Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-24 / 70. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 24. Gazdaság és fogyasztók 9 A gyártók és az importőrök kötelező befizetéseinek köszönhetően új támogatási lehetőség jelent meg Roncsautók teljes feldolgozása A forrásokból a Reciklációs Alap azokat a cégeket támogatja, amelyek vállalják a roncsautók teljes feldolgozását (Képarchívum) Pozsony. Márciustól az egyénileg importált gépkocsik után is 3000 koronás illetéket kell fizetni a Reciklációs Alapba. A hivatalos importőrökre ez a kötelezettség már korábban is vonatkozott, a törvényalkotók az egyéni importőröket annak idején kifelejtették a jogszabályból. A forrásokból az alap azokat a cégeket támogatja, amelyek vállalják a roncsautók teljes feldolgozását. TUBA LAJOS A Reciklációs Alapot a környezetvédelmi minisztérium javaslatára hozták létre 2001-ben. A megoldás lényege, hogy a komolyabb környezeti terhelést jelentő áruféleségek esetében a gyártókat és az importőröket a forgalmuk arányában díj befizetésére kötelezik, majd ebből a hulladékokat újrahasznosító vállalatok, sőt önkormányzatok tevékenységét támogatják. Jelenleg 11 olyan kategóriában történik ez, ahol a termékek a használat után komoly környezetkárosító tényezőnek számítanak. Ezt egyébként az Európai Unió is elválja tőlünk, hiszen 2007-ig minden tagállamnak biztosítania kell az ilyen anyagok bizonyos fokú begyűjtését és újrahasznosítását. Például a használt akkumulátorok és elemek esetében évi 4980 tonna begyűjtését és 2100 tonna újrahasznosításátvállaltuk, de hasonló megkötések érvényesek a használt olaj, gumiabroncs, többrétegű csomagolóanyagok, elektronikai hulladék, műanyagok, higanytartalmú villanyégők, papír, fém csomagolóanyagok, illetve a gépkocsik esetében. Az elmúlt három évben a legtöbb kategóriában rendben beindult a rendszer. Eddig egyetlen kivételt a műanyagok közt szereplő PET-csomagolóanyagok képezték. Ezekből 2007-re 7200 tonnát kellene újrahasznosítani, viszont a multinacionális cégek és a hazai kereskedelmi hálózatok (például a Jednota) hatalmas méretű lobbitevékenységgel elérték, hogy a meghosszabbított, április elejei határidővel sem indul meg az ehhez kapcsolódó betétdíjas rendszer. A Reciklációs Alap felfutására jellemző, hogy míg 2002-ben 36 kérvényre 200 millió korona támogatást osztott ki, addig tavaly 307 pályázó 800 millió koronát kapott. Idén pedig már az év első két hónapjában 264 kérvény érkezett be. A tavalyi év ilyen szempontból az önkormányzati szeparált hulladékrendszerek felfutásának kezdete volt. Míg 2002-ben csak nyolc község kért ilyen célra pénzt, addig tavaly harmincszor többen, 243-an vágtak bele ilyen jellegű tevékenységbe. Ezt az is elősegítette, hogy ebből a forrásból a rendszerük kiépítéséhez 95 százalékos támogatást szerezhetnek, ráadásul az újrahasznosító cégeknek leadott minden egyes tonna hulladékra 1800 koronás támogatásra számíthatnak. A települési szeparációs rendszerek nyilván főként idén indulnak el. A beadott kérvények közül tavaly a legsikeresebbnek a Besztercebányai kerület bizonyult, ahol 9 település közel 20 millió koronát szerzett, a" Nyitrai kerületben pedig 8 település több mint 22 millió koronát. A sort egyelőre a Nagyszombati kerület zárja, ahol csak két