Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-24 / 70. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 24. Évi háromszázmillió euróba kerül a politikusok és hivatalnok körbe-körbe utazgatása Séta a brüsszeli labirintusban Felülnézetből sem tűnik egyszerűnek az eligazodás (Képarchívum) Sokáig föl sem merült, hogy a belga főváros le­gyen az európai egységesü­lés intézményes fővárosa. Luxembourg és Strasbourg versenyzett a Szén- és Acél­közösség főbizottságának otthonáért, majd kis híján kiegyeztek, hogy a belga- német-holland hármas ha­táron lévő Liege legyen a nyertes. FÜZES OSZKÁR Ám az egykor büszke püspökfe­jedelemség akkor már csak afféle alsó szomszédnak számított Brüsszelhez képest, így a belga fő­város lépett előre. E tudósító brüsszeli lakásában viszont sokat köszönhet az igazi al­só szomszédnak, pontosabban a lányának. Claire Van Lierde egye­temi szakdolgozata teljes nemzet­közi jogi komolysággal megírt munka, mégis úgy fest, mint egy paródia: az EU, illetve elődszerve­zeteinek székhelykereső vitáit dol­gozta fel. A kulcsfontosságú kér­désről lassan ötven éve dúl a vita, és távolról sincs vége. Hagyjuk a történelmet, egyelőre elég annyi, hogy az EU-nak három fő székhe­lye van: Brüsszel, Strasbourg és Luxembourg. (Két tucat más he­lyen is van valamilyen uniós intéz­ménynek székhelye, nagy csaták dúlnak egy-egy ilyen megszerzésé­ért, de most ezt is hagyjuk.) Mind­három helyen van az Európai Par­lamentnek egy-egy székháza (ha­talmas, többszámyú épületek), és Luxembourg még az EP titkárságá­nak is otthont ad - miközben azért az ügyek többnyire Brüsszelben, ritkábban Strasbourgban zajlanak. A másfélezer politikus és hiva­talnok körbe-körbe utazgatásának van ára, évi háromszázmillió euró legalább. Ebben még nincs benne az, hogy a dokumentumoknak is keringeniük kell. Jellegzetes szür­ke fémládák ezreiben utaznak a papírok a három székhely között, de nekik legalább nem kell repülő­jegy, szállodai szoba, és nem mo­rognak, hogy fölöslegesen cirku­láltatják őket. Az élő képviselők és munkatár­saik viszont egyre hangosabban. Legutóbb a múlt csütörtökön lá­zadtak fel az ellen, hogy Stras­bourg maradjon az EP hivatalos székhelye - csináljunk inkább páneurópai egyetemet az üvegpa­lotában. S mivel úgyis Brüsszel­ben zajlanak a dolgok, és ott is van - sőt bővül - egy hatalmas üvegpalota, és úgyis abban ülése­zik többször a parlament, felejt­sük el Strasbourgot. Miért kell évente több százmillió eurót és több tízezer utazási órát áldozni a francia hiúság oltárán? - lázadoz­nak. Igaz, szép a katedrális, finom az itteni töltött káposzta, jó a bor és a sör, s a város valóban jelképe a francia-német megbékélésnek. De hát az EU azért már nem első­sorban erről szól. Brüsszelben csúnya a katedrális, de itt is na­gyon finom az ital és az étel, és belga nemzet nem lévén, a hiúsá­gára sem kell költeni. Nem addig a’! - mond­ják a franciák, és amíg ezt mondják, addig Stras­bourg EP-székhely marad. Igaz, Luxembourg sem szívesen adná föl a titkár­ságot, pedig számtalan ennél sok­kal fontosabb uniós intézmény házigazdája már, például a bíró­ságé, a banké és a számvevőszéké, így hát az EP három hatalmas székházzal is gazdálkodhat, és amikor a képviselők, akkor a töb­bi uniós intézmény is ingázik; ke­rül, amibe kerül. Az EP-székházak közös vonása, hogy hatalmas labirintusként nye­lik el a belépőt. Egyedenegy kollé­gám állítja, hogy eligazodik abban a hét betűből és számból álló jel­rendszerben, amely a parkolóhe­lyeket és az irodákat azonosítja. A sajtóterem Brüsszelben például ASP A50A. Strasbourgban még bo­nyolultabb. Az 5/C314/a irodát ál­talában háromnegyed óra alatt ta­lálom meg Brüsszelben, Stras- bourgban pedig egyszer ötven per­cen át kerestem azt a följárót, amely a parkolóból a hivatali szin­tekre vezető lifthez juttatott. Visz- szafelé a kocsimat nem találtam, pedig a számrendszeren kívül tér­képvázlat is volt a kezemben. Most tessék egy kicsit koncent­rálni, az EU-törvényhozási mun­kamenet legegyszerűbb folyamat- leírása következik. [Szakértők most ne figyeljenek iae, mert a közérthetőség kedvéért valóban durván leegyszerűsítettem azt, ami jogilag, politikailag és gyakor­latilag is sokkal bonyolultabb.) 1. Az Európai Bizottság kezdemé­nyezi a jogszabályt. 2. Ezt a kor­mányközi tanács szakértői mun­kabizottságai, majd nagyköveti testületé véleményezi. 3. Megné­zik a tagállami parlamentek szak­értői, esetleg bizottságai is. 4. A kormányközi miniszteri tanács megszavazza (külön történet, hogy milyen rendszerben). 5. Az Európai Parlament előbb bizott­ságban, majd plenárisan első olva­satban megszavazza (külön törté­net, hogy mi és hogyan módosít­ható.) 6. A papír visszakerül a ta­nács elé, amely az Európai Bizott­sággal együtt „összebékítő” tár­gyalásokat tart a parlamenttel. 7. Ha „kibékülnek”, kész a végleges szöveg, amely ismét a tanács, a bi­zottság és az EP elé kerül. 8. Az EP immár második olvasatban, vég­leg megszavazza. Aztán a tagál­lamok - bár kötelesek volnának - vagy végrehajtják, vagy nem. Aki ebben a labirintusban eliga­zodik, annak valószínűleg az sem okoz komoly gondot, hogy megta­lálja a saját kocsiját meg irodáját. Ami gondot okozhat: megtalálni azokat a szövetségeseket, akik a döntéshozatali alkufolyamatban segítenek. Ez ritkán történhet nemzeti alapon. Kicsit többször pártpolitikai alapon. A legtöbb­ször azonban igen bonyolult ér- dekkombinációk formálódnak, tíz-húsz vektornak kell megtalálni a közös eredőjét. Például: én, a jobboldali magyar képviselő meg­szavazom a német zöldek egyik indítványát a gyufáról, cserébe azok elintézik, hogy a baloldali spanyol eurohonatyák támogas­sák a szlovén és portugál liberáli­sok tervezetét az öngyújtóról. Ez nekem azért jó, mert akkor ők sem ellenzik majd az én indítványomat a kovakőről, én meg belenyug­szom, hogy a spanyolokhoz kerül­jön a tűzoltó készülékek ellenőr­zésével foglalkozó albizottság har­madik titkári posztja. Ilyenformán megoszlik közöttünk a lobbik ke­zelése is, pedig például a cigaret­tagyárak nagyon ágálltak a kér­déskör uniós szabályozása ellen. Egyébként a direktíva mindig kis­sé elkésik. A képzelt példa igaz vé­génél maradva: május elsejétől ti­los lesz rágyújtani mindhárom EP- székház összes helyiségében. Strasbourgban ötven per­cig kerestem a följárót a parkolóból a liftig. „Részben szabadnak” nyilvánította egy felmérés a szlovákiai népszavazást az uniós csatlakozásról Inkorrekt volt a tavalyi EU-referendum ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia szerepelt a leggyen­gébben az EU-csatlakozásról szóló referendumok értékelésében. A ta­valyi népszavazás lebonyolítását is vizsgáló jelentés szerint nálunk „részben szabad -és többnyire in­korrekt” volt a referendum. A kibővített Európai Unió tag­országainak mintegy fele népsza­vazással óhajt meggyőződni ál­lampolgárainak az új uniós alkot­mányról alkotott véleményéről, s csupán négy régi tagállam eseté­ben csekély az esélye a referen­dumnak. Tizenkét országban majdnem bizonyosan népszava­zást írnak ki az EU-alkotmányról, áll egy felmérés most ismertetett összegzésében. A 25 tagúra bővü­lő EU négy országa, Németország, Belgium, Svédország és Nagy Bri­tannia esetében kevéssé valószí­nű, hogy népszavazást tartanak az alaptörvényről, míg Finnor­szágban, Lengyelországban, Ma­gyarországon, Görögországban, Olaszországban, Észtországban, Máltán, Cipruson és Ausztriában a helyzet bizonytalan, áll a jelen­tésben. A szerződést mind a 25 tagor­szágnak jóvá kell hagynia, s ko­rántsem biztos, hogy a végered­mény mindenhol kedvező lesz. Ha csak egyetlen ország elutasítóan válaszol - főként, ha az egy na­gyobb tagország, - az EU akár poli­tikai káoszba is sodródhat. A jelentés kitér az EU-csat- lakozás ügyében kilenc tagország­ban megrendezett tavalyi népsza­vazás értékelésére is (Ciprusban nem írtak ki referendumot). Len­gyelország és Litvánia a legmaga­sabb osztályzatot kapta, „részben szabad és többnyire korrekt” refe­rendum szervezésével, a leggyen­gébben Szlovákia szerepel „rész­ben szabad és többnyire inkorrekt” minősítéssel, míg a többi ország népszavazását „részben szabad és korrekf ’ minősítéssel illették. A népszavazások minősítésé­nek szempontjai között szerepelt a referendum kötelező vagy fa­kultatív jellege, a kampánypén­zek megoszlása az EU-párti és az unióellenes csoportosulások kö­zött, valamint a téma kapcsán az adott országban kialakult nyilvá­nos vita, társadalmi párbeszéd ér­tékelése. (euro.hu, ű) Európai Unió 11 Az UV-tesztet is állják a legtökéletesebb másolatok Egyre hamisabb az euró MF-HÍR az azonban nem észlelte az átve­Litvániában és Bulgáriában már olyan színvonalon hamisítják az eurót, hogy azt UV-teszttel sem le­het kiszűrni, s azok még a banki szakértőket is megtévesztik. Az euró hamisítása az utóbbi időben csúcsszínvonalat ért el, állí­totta legutóbbi adásában az ARD gazdasági magazinja. A műsorban Bulgáriából és Litvániából szárma­zó hamis 100 eurósokat tettek egy bank pénzszámoló automatájába, rést. Szakértők szerint a hamisítvá­nyok kiszűrésére az eddig még megbízhatónak tartott UV-teszt sem alkalmas. A forgalomban lévő hamis euró- mennyisége elsősorban az EU-n kí­vül, például Koszovóban és Monte­negróban növekszik jelentősebb arányban. Ezeken a területeken az euró hivatalos fizetőeszköz, vi­szont az ottani központi bankok a fizetőeszközöket nem vizsgálják meg és nem szűrik ki rutinszerűen. Az EU-n kívüli polgárok szabadon vehetnek ingatlant Hiba a cseh szerződésben CTK-HÍR Prága. Május elseje után az Eu­rópai Unió tagállamainak állam­polgárai elméleti, adminisztratív korlátok között vásárolhatnak majd csak Csehországban ingat­lant, míg külső országok polgárai valószínűleg minden korlátozás nélkül. Az Euro című prágai hetilap sze­rint a cseh csatlakozási szerződés szerencsétlen szövegezése miatt alakulhatott ki ez az anomália, mi­vel az nem tesz említést harmadik országokról. Az EU és Csehország között megkötött csatlakozási szer­ződés nem említi a harmadüt or­szágokat, így a szakemberek sze­rint