Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-22 / 68. szám, hétfő
6 Kultúra MKKI-HÍR Boldog születésnapot! - filmvetítés Pozsony. Ma 17 órától mutatják be a Magyar Intézet székházában Fazekas Csaba Boldog születésnapot! című filmjét. A vetítés után a fiatal rendezővel hivatásáról, életéről, alkotásairól Szabó G. László beszélget. Fazekas Csaba 1973-ban született Tapolcán. Tanulmányait a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte, majd 1995-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziórendező szakán, Simó Sándor osztályában folytatta. Első nagyjátékfilmje Boldog születésnapot! címmel az idei filmszemlén hét elismerésben részesült. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Az ezred lánya 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Három koporsó 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Gothika (amerikai) 16,18, 20.30 TATRA: A vonzás szabályai (amerikai) 18,20.30 PÓLUS-METROPOLIS: Gothika (amerikai) 15,17.15,19.20, 21.20 Elvarázsolt kastély (amerikai) 15.30, 17.25,19.40, 21.35 A felejtés bére (amerikai) 14.05,16.15, 18.25, 20.50 Horrorra akadva 3 (amerikai) 14.10,16,17.55,19.45, 21.30 Mackótestvér (amerikai) 14,15.45,17.30 Az utolsó szamuráj (amerikai) 14.50, 17.50, 20.40 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (ameri- kai-új-zélandi) 15.50 Hideghegy (amerikai) 19.30 A gyávaság tollai (amerikai) 16.05 Good Bye Lenin! (német) 19.15 Zelary (cseh) 18.30 Vas (amerikai) 14.15 Swimming Pool (francia-angol) 21.20 KASSA TATRA: A vonzás szabályai (amerikai) 16,18, 20 CAPITOL: Elvarázsolt kastély (amerikai) 16,18, 20 ÚSMEV: Gothika (amerikai) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nyílt seb (amerikai-ausztrál) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Derült égből Polly (amerikai) 16, 18, 20 A felejtés bére (amerikai) 19.45 Getno (magyar) 13.15,15.15 Hideghegy (amerikai) 17.30, 20.30 Az ítélet eladó (amerikai) 17.30, 20 Magyar vándor (magyar) 15, 17, 19.30 Nagy Hal (amerikai) 15.15 Pelenkás bajkeverő (francia-spanyol) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Túl közeli rokon (amerikai) 13.15,17.30 Vas (amerikai) 15.30,19.45 Puhl Antal építész kiállítása a K. F. A. Galériában Szigorú belső rendben ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete legújabb kiállításával Puhl Antal Ybl-díjas építész munkásságába ad betekintés. A kiállítást, melynek címe A rész és az egész, nem az intézet székházában, hanem a szakma, az építészek körében jól ismert és népszerű K. F. A. Galériában rendezték meg. A nagyméretű fotókból összeállított kiállítást Puhl Antal tanítványa, Jan Stempel nyitotta meg, hangsúlyozva, egykori mestere nemcsak kitűnő építész, hanem nagyszerű pedagógus is, aki baráti viszonyt alakított ki tanítványaival, és az oktatásban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Családi ház belső terei hallgatók ne csupán elmélettel, hanem elsősorban gyakorlattal tanulják a szakmát. Puhl Antal egyfajta nagyon szigorú belső rend megteremtésére figyel, mert mint a megnyitón mondta: „Mikor Isten megteremtette a világot volt egyfajta rend. A részleteknek volt aláás fölérendeltségük, és egyfajta hierarchiába rendeződtek.” Ő az építészetben a részleteket ilyen viszonyban, rendben alakítja egész- szé. így születtek a szállodák, iparépületek, oktatási épületek, irodaházak, bankházak, családi házak, műteremházak, hétvégi házak, amelyek egyikét-másikát színes fotókról ismerhetik meg az érdeklődők az április 29-éig tartó pozsonyi kiállításon, (tébé) (Képarchívum) ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 22. Donizetti vígoperája, Az ezred lánya a Szlovák Nemzeti Színház színpadán Jozef Bednárik rendezésében Búfeledtető két felvonásban A címszereplő Lubica Vargicová és a Sulpice-t alakító Martin Malachovsky (Fotó: a színház képarchívuma) Jozef Bednárik, a Szlovák Nemzeti Színház legújabb produkciójának, Az ezred lányának rendezője nem bízik Donizetti zenéjében. Attól tart, hogy a közönség unni fogja, ezért küld még akkor is táncosokat a színre, amikor az énekesek bravúráriáik legexponáltabb hangjaival vannak elfoglalva. VOJTEK KATALIN A táncos a színpad közepén bukfencezik, miközben a szoprán, mint egy megbüntetett kisdiák, sarokba állítva gyöngyözteti kolora- túráit. Bednáriknak arra is van gondja, hogy idézőjelbe tegye az egész művet. A brechti elidegenítés már a függöny felgördülése előtt elkezdődik: ember nagyságú, hófehér nyúl, galamb, tehén és csigabiga jelzi a proszcéniumpáholyok előtt, hogy romantikus idill következik, de nem kell, sőt egyenesen tilos komolyan venni. S nehogy unatkozzon a közönség a fülbemászó dallamokkal teleszőtt előjáték alatt, a rendező megcselekménye- síti. Lassan, csikorogva, tehénbőgés és légyzümmögés közepette felgördül a függöny, s máris Tirolban vagyunk, ahol égig nő a havasi gyopár, és a szereplők egy hatalmas ementáli sajton át közlekednek ki-be. Elsőként egy egér jelenik meg a színen, majd a szlovák Janó. Az eredeti műben ugyan egyikük sem szerepel, de itt egyfajta tolmá- csi és idegenvezetői minőségben segédkeznek a francia nyelven énekelt opera megértésében (noha fut a szlovák nyelvű feliratozás) és a nézők rekeszizmainak csiklando- zásában. A folytonos idézőjelbe tevés kissé kínossá válik az imajelenetnél, amikor a francia hadaktól rettegő tiroliak egy Mária-képhez fohászkodnak segítségért, és a márkiné a térdelők sorai között lépkedve, komikus gesztusokkal vezényli imájukat. Szüksége van Donizettinek és 1840-ben bemutatott operájának ilyesféle aládúcolásra? Már a bemutató közönsége sem a cselekmény miatt zárta szívébe a művet, hisz jól tudta: a naiv, sablonos mese csak ürügy arra, hogy a primadonna és a tenor megcsillogtathassa virtuozitását. A zeneszerző, akinek nevét kortársai Dozzinettire, „tucatkákra” ferdítették, mivel boszorkányos gyorsasággal, tucatszám ontotta a műveket (28 év alatt 74 operát írt, némelyik évben ötöt is), nem sokat törődött a librettóval, mindent az énekesek mozgékony gégéjére bízott. Érzékien szép melódiákat komponált érzékien szép hangokra - ez volt és ez ma is sikerének titka. Az énekeseken áll vagy bukik az előadás, a körítés - bármennyire jó legyen is - nem képes enyhíteni a csalódást, ha a primadonna vagy a hősszerelmes nem jól énekel. És itt rögtön el kell mondani: a pozsonyi énekesek mindkét bemutatón remekül énekeltek, kielégítették a publikum vokális bravúrok iránti igényét. Ma, amikor az egykori keleti blokk operaházainak jó hangjai anyaszínházukat odahagyva, a nagyvüágban keresnek és találnak érvényesülést, valóságos csodának számít, hogy Az ezred lánya, ez a virtuóz teljesítményekre épülő darab Pozsonyban hármas szereposztásban kerülhet bemutatásra. Pénteken Lubica Vargicová, szombaton Adriana Kohútková énekelte-játszotta a címszerepet. Mindkettő fiatal, bájos, illúziókeltő