település szerzett 12 millió koronát. A Reciklációs Alap vezetői arra számítanak, hogy a támogatásoknak köszönhetően rövid idő alatt kialakul a hazai újrafeldolgozó ipar. Eddig ugyanis elsősorban azok az ágazatok reagáltak a lehetőségre, amelyek már korábban is rendelkeztek bizonyos kapacitással. Idén például a cégeknek nyújtott támogatásnak köszönhetően 425 tonna használt olajat, 160 tonna műanyagot, 21 500 tonna papírt és 300 tonna üveget dolgoznak fel. 2007-re viszont már 85 ezer tonna papír, 208 tonna műanyag és 920 tonna olaj feldolgozásával számolnak a tavaly támogatott cégek. A számítógépes rendszer megbízhatatlansága miatt hétfő óta megbénult Szlovákia értékpapírpiaca Csak most kezdődik a komplex tesztelés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hétfő óta egyeden részvény vagy kötvény sem cserélt gazdát a március 22. óta a Szlovák Értékpapírpiac (SCP) örökébe lépő Központi Értékpapírletét parkettáján (CDCP). A fennakadást az okozta, hogy az értékpapírpiac szereplői (Szlovák Takarékpénztár, Általános Hitelbank, Tatra Banka, OTP Banka Slovensko, CSOB, ING Bank, Postabank, Dexia, HVB Bank, Istrobanka és UniBanka) az RM-S Market társaságon kívül nem voltak hajlandók szerződést komi a CDCP-vel. Ennek oka: az értékpapírletét rendszerét a piaci szereplők nem tartják megbízhatónak, eléggé kipróbáltnak. „Hétfőig mindig csak a rendszer csupán egy részét tesztelték, ezért félő, hogy a kereskedés közben összeomolhat a program” - közölte Róbert Kopál, az értékpapír-kereskedők szövetségének elnöke. A bizalmatlanság indokolt lehet, hiszen maga a pénzügyminisztérium is elállt korábbi tervétől, és leállította az államkötvények hétfőre tervezett kibocsátását. A szlovák értékpapírpiac legújabb kori történetének első leállása komoly presztízsveszteséget jelent, másrészt negatív hatást gyakorolhat az értékpapírok árfolyamára, a tőzsdeindex alakulására. Az első vagyonjegyes privatizációból származó 1,4 millió számlát ugyan átvezették az új Központi Értékpapírletétbe, azonban ezekre a számlákra a későbbiek során nem írhatnak további értékpapírokat. Ezt csak új számla nyitásával tehetik meg, azonban e lépésre csupán a CDCP-vel szerződést kötő partnerek, azaz az egyelőre a rendszertől távolmaradó bankok jogosultak. Tegnap a CDCP és az érintett bankok képviselői tárgyalásokat folytattak, s megállapodtak a rendszer komplex tesztelésében. Zelmíra Habánová, az értékpapírletét szóvivője azt nem tudta megmondani, hogy mikor indul be újra a kereskedés a piacon. Normális körülmények között napi átlagban 263 üzletkötés történik a pozsonyi értékpapírpiacon, melyek során 63 ezer értékpapír cserél gazdát. (P, t, só) A Szlovák Távközlési Vállalat tavalyi mérlege Az EU leszámol a „goromba egyeduralkodóval”? Csökkent az ügyfélszám Megbüntetik a Microsoftot ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat (ST) a forgalmát tekintve tavaly még mindig a legnagyobb hazai távközlési társaságnak számított. 2003-ban 17,77 milliárd koröna forgalmat könyvelt el, az adózás előtti nyeresége 8,4 milliárd, a nettó profitja pedig 3,75 milliárd korona volt - közölte Miroslav Majoros, az ST elnöke. A cég forgalma és bruttó nyeresége némileg visszaesett 2002-höz képest, s ami még kellemetlenebb: míg 2002-ben 1,457 millió telefon fővonalat üzemeltettek, addig tavaly már csak 1,414 milliót. Viszont jelentősen nőtt az internetes ügyfeleik száma, mégpedig egy év leforgása alatt 67,4 ezerről 91,6 ezerre, továbbá a gyorsabb adatátvitelt és integrált szolgáltatást lehetővé tevő ISDN- csatornák száma 129 ezerről 179 ezerre nőtt. Az ST intenzív beruházásának (tavaly e célra 5,2 milliárd koronát fordított) köszönhetően a telefonvonalak digitali- záltsági aránya a 2003-as 86 százalékról 2004-ben várhatóan 100 százalékra nő. A cég az elmúlt évben átlagosan 8100 főt alkalmazott, ami 17,4%-os visszaesést jelent 2002-höz viszonyítva. Az 51 százalék erejéig a Deutsche Telekom kezében lévő távközlési vállalat májusban részvényeseinek 2,1 milliárd korona osztalékot fizet, (shz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság, az EU versenyfelügyeletének szerepkörében eljárva, 497 millió eurós büntetést akar kiszabni az amerikai Microsoft számítógépprogram-gyártóra, uralkodó piaci helyzettel való visszaélés címén. Ez lenne az eddigi legnagyobb bírság, amelyet az EU-bizottság egyetlen cégre valaha is kirótt. A Microsoft közölte, hogy a büntetést indokolatlannak tartja, és amennyiben a bizottság mégis meghozza a döntést, úgy bíróság előtt támadja meg a határozatot. A vita lényege: hogyan kell a szabad piacnak működnie. A Microsoft szeretné megtartani vezető pozícióját a szoftverpiacon azáltal, hogy új szolgáltatásokat nyújt - a már eddig is uralkodó Windows operációs rendszerén keresztül. Az EU azonban feladatának tartja, hogy a piac kisebb szereplőinek némi védelmet nyújtson, éppen a valódi verseny és a fogyasztók érdekében. Az EU egyébként is úgy tekint a seattle-i cégre mint egy „goromba egyeduralkodóra”. Arra is számítani lehet, hogy a testület levédett részletek megosztására, valamint egy lecsupaszított Windows-verzió ló- adására kényszeríti a Microsoftot. Az EU szankciói pénzügyileg a legkeményebbek, amivel az amerikaiaknak valaha is szembe kellett nézniük. (MTI, vg) Akadozó egyeztetés a tejtermelők készletfeleslegéről Lefölözik a nyereséget ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Semmi sem indokolja, hogy a szlovákiai tejfeldolgozók 1,50 koronával csökkentsék a tej felvásárlási árát - jelentette ki Simon Zsolt agrárminiszter a tejtermelőkkel és -feldolgozókkal folytatott tegnapi egyeztetés után. A tejágazat 250 millió koronás export- támogatást kér a szaktárcától a kialakult készletfeleslegekre hivatkozva. Ellenkező esetben arra késztetné beszállítóit, önként mondjanak le a felvásárlási ár egy részéről. Az ilyen lépés azonban az őstermelőket küldené padlóra. A miniszter közölte, egyelőre a feldolgozóktól nem kapott hitelt érdemlő kimutatásokat arról, hogy ténylegesen milyen eladatlan készletek halmozódtak fel, egyes gyártókra lebontva. Nem zárta ki, hogy valakik hasznot akarnak húzni abból a helyzetből, amely a tejágazatban Magyarországon és néhány régióbeli országban kialakult. Simon közölte: az agrártárca kész 150 milliót találni a januárban előirányozott 100 millió koronás exporttámogatás mellé, ám a tejfeldolgozók egyelőre még azt sem mutatták ki, hogy ezt az első csomagot miként használták ki. Az egyeztetések a tejtermelőkkel és -feldolgozókkal csütörtökön folytatódnak. Simon szerint mindent megtesznek azért, hogy Szlovákiának az EU-csatlakozás után ne kelljen büntetést fizetni készletfelesleg címén, (gyor) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra csúcson a szlovák korona Pozsony. Tegnap újabb történelmi csúcsra tornászta fel magát a korona árfolyama. Záráskor az árfolyam 40,100/150 korona/euró szinten állt, vagyis meghaladta a múlt pénteki 40,200 korona/euró szintet. Szakértők a közeljövőben jegybanki beavatkozásra számítanak, ami visszafoghatná a korona szárnyalását. A piac vélekedése szerint megnőtt az esélye egy 25 bázispontos kamatcsökkentésnek a monetáris tanács pénteki ülésén. A koro- na/dollár árfolyam 32,590/630- ra változott. Egy cseh koronát tegnap 1,213/215 koronáért adtak a bankközi piacon. (TASR) Megtévesztett a Kékkúti Ásványvíz Budapest. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a fogyasztók megtévesztése miatt ötmillió forintra bírságolta a Kékkúti Ásványvíz Rt.-t, mert Theodora néven forgalmazott egy, az eredetitől eltérő ízű és összetételű ásványvizet. A versenytanács indoklása szerint a társaság 1973 óta Theodora néven forgalmazza a kékkúti ásványvizet, ám tavaly óta a Kereki-dűlő közelében lévő tótból nyert ásványvizet is Theodora márkanéven értékesíti. Ennek íze, ásványianyag-tar- talma, minősége azonban különbözik az eredeti kékkúti víztől. A versenytanács két hónap haladékot adott a gyártónak, hogy változtasson a márkán. (MTI) Egyre drágább a gázolaj Pozsony. Hároméves csúcson a gázolaj ára a Slovnaft üzemanyagtöltő állomásainál. A társaság a gázolaj árát tegnap 60 fillérrel, 32,90 koronára növelte. Legutóbb 2000 decemberében volt ilyen drága a gázolaj, amikor ütegéhez 33,50 koronáért juthattunk hozzá. A benzin árát a Slovnaft ezúttal nem emelte, vagyis a 91-es oktánszámú Tempo Plus literjéhez továbbra is 34 koronáért, míg a 95-ös Tempo Plushoz 34,40, a 98-ashoz pedig 37 koronáért juthatunk hozzá. (SITA) A MÓL Szerbiában terjeszkedik Belgrád. A MÓL RT. legalább 50 üzemanyagtöltő állomást szeretne létesíteni Szerbiában a következő 3-5 évben - közölte Áldott Zoltán, a MOL-csoport stratégiai igazgatója. Szerinte a MÓL nem mondott le a szerbiai piac meghódításáról, és nem szegte kedvét, hogy tavaly lecsúszott a Beopetrol privatizációjáról, mert túllicitálta őt az orosz Lukoil. A stratégiai igazgató szerint a MOL a közelmúltban Belgrádban saját céget hozott létre InterMol néven. A tervek szerint a MÓL önállóan terjeszkedik Szerbiában, benzinkutakat létesít, amelyekhez most keresi a telkeket. (MTI) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta______ Árfolyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 40,168 Lengyel zloty 1,212 24,510 Svéd korona 30,498 Svájci frank USA-dollár 8,550 60,134 Magyar forint (100) 15,942 4,351 5,396 Szlovén tollár (100) 16,882 25,918 32,608 VETEL - ELADAS Volksbank 39,01-41,31 31,49-33,89 1,19-1,25 14,98-16,98 OTP Bank 39,10-41,14 31,75-33,51 1,19-1,24 15,39-16,57 Postabank 39,15-41,25 31,87-33,57 1,19-1,25 15,37-16,63 Szí. Takarékpénztár 39,09-41,09 31,69-33,35 1,18-1,25 15,24-16,68 Tatra banka 39,15-41,25 31,87-33,57 1,19-1,25 15,37-16,63 UniBanka 39,15-41,15 31,86-33,49 1,19-1,24 14,40-15,37 Általános Hitelbank 39,08-41,16 31,80-33,50 1,18-1,25 15,09-16,85 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