így bekövetkezhet az az ab­szurd helyzet, hogy egy francia ál­lampolgár számára szigorúbb felté­telek lesznek érvényben, mint egy ukrajnai ingatlanvásárló esetében. Uniós felvételi kérelem Macedónia tag akar lenni Dublin. Hivatalosan átadta Ma­cedónia felvételi kérelmét az Euró­pai Unióba hétfőn Dublinban Bran- ko Crvenkovszki macedón minisz­terelnök ír kollégájának, Bertie Ahemnek. Crvenkovszki a kérvény eredetileg beütemezett ünnepélyes átadását február 26-án az utolsó pillanatban kényszerült lemondani a Borisz Trajkovszki macedón el­nök életét kioltó repülőszerencsét­lenség miatt. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Írország kor­mányfője sajtóértekezletén utalt ar­ra, hogy a kérelmet még Trajkov­szki írta alá. A macedón kormányfő elismerte, hogy Macedónia előtt még hosszú és küzdelmes út áll a csatlakozásig, de „más alternatíva nincs” - mondta, (i-x) Középiskolásoknak Uniós verseny személyautóért Pozsony. Személygépkocsit, egyéves ösztöndíjat és zsebpénzt, mopedet, laptopot vagy külföldi nyelvtanfolyamot nyerhetnek azok a középiskolások, akik bekapcso­lódnak a kormányhivatal európai uniós ismeretekről rendezett mű­veltségi vetélkedőjébe. A verseny első fordulójára április 2-án kerül sor a www.euroinfo.gov.sk interne­tes portálon, a döntő pedig a Mar- kíza televízió Legyen ön is milli­omos! című vetélkedőjének április 30-i műsorában lesz. Az érdeklő­dők a fenti címen regisztrálhatják magukat. Az első fordulóban egy óra alatt 60 kérdésre kell válaszol­ni. A sajtóban április 5-én jelenik meg a Milliomos játék döntőjébe bejutó tíz szerencsés neve. (TASR) DOLGOZZUNK EURÓPÁBAN Svédország A skandináv állam parlament­je egy hónap múlva dönt csak véglegesen a munkavállalás kor­látozásáról, azonban Stockholm még február elején bejelentette, a tíz újonnan csatlakozó ország állampolgárainak átmenetileg továbbra is munkavállalási en­gedélyre lesz szükségük, ha Své­dországban akarnak dolgozni. Az országban mindössze öt- százalékos a munkanélküliség, a munkavállalás feltételei igen­csak csábítóak: 40 órás munka­hét, legkevesebb évi 25 nap sza­badság, amihez hozzászámol­hatjuk a 12 államünnepet is. A minimálbér fogalmát nem isme­rik Svédországban, az átlagos órabér 19 euró. A meglehetősen nehéz és nem túlságosan elterjedt svéd nyelv ismerete nem alapfeltétele a munkavállalásnak, hiszen a leg­több nemzetközi cégnél az angol a mindennapok munkanyelve. Szinte minden svéd jól beszéli az angolt, így a hétköznapi életben is könnyen meg tudjuk értetni magunkat. Fontos tudnivaló, hogy a je­lentkezési kérvényünkön min­denképpen fel kell tüntetnünk, van-e gépjárművezetői engedé­lyünk. Egyre több munkaadó küldi el kábítószertesztre jövő­beni alkalmazottait. A svédek kínosan ügyelnek a pontosság­ra, érdemes minden hivatalos találkozóra időben érkezni, ez­után azonban már lazábbra ve­hetjük a stílust, ugyanis a kollé­gák - tekintet nélkül az életkor­ra, nemre vagy pozícióra - ke­resztnevükön szólítják egymást. Svédország prágai nagykövet­ségét a +420/2/20313200-ás te­lefonszámon vagy az ambassa- den.prag@foreign.ministry.se email-címen érhetjük el. (ú) Munka a weben www.amv.se www.svd.se www.stepstone.se www.proffice.se www.lokusjobb.se www.jobnet.se www.gulasidorna.se www.gulasidorna.se www.csjobb.idg.se

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents