Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-25 / 71. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. MÁRCIUS 25. XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest. Németország és egyik Nobel-díjas írója, Günter Grass lesz az április 22-én kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a négynapos programsorozatban több mint kétszáz irodalmi, kulturális és szakmai esemény szerepel - hangzott el a ta­vaszi könyvünnep tegnapi sajtótájékoztatóján. Zentai Péter László, a könyvfesztivál igazgatója szavai szerint Németország díszvendég­sége szimbolikus a Magyarország európai uniós csatlakozása előtti napokban, hiszen a német és a magyar könyvpiaci terület szereplőit évszázados kapcsolatok fűzik egymáshoz. A volt szocialista orszá­gok közül Magyarország lehetett elsőként, 1999-ben díszvendég a nemzetközi könyvszakma legrangosabb eseményén, a Frankfurti Könyvvásáron. A német kultúra és nyelv közvetítésével válhatott a magyar irodalom és művészet európai hírűvé. (MTI) SZÍNHÁZ ■■■■ NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Katalin 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Három koporsó 19 JÓKAI SZÍNHÁZ: Barabbás (vendégjáték Dunaszerdahelyen) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Mambo italiano (amerikai-kanadai) 18 Unalom Brünnben (cseh) 16, 20.30 TATRA: A Gyűrűk Ura - A király visz- szatér (amerikai-űj-zélandi) 16.30, 20.15 AU PARK - PALACE: A felejtés bére (amerikai) 14.50,17.20,19.40, 22 A vonzás szabályai (amerikai) 14.20, 16.50 Elvarázsolt kastély (amerikai) 15.30, 17.40, 20 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 16.10 Rocksuli (amerikai) 14.40 Gothika (amerikai) 17, 19, 21 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hideg­hegy (amerikai) 14.30, 17.30, 20.40 Mackótestvér (amerikai) 14.10, 15, 16, 17.10 Gyönyörű mocsokságok (angol) 19.30, 21.50 Mambo italiano (amerikai-kanadai) 19.10, 21.40 Vas (amerikai) 14.10,16.20,18.20, 21.20 Dörzsölt Filip (cseh) 15.50,18.40 Good Bye Lenin! (német) 20.50 Unalom Brünnben (cseh) 20.20 Swimming Pool (angol-francia) 19.50,22.10 PÓLUS - METROPO­LIS: Gyönyörű mocsokságok (angol) 18.40,20.50 Mambo italiano (amerikai-kanadai) 14.30,19.25,21.25 Gothika (amerikai) 15.20, 17.20,19.20,21.20 Elvarázsolt kastély (amerikai) 15.20,17.10,19, 21 A felejtés bére (amerikai) 14.15, 16.25, 18.35, 21.05 A vonzás szabályai (amerikai) 16.30, 21.15 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.10,16, 17.50,19.35 Hideghegy (amerikai) 18 Good Bye Lenin! (német) 20.55 Zelary (cseh) 20.30 Vas (amerikai) 14.05 Swimming Pool (francia-angol) 15.50,21.10 KASSA TATRA: Az Amazonas kincse (amerikai) 16,18, 20 CAPITOL: Hi­deghegy (amerikai) 17, 19.30 ÚSMEV: Good Bye Lenin! (német) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: A tolvajok királya (cseh-szlovák) 19 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: Titokzatos folyó (amerikai) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Fekete Péter (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Az utolsó szamuráj (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Gyű­rűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Derült égből Polly (amerikai) 18,20 A felejtés bére (ameri­kai) 19.30 Getno (magyar) 13.15 Hideghegy (amerikai) 17.30, 20.30 Az ítélet eladó (amerikai) 17.15 Magyar vándor (magyar) 13.30,15.45,17.45,19.45 Minden végzet nehéz (amerikai) 14.30, 17, 19.30 A passió (amerikai-olasz) 12.30, 15, 17.30, 20 Pelenkás bajkeverő (francia-spanyol) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Rocksuli (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 14.30.18.30 Túl közeli rokon (amerikai) 15.15 Az utolsó szamuráj (amerikai) 14.15,17.15,20.15 Vas (amerikai) 16.30, 20.30 MKKI-HIR Irodalom és kép A Magyar Köztársaság Kultu­rális Intézete ma 17 órától Iroda­lom és kép címmel irodalmi estet rendez. Az est vendégei Sz. Mol­nár Szilvia kritikus (Budapest) és Schein Gábor költő, irodalom- történész (Budapest). A beszél­getést Benyovszky Krisztián (Ér­sekújvár) irodalomtörténész és Forgács Miklós rendező (Léva) vezeti. Schein Gábor költő, író, kriti­kus, műfordító 1991 óta jelenteti meg verseit, később verseskötetei­hez csatlakoztak más műfajú írá­sai is. Máig 11 kötete jelent meg, s 1998-ban megkapta a Radnóti-dí- jat. Utolsó verseskötete (retus) címmel a képalkotásnak, az előhí­vásnak, metszésnek, retusálás- nak, a fotósmester technéjének al­legóriavázára épül. Sz. Molnár Szilvia irodalomkri­tikus számos írása olvasható kü­lönféle magyarországi irodalmi lapokban és honlapokon, többek között a Látnivalók című terjedel­mesebb kritikája, amely a Vizuális költészet Magyarországon c. köte­tet ismerteti. A rendezvény helyszíne: az MKKI pozsonyi székháza (Véd- cölöp út 54.) Beszélgetés Bánki Évával Csallóközben játszódó regényének nagymegyeri bemutatója előtt Dunaszerdahely: Esőváros Szilágyi Lenke felvétele Bánki Éva Esőváros című regénye a közelmúlt fiatal irodalmának egyik szenzá­ciója. A mű két család szö­vevényes viszonyán keresz­tül ábrázolja Csallóköz la­kóinak hol történelmi rém­regénybe, hol tündérkerti regébe illő sorsát. CSEHY ZOLTÁN A kötet ősbemutatójára Duna­szerdahelyen, a Vámbéry Irodalmi Kávéházban került sor, a magyaror­szági prezentációt egy héttel meg­előzve. A szerzővel ma Nagyme- gyeren találkozhatnak az olvasók. Esőváros című, a Magvető ki­adásában megjelent regényed egyik síkja a kitelepítésről szól. Honnan jött az ödet, hogy buda­pesti létedre a Felvidékről írj? A Felvidék számomra egy „Fel­vidék”, egy spirituális álomország, a gyerekkorban hallott történetek és mesék színhelye. Nagyszüleim, akiket a Csallóközből telepítettek ki, állandóan erről az „álomország- ról” meséltek. Míg kicsi voltam, azt sem hittem el, hogy valóban létezik - a térképen csak Csehszlovákia és Magyarország volt. Azért fordul­tam ehhez a vidékhez az első regé­nyemben, mert már gyerekként fel­szabadította a képzeletemet. Milyen szerepet játszik a re­gényben az emlékezés és milyet a dokumentarizmus? Miért ép­pen az Esőváros metaforája rejti Dunaszerdahelyt? Nem a nagyszüleim emlékeit ír­tam meg - bár az „emlékek terét”, a regény vüágát az ő emlékeik hatá­rozták meg. Az „Esőváros” már az én történetem is. Sokat olvastam a kitelepítésekről, de a dokumen­tumanyagok az ilyenfajta regény­ben nem jól használhatók. Esővá­ros (ahogy én képzelem) nagy­anyám városa: a nők selyem zseb­kendőt szorongatnak, elsétálnak a templomba, a fényképészhez, a ka­laposhoz, míg szörpöket készíte­nek, titokban drukkolnak a DAC- nak, sírnak, sírnak, vagy ha ők meghaltak, és a szeretteik se emlé­keznek rájuk, akkor az eső emléke­zik helyettük. Melyik hősöd áll hozzád a leg­közelebb? Igazából nem konkrétan vala­melyik szereplő emlékeztet rám vagy áll közel hozzám, hanem a szereplők egymáshoz való viszo­nya, ez a különös, életen-halálon keresztül is megnyilvánuló kap­csolattartás, ami nagyon közel áll hozzám. Olyan emberekről írok, akik soha nem mondanak le egy­másról, tehát „nem is múlnak el”, a kíváncsiság, az életszeretet, a szerelem állandóan élet és halál határán tartja őket. Merítettél-e a Trianont tema- tizáló magyar regénykurzus nem igazán sikeresnek mondható, erősen agyonretorizált trendjé­ből? Nem olvastam olyan regényt Tri­anonról, ami tetszett volna. Termé­szetesen a regény történeteinek ki­indulópontja a nagy „robbanás”, Trianon, de én nem „politikai irányregényt” szerettem volna írni, hanem olyan emberek egymáshoz való viszonyát bemutatni, akiket a politika fojtogat. „Márquez, Darvasi és Závada ízei... felvidéki családregény az új évezred elejéről” - állnak Szi- lasi László sorai a hátsó borítón. Hogyan viszonyulsz a nevezett szerzőkhöz? Lévén, hogy portu­gál szakos vagy, és a dél-ameri­kai, az újlatin irodalmak bűvkör­ében élsz, vélhetőleg Márquez áll hozzád a legközelebb... Az én konyhámban - hiszen tu­dok „főzni” - nagyon sok más íz és fűszer is van. A latin-amerikai re­gényekből és a portugál Sarama- gótól merítettem a bátorságot, hogy a népi elbeszélést mint alter­natív emlékezetet „idézzem be” a regényembe. Az Esővárosban szin­te mindenki ír, még a betűktől irtó­zó II. Bujdosó Károly is regényt akar a családjáról íratni. Hiszen a függőség, a kiszolgáltatottság elől való menekülés egyik módja - az a szabadság, ami megadatott a hőse­imnek - az önkifejezés. Leginkább számon tartott mestereim a ma­gyar irodalomból Nádas Péter és Mikszáth Kálmán. Regényedet lényegében egy férfi, nevezetesen Torma Imre ír­ja. Mi a véleményed a szöveg „neméről?” Ez nem férfi- vagy női regény, hanem kétnemű regény. Férfiak beszélnek benne nőkről vagy nők férfiakról. Mikor a korrektúrát ol­vastam, akkor döbbentett meg, mennyire meghatározza a nyelve­zetét egyfajta játékos erotika. Na­gyon örülök. A magyar parasztokat a szexualitás iránt méltóságteljesen közömbösnek szokás ábrázolni. Az én parasztjaim nem ilyenek: legye­nek bár nőcsábászok vagy „tisztes­séges, szófukar házasemberek”, mindig valami kíváncsiság, önkife­jezés-vággyal terhes Erósz lobog bennük. Ez nem kifejezetten a más- neműekhez való viszonyukban nyilvánul meg, hanem például a zene iránti rajongásukban. A pesti metróban is plakáto­kon reklámozott könyvek közt valóságos unikum a tiéd. Nem­rég például a Ribanc a házban című ponyvakiadvány mellett láttam... Mi a véleményed erről a szélsőséges mellérendelődés- ről? Pirulok... pirulok... De most már nélkülem kell a saját regényemnek eligazodni. Önmagáért megfelelni. Gál Sándor A pokol kapujában című politikai kabaréjával és Arthur Miller Pillantás a hídról című drámájával „Nyugati” turnéra készül a kassai Thália JUHÁSZ KATALIN Kassa. Március 29-től április 2- ig Nyugat-Szlovákiában turnézik a kassai Thália Színház. Komárom­ban, Szencen és Somoiján két elő­adást is láthat a közönség: A pokol kapujában című politikai kabarét, valamint Arthur Miller Pülantás a hídról című drámáját. Ez utóbbival tovább is gördül az ekhós szekér Dunaszerdahelyre, majd Zseh'zre. A Thália az ország nyugati régió­iban legalább olyan szívesen látott vendég, mint keleten. Beke Sándor művészeti vezető szerint különö­sebb hírverés nélkül telnek meg a városok kultúrházainak nagyter­mei, ám a legnagyobb sikert az je­lentené, ha nem mindenki férne be az előadásokra. Beke úgy véli, a szélesebb köztudatba való bejutás ideális módja lehetne, ha a nyugat­szlovákiai magyar regionális sajtó nem utólag írna az előadásokról. „Az lenne a természetes, ha a mos­tani turné előtt a regionális tudósí­tók itt nyüzsögnének az igazgatói irodában, és kérdezősködnének a darabokról. Ennél jobb már csak az lenne, ha a bemutatóinkra is eljön­nének” - ismertette idealisztikus­nak tűnő nézeteit Beke Sándor, hozzátéve, hogy Magyarországon a dolog így működik. A közönség ennek ellenére meg­mozdul, ha a Thália Színház nevét látja a plakáton. Másfél héttel a ko­máromi előadás előtt már szinte minden jegy elkelt a városban, ugyanez a helyzet Szencen és So- moiján is. A turnék helyszíneinek kiválasztása megkereséses alapon történik, azaz oda mennek, ahon­nan meghívást kapnak. „A meghí­vások hagyományosan a magyar szellemi központokból érkeznek, ezek közé tartozik Somorja, Komá­rom és a dél-szlovákiai magyarság fővárosának számító Dunaszerda­hely is. Szencet földrajzi fekvése predesztinálja arra, hogy szinte Po­zsony külvárosaként tekintsünk rá” - véli Beke Sándor. Azt már mi tesz- szük hozzá, hogy mivel a komáro­mi Jókai Színház az utóbbi évek so­rán elenyésző számú tájelőadást tartott, a legtöbb nyugati városban a kassai Thália számít az egyetlen „házhozjövő” színháznak. A művészeti vezető-főrendező nem árulta el ugyan, mennyibe ke­rül egy-egy ilyen kiruccanás, annyit azonban megtudtunk, hogyha csil­lagászati összegű bevételre nem is tesznek szert, a turnék haszonnal zárulnak. A legtöbb pénz a szállo­dai költségekre és az utaztatásra megy el, a vezetés ezért szívesen fo­gadna külön állami támogatást a tájolásra. Jelenleg ugyanis egy fil­lért sem kapnak erre, az éves költ­ségvetésből kell kigazdálkodniuk a szükséges összeget. Végül nézzük, mi mikor és hol kerül színre. Gál Sándor politikai kabaréját március 29-én 13 órakor Komáromban, 30-án 14 órakor Szencen, 31-én 13 órakor pedig Somorján mutatják be. A szerző korabeli dokumentumokból kiin­dulva tart görbe tükröt a múlt szá­zad néhány politikusa és közsze­replője elé, és mivel személyesen is kötődik a régióhoz, az előadás kü­lönleges élmény lehet, az ezt köve­tő közönségtalálkozókon pedig várhatóan maga Gál Sándor is fel­bukkan majd. A Pülantás a hídról, amelyet egyébként szintén Beke Sándor rendezett, egy amerikanizálódott olasz családról és két bevándorló rokonról szól. Egyikük beleszeret a háziúr nevelt lányába, akihez az idősödő férfit is meghatározhatat­lan rajongás fűzi. Arthur Miller re­alista drámáját Komáromban március 29-én, Szencen 30-án, 31-én Somorján, április 1-jén Dunaszerdahelyen, 2-án pedig Zselízen mutatják be. Valamennyi helyszínen este héttől kezdődik az előadás, Dunaszerdahelyen pedig délelőtt 11-kor is megnézheti a kö­zönség a darabot. Pálos Árpád és Gál Tamás A pokol kapujában (Képarchívum) s

Next

/
Thumbnails
Contents