megjelenésű, és mindkettő kiválóan oldotta meg feladatát: szép hangszínnel, biztonsággal és tisztán énekeltek a legnyaktörőbb ko- loratúr-fekvésekben is. Mindkettő hangszíne olyan, hogy nemcsak a csicsergő szubrett-szerepkörre predesztinálja őket, és ez a többlet nagyon színes, plasztikus vokális produkciót eredményez. Vargicová alakítása sziporkázóan játékos, Kohútkováé visszafogottabb, de ugyancsak meggyőző. Toniót pénteken Oto Klein, szombaton Michal Lehotsky alakította. Klein franciásan karcsú, hajlékony hangja ideálisan szólt ebben a francia színpadra készült műben, a magas cékkel teletűzdelt, félelmetesen nehéz kavatina után megérdemelten kapott dörgő tapsot. Oldott, elegáns játéka, rokonszenves megjelenése fokozta a sikert. Lehotsky bolgár tenorokra emlékeztető hangja tömörebb, inkább hősi jellegű szerepekre tűnik alkalmasabbnak. Talán a premier okozta lámpaláz miatt az exponált magas hangok szorítottak voltak, de a produkciója keltette összbenyomás kedvező volt. Marta Benacková, illetve Jitka Zerhauová bővérűén komédiázott a márkiné szerepében, Sulpice-ként Martin Malachovsky, illetve Ján Galla, Hortensioként Ladislav Neshyba, egérként Lubica Plodová, Janóként Ivan Ozvát nyújtott korrekt alakítást. Az ötletes díszletek és jelmezek Vladimír Cáp és Ludmüa Várossová munkáját dicsérik. Rastislav Stúr jól összefogta az együttest, az ének- és zenekar élvezetesen adta elő Donizetti hol katonásan pattogó, hol olvadékony melódiáit. S visszatérve Bednárikhoz: a kezdeti fanyalgás után a néző fokozatosan ráhangolódik a rendező hullámhosszára, és egyre jobban élvezi az ötleteit: a babérkoszorú övezte N betűvel díszített ágyúgolyó, amely játéklabdaként pattan be a színre, jelezve az ellenség közeledését, vagy ahogy a francia sereg megjelenésére az égen elhomályosul a nap, és helyét szivárványként átveszi a francia trikolór, mind egy-egy remek sziporka, a második felvonás rendezői ötletkavalkádjáról nem is szólva. Pergő, szellemes tálalásban kapjuk Donizetti búfeledtető muzsikáját, amely garantáltan napokig nem megy ki a fejünkből, és jobb kedvre hangol, ahányszor csak eszünkbe jut. Pergő, szellemes tálalásban kapjuk Donizetti búfeledtető muzsikáját. OTTHONUNK A NYELV Új és régi a helyesírási szótárban LANSTYÁK ISTVÁN Ahogy arról rovatunkban már volt szó, a néhány évvel ezelőtt megjelent Magyar helyesírási szótár szókészlettani vonatkozásban is érdekes: képet kaphatunk belőle arról, hogy a rendszerváltás milyen változásokat idézett elő nyelvünk szókészletében. Ez alkalommal részint azt nézzük meg, milyen új technikai vívmányok neve került be a szótárba, részint pedig szemügyre vesszük azon szavak és kifejezések némelyikét, amelyek a változások következtében fölöslegessé váltak, s kimaradtak ebből az új műből, ü- letve azokat, amelyek benne maradtak ugyan, ám a megváltozott viszonyokra való tekintettel sajátos stílusminősítéssel, illetve megjegyzéssel lettek ellátva. A politikai változásokkal közvetve függ össze az új technikai vívmányokra vonatkozó szókincs megjelenése, így például a fax szó, amely tekintélyes családra tett szert nyelvünkben: ezek közül a szótárba a faxkapcsolat, faxkészülék, faxpapír, faxszám, és persze a faxol került be. A fax sokunk számára any- nyira mindennapivá vált, hogy a szót már nem is igen érezzük idegennek. Igaz, létezik magyar megfelelője is a távmásoló, amely szépen beilleszkedik nyelvünk