokat, amelyek szerkezetüknél fogva időtállóak és persze impreg­náltak is. Szükség is van a kezelés­re, mert súlyuknál fogva nehezen mozdíthatók. Mi tagadás, egyik­másik derékfájdítóan kényelmet­len is, ám az áruk ehhez képest nem csekély, (lak) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gipsz alapú építőanyagokat már az ókori Egyiptomban is használtak, de ott alakult ki a gipsz kristályos, magas hőmér­sékleten kiégetett formájának, az alabástrom gipsznek a hasz­nálata is. Később szobrok mintá­zásához, öntőformaként, orna­mentikák készítésére használ­ták. Az épületbelsőben a gipszet a díszítésen túl vakolásra, felület­képzésre használjuk. Az embe­rek hamar felfedezték, hogy a gipszes vakolatok nagymérték­ben növelik az épület egyes szerkezeteinek, például a fafö­démeknek a tűzállóságát, mivel anyaguk nem ég, sőt csökkenti az égés hőjét, mivel minden gip­szes anyag kötött kristályvizet tartalmaz, és ennek elpárolgá­sáig a hőmérséklet nem emelke­dik. Ez eredményezte, hogy gipsz­táblákat kezdtek alkalmazni az acélszerkezetű toronyházak tűz­védelmére. S amikor a gipsztáb­lák papírköpenybe öntésével azok húzó-hajlító szilárdságát megnövelték, megszületett a gipszkartonlap. A háború után a gipszkartonlemezeket Ausztriá­ba áttelepült rigai mesterek kezdték gyártani. A gipszkartonlapokkal az épí­tés egyszerű, alkalmas házilagos kivitelezésre is, ugyanakkor ha­tékony, gyors, és a szerkezetek méretpontosak. A szárazépítési technológiával nem viszünk fö­lösleges vizet a belső terekbe, a munka gyorsan és tisztán elvé­gezhető, rövid ideig tart, és a he­lyiségek azonnal beköltözhetők. Egy családi ház esetén az építési időt hónapokkal rövidítheti le a száraz szerkezetek alkalmazása. A válaszfalakat fém profilváz­ra vagy faszerkezetre rögzítendő gipszkarton lapokból készíthet­jük. A vázszerkezet az épület víz­szintes teherhordó és függőleges határoló részeihez kapcsolódik. A többrétegű borítás nagyobb mechanikai védelmet nyújt, ja­vítja a fal akusztikai tulajdonsá­gait, de a háromrétegű kialakítás inkább csak a magas tűz- vagy zajvédelmi követelmények ese­tén használatos. Fürdőszobafalként szintén használhatunk gipszkarton fala­kat, ilyenkor lehetőleg a zöld kartonnal borított impregnált la­pokat használjuk. A nagyobb hő­mérsékletkülönbség következté­ben előfordulhat, hogy az átszi­várgó pára közvetlenül a lapok mögött csapódik le. A párazáró fóliával a szigetelést óvjuk, a pá­ra ugyanis felszívódik a szigete­lőanyagba, befülleszti, így az el­veszíti eredeti funkcióját. Tetőtérbeépítéseknél a megunt, nehézkes lambéria helyett ma már általános a gipszkarton bur­kolat. A gipszkarton lapokkal törté­nő építés további előnye, hogy bár előre gyártott elemekkel dol­gozunk, mind a lapok, mind a profilok rendkívül könnyen és gyorsan, egyszerű szerszámok­kal méretre vághatok. így szinte bármilyen méretű és alakú felü­letet alakíthatunk, ráadásul anyagtakarékosan: általában a levágott darabok is beépíthetők, ha a toldásokat okosan tervez­zük. Figyelni kell az elemek szál­líthatóságára. A lapok súlya ugyan kicsi, de a nagy felület mi­att a beépítéshez két ember kell. Éppen a magányos építtetőkre gondolva forgalmaznak 60 cm széles, „egyemberes“ gipszkar­ton lapokat is. Ami a tündér kezében a va­rázspálca, az a gipszkarton fa­laknál a glettelővas és a hézagológipsz. Az elemekből épített falak toldásait és a csava­rok helyét ezzel a nagy szilárdsá­gú, lassan kötő, könnyen eldol­gozható és simítható anyaggal varázsolhatjuk ismét egységes és sima felületté. Aki kissé hagyo­mányosabban gondolkodik, és gipszkarton lemezek helyett szí­vesebben lát vakolt falakat maga körül, az nem csalódik: a gipsz­vakolat kiváló klímatechnikai hatású, hiszen a helyiségben al­kalmanként keletkező fölösleges párát beszívja majd amikor a tér páratartalma újra csökken, kilé- legzi. (otth) A profilok könnyen és gyorsan méretre vághatok (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents