Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-03 / 52. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 3. RÖVIDEN Közel kétszáz jelölés Oslo. Százkilencvennégy jelöléssel újabb rekordot döntött idén a Nobel-békedíjra jelölt szervezetek és személyek száma. A norvég Nobel Intézet közölte: a végleges jelöltlistán 50 szervezet és 144 magánszemély szerepel. A jelöltek listáját hagyományosan titokban tartják, de úgy tudni, hogy a Nobel-békedíjra ajánlott személyek, illetve szervezetek között szerepel az EU, Jacques Chirac francia elnök, Tony Blair brit miniszterelnök, George Bush amerikai elnök és II. János Pál pápa. Értesülések szerint Václav Havel volt cseh elnök, Hans Blix, az ENSZ volt iraki leszerelési főellenőre, Mohamed el- Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezérigazgatója és Oswaldo Paya kubai máskéntgondolkodó is verseng a világ legrangosabb békedíjáért. (MTI) Csecsen vezető halála Moszkva. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tegnap hivatalosan megerősítette, hogy orosz katonák megölték Ruszlan Gelajev csecsen katonai vezetőt. Az ismert szabadcsapatparancsnokkal, a függetlenségre törekvő csecsének volt miniszterelnök-helyettesével, védelmi miniszterével február 28-án végeztek egy speciális hadművelet során a Cse- csenfölddel szomszédos Da- gesztán hegyeiben. Az FSZB szerűit megváltozik a helyzet Csecsenföldön, mivel Gelajev volt a térségben ténykedő szélsőséges vezetők egyik kulcsfigurája. (MTI) Fischer biztatja Romániát Berlin. A 2007-re tervezett EU-csatlakozás előtti reformokra szólította fel Romániát Joschka Fischer német külügyminiszter. A román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott megbeszélés után Berlinben arról biztosított mindenkit, hogy német részről nem változott a pozitív alapállás a délkelet-európai ország EU- csatlakozásával kapcsolatban. Előzőleg Edmund Stoiber, az ellenzéki CSU elnöke megkérdőjelezte a 2007-es bővítés értelmét. Kijelentette: az idei bővítési hullám után a konszolidálás időszakának kell következnie, az unió nem vehet magára olyan terheket, amelyeket nem bír el. (MTI) Fischer egy nappal korábban változtatott eddigi véleményén, és a kétsebessé- ges Európa ellen foglalt állást (Képarchívum) Irakban száznál több halott, Pakisztánban 17 áldozat, több százan megsérültek - országos gyász, elhalasztották az alkotmány aláírását Véres terrormerényletek síita hívők ellen Bagdad/Kerbela/Varsó/ Iszlámábád/Teherán. Száznál több halottja és legalább kétszáz sebesültje volt tegnap a Bagdadban és Kerbelában végrehajtott síitaellenes merényleteknek. Irakon kívül a pakisztáni Kvettában is síitákat gyilkoltak tegnap. ÖSSZEFOGLALÓ A közép-iraki Kerbelában történt reggeli robbanások következtében legkevesebb ötven ember vesztette életét. A robbanást a rendőrség közlése szerint rakéták okozhatták: legalább hat rakétát lőttek ki a városban. A korábbi jelentések arról szóltak, hogy pokolgépek okoztak vagy kilenc detonációt a síiták Bagdadtól nyolcvan kilométerre délre fekvő szent városában, az ásúra síita gyászünnephez kapcsolódó zarándoklat idején. Szemtanúk szerint a robbanás körzetében minden csupa vér volt, és leszakadt emberi végtagokat lehetett látni. A sebesültek száma meghaladja a százat. Voltak olyan, szemtanúktól származó értesülések is, amelyek szerint a robbantásokat öngyilkos merénylők hajtották végre. Varsóban a lengyel hadsereg vezérkarának szóvivője viszont azt közölte, hogy a merénylet helyszínén rajtakaptak két terroristát. Kerbela a lengyel katonai parancsnokság alatti övezetben fekszik. A fővárosban, Bagdadban legalább hetvenöt halottja volt a Musza el-Kázim imám nevét viselő szentélynél történt robbanásnak. Az adatot kórházi források közölték. Amerikai katonai források szerint a robbanásokat aknák okozták. A hatalmas robbanás - egyes források szerint több robbanás - Bagdad egyik síita negyedében történt. Legkevesebb száz sérültet szállítottak az iraki főváros különböző kórházaiba, de egyes források több száz sérültről szóltak. Teheráni közlés szerint a Bagdadban és Kerbelában végrehajtott robbantásoknak 40-50 iráni zarándok is áldozatul esett. Iráni belügyi forrás szerint az irakiiráni határ mentén készültségbe helyezték a mentőket, a kórházakat, hogy a határon átszállítandó sebesülteket fogadják. Délután azt jelentették, hogy öngyilkos merénylők hajtották végre a bagdadi robbantást, illetve az egyik kerbelai támadást. Bagdadban a Musza el-Kázim imám szentélyénél csaknem egy időben robbantotta fel magát négy öngyilkos merénylő. Egyikük a szentély bejáratánál, egy másik annak belső udvarán, ketten pedig az oldalsó bejáratnál hozták működésbe a náluk lévő robbanószerkezetet - közölte a síita szent hely egyik őre. Az egyik merénylő a zarándokokkal együtt jutott be a szentély belsejébe. Az őr elmondta azt is, hogy találtak egy leszakított kezet, amelyben fel nem robbant kézigránát volt. Az egészségügyi miniszter legutóbbi közlése szerint Bagdadban legkevesebb 54 halálos áldozata és 225 sérültje van a merényletnek. Kerbelában a helyi rendőrfőnök azt közölte, hogy a robbantások áldozatainak száma eléri a hetvenet. A helyzet fonáksága, hogy Bagdadban, a merényletek után a feldühödött tömeg rátámadt azokra az amerikai katonákra, akik az utcán fekvő sérülteket próbálták ellátni. A nyugat-pakisztáni Kvetta városában ugyancsak az ásúra síita muzulmán ünnep résztevői ellen hajtottak végre támadást: legalább 17 ember halt meg, 33 pedig megsebesült. A merényletet a rendőrség szerint a beludzsisztáni tartományi székhely egyik sűrűn lakott negyedében hajtották végre, helyi idő szerint kora délután (közép-európai idő szerint délelőtt). Néhány órával a lövöldözés és az azt kísérő robbanás után Sejk Rasid Ahmed tájékoztatási miniszter 17 halálos áldozatról számolt be a fővárosból, Iszlámábádból adott nyilatkozatában. Kvetta központi állami kórházának főigazgatója előzőleg azt Sebesültszállítás Kerbelában mondta, hogy hozzájuk tíz holttestet és 33 sebesültet szállítottak be, s az utóbbiak közül néhányan válságos állapotban vannak. Hírek szerint az 1,2 millió lakosú nyugat-pakisztáni nagyváros más kórházaiba is vittek áldozatokat. Irakban nemcsak a síiták ellen hajtottak végre tegnap támadásokat. Az al-Dzsazíra arab tv-csatorna forgatócsoportjából hárman megsérültek, miután Bagdad központjában gépkocsijuk alatt egy (TASR/AP-felvétel) út mentén elhelyezett pokolgép robbant fel. Egy amerikai katona is meghalt, egy másik megsebesült ugyancsak Bagdadban, miután a katonákat szállító járműre gránátot dobtak. Lapzártakor érkezett a hír, hogy az iraki ideiglenes kormányzótanács a merényletek miatt háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, s elhalasztották a hétfőn elfogadott alkotmány mára tervezett ünnepélyes aláírását, (m, t, o) Ásúra, a síiták legszentebb ünnepe Bagdad. Az ásúra gyászünnepén Húszéin imámnak, Mohamed próféta unokájának haláláról emlékeznek mgg a síiták. Húszéin egy, az iszlám világa feletti uralomért vívott VII. század végi csatában vesztette életét. A Kerbela közelében, 680-ban lezajlott ütközet döntő mozzanat volt az iszlám két, szunnita és síita ágra szakadásában. Az ellenségeskedés előzménye: Húszéin atyját, Ali imá- mot húsz évvel a Kerbela melletti csata előtt megölték, s az iszlám közösség vezetése átszállt a damaszkuszi központú Omajjád dinasztiára. Ali hívei - a síiták - Ali fia, Húszéin köré tömörültek. Az idő múltával fogyott Húszéin tábora, s 680-ra már csak maroknyi híve maradt meg mellette. Az omajjád dinasztiához tartozó szunnita Jazíd kalifa seregei bekerítették a síiták táborát a Kerbela melletti sivatagi terepen, majd muharram muszlim hónap tizedik napján megrohamozták és megtizedelték a maroknyi csapatot. Huszeint és a táborában maradt férfiakat lefejezték, a nőket rabszolgasorba vetették. Az ásúra ünnepén síita muzulmánok százezrei gyűlnek össze a világ minden tájáról Kerbelában, Húszéin sírjánál és más, iraki területen levő síita szent helyeken. Sötét öltözetű zarándokok láncokkal verik, kardokkal, borotvákkal megvágják magukat, hogy kifejezzék bánatukat Húszéin halála miatt. (MTI) Kostunica bemutatta kormányát a szerb parlamentnek Kantonok Koszovóban? Washington ostobaságnak tartja Aristide vádjait Clinton bőkezűbb volt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ MTI-HÍR Belgrád. Szerbia és Koszovó államjogi státusának rendezését, a jogállam megteremtését jelölte meg kormánya elsődleges feladataként Vojiszlav Kostunica szerbiai miniszterelnök-jelölt, aki szerint kabinetje szorgalmazni fogja Koszovó kantonokra vagy entitásokra való felosztását. Kostunica tegnap mutatta be a parlamentnek majdani kormánya tagjai. A törvényhozás előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Szerbia államjogi státusa nem tisztázott, mivel területének egyik része, Koszovó felett jelenleg nincs hatalma, s a tartományt a nemzetközi közösség igazgatja. Másrészt viszont Szerbiának meg kell határoznia státusát az államközösségen belül is, működőképesebbé kell tennie a délszláv uniót. Nem vitás, hogy Szerbia Európához tartozik, s az európai intézményekhez való csatlakozással ezt hivatalossá is kell tenni - mondta Kostunica, aki szerint kormánya az eddigieknél erősebb Európa- párti politikát fog folytatni, s elsődleges feladatának fogja tekinteni az EU-csadakozást. A miniszterelnök-jelölt szerint a jogfosztott koszovói szerbek védelme érdekében új megoldásokat, új intézményes kereteket kell keresni. „Ha az ENSZ BT 1244-es határozata Koszovó lényegi autonómiája révén szavatolja a tartomány önigazgatását Szerbián belül, akkor a szerb közösség számára Koszovón belül ugyancsak a lényegi autonómia szavatolná a megmaradás feltételeit.” Kostunica leszögezte, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésnek „kétirányúnak” kell lennie. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy szerbiai bíróságok ítélkezhessenek a feltételezett háborús bűnösök felett, s megfelelő segítséget kell nyújtani a védekezéshez azon szerbia-montenegrói állampolgár- roknak, akik felett az NT ítélkezik. Az új szerb kormány szorgalmazni fogja egy megállapodás aláírását az ENSZ-szel, amely lehetővé tenné, hogy a hágai törvényszék által elítélt szerbia-montenegrói állampolgárok hazájukban tölthessék le börtönbüntetésüket. Kostunica 17 tagú kisebbségi kormánya a milosevicsi szocialisták külső támogatásával fog működni. A törvényhozás várhatóan ma - két hónappal a parlamenti választás után - szavaz bizalmat az új kabinetnek. Washington. A volt haiti elnök szerint az USA irányította államcsíny kényszerítette távozásra országából. Jean-Bertrand Aristide a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva, valamint demokrata törvényhozókkal telefonon beszélve azt állította, hogy értésére adták: jobb ha azonnal távozik, ha félti az életét és el akarja kerülni a vérontást. Az amerikai kongresszus két demokrata párti tagja, Waters Maxine és Charles Rangel képviselő viszont telefonon úgy értesült a megdöntött elnöktől, hogy elrabolták, lemondásra kényszerítették, s egy repülőgépre tuszkolva eltávolították az országból. A Fehér Ház szóvivője ostobaságnak nevezte Aristide vádjait. Scott McClellan hangsúlyozta, hogy az amerikaiak intézkedtek Aristide és családja védelméről, amikor távoztak Hátiból, de nem vitték a repülőtérre, oda a saját biztonsági embereivel ment. Colin Powell külügyminiszter elbeszélése szerint Aristide szombat este felhívta az USA haiti nagykövetét, tanácsot kérve tőle, majd saját embereit meghallgatva úgy döntött, hogy lemond és távozik az országból. Powell cáfolta, hogy a haiti elnököt elrabolták volna. Donald Rumsfeld védelmi miniszter közölte, hogy várhatóan 1500-2000 amerikai katonát vezényelnek Haitire. Az amerikai és francia csapatok már hétfőn megkezdték a rend helyreállítását a haiti fővárosban, ahová a február eleje óta tartó zavargásokért felelős lázadók általános ünneplés közepette vonultak be. A fővárosban tegnapra valamelyest javult a helyzet a hétvégi káoszhoz és általános fosztogatáshoz képest. Az ENSZ BT vasárnap döntött úgy egyhangúlag, hogy - egyelőre három hónapos mandátummal - nemzetközi katonai erőt küld a karib-tengeri országba. Az USA, Franciaország, Kanada és több karib-tengeri ország katonái a rend helyreállításáról fognak gondoskodni. Ötven francia és száz amerikai tengerészgyalogos már Port-au-Prince-ben van, hamarosan további egységek is érkeznek. Az amerikai szerepvállalással kapcsolatban megfigyelők emlékeztettek rá: ez messze elmarad a Clinton-vezetés által 1994-ben Haitira vezényelt húszezres seregtől, amely egy puccs után helyreállította Aristide elnök hatalmát. Megölték Arafat emberét Célzott likvidálások Gáza/Jeruzsálem. Meggyilkolták Jaszer Arafat palesztin elnök egyik tanácsadóját tegnap hajnalban a Gázai-övezetben. Az 59 éves Hálil al-Zebinnel ismeretlen, maszkot viselő tettesek végeztek az áldozat irodájában: 12 golyót eresztettek belé. Al-Zebin újságírói tevékenysége mellett volt Arafat egyik tanácsadója és titkára. Izrael fokozza a terroristaellenes akciókat a palesztin területeken - jelentette be az izraeli katonai rádióban Mosé Jaalon tábornok, vezérkari főnök. Jaalon a döntést a terrorista szervezetek tevékenységének elmúlt hetekben tapasztalható fokozódásával indokolta. Szerinte jelenleg anarchia uralkodik Ciszjor- dániában és a Gázai övezetben egyaránt. „Ilyen helyzetben a legjobb védekezés a támadás. Üldözni fogjuk a terroristákat, bárhol is vannak” - mondta. Jaalon kijelentései azután hangzottak el, hogy az izraeli hadsereg újra kezdte a „célzott likvidálásokat”. A rádió szerint a katonák azt a parancsot kapták, hogy a lehető legtöbb terroristát semmisítsék meg, mielőtt végrehajtják a Gázai övezet déli és középső részéből való, Sáron kormányfő által bejelentett kivonulást. (MTI)