szókincsébe: egyfelől a fénymásoló-val van szemléleti rokonságban, másfelől a távbeszélő-vei, meg egyáltalán a távközléssel. Mégsem valószínű, hogy a távmásoló valaha is kiszorítaná a fax-ot, elsősorban azért, mert hosszabb; vetélytársá- ból, a fax-ból nemcsak hogy köny- nyebb összetett szavakat és származékokat létrehozni, hanem hangtani szempontból sem rí ki nyelvünk régi szavai közül: gondoljunk például a fax-hoz hasonló hangzású (te) fogsz vagy (te) laksz igealakokra! Az utóbbi években a számítástechnika robbanásszerű fejlődésének vagyunk a tanúi. Nem csoda hát, hogy számos ide vágó szó került be a szótárba. Jó tudni, hogy ezek közül a ‘(számítógépes) állomány’ jelentésű fájl szót már magyarosan, a magyar kiejtésnek megfelelően kell írni. A szótár szerint az Internet mint intézmény nagy kezdőbetűvel írandó, mint távközlési rendszer azonban közszónak számít, s kis kezdőbetűvel írjuk. Ami engem illet, annak eldöntése, hogy mikor írjam az internet szót nagy, mikor kis kezdőbetűvel, egészen addig nagy gondot okozott, amíg Mártonfi Attila magyarországi nyelvész kollégámtól, aki épp egy új helyesírási kézikönyv szójegyzékén dolgozik, meg nem tudtam, hogy Internet nevű intézmény nem is létezik... Úgyhogy jó volna a Word szöveg- szerkesztőt is „leszoktatni” arról, hogy a kis kezdőbetűs intemet-et nagy kezdőbetűsre javítsa. Ha már az internetnél tartunk, megemlítjük, hogy az elektronikus posta közkeletű angol rövidítéseként használt e-mail, e-mailezés, e- mailezik még mindig angolosan írandó. Vannak ötletes magyar megnevezései is, pl. a villámposta, a drótposta vagy a tréfás szófacsa- rással keletkezett „népetimológiás” emil. (A drótposta láttán nem tudok elhallgatni egy megjegyzést: furcsa szerzet a purista: egy idegen szót, az e-mail-t két idegen szóval helyettesíti: a drót német, a posta latin eredetű szó nyelvünkben.) A mobiltelefon összetett szónak minősül, két tagja egybeírandó. Mivel főnévről van szó, a mobiltelefon-előfizető alakulatban sem írhatjuk külön, hanem kötőjellel kell kapcsolni az előfizető utótaghoz. Az új társadalmi-gazdasági viszonyokra nemcsak az jellemző, milyen szavak kerültek be az 1999-es kiadású Magyar helyesírási szótárba, hanem az is, hogy milyen elemek maradtak ki belőle az 1988- ban megjelent Helyesírási kéziszórár-hoz viszonyítva. Az új szótárban nem szerepel önálló címszóként például az agglegényadó és az Országos Tervhivatal, más címszavak bokrából pedig kimaradt többek között a házi agitáció, az agitá- ciós-propaganda osztály, a munkásállam, munkás-paraszt állam, népi demokratikus állam és a tízes bankjegy. Bár statisztikát nem készítettünk, úgy tűnik, a szótárból való kihagyásnál gyakoribb megoldás a régi viszonyokra - pontosabban: a szocializmus időszakára - utaló szavak „történeti”-ként való jelölése. Ezt látjuk például az olyan, időközben megszűnt vagy megváltozott államalakulatok és intézmények esetében, mint egyfelől pl. a Csehszlovákia, Német Demokratikus Köztársaság, Szovjetunió, másfelől pl. a Hazafías Népfront, Komszomol. Sajátos, hogy míg a közelmúltban megszűnt vagy átalakult országok esetében mindig megtaláljuk a „történeti” minősítést, addig a Római Birodalom, a Nyugatrómai Császárság, sőt az Osztrák-Magyar Monarchia ilyen minősítés nélkül szerepel, s így mintegy azonos kategóriába kerül a közelmúltban alakult Szlovén Köztársaság-gal, Orosz Föderációval vagy éppen az EU-val. www.gramma.sk