Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-25 / 71. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. MÁRCIUS 25. XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest. Németország és egyik Nobel-díjas írója, Günter Grass lesz az április 22-én kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a négynapos programsorozatban több mint kétszáz irodalmi, kulturális és szakmai esemény szerepel - hangzott el a tavaszi könyvünnep tegnapi sajtótájékoztatóján. Zentai Péter László, a könyvfesztivál igazgatója szavai szerint Németország díszvendégsége szimbolikus a Magyarország európai uniós csatlakozása előtti napokban, hiszen a német és a magyar könyvpiaci terület szereplőit évszázados kapcsolatok fűzik egymáshoz. A volt szocialista országok közül Magyarország lehetett elsőként, 1999-ben díszvendég a nemzetközi könyvszakma legrangosabb eseményén, a Frankfurti Könyvvásáron. A német kultúra és nyelv közvetítésével válhatott a magyar irodalom és művészet európai hírűvé. (MTI) SZÍNHÁZ ■■■■ NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Katalin 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Három koporsó 19 JÓKAI SZÍNHÁZ: Barabbás (vendégjáték Dunaszerdahelyen) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Mambo italiano (amerikai-kanadai) 18 Unalom Brünnben (cseh) 16, 20.30 TATRA: A Gyűrűk Ura - A király visz- szatér (amerikai-űj-zélandi) 16.30, 20.15 AU PARK - PALACE: A felejtés bére (amerikai) 14.50,17.20,19.40, 22 A vonzás szabályai (amerikai) 14.20, 16.50 Elvarázsolt kastély (amerikai) 15.30, 17.40, 20 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 16.10 Rocksuli (amerikai) 14.40 Gothika (amerikai) 17, 19, 21 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hideghegy (amerikai) 14.30, 17.30, 20.40 Mackótestvér (amerikai) 14.10, 15, 16, 17.10 Gyönyörű mocsokságok (angol) 19.30, 21.50 Mambo italiano (amerikai-kanadai) 19.10, 21.40 Vas (amerikai) 14.10,16.20,18.20, 21.20 Dörzsölt Filip (cseh) 15.50,18.40 Good Bye Lenin! (német) 20.50 Unalom Brünnben (cseh) 20.20 Swimming Pool (angol-francia) 19.50,22.10 PÓLUS - METROPOLIS: Gyönyörű mocsokságok (angol) 18.40,20.50 Mambo italiano (amerikai-kanadai) 14.30,19.25,21.25 Gothika (amerikai) 15.20, 17.20,19.20,21.20 Elvarázsolt kastély (amerikai) 15.20,17.10,19, 21 A felejtés bére (amerikai) 14.15, 16.25, 18.35, 21.05 A vonzás szabályai (amerikai) 16.30, 21.15 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.10,16, 17.50,19.35 Hideghegy (amerikai) 18 Good Bye Lenin! (német) 20.55 Zelary (cseh) 20.30 Vas (amerikai) 14.05 Swimming Pool (francia-angol) 15.50,21.10 KASSA TATRA: Az Amazonas kincse (amerikai) 16,18, 20 CAPITOL: Hideghegy (amerikai) 17, 19.30 ÚSMEV: Good Bye Lenin! (német) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: A tolvajok királya (cseh-szlovák) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Titokzatos folyó (amerikai) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Fekete Péter (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Az utolsó szamuráj (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Derült égből Polly (amerikai) 18,20 A felejtés bére (amerikai) 19.30 Getno (magyar) 13.15 Hideghegy (amerikai) 17.30, 20.30 Az ítélet eladó (amerikai) 17.15 Magyar vándor (magyar) 13.30,15.45,17.45,19.45 Minden végzet nehéz (amerikai) 14.30, 17, 19.30 A passió (amerikai-olasz) 12.30, 15, 17.30, 20 Pelenkás bajkeverő (francia-spanyol) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Rocksuli (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 14.30.18.30 Túl közeli rokon (amerikai) 15.15 Az utolsó szamuráj (amerikai) 14.15,17.15,20.15 Vas (amerikai) 16.30, 20.30 MKKI-HIR Irodalom és kép A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete ma 17 órától Irodalom és kép címmel irodalmi estet rendez. Az est vendégei Sz. Molnár Szilvia kritikus (Budapest) és Schein Gábor költő, irodalom- történész (Budapest). A beszélgetést Benyovszky Krisztián (Érsekújvár) irodalomtörténész és Forgács Miklós rendező (Léva) vezeti. Schein Gábor költő, író, kritikus, műfordító 1991 óta jelenteti meg verseit, később versesköteteihez csatlakoztak más műfajú írásai is. Máig 11 kötete jelent meg, s 1998-ban megkapta a Radnóti-dí- jat. Utolsó verseskötete (retus) címmel a képalkotásnak, az előhívásnak, metszésnek, retusálás- nak, a fotósmester technéjének allegóriavázára épül. Sz. Molnár Szilvia irodalomkritikus számos írása olvasható különféle magyarországi irodalmi lapokban és honlapokon, többek között a Látnivalók című terjedelmesebb kritikája, amely a Vizuális költészet Magyarországon c. kötetet ismerteti. A rendezvény helyszíne: az MKKI pozsonyi székháza (Véd- cölöp út 54.) Beszélgetés Bánki Évával Csallóközben játszódó regényének nagymegyeri bemutatója előtt Dunaszerdahely: Esőváros Szilágyi Lenke felvétele Bánki Éva Esőváros című regénye a közelmúlt fiatal irodalmának egyik szenzációja. A mű két család szövevényes viszonyán keresztül ábrázolja Csallóköz lakóinak hol történelmi rémregénybe, hol tündérkerti regébe illő sorsát. CSEHY ZOLTÁN A kötet ősbemutatójára Dunaszerdahelyen, a Vámbéry Irodalmi Kávéházban került sor, a magyarországi prezentációt egy héttel megelőzve. A szerzővel ma Nagyme- gyeren találkozhatnak az olvasók. Esőváros című, a Magvető kiadásában megjelent regényed egyik síkja a kitelepítésről szól. Honnan jött az ödet, hogy budapesti létedre a Felvidékről írj? A Felvidék számomra egy „Felvidék”, egy spirituális álomország, a gyerekkorban hallott történetek és mesék színhelye. Nagyszüleim, akiket a Csallóközből telepítettek ki, állandóan erről az „álomország- ról” meséltek. Míg kicsi voltam, azt sem hittem el, hogy valóban létezik - a térképen csak Csehszlovákia és Magyarország volt. Azért fordultam ehhez a vidékhez az első regényemben, mert már gyerekként felszabadította a képzeletemet. Milyen szerepet játszik a regényben az emlékezés és milyet a dokumentarizmus? Miért éppen az Esőváros metaforája rejti Dunaszerdahelyt? Nem a nagyszüleim emlékeit írtam meg - bár az „emlékek terét”, a regény vüágát az ő emlékeik határozták meg. Az „Esőváros” már az én történetem is. Sokat olvastam a kitelepítésekről, de a dokumentumanyagok az ilyenfajta regényben nem jól használhatók. Esőváros (ahogy én képzelem) nagyanyám városa: a nők selyem zsebkendőt szorongatnak, elsétálnak a templomba, a fényképészhez, a kalaposhoz, míg szörpöket készítenek, titokban drukkolnak a DAC- nak, sírnak, sírnak, vagy ha ők meghaltak, és a szeretteik se emlékeznek rájuk, akkor az eső emlékezik helyettük. Melyik hősöd áll hozzád a legközelebb? Igazából nem konkrétan valamelyik szereplő emlékeztet rám vagy áll közel hozzám, hanem a szereplők egymáshoz való viszonya, ez a különös, életen-halálon keresztül is megnyilvánuló kapcsolattartás, ami nagyon közel áll hozzám. Olyan emberekről írok, akik soha nem mondanak le egymásról, tehát „nem is múlnak el”, a kíváncsiság, az életszeretet, a szerelem állandóan élet és halál határán tartja őket. Merítettél-e a Trianont tema- tizáló magyar regénykurzus nem igazán sikeresnek mondható, erősen agyonretorizált trendjéből? Nem olvastam olyan regényt Trianonról, ami tetszett volna. Természetesen a regény történeteinek kiindulópontja a nagy „robbanás”, Trianon, de én nem „politikai irányregényt” szerettem volna írni, hanem olyan emberek egymáshoz való viszonyát bemutatni, akiket a politika fojtogat. „Márquez, Darvasi és Závada ízei... felvidéki családregény az új évezred elejéről” - állnak Szi- lasi László sorai a hátsó borítón. Hogyan viszonyulsz a nevezett szerzőkhöz? Lévén, hogy portugál szakos vagy, és a dél-amerikai, az újlatin irodalmak bűvkörében élsz, vélhetőleg Márquez áll hozzád a legközelebb... Az én konyhámban - hiszen tudok „főzni” - nagyon sok más íz és fűszer is van. A latin-amerikai regényekből és a portugál Sarama- gótól merítettem a bátorságot, hogy a népi elbeszélést mint alternatív emlékezetet „idézzem be” a regényembe. Az Esővárosban szinte mindenki ír, még a betűktől irtózó II. Bujdosó Károly is regényt akar a családjáról íratni. Hiszen a függőség, a kiszolgáltatottság elől való menekülés egyik módja - az a szabadság, ami megadatott a hőseimnek - az önkifejezés. Leginkább számon tartott mestereim a magyar irodalomból Nádas Péter és Mikszáth Kálmán. Regényedet lényegében egy férfi, nevezetesen Torma Imre írja. Mi a véleményed a szöveg „neméről?” Ez nem férfi- vagy női regény, hanem kétnemű regény. Férfiak beszélnek benne nőkről vagy nők férfiakról. Mikor a korrektúrát olvastam, akkor döbbentett meg, mennyire meghatározza a nyelvezetét egyfajta játékos erotika. Nagyon örülök. A magyar parasztokat a szexualitás iránt méltóságteljesen közömbösnek szokás ábrázolni. Az én parasztjaim nem ilyenek: legyenek bár nőcsábászok vagy „tisztességes, szófukar házasemberek”, mindig valami kíváncsiság, önkifejezés-vággyal terhes Erósz lobog bennük. Ez nem kifejezetten a más- neműekhez való viszonyukban nyilvánul meg, hanem például a zene iránti rajongásukban. A pesti metróban is plakátokon reklámozott könyvek közt valóságos unikum a tiéd. Nemrég például a Ribanc a házban című ponyvakiadvány mellett láttam... Mi a véleményed erről a szélsőséges mellérendelődés- ről? Pirulok... pirulok... De most már nélkülem kell a saját regényemnek eligazodni. Önmagáért megfelelni. Gál Sándor A pokol kapujában című politikai kabaréjával és Arthur Miller Pillantás a hídról című drámájával „Nyugati” turnéra készül a kassai Thália JUHÁSZ KATALIN Kassa. Március 29-től április 2- ig Nyugat-Szlovákiában turnézik a kassai Thália Színház. Komáromban, Szencen és Somoiján két előadást is láthat a közönség: A pokol kapujában című politikai kabarét, valamint Arthur Miller Pülantás a hídról című drámáját. Ez utóbbival tovább is gördül az ekhós szekér Dunaszerdahelyre, majd Zseh'zre. A Thália az ország nyugati régióiban legalább olyan szívesen látott vendég, mint keleten. Beke Sándor művészeti vezető szerint különösebb hírverés nélkül telnek meg a városok kultúrházainak nagytermei, ám a legnagyobb sikert az jelentené, ha nem mindenki férne be az előadásokra. Beke úgy véli, a szélesebb köztudatba való bejutás ideális módja lehetne, ha a nyugatszlovákiai magyar regionális sajtó nem utólag írna az előadásokról. „Az lenne a természetes, ha a mostani turné előtt a regionális tudósítók itt nyüzsögnének az igazgatói irodában, és kérdezősködnének a darabokról. Ennél jobb már csak az lenne, ha a bemutatóinkra is eljönnének” - ismertette idealisztikusnak tűnő nézeteit Beke Sándor, hozzátéve, hogy Magyarországon a dolog így működik. A közönség ennek ellenére megmozdul, ha a Thália Színház nevét látja a plakáton. Másfél héttel a komáromi előadás előtt már szinte minden jegy elkelt a városban, ugyanez a helyzet Szencen és So- moiján is. A turnék helyszíneinek kiválasztása megkereséses alapon történik, azaz oda mennek, ahonnan meghívást kapnak. „A meghívások hagyományosan a magyar szellemi központokból érkeznek, ezek közé tartozik Somorja, Komárom és a dél-szlovákiai magyarság fővárosának számító Dunaszerdahely is. Szencet földrajzi fekvése predesztinálja arra, hogy szinte Pozsony külvárosaként tekintsünk rá” - véli Beke Sándor. Azt már mi tesz- szük hozzá, hogy mivel a komáromi Jókai Színház az utóbbi évek során elenyésző számú tájelőadást tartott, a legtöbb nyugati városban a kassai Thália számít az egyetlen „házhozjövő” színháznak. A művészeti vezető-főrendező nem árulta el ugyan, mennyibe kerül egy-egy ilyen kiruccanás, annyit azonban megtudtunk, hogyha csillagászati összegű bevételre nem is tesznek szert, a turnék haszonnal zárulnak. A legtöbb pénz a szállodai költségekre és az utaztatásra megy el, a vezetés ezért szívesen fogadna külön állami támogatást a tájolásra. Jelenleg ugyanis egy fillért sem kapnak erre, az éves költségvetésből kell kigazdálkodniuk a szükséges összeget. Végül nézzük, mi mikor és hol kerül színre. Gál Sándor politikai kabaréját március 29-én 13 órakor Komáromban, 30-án 14 órakor Szencen, 31-én 13 órakor pedig Somorján mutatják be. A szerző korabeli dokumentumokból kiindulva tart görbe tükröt a múlt század néhány politikusa és közszereplője elé, és mivel személyesen is kötődik a régióhoz, az előadás különleges élmény lehet, az ezt követő közönségtalálkozókon pedig várhatóan maga Gál Sándor is felbukkan majd. A Pülantás a hídról, amelyet egyébként szintén Beke Sándor rendezett, egy amerikanizálódott olasz családról és két bevándorló rokonról szól. Egyikük beleszeret a háziúr nevelt lányába, akihez az idősödő férfit is meghatározhatatlan rajongás fűzi. Arthur Miller realista drámáját Komáromban március 29-én, Szencen 30-án, 31-én Somorján, április 1-jén Dunaszerdahelyen, 2-án pedig Zselízen mutatják be. Valamennyi helyszínen este héttől kezdődik az előadás, Dunaszerdahelyen pedig délelőtt 11-kor is megnézheti a közönség a darabot. Pálos Árpád és Gál Tamás A pokol kapujában (Képarchívum